Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-08-14 / 33-34. szám

io ■m 2011. augusztus 14-21. FÓKUSZ Evangélikus Élet Mi leszel, ha nagy leszel? Tüskevár a gyülekezeti teremben Interjú Békés Tamás pesthidegkúti felügyelővel ► Mesterségek a Bibliában címmel rendezték meg a 15. országos evangélikus gyermektábort jú­lius 31. és augusztus 6. között Pi­­liscsabán. Idén egyházunk gyer­mek- és ifjúsági osztályának munkatársai új alapokra épít­kezve interaktív áhítatokat, sok játékos programot, kézműves­­foglalkozást, bibliai vetélkedőt, korosztályonkénti csoportbe­szélgetéseket szerveztek a több mint ötven - nyolc és tizen­négy év közötti - résztvevőnek. A napok témái bibliai foglalkozások köré csoportosultak, nevezetesen a pásztor-, halász-, magvető-, ács- és fazekasmesterség köré. Egy-egy nap szinte összes programja ezekre épült, még a kézműves-foglalkozások is, hi­szen fával, bőrrel, agyaggal és egyéb Közös éneklés a „sátorban” természetes anyagokkal dolgoztak a gyerekek. Különösen nagy sikert aratott a kézműves mesterek segítsé­gével végzett kosárfonás, amelyre a fiúk is szívesen vállalkoztak. Emellett Bibliai vetélkedő népszerű volt a fafaragás, papírme­rítés, batikolás, agyagolás, nemeze­lés és a bőrözés is. A tábor vezetőjével, Pál Mariettá­val, illetve a lelki vezetővel, Lázárné Skorka Katalin lelkésszel együtt tíz munkatárs dolgozott azon, hogy a tá­bor minden résztvevő épülésére vál­jék. így alakult ki egy kis zenélő csa­pat Huszák Zsolt vezetésével, és - sok más foglalatosság mellett - így láthat­tak bele a gyerekek a vakok minden­napjaiba Hack János vakmissziós ve­zető segítségével. A hét folyamán csatlakozott a tá­­borozókhoz Róka Szabolcs mese­mondó is, királymeséjével ő vezette fel az utolsó nap témáját. Szombaton táborzáró istentisztelettel búcsúztak egymástól a résztvevők, közösen szolgálva énekkel, tánccal, zsoltárral, imádsággal. Az egyik táborozó szavai sze­rint nem volt olyan, aki unatkozott volna a hét során. Az erdei kirándu­lás és a színes programok mellett a lelki épülés sem szorult háttérbe, sőt! Az áhítatokat és a csoportfog­lalkozásokat mindennap bibliai ve­télkedők követték, amelyek hozzá­segítették a gyerekeket ahhoz, hogy játékosan körüljárják, miben is áll a pásztor, halász, magvető, ács, faze­kas, király élete, és mit ír róluk a Biblia. A vetélkedőket nemegyszer a legkisebbek nyerték meg, ami hősies tettnek számított, hiszen egyikük-másikuk még csak nemrég kezdte elsajátítani a betűvetés mes­terségét. A hét végére megteltek az üzenő­füzetek, újabb barátságok köttet­tek, majd a szokásos búcsúzkodás után mind a felnőttek, mind a gye­rekek élményekkel gazdagon tér­hettek haza. ■ Chikán Katalin ► „Inkább gyújts gyertyát, mint hogy panaszkodj a sötétségre” - szól a jól ismert mondás. Békés Tamás, a pesthidegkúti evangé­likus gyülekezet felügyelője en­nek jegyében indította útjára tavaly a gyerekeknek szóló olva­sótábort. A program a nyári szünetben keddenként várja az ifjúságot.-Nem merész ötlet a tanulásmen­tes hónapokban iskolásokat könyvol­vasásra biztatni?- Kétéves tapasztalatunk alapján bátran mondhatom, hogy nem. A családi nyaralások, a különféle tábo­rok és a nagyszülőknél, rokonoknál töltött szünidő ellenére tavaly össze­sen harminc - öt és tizenhat év kö­zötti - gyerek jött el, idén pedig összességében már tizenöten for­dultak meg nálunk.- Honnan eredt az ötlet, hogy műszaki végzettsége ellenére rendha­gyó irodalmi órákat szervezzen isko­lásoknak?- A rossz tapasztalataim indítot­tak erre. Mindig elszomorít, amikor a fővárosban tömegközlekedem, és belehallgatok a fiatalok egymás kö­zötti beszélgetéseibe. Nemcsak hogy szegényes a szókincsük, de még azt is csak a trágár kötőszavakkal együtt tudják használni - persze tisztelet a kivételnek! Akkor „telt be nálam a po­hár” amikor egy nap a villamoson két középiskolás korú fiú a mellettem lé­vő ülésen utazott, és az egyikük az előző napi moziélményét mesélte a másiknak nyomdafestéket nem tűrő kötőszavak különböző hangsúlyo­zásával. Akkor fogalmazódott meg bennem ennek a nyári olvasótábor­nak a gondolata. Amikor elmeséltem a tervemet Fenyvesi Juditnak, gyülekezetünk tag­jának, aki tanítónő, szívesen felaján­lotta a segítségét. Tisztában vagyunk vele, hogy ez nem fogja megváltoztat­ni az általános, elkeserítő helyzetet, de mi legalább megpróbálunk szerény le­hetőségeinkhez mérten a saját környe­zetünkben elindítani egy folyama­tot. Hiszek abban, hogy ha a gyerekek megszeretik az olvasást, az nemcsak a szókincsüknek, de gondolkodásuk­nak is jót tesz. Ezáltal pedig saját vé­leményük lesz a világról, így kevésbé fogadják el automatikusan másoknak a talán rájuk erőltetett nézeteit.