Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-02-06 / 6. szám
2 -« 2011. február 6. FORRÁS Evangélikus Élet Oratio oecumenica Urunk, Istenünk, hálás szívvel mondunk köszönetét azért, hogy kegyelmesen megőriztél az új esztendő első hónapjában is. Köszönjük a tőled kapott segítséget, a ránk mért próbatételeket és az átélt örömöket. Kérünk, teremtett világodban óvd azokat az értékeket és szépségeket, amelyeket emberi mohóságunkban még nem tettünk tönkre. Tökéleteset alkottál, és mi nem őrizzük - bocsáss meg érte. Kérünk, adj iránymutatást, hogy a számunkra lakóhelyül kijelölt országban gyermekeidhez méltón gyakoroljuk hivatásunkat, legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint végezzük a feladatainkat. Vezetőinket te vezesd bölcsességeddel, hogy ne a saját érdekeiket, hanem a rájuk bízott közösség érdekeit szem előtt tartva hozzák meg döntéseiket. ■ Kérünk, mindannyiunkat emlékeztess: a világosság gyermekeiként a világosság gyümölcseit teremjük, amely csupa jóság, igazság és egyenesség. Ne engedd, hogy eltérjünk ettől, és mindig segíts felismerni a kísértő minket célba vevő ármánykodását. Kérünk, légy az örülőkkel. Emlékeztesd őket a hálaadás fontosságára, hogy ne feledkezzenek el arról, minden jó tőled származik. Kérünk, te áldd meg a megszületendő és a már közénk érkezett gyermekeket. Te vigyázd tisztaságukat, te küldd hozzájuk őrző angyalaidat. Kérünk fiataljainkért, akiket kísértésekkel teli világ vesz körül. A felnőttek által rájuk tett terheiket te segíts hordozni. Kérünk a középkorúakért, akik úgy érzik, családjaik mindennapi gondjait már nem tudják elhordozni. Emlékeztesd őket, hogy te a benned bízók erejét naponként megújítod. Kérünk, légy az idősekkel. Indítsd őket hálaadásra, ha szerető család veszi őket körül. Támogasd az egyedül élőket, vigasztald a bánkódókat, a gyászt hordozókat. Kérünk, légy a betegekkel. A hozzád készülőket pedig vedd körül szereteteddel, hogy a veled való találkozás reményében búcsúzzanak ettől a földi világtól. Kegyelmedben bízva kérünk, hallgasd meg kéréseinket. Ámen. SEMPER REFORMANDA „Úgy nézzen hited az üdvözítő Krisztusra, hogy ő a viharnak is ura. Ha akarja, az ördög dühöngő hullámait is meg tudja fékezni. Szorongatott egyháza gonosz, mérges ellenségével szemben azzal vigasztal, hogy hiába tombol az ördög: a kicsi hajónak nem árthat. Mert Krisztus Úr, aki az efféle vihart évezredek óta mindig legyűrte és elnémította. S ő ma is tud parancsolni, háborgásnak gátat vetni. Az ördög évezredek óta mindig kudarcot vall - ezután sem sikerülhet álnok szándéka. Urunk, ki a hajóban szunnyad, könyörgésünkre idején felébred, s megmutatja, hogy parancsolni tud a viharos tengernek. Akkor aztán pusztul minden éllenség, amely a kis hajót rettegtetve szorongatja.” M Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! (Szabó József fordítása) VÍZKERESZT UTÁNI 5. VASÁRNAP - 1THESSZ 2,9-13 Kompromittálók Egy filmben láttam, hogy két fiú úgy próbál tökéletes gyilkosságot elkövetni, hogy egész testüket nejlonba csavarják, hogy ne hagyjanak nyomot. A szakértők azt mondják, ez szinte lehetetlen. Belépünk egy szobába, és láthatatlanul ott hagyjuk bőrünk, testünk, életünk darabkáit. Akármit teszünk, nyomokat hagyunk magunk után. Minden szavunk és cselekedetünk magán hordozza azt, akik vagyunk. Stílusunk meghatározza szavainkat, indulataink ott vannak mozdulatainkban. Ez szép, ha jók vagyunk. Ez rossz, ha nem vagyunk azok. Isten igéjét adja szánkba. Ha jók vagyunk, széppé válik, ha nem, akkor