Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-05-08 / 19. szám
4 2011. május 8. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Prőhle Gergely: „Az új alaptörvényről sok hamis hír terjedt el” Az új magyar alkotmányról kérdezte Prőhle Gergelyt, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárát még húsvét előtt a Deutschlandfunk német rádióállomás. Az interjú bevezetőjében az új alaptörvény szükségességét firtató kérdésre válaszolva Prőhle Gergely emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi alkotmányon még az 1949-es dátum szerepel. A rendszerváltáskor - huszonegy évvel ezelőtt - azt csak módosították, ráadásul a módosítást még egy olyan parlament hajtotta végre, amelyet nem demokratikusan választottak. A módosítások természetesen lehetővé tették a jogállam kiépítését, ennek ellenére az új alkotmány kidolgozása mindig is a politikai elitek célja volt. Ezért azóta valamennyi kormány kísérletet tett egy új alaptörvény megszövegezésére. A jelenlegi parlamenti többségi viszonyok mindezt most lehetővé tették - hangsúlyozta a Külügyminisztérium vezető politikusa. Az interjút készítő Jürgen Liminski arról kérdezte a - Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelői tisztét is betöltő - helyettes államtitkárt, vajon az alkotmányozással kapcsolatban érdekelte-e a kormányt a külföld véleménye. „Természetesen igen. És nem véletlen, hogy a kormány a Velencei Bizottsághoz fordult” - jelentette ki Prőhle Gergely, utalva arra, hogy a készülő új alkotmányról Budapesten, de külföldön is számos konferenciára került sor. „Az igazság az, hogy az új alaptörvényről sok hamis hír terjedt el - fogalmazott, hozzátéve: Úgy vélem, az a tervezet, amely hétfőn minden valószínűség szerint elfogadásra kerül, nem tartalmaz semmifajta aggodalomra okot adó dolgot.” A helyettes államtitkár szerint az alkotmány szövegét összeegyeztették a lisszaboni szerződéssel és más uniós alapszerződésekkel is. Sőt - mint utalt rá - az Európai Unió alapjogi chartáját az új alaptörvény részben át is vette. Az ellenzékkel való párbeszéd és a népszavazás elmaradását firtató kérdésre válaszolva Prőhle Gergely „nehéz ügyről” beszélt, amelyhez hasonlót - mint hozzátette - „a médiatörvény során is észleltünk. Az európai közvélemény és természetesen a magyarországi ellenzék is rendkívül nehezen veszi tudomásul, hogy Magyarországon egy demokratikus választás eredményeként ilyen nagy demokratikus többség jött létre.” A helyettes államtitkár szerint ezért tulajdonképpen nem lehet tudni, hogy a bírálat mikor szakszerű, illetve mikor kerül sor olyan kritika megfogalmazására, amely a pártpolitikai hovatartozást kívánja a szakszerűség köntösében felszínre juttatni. Prőhle Gergely emlékeztetett arra is, hogy sok európai országban az új alkotmányt nem népszavazással szentesítették, és nem is kell róla referendumot tartani. Úgy vélekedett, hogy a demokratikus eljárás Magyarországon is biztosítva volt. Felhívta a figyelmet, hogy a lakosság megkérdezésére Magyarországon is sor került, és az egészében véve megmutatta, hogy az emberek mit gondolnak az alaptörvényről. Cáfolta azokat az ellenzéki vádakat, amelyek szerint az alkotmány nem legitim, és kitért arra is, hogy a három ellenzéki párt közül kettő „bel- és pártpolitikai okokból” nem vett részt az alkotmányozás folyamatában. Reményét fejezte ki, hogy az új alaptörvény eléri célját, és erősíti a rendszerváltásba vetett hitet, valamint a hitet abban, hogy Magyarországon jól működik a demokrácia. H Forrás: MTI 6. magyar ökumenikus találkozó Kihívások és felelősségek címmel tartották meg a 6. magyar ökumenikus találkozót