Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-08-14 / 33-34. szám

A nyugalom ideje Közhelyszerűnek számít az a megállapítás, hogy rosszak az egészségügyi mutatóink nemzet­közi összehasonlításban is. A sok betegség egyik oka a stressz, a hajtás, a szünet nélküli robot. Nehezen tudunk lassítani, kikapcsolódni, regenerálódni. Szervezetünkben a naponta felhal­mozódó méreganyag az éjszakai pihenés közben csökken ugyan, de nem ürül ki egészen; napról napra visszamarad annyi, hogy szükség van hétnaponként egy teljes pihe­nőnapra, a „nyugalom napjára”, amiről a Bibliában is olvashatunk. Isten alkotta így az embert, és adta az életritmust, az élet törvé­nyét, amit büntetlenül nem lehet megszegni. Mózes könyvében ezt olvassuk: „Emlékezzél meg a nyuga­lom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon átdolgozz, és végezd mindenfé­le munkádat! De a hetedik nap a te Is­tenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon (...) megáldotta és megszentelte az Úr a nyugalom napját. ”(2Móz 20,8-11) Szüksége van a testnek, lélek­nek napi, heti és éves pihenésre, kikapcsolódásra. Az evangéliu­mokban olvasunk arról, hogy Jé­zus a megterhelő szolgálat után több esetben elvonult egy csen­des, lakatlan helyre, hogy pihen­jen, imádkozzon. Különösen is a városi emberek, akik elszakadtak a természettől, élik át azt a csodálatos érzést, hogy gyógyul a testük-lelkük, idegrendszerük az erdőben, víz­parton. Szakítsunk időt arra, hogy megcsodáljuk a virágokat, madarakat, a gyönyörű fényeket, színeket. A természet értelmes vizsgálata révén felismerhetjük az Alkotót, a Teremtőt is - írja Pál apostol. Százezrek élnek betonrenge­tegben anélkül, hogy találkozná­nak házi-, illetve vadállatokkal, éreznék a friss avar, a virágok, az erdő illatát. A bibliai értelemben vett pihe­nés, nyugalmi idő nem csupán al­vást, semmittevést jelent, hanem a bűntől megmérgezett, zaklatott ember szabadulásának, gyógyulá­sának, helyreállításának idejét is. Szánjunk időt az Istennel való kapcsolatra és a körülöttünk le­vőkkel, elsősorban családunk tag­jaival való közösségre, hiszen az ember csak úgy kerül a helyére, ha a felfelé való és emberi kapcsola­tai rendeződnek. Vegyük ezt ko­molyan egészségünk érdekében is. Sokan már nem is tudnak el­csendesedni, mert mindig zaj ve­szi körül őket. Legyen ez a nyár a testi, lelki, szellemi megújulás ide­je. Vegyük le a polcról a talán po­rosodó családi Bibliát, olvassuk nyitott szívvel az evangéliumo­kat, keressük Istent, amíg megta­lálható. Jézus így biztat: „Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és talál­tok, zörgessetek,és megnyittatik nek­tek. ” (Mt 7,7) „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve és én megnyug­vást adok nektek. ” (Mt 11,28) „.. .aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el...”Qn 6,37) SZEVERÉNYI JÁNOS Az elmélkedés 2004. június 2-án hangzott el a Kossuth rádióban A Luther-rózsa színei Anyanyelv - egyház - nemzet A Magyar Evangélikus Konferencia tanulmányi konferenciája 2011. szeptember 30. és október 1. között a révfülöpi Órdass Lajos Evangélikus Oktatási Központban. Szeptember 30., péntek • 17.00: Érkezés, regisztráció, a szobák elfoglalása • 18.00: Vacsora • 19.00: Nyitóáhítat - id. Zászkaliczky Pál - álta­lános bevezetés • 19.30: írott betűvel és hirdetett igével a megma­radásért - Bence Lajos író, szerkesztő és Gabri­­jela Bence gyülekezeti felügyelő (Alsólendva, Szlovénia) • 21.00: Egyházi turizmus - beszámoló és ötletbör­ze - Kocsis István • 21.30: Esti imádság - Hafenscher Károly Október 1., szombat • 8.00: Reggeli áhítat - Gáncs Péter püspök • 8.30: Reggeli • 9.15: A négynyelvű reformáció a Kárpát-meden­cében - Csepregi Zoltán egyháztörténész-pro­­fesszor (Evangélikus Hittudományi Egyetem) • 10.30: Kávészünet • 11.00: A múlt terhe, a jelen gondja, a jövő lehető­sége a szlovák magyar kapcsolatokban - Dem­­mel József doktorandusz történész (Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetem) • 12.30: Ebéd • 13:30: Kerekasztal-beszélgetés - vezeti Fabiny Tamás püspök • 15.00: Záró istentisztelet úrvacsorával - Fabiny Tamás püspök * * * Szeretettel várjuk a téma iránt érdeklődő testvére­inket. A részvételi díj szállással, teljes ellátással: 5400 Ft. Jelentkezni szeptember 20-ig lehet postai levél­ben az oktatási központ címén (8253 Révfülöp, Füredi út 1), illetve e-mailen a revfulop@luthe­­ran.hu címen. A kilencvenéves Pósfay György köszöntése Drága Gyurka Bátyánk! Az Evangélikus Élet és az amerikai Erős Vár adott hírt arról, hogy jú­nius 18-án ünnepelted kilencvene­dik születésnapodat. Most szerető családod és mások gratulációja után - kissé megkés­ve - a Magyar Evangélikus Kon­ferencia nevében köszöntelek. Engedd meg, hogy egy veled kap­csolatos emlékemmel kezdjem. A kilencvenes évek közepén egy budapesti utad alkalmával be­jelentetted, hogy teológiai köny­veid jelentős részét hittudományi egyetemünknek, gondosan meg­őrzött folyóirat-gyűjteményedet pedig volt iskoládnak, a fasori gimnáziumnak ajándékozod. Mindez Genfben van, el kell érte mennünk. S a kisbusz üzemanya­gának egy részét fedezed is. Autóba ültünk. Talán Bicske körül jártunk, amikor elkezdted mesélni életed históriáját. Azóta is lenyűgöz, hogy sok évtizede történt eseményekre milyen rész­letesen és pontosan emlékszel. A fasori diákévek, Sólyom Jenő hit­oktató és cserkészvezető hatása, Raffay és Ordass püspökök szere­pe indulásodnál, a svédországi ta­nulmányút, az 1948-as világgyű­lés, az amerikai lelkészi szolgálat mind-mind sorra került beszámo­lódban. Szóltál a Venezuelában úttörőként kezdett gyülekezet­szervező és templomépítő évek­ről, majd az 56-os menekültek kö­zött végzett lelkigondozás meg­szervezéséről, a KÉMELM, az Útitárs elindításáról... Már Genf közelében autóztunk, amikor a vi­lágszövetségnél végzett feladata­idra került a sor. Azóta is csodálkozom, honnan tudtad, mikor mit kell tenned, merre kell indulnod, hiszen leg­többször járatlan úton kellett szolgálnod egyházunkat a nagyvi­lág szétszórtságában élők között. Soha nem kaptál kellő előzetes el­igazítást, másoktól sem vehettél át elégséges tapasztalatot. Lassan két éve a Deák téri temp­lomban egyházunk kitüntetett az Ordass Lajos-díjjal. Akkor sok év­tizedes szolgálataidról mindössze ennyit mondtál: „Végeztem azt a munkát, amit el kellett végez­nem.” Legyen áldott szolgálatba hívó Urunk, hogy sok talentum­mal, óriási nyelvtehetséggel aján­dékozott meg téged, hogy szíve­det csordultig töltötte krisztusi tartalommal. Tőle kaptad lelemé­nyességedet, találékonyságodat is, hiszen magát az utat is meg kellett álmodnod, ki kellett taposnod, hogy egyáltalán elindulhass rajta. Te pedig mindig tudtad, mire késztet küldő Urad, s magyarul vagy svédül, angolul vagy németül hirdetted az evangéliumot, mert azt „kellett végezned”! Hiszem, hogy minden „kell” mögött szol­gálatba küldő Urunk áll. Drága Gyurka bátyánk: Isten él­tessen! Istennek adunk hálát érted s minden szolgálatodért. Szeretettel ölel testvéred az Úrban: Id. Zászkaliczky Pál A szlovák ősökre emlékeztek Szarvason Szarvas város napján, július 24-én emlékeztek azokra a szlovák tele­pesekre, akik kétszáznyolcvanki­­lenc évvel ezelőtt jöttek ide, és fá­radságos munkával újra életet te­remtettek a török pusztítás után kihalt területen. 2002-ben az evangélikus Ótemplom tövében állítottak emléket a Harruckern János nagybirtokos hívására ide érkezett harmincnégy szlovák családnak. A letelepedési emlékkőnél ko­szorúzással indult az ünnepségso­rozat. Megjelent többek között Stefan Dano, a Szlovák Köztársa­ság főkonzulja, Babák Mihály pol­gármester és Mótyán Tibor, a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke. A Déli Evangélikus Egy­házkerületpüspöke, Gáncs Péter is koszorút helyezett el az emlék­műnél, majd az Ótemplomban az ezt követő istentiszteleten hirdet­te Isten igéjét. A helyi lelkészek, Lázár Zsolt és Horváth Olivér szlo­vák nyelven elmondott imájukban emlékeztek az ősökre. Az istentisztelet után a temp­lomban adták át a Pedagógiai és a Szociális Tevékenységért díjakat. Az ünnepséget követően a jelen­lévők a Vízi Színpadra siettek, ahol megnézhették a Cervinus Teátrum Tessedik című zenés da­rabjának ősbemutatóját. Forrás: Evangelikus.hu

Next

/
Thumbnails
Contents