Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-01-23 / 4. szám

evangélikus hetilap 76. évfolyam, 4. szám ■ 2011. január 23. ■ Vízkereszt ünnepe után 3. vasárnap Ára: 250 Ft „Nekünk nem nyolc, hanem háromszázhat­vanöt napon át kell a Szentlélek Isten optimi­­zációs hatásáért könyörögnünk, amely egye­dül képes megteremteni azt, amitől egyek le­hetünk: a Lélek igazi szinkronját.” Azonos frekvenciák !► 3. oldal „Sokan panaszkodnak, hogy fogy az egyház idehaza is. Nem lehet, hogy éppen azért van ez, mert a hívők nem vállalják Jézusért a kényelmet­lenséget idehaza sem?” Interjú Jó Andrással !► 6. oldal „Készek vagyunk a feszültség oldásáért elsőként lépni? Akkor is, ha a másik felet gondoljuk vétkes­nek a feszültségért? Akkor is, ha a másikat remény­telen alaknak tartjuk, és első lépésünk megalázóan egyoldalúnak ígérkezik?” Egy lehetőség a hitvalló megbocsátásra !► 13. oldal Önközpontúság - Isten-központúság W 2. oldal Bajor-magyar „egyházképző” !► 3. oldal Értékes vagy! !► 5. oldal Búcsú a színháztól !► 7. oldal Késő barokk szószékoltárok !► 8-9. oldal Biblia és menedzsment !► 13. oldal Unió és ökumené Ünnepélyes imahétnyitány a fasori református templomban A közös ünnep ereje Gondolatok a magyar kultúra napján Naptárunk lapjain alig találunk kü­lönösebb és szebb ünnepet, mint a magyar kultúra napját. Kölcsey Ferenc Himnuszának a megszületésére em­lékezünk ilyenkor. Arra a boldog napra, amikor 1823-ban kelet-ma­gyarországi birtokán egy nagy álmo­kat szövő köznemes letisztázta ver­sét. A szakadó hó ezüst függönye mö­gött - január 22-én - pontot tett kéz­irata végére. Amikor Kölcsey papírra vetette Himnuszát, még távol állt a politikai küzdelmektől, nem kapott mély se­beket honfitársaitól. Két év múlva szemtanúja volt a nemzet ébredésé­nek, s a megújulás láza kiragadta csendes magányából. Megyei aljegy­ző, 1832-ben a pozsonyi országgyű­lés egyik követe, a reformpárt vezé­re. Tehetetlenül kellett néznie, mint erősödik a reakció, elkobozza a szó­lásszabadságot, perbe fogja Wesselé­nyit és Kossuthot... Bizonyára nem gondolt a régi nap­ra s arra, hogy a magyar nép zivataros századairól írt költeménye súlyos em­lékeztető lesz, Istenhez fohászkodó zsoltár, bizakodó imádság a jövőben. Arra, hogy sokat szenvedett nemzete úgy dönt, ezt énekli együtt, ha életé­ről, gondjairól kell töprengenie, váro­sokban ünnepelnie, iskolákban, apró templomokban, mindenütt. A Himnusz születésnapján szá­momra az elmúlt tíz évben az öröm­be bánat is vegyült. Keserűség ami­att, hogy a vers ismerete ma már nem kötelező, elég tudniuk az első nyolc sort a középiskolásoknak. A nemzetellenes politika szinte nem éneklésre buzdított, nehogy kiejtsük az „Istent” és a „magyart”. És a kultúra? Van. Létezik, de alig jön szóba, mint irányító elv, közös­séget teremtő és összetartó erő. A magyar kultúra napján kesereg­jünk? Törődjünk bele a nem szűnő gáncsoskodásba? Nem. Figyeljünk a távoli kis falvakra: öregek és fiatalok a kórusban, kicsit falsul és hossza­san, boldogan dalolnak. Máshol a könyvtárszobában kicsinyek mesét játszanak, az egész évben bezárt apró kápolnában fölzeng a most felújított orgona... A legtöbb helyen az országban művelik a kultúrát! Élik és éltetik. Egymás kezét fogva imádkoznak emberek kis közösségekben, és éne­kelnek. Egymás szemébe néznek, és biztató szeretet van tekintetükben. Ezért gyönyörű ez az ünnep, így, megtöltve lélekemelő dolgokkal. Kép, szó és zene ragyogja be az egész na­pot. Régi századok üzennek. Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Ady, Weöres Sán­dor... Nagy László verse szól nem múló zengéssel: „Adjon az Isten / sze­rencsét, / szerelmet, forró / kemen­cét, / üres vékámba / gabonát, / ár­va kezembe / parolát, / lámpámba lángot, / ne kelljen / korán az ágyra / hevernem, / kérdésre választ / ő küldjön, / hogy hitem széjjel / ne dűl­jön, / adjon az Isten / fényeket, / te­metők helyett / életet - / nekem a ké­rés / nagy szégyen, / adjon úgyis, ha / nem kérem.” ■ Fenyvesi Félix Lajos ► Az ökumenikus imahét záró­napján, január 23-án olvasóink is megtekinthetik a Magyar Tele­vízió csatornáin a Krisztus-hívők egységéért -1908 óta - minden esztendőben meghirdetett ima­nyolcad hazai országos nyitó is­tentiszteletét. A fasori reformá­tus templomban múlt vasárnap este tartott budapesti alkalom a soros magyar EU-elnökség egy­házi