kompromittáljuk. Pál rövid időt töltött Thesszalonikában. Sok csatája volt a helyi zsinagógával, de kialakult egy kis lelkes gyülekezet a szavai nyomán. Alig ismerték egymást, de Pál nagy szeretettel beszél róluk. A gyülekezet pedig szívesen gondol rá. Vajon szólt valaki mégis ellene? Ez a pár sor, amelyet olvasunk most ebből a levélből, azt tükrözi, mintha megvádolta volna valaki őt azzal, hogy élősködik a közösségeken. Ha így volt, akkor Pál most bátran elmondhatja: ebben feddhetetlenek voltunk, magunk dolgoztunk, és a pár nap, amit ott töltöttünk, nem az emberek vendéglátására támaszkodott. Az egész probléma talán csak ötletszerű, de számunkra, akik ezt a mai vasárnap igéjeként olvassuk, felveti a feddhetetlenség kérdését. Mennyire feddhetetlenek Isten igéjének hirdetői? Mindenki kompromittál. Pál, aki itt feddhetetlenségéről ír, hirtelen haragú, olykor türelmetlen. Egy alkalommal elválik munkatársától, Barnabástól, mert összeveszik vele. Az óegyházi atyák kirekesztők. Augustinus tisztességtelenül bánik feleségével. Ambrosius vezet néhány keresztényinek végképp nem mondható akciót a császár ellen. Aquinói Szent Tamás összekeveri a filozófiát a teológiával. Savonarola tűzre veti a művészet remekeit. Assisi Szent Ferenc giccset csinál a karácsonyból. Szent lstváti kardélre hányja a magyar vallásúakat. Kálvin kivégezteti Szervét Mihályt. Luther rosszul szól a zsidósággal kapcsolatban. Családunk pedig számon tart Ordass Lajos naplójából néhány különösen sértő mondatot. Jézus életében Isten szava végképp kikerült a légüres térből, az abszolútumból. Személyessé lett. Megszólalt egy jerikói utcán, és a vak látni kezdett. Megszólalt a jeruzsálemi templom félreeső udvarán, és egy bűnös nő szívében reménység támadt. Megszólalt a kereszt magasából, és egy római katona elsőként mondta ki: bizony ez az ember Isten fia volt. Ebben a személyességében emeli be az embert Isten örökkévalóságába. Jézus szavai ma máshogy is megalázkodnak. Emberi szavakká lesznek. Olyan emberek beszédévé, akik kompromittálják ezeket az igéket. Jézus szavai mögé egykor a saját tisztasága, emberszeretete, szánalma, bűnbocsátó együttérzése került. Jézus szavaihoz ma nagyképű, botránkozást okozó, önző, hazug emberi életek társulnak. A kompromittáló emberek szavai mégis igehirdetéssé lehetnek, Isten szavaivá. A Páratlan prédikátor című filmben Jonas Nightingale tiszteletes az utakat járja kis csapatával, és szenvedélyes prédikációival próbálja jobb útra téríteni a hívőket. A sima beszédű prédikátor reményt ad a hallgatóinak, de cserébe megszabadítja őket a pénzüktől. Jonas showman és üzletember egy személyben, de valójában egyszerű csaló. Amikor kiderül a botrány a gyülekezet színe előtt, akkor ő még mindig fordít ügyesen egyet:- Mit gondoltok, ki tud nektek igazán beszélni a bűnről, talán egy hájas pap? Én nyakig voltam a mocsokban, én tudom, mi a bűnbocsánat. A film gondolkodásra kényszerít. Megkérdezi, mi igaz, és mi hazugság a kereszténység magatartásában. Ugyanakkor érezzük, hogy ez túlzás. A végső mondanivaló azonban újra csak meghökkentő, mert a szélhámos szavai nyomán egy fiú meggyógyul. Jonas Nightingale tiszteletes ámul a legjobban, amikor a csaló mondatok csodát tesznek. Isten igéje élő és ható - mondja a Zsidókhoz írt levél. Ez a hatás elérheti az igehirdetést hallgatókat. Ugyanakkor elérheti az ige hirdetőit is. Az igehirdetőnek is van élete. Ha az igehirdetés elkülönül az igehirdető életétől, kibírhatatlan feszültség támad. Ha az igehirdető mondanivalója