Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-01-23 / 4. szám
evangélikus hetilap 76. évfolyam, 4. szám ■ 2011. január 23. ■ Vízkereszt ünnepe után 3. vasárnap Ára: 250 Ft „Nekünk nem nyolc, hanem háromszázhatvanöt napon át kell a Szentlélek Isten optimizációs hatásáért könyörögnünk, amely egyedül képes megteremteni azt, amitől egyek lehetünk: a Lélek igazi szinkronját.” Azonos frekvenciák !► 3. oldal „Sokan panaszkodnak, hogy fogy az egyház idehaza is. Nem lehet, hogy éppen azért van ez, mert a hívők nem vállalják Jézusért a kényelmetlenséget idehaza sem?” Interjú Jó Andrással !► 6. oldal „Készek vagyunk a feszültség oldásáért elsőként lépni? Akkor is, ha a másik felet gondoljuk vétkesnek a feszültségért? Akkor is, ha a másikat reménytelen alaknak tartjuk, és első lépésünk megalázóan egyoldalúnak ígérkezik?” Egy lehetőség a hitvalló megbocsátásra !► 13. oldal Önközpontúság - Isten-központúság W 2. oldal Bajor-magyar „egyházképző” !► 3. oldal Értékes vagy! !► 5. oldal Búcsú a színháztól !► 7. oldal Késő barokk szószékoltárok !► 8-9. oldal Biblia és menedzsment !► 13. oldal Unió és ökumené Ünnepélyes imahétnyitány a fasori református templomban A közös ünnep ereje Gondolatok a magyar kultúra napján Naptárunk lapjain alig találunk különösebb és szebb ünnepet, mint a magyar kultúra napját. Kölcsey Ferenc Himnuszának a megszületésére emlékezünk ilyenkor. Arra a boldog napra, amikor 1823-ban kelet-magyarországi birtokán egy nagy álmokat szövő köznemes letisztázta versét. A szakadó hó ezüst függönye mögött - január 22-én - pontot tett kézirata végére. Amikor Kölcsey papírra vetette Himnuszát, még távol állt a politikai küzdelmektől, nem kapott mély sebeket honfitársaitól. Két év múlva szemtanúja volt a nemzet ébredésének, s a megújulás láza kiragadta csendes magányából. Megyei aljegyző, 1832-ben a pozsonyi országgyűlés egyik követe, a reformpárt vezére. Tehetetlenül kellett néznie, mint erősödik a reakció, elkobozza a szólásszabadságot, perbe fogja Wesselényit és Kossuthot... Bizonyára nem gondolt a régi napra s arra, hogy a magyar nép zivataros századairól írt költeménye súlyos emlékeztető lesz, Istenhez fohászkodó zsoltár, bizakodó imádság a jövőben. Arra, hogy sokat szenvedett nemzete úgy dönt, ezt énekli együtt, ha életéről, gondjairól kell töprengenie, városokban ünnepelnie, iskolákban, apró templomokban, mindenütt. A Himnusz születésnapján számomra az elmúlt tíz évben az örömbe bánat is vegyült. Keserűség amiatt, hogy a vers ismerete ma már nem kötelező, elég tudniuk az első nyolc sort a középiskolásoknak. A nemzetellenes politika szinte nem éneklésre buzdított, nehogy kiejtsük az „Istent” és a „magyart”. És a kultúra? Van. Létezik, de alig jön szóba, mint irányító elv, közösséget teremtő és összetartó erő. A magyar kultúra napján keseregjünk? Törődjünk bele a nem szűnő gáncsoskodásba? Nem. Figyeljünk a távoli kis falvakra: öregek és fiatalok a kórusban, kicsit falsul és hosszasan, boldogan dalolnak. Máshol a könyvtárszobában kicsinyek mesét játszanak, az egész évben bezárt apró kápolnában fölzeng a most felújított orgona... A legtöbb helyen az országban művelik a kultúrát! Élik és éltetik. Egymás kezét fogva imádkoznak emberek kis közösségekben, és énekelnek. Egymás szemébe néznek, és biztató szeretet van tekintetükben. Ezért gyönyörű ez az ünnep, így, megtöltve lélekemelő dolgokkal. Kép, szó és zene ragyogja be az egész napot. Régi századok üzennek. Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Ady, Weöres Sándor... Nagy László verse szól nem múló zengéssel: „Adjon az Isten / szerencsét, / szerelmet, forró / kemencét, / üres vékámba / gabonát, / árva kezembe / parolát, / lámpámba lángot, / ne kelljen / korán az ágyra / hevernem, / kérdésre választ / ő küldjön, / hogy hitem széjjel / ne dűljön, / adjon az Isten / fényeket, / temetők helyett / életet - / nekem a kérés / nagy szégyen, / adjon úgyis, ha / nem kérem.” ■ Fenyvesi Félix Lajos ► Az ökumenikus imahét zárónapján, január 23-án olvasóink is megtekinthetik a Magyar Televízió csatornáin a Krisztus-hívők egységéért -1908 óta - minden esztendőben meghirdetett imanyolcad hazai országos nyitó istentiszteletét. A fasori református templomban múlt vasárnap este tartott budapesti alkalom a soros magyar EU-elnökség egyházi megnyitójaként vívott ki megkülönböztetett médiaérdeklődést. Az imahét előkészítő anyagát a Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács és az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága közösen állíttatja össze. Az idén Jeruzsálem keresztény közösségeire bízták az elkészítését. (Az ökumenikus imahétre 1968 óta készítenek imafüzeteket, azokat a világ minden tájára elküldik, hogy a nemzeti nyelvekre is lefordítsák.) Az idei imahét mottójául a „Kitartóan részt vettek az apostoli tanításban” (ApCsel 2,42) igevers szolgál. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezésében zajlott országos nyitó istentiszteleten ezúttal nem csak a MEÖT tagegyházainak püspökei, illetve vezető lelkipásztorai szolgáltak. Miután az eseményt egyúttal a soros magyar EU-elnökség egyházi megnyitóünnepségének is szánták, így az európai egyházi szervezetek vezetői közül is többen részt vettek az istentisztelet liturgiájában. Áldást mondott Rüdiger Noll református lelkész, az Európai Egyházak Konferenciája egyház és társadalom bizottságának igazgatója, Piotr Mazurkiewicz, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) brüsszeli bizottságának főtitkára, valamint volt - mások mellett - Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter, Szászfalvi László egyházügyi államtitkár és Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár. Köszöntőbeszédében Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: „Nem evidencia, hogy az EU-hoz tartozunk; a magyar soros elnökség nem tehet önhitté minket, sokat kell tanulnunk és bizonyítanunk. Nem evidencia, hogy mi, magyarok demokráciában élünk; fiatal, törékeny jogállam a miénk; a demokratikus értékek, intézmények védelme mindennapos kihívás. Ez a hatalom akkor lesz erősebb, akkor nézhet szélesebb horizontok elé, ha az ember céljait helyezi a maga céljai fölé. A cél, a feladat nem lehet más, mint az emberséges mérték megtalálása, megtartása és megtartatása”. A református templom szószékéről evangélikus püspök hirdette az igét (Gáncs Péter prédikációjának szövegét lapunk 4. oldalán közöljük), szentbeszédet pedig - a CCEE elnöki tisztét is betöltő - Erdő Péter mondott. A bíboros érsek - egyebek mellett - arra mutatott rá, hogy a kis népek, a kisebbségek, a sajátos nyelvű, kultúrájú, történelmű közösségek nemcsak értékeket hordoznak, de arra is hivatottak, hogy részt vegyenek a nagy közösség egészét érintő ügyek intézésében. Ennek szimbóluma az, hogy az EU elnöki tisztségét más és más ország tölti be, méretétől, lakóinak számától, uniós tagságának régiségétől függetlenül. Az alkalomra a MEÖT gondozásában egy kiadvány is napvilágot látott, amely - a tagegyházak bemutatásán túl - azokat a témaköröket veszi sorra, amelyek mind a magyar EU-elnökség munkájában, mind pedig az egyházak szolgálatában hangsúlyos helyet kell, hogy elfoglaljanak. M EvÉlet-infó Egyházi vezetők a kormányfőnél Orbán Viktor az EU soros elnökségét adó Magyarország miniszterelnökeként megbeszélést folytatott az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának, az Európai Püspöki Karok Bizottságának, az Európai Egyházak Konferenciájának, magyarországi egyházi szervezeteknek és a magyarországi történelmi egyházaknak a vezetőivel. A január 17-i megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy kiemelten kell foglalkozni a család és az európai demográfiai helyzet ügyével. Fontos feladatnak nevezték a cigányság integrációját, melyben az oktatásra és a munkahelyteremtésre hárul kulcsszerep. Kiemelt értéknek nevezték a diszkriminációmentességet, a hagyományok tiszteletben tartását és azt, hogy a különböző európai regionális programoknak a gazdasági mellett lelki, kulturális tartalmuk is legyen. ■ Forrás: Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője Fazekas László református püspök, a Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának alelnöke, nem utolsósorban pedig Milos Klátik, a Szlovákiai Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Gáncs Péter Jóllehet az Európai Unió Magyarországon tárgyaló tisztségviselői, politikusai közül - tudomásunk sze-Erdő Péter rint - hivatalosan senki sem jelezte részvételi szándékát, az eseményen a magyar kormány részéről jelen