megnyitójaként vívott ki megkülönböztetett médiaérdek­lődést. Az imahét előkészítő anyagát a Ke­resztények Egységét Előmozdító Pá­pai Tanács és az Egyházak Világtaná­csa Hit és Egyházszervezet Bizottsá­ga közösen állíttatja össze. Az idén Je­ruzsálem keresztény közösségeire bízták az elkészítését. (Az ökumeni­kus imahétre 1968 óta készítenek imafüzeteket, azokat a világ minden tájára elküldik, hogy a nemzeti nyel­vekre is lefordítsák.) Az idei imahét mottójául a „Kitartóan részt vettek az apostoli tanításban” (ApCsel 2,42) igevers szolgál. A Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsa (MEÖT) szervezé­sében zajlott országos nyitó istentisz­teleten ezúttal nem csak a MEÖT tagegyházainak püspökei, illetve ve­zető lelkipásztorai szolgáltak. Miu­tán az eseményt egyúttal a soros magyar EU-elnökség egyházi meg­nyitóünnepségének is szánták, így az európai egyházi szervezetek vezetői közül is többen részt vettek az isten­­tisztelet liturgiájában. Áldást mon­dott Rüdiger Noll református lel­kész, az Európai Egyházak Konferen­ciája egyház és társadalom bizottsá­gának igazgatója, Piotr Mazur­­kiewicz, az Európai Püspöki Konfe­renciák Tanácsának (CCEE) brüsszeli bizottságának főtitkára, valamint volt - mások mellett - Réthelyi Mik­lós nemzetierőforrás-miniszter, Szászfalvi László egyházügyi állam­titkár és Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár. Köszöntőbeszédében Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Reformá­tus Egyház Zsinatának lelkészi elnö­ke kiemelte: „Nem evidencia, hogy az EU-hoz tartozunk; a magyar soros el­nökség nem tehet önhitté minket, so­kat kell tanulnunk és bizonyítanunk. Nem evidencia, hogy mi, magyarok demokráciában élünk; fiatal, törékeny jogállam a miénk; a demokratikus ér­tékek, intézmények védelme minden­napos kihívás. Ez a hatalom akkor lesz erősebb, akkor nézhet széle­sebb horizontok elé, ha az ember cél­jait helyezi a maga céljai fölé. A cél, a feladat nem lehet más, mint az em­berséges mérték megtalálása, megtar­tása és megtartatása”. A református templom szószéké­ről evangélikus püspök hirdette az igét (Gáncs Péter prédikációjának szövegét lapunk 4. oldalán közöl­jük), szentbeszédet pedig - a CCEE elnöki tisztét is betöltő - Erdő Péter mondott. A bíboros érsek - egyebek mellett - arra mutatott rá, hogy a kis népek, a kisebbségek, a sajátos nyel­vű, kultúrájú, történelmű közösségek nemcsak értékeket hordoznak, de ar­ra is hivatottak, hogy részt vegyenek a nagy közösség egészét érintő ügyek intézésében. Ennek szimbóluma az, hogy az EU elnöki tisztségét más és más ország tölti be, méretétől, lakó­inak számától, uniós tagságának ré­giségétől függetlenül. Az alkalomra a MEÖT gondozá­sában egy kiadvány is napvilágot lá­tott, amely - a tagegyházak bemuta­tásán túl - azokat a témaköröket ve­szi sorra, amelyek mind a magyar EU-elnökség munkájában, mind pe­dig az egyházak szolgálatában hang­súlyos helyet kell, hogy elfoglaljanak. M EvÉlet-infó Egyházi vezetők a kormányfőnél Orbán Viktor az EU soros elnökségét adó Magyarország miniszterelnöke­ként megbeszélést folytatott az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának, az Európai Püspöki Karok Bizottságának, az Európai Egyházak Konferen­ciájának, magyarországi egyházi szervezeteknek és a magyarországi törté­nelmi egyházaknak a vezetőivel. A január 17-i megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy kiemel­ten kell foglalkozni a család és az európai demográfiai helyzet ügyével. Fon­tos feladatnak nevezték a cigányság integrációját, melyben az oktatásra és a munkahelyteremtésre hárul kulcsszerep. Kiemelt értéknek nevezték a diszk­riminációmentességet, a hagyományok tiszteletben tartását és azt, hogy a különböző európai regionális programoknak a gazdasági mellett lelki, kul­turális tartalmuk is legyen. ■ Forrás: Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője Fazekas László református püspök, a Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának alelnöke, nem utolsósor­ban pedig Milos Klátik, a Szlovákiai Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Gáncs Péter Jóllehet az Európai Unió Magyar­­országon tárgyaló tisztségviselői, politikusai közül - tudomásunk sze-Erdő Péter rint - hivatalosan senki sem jelezte részvételi szándékát, az eseményen a magyar kormány részéről jelen

Next

/
Thumbnails
Contents