csak a hallgatók felé irányul, furcsa kettősség alakul ki. A valódi igehirdető akaratlanul saját életéről is beszél, amikor megszólal, még ha az élete - éppen az elhangzó mondanivalóban - ítélet alá kerül is. így állhat gyülekezet és igehirdető egyaránt Isten színe előtt. Sok éve volt már. Kántorizálni mentem egy kis gyülekezetbe. Nem tudtam előre, ki lesz az igehirdető, ezért kellemes meglepetésként ért, hogy egy számomra akkortájt nagyon sokat je-A VASÁRNAP IGÉJE lentő lelkészt találtam ott. Abban az időben nem nagyon lehetett őt hallani, mert elvált, és próbált láthatatlan maradni. Az, hogy kompromittálta Krisztus ügyét, összetörte, ezért félt megjelenni sok ember előtt. Azelőtt nagy templomokban szolgált, akkor már csak egy-egy kis létszámú helyen. Életem egyik legtöbbet adó igehirdetését hallottam azon az istentiszteleten. A lelki gyötrődések, a belső küzdelmek, az őszinteség olyan erőt adott a mondatoknak, melyekben az otüevők mind Isten beszédeként hallották ennek a szegény sorsú embernek gondolatait. Isten szeretete, hogy kész kompromittálódni szavainkban. így kerül közelebb az emberekhez? Ez az egyetlen lehetősége? így menti meg a kompromittálókat? Bármelyik lehet. Isten szava hétről hétre megszólal közöttünk. Hallatán emberi életek változnak meg. Igehirdetők élete és igehallgatók élete egyaránt. Beszéljünk arról, hogy Pál milyen nagyszerűen vagy milyen szerencsésen rendezte úgy thesszalonikai életét, hogy később abban a kérdésben, hogy saját magát eltartotta-e, tisztának bizonyult? Ebben valóban feddhetetlen volt. Pál különben is nagyszerű ember volt. De szívesebben beszélnék arról, hogy Isten igéje kész volt ezen az emberen keresztül is hatni hatalmas erővel. Ez a sokszor kompromittált ige még ma is életformáló, mert rajta keresztül az őt felvállaló Krisztus szólal meg. Ez a Krisztus pedig kész megszólalni mindenkin keresztül, aki őszintén szól az ő nevében. Hogy Isten szava szóljon erővel és megmentően. ■ Koczor Tamás ► A vízkereszt ünnepe utáni időszak vége felé közeledve egy olyan énekkel találkozunk, amelynek 17. századi dallamához a 20. század elején új verset illesztettek. A Jézus, éltem hű vezére (EÉ 391) szövegével az 1911- es Dunántúli énekeskönyvben találkozunk először. A szövegíró, Kovács Sándor (1869- 1942) élete több mint két évtizedig a pozsonyi teológiai akadémiához kötődik. Az egyházi jog és egyháztörténet tanszéken tanít, 1917-ben igazgatóvá is választják. De magyar érzelmei miatt 1919 nyarán, a csehszlovák megszállás idején internálják, majd kiutasítják az országból. Az államfordulat után, 1923-ban a pécsi egyetem soproni teológiai karának lett egyháztörténész-professzora, 1935-ben pedig a dunáninneni egyházkerületnek a püspöke. Ekkor a teológiai tanszékről lemondva a sámsonházai lelkészséget fogadta el. Mint nagy hatású hazafias szónok és kedvelt felolvasó igen sok meghívást kapott vallási és kulturális egyesületektől. Célja volt, hogy a katedráról is erősítse a hazaszeretetei a teológusokban. Irodalmi munkássága számottevő. Bár nem tartozott a Dunántúli énekeskönyv szerkesztőbizottságához, Kis énekeskönyvével jelentős hatással volt a munkára. Eredeti énekei és átdolgozásai (például Készülj, lelkem, Jézusodhoz - EÉ 306) a megváltozott Jézus, éltem hű vezére ^NTATE igényeknek megfelelően inkább rövidebb, költői, mégis egyszerű nyelven megírt, evangéliumi tartalmú énekek. Heti énekünket mostani énekeskönyvünkben a mondanivalójának leginkább megfelelő fejezetben, a Jézus-énekek között találjuk (az eredeti öt versszak helyett hárommal). Kovács Sándor versét az Ó, én bűnös, jaj, mit tegyek (EÉ 420) dallamára énekeljük. Ezt az 1653-ban felbukkant, eredetileg világi dallamot Johann Flittner/Flitner (1618-1678) vonta be az egyházi használatba Suscitabulum musicum (Zenei ébresztő) című, 1661-ben megjelent gyűjteményében. Az Ach, was soll ich Sünder machen szöveg a mai német énekeskönyvben már nem szerepel, de a Flosianna Davids Sohne kezdetű ének (EG 536) ehhez a dallamhoz (illetve ennek egyik variánsához) kapcsolódik. Flittner énekszerző és komponista; Greifswaldban volt esperes, majd emigrálnia kellett Svédországba. Énekei 1695-től a mai napig megtalálhatók a svéd énekeskönyvekben. A hatsoros moll dallam /. S. Bach egyik orgonapartitájának (BWV 770) alapját képezi. A mű tíz variációja bepillantást enged a kor tételtípusaiba, Bach ötlet- és színgazdagságába. ■ Ecsedi Zsuzsa Ha tényleg ismerem őt, beszélgetek vele A Filippi levél Krisztus-himnuszában arról énekel az egyház, hogy Isten olyan nevet adományozott Krisztusnak, amely minden névnél nagyobb. És erre a névre minden térd meghajol, mennyeieké, földieké és föld alattiaké... Énekünk ugyan csak kezdőszavában szólítja néven az Urat, de ez a név az egész éneket meghatározza, mint ahogy a keresztény ember életét is. Nem az a kérdés, hogy emlegetjük-e őt, hanem hogy az ő nevében járunk, cselekszünk, élünk, hiszünk és bízunk. Jézus! - írta fel minden igehirdetése elé egy nemrég elköltözött lelkész testvér, folytatva ezzel sok keresztény teológus gyakorlatát. Jézusról éneklünk a szerzővel, Kovács Sándorral meg azokkal az ezrekkel, akik egykor és ma éneklik: Jézus, éltem hű vezére. Jézusról, aki vezeti lépteinket, megóv a bűntől, bűnbocsánattal emel fel elesettségünkből, vigasztal, ha szomorkodunk és elkeseredünk. Jézusról énekel, de úgy, hogy közben beszélget vele. Magasztalja Jézus nevét, s közben zajlik az a dialógus, amely nyilvánvalóvá teszi: az élő Úrral való természetes életkapcsolat ez. Nem azért lehetséges, mert mi megnyíltunk, megjavultunk, megváltoztunk, megtértünk. Azért lehetséges, mert megismerhettük őt, aki bemutatkozott, megszólított, megváltott, élettel kínált meg. A bűnös ember - ha megismeri Krisztust - nem elmenekül előle, hanem hozzámenekül. Mert tudja, hogy hozzá lehet menekülni, nála van menedék, nála van megbocsátás. Uram, légy te lelkem menedéke... A Krisztust megismerő ember rájön arra az életet jelentő, kárhozattól megmentő valóságra, amely ebben a „helycserés” élményben lesz láthatóvá: érdemed lett boldogságom, és halálod életem. Jézus az Atyánál lévő teljes és boldog életét cserélte fel a kínok életútjára, hogy mi boldogok lehessünk. Jézus az örök voltát cserélte le a halálra, hogy nekünk életünk legyen. Nincs más út, és nincs más cél nekünk, élni akaró, jövőt vágyó embereknek. Egyedül csak Jézus. Hová mennék e világon - mint tehozzád, Jézusom... A Krisztust megismerő ember nem bizonytalanul keresi az utat, nem egy helyben toporog, s nem tétlenül ácsorog. Útjának világítótornya Jézus szava, igéje, amely elégségesen bevilágítja az utat. A Jézusban kapott reménység elég erő arra, hogy harcoljunk a bűn és a halál hatalma ellen. A Jézusban kapott cél elég motiváció arra, hogy céltudatosan végigjárjuk a ránk váró utat. Míg elérem célomat... Folytatódjék hát a beszélgetés köztem és az én Uram közt. Fogalmazzuk meg, mondjuk el, mit jelent ő nekünk, s kérjük, hogy mindaz, amit elhozott az ember számára, személyesen a miénk is lehessen. ■ Hafenscher Károly