- A nyári szünet beköszöntétől szeptemberig tartó olvasótábornak a pesthidegkúti gyülekezeti terem ad otthont. Mennyire egyházi jellegűek az alkalmak?- Evangélikus szervezőként feleke­zetektől függetlenül, de keresztény szellemben hirdettük meg helyi, vi­lági médiumokban is ezt a lehetősé­get - jöttek is olyan gyerekek, akik­nek nincs egyházi kötődésük. Nem missziós táborról van szó, nem is a térítés a célunk. De mivel gyülekezeti teremben találkozunk, minden alkalmat egy rövid áhítattal kezdünk. Emellett persze a közösen olvasott művekkel az egyik legfőbb célunk - az olvasás megszerettetésén túl - a szeretetre nevelés. Mindez pe­dig arra mutat: szeretnénk, hogy az az értékrend, amelyet képviselünk, meghatározó legyen ezeknek a gye­rekeknek az életében is.- Mesélne röviden a táborról?- Tavaly - épp a fent elmondottak­ból kiindulva - magyar írók művei közül válogattunk olyanokat, amelyek a szeretetről szóltak. Olvastunk pél­dául Móra Ferenctől és Fekete István­tól is. Az idei esztendőnek tematikája is van: a természet és környezet. Ennek jegyében sokat foglalkoztunk Feke­te István Tüskevár című regényével. Közösen olvastunk el részleteket, megbeszéltük a hallottakat, majd filmen megnéztük az adott jelenetet. Titokban abban reménykedtem, hogy a regény fog nekik jobban tetszeni, de nem így történt. Ezek a gyerekek már ahhoz a generációhoz tartoznak, amelynek egy tájleírás unalmas... A képi világ áll hozzájuk közelebb.- Úgy tudom, egy „tüskeváras” vendéget is meghívtak júliusban.- Nagy örömünkre eljött hoz­zánk a filmben Tutajost játszó Sere­gi Zoltán és felesége, Sereginé Székács Csilla, aki szentendrei gyülekezeti felügyelő. Sok részletet megtudtunk a forgatás kulisszatitkaiból - talán túl sokat is. Kicsit kiábrándító volt hal­lani, hogy az 1966-ban készült és a rá­következő évben bemutatott filmet a Csepel-szigetnél forgatták...- Keddenként reggel kilenctől dél­után ötig tart a tábor. Az egész nap az olvasás jegyében telik?- Nem, nem is lehetne, mert elfá­radnak a gyerekek. A „bátyus” ebéd után - mindenki maga hozza az en­nivalóját - általában játszani szok­tunk. Nagy örömünkre idén ötvenezer forintos támogatást kaptunk az ön­­kormányzattól, így többször is lehe­tőségünk nyílt kirándulni. Elmentünk a Csodák Palotájába, megnéztük a kockásfülű nyúl tervezőjének, Richly Zsoltnak a kiállítását a Balassi Inté­zetben. Az egyik gyülekezeti tagunk jóvoltából a Duna Televízió székhá­zában is járhattunk. Nemcsak a tévé uszodáját kaptuk meg egy órára, de a pancsolás után a stúdiókba is beme­hettünk, mi több, például a kamera­mozgatásokat is kipróbálhatták a gyerekek. A következő alkalommal - épp az ön ajánlására, illetve az Evangélikus Életben megjelent interjú és összeál­lítás hatására - a Bélyegmúzeumba megyünk. De nem hagyhatjuk ki a Magyar Nemzeti Galériában megte­kinthető Munkácsy-trilógiát sem, amelyet az Országos Széchényi Könyvtárban egy számunkra tartott másfél órás vezetés előz majd meg.- Ez igen változatos és gazdag program!- Akkor is igyekszünk Fenyvesi Ju­dittal és segítőinkkel, gyülekezetünk tanáraival, tanítóival - Erdélyi Katá­val, Pósné Kukorelly Eszterrel és Dobóné Kiss Ildikóval - érdekessé tenni az alkalmakat, amikor Pesthi­­degkúton vagyunk. Nemcsak a kivá­lasztott irodalmi műveket olvassuk és beszéljük meg, hanem énekelünk, kü­lönféle nyelvi játékokat játszunk, és magunk is írunk darabokat, mesé­ket. Közben pedig folyamatosan használjuk az értel­mező és egyéb szó­tárakat, lexikono­kat. Azt szeret­nénk, ha ezekkel is közeli barátság­ban lennének a gyerekek.- Az olvasótá­bor csak nyáron várja az érdeklő­dőket?- Nem. A tan­évben, a nagy ün­nepek előtt Judit egy úgynevezett könyvfaló klubot szervez. Ide rend­szerint vendéget hívunk. Kőszeghy Tamásné, Mária nyugdíjas igazga­tónő, magyartanár például Vörösmar­ty Mihály Csongor és Tünde című művéből hozott részleteket és hozzájuk kapcsolódó feladatokat. Ősszel járt nálunk Gás­pár Ferenc író. De Schmidt Egon or­nitológust, az EvÉlet gyermekoldalá­nak egyik állandó szerzőjét is szeret­nénk meghívni. Egyszóval vannak terveink, reméljük, a fentről jövő segítséget is megkapjuk a megvaló­sításukhoz. ■ Boda Zsuzsa A kosárfonás rejtelmei Látogatás a Bélyegmúzeumban (jobbról a második Békés Tamás) Az olvasótábor egyik tavalyi alkalma a pesthidegkúti gyülekezeti teremben Fenyvesi Judit vezetésével

Next

/
Thumbnails
Contents