április 26-ától május í-jéig a balatonszárszói Soli Deo Gloria Konferencia-központban. A négyévenként megszervezett konferencia a Magyar Pax Romana és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem közös rendezvénye. Ízelítőül néhány téma és előadó a hatnapos gazdag programból: Az ökumené egykori lendülete és mai értelme (Lukács László SP római katolikus teológus és Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora), Bibó István magyar önértelmezése és önkritikája (ifi. Bibó István és Kende Péter politológus), Társadalmi megosztottság (Tölgyessy Péter politikai elemző és Hankiss Elemér szociológus), Mentálhigénés helyzet a mai Magyarországon (Kopp Mária pszichológus és Topolánszky Ákos szociálpolitikus). Az ökumenikus találkozó záró istentiszteletén Beer Miklós váci megyés püspök és Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök szolgált a református egyház konferencia-központjában. N EvÉlet-infó Szárszó 2011 Minden jó szándékú ember figyelmét szeretnénk ma arra irányítani Magyarország határain belül és azon kívül, hogy az ország hasonló határhelyzetben van most is, a 21. század elején, mint volt 1942-ben és 1943-ban, amikor az akkori magyar értelmiség színe-java gondolkozott itt, a balatonszárszói református ifjúsági táborban a magyar társadalom jövőjéről. Bennünket, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem és a Magyar Pax Romana tagjait, keresztény értelmiségieket, akik húsvét hetében tartottuk 6. ökumenikus találkozónkat, nemcsak elkötelezettségünk, de eleink is arra késztetnek, hogy felemeljük szavunkat. Mi is a magunk és gyermekeink jövőjére kívánunk tekinteni. A magyar társadalom jelenéről és közelmúltjáról szóló elemzések számunkra azt jelentik: ideje van a cselekvésnek. Nem a lamentálásnak, nem a puszta tiltakozásnak, hanem a munkának van itt az ideje. A magyar társadalom szétesettsége, a társadalom legkülönfélébb csoportjainak egymás ellen feszülése immáron a továbblépés, a felemelkedés legfőbb akadályává vált. És semmi reményünk, hogy ez spontán módon megoldódik. Az együttes cselekvésnek, a kollektív erőfeszítésnek pedig ugyanez a megosztottság az akadálya: az egész kelet-közép-európai térségben tapasztalható értékvesztés. Ezen kell változtatnunk. Ezért mindent meg kell tennünk egy olyan magatartás társadalmi méretű elterjesztéséért, amely a másik meghallgatásával, törekvéseinek komolyan vételével, őszinte és egyetértésre törő megvitatásával kezdődik, és ennek állhatatos, soha nem lankadó akarásával folytatódik (például az évszázadokon keresztül szőnyeg alá söpört problémák feltárásával). És ez a folyamat nem szakadhat meg. Erről a megtorpanásokkal szaggatott útról letérni: hűtlenség. Pontosabban: letérnem róla hűtlenség, mert magunkon kell kezdenünk, sőt: magamon kell kezdenem, nem pedig másoknak adott tanácsokkal. Mindannyiunknak személyesen és közösségeinkkel együtt kell részt vennünk ebben. Támpontokat természetesen találhatunk ehhez a törekvéshez, nevezhetjük ezt szolidaritásnak is, de most az ökumené eszméjére és gyakorlatára hívjuk fel mindannyiunk figyelmét. Erre a keresztény törekvésre, amely azt célozza, hogy a különböző keresztény egyházak és felekezetek törekedjenek az egységre. Ami természetesen sokfélét jelenthet a közös cselekvéstől az együttműködésen át a szervezeti egyesülésig számtalan közbülső állomással. Az ökumené több mint százéves tapasztalata, a benne megmutatkozó igyekezet és a vele kapcsolatban feltárható kudarcok mind-mind segítenek mindannyiunknak a magyar társadalom szétszakítottságainak leküzdésében. Egyszerűen azzal, hogy mintát mutatfel, segít elkerülni utóbb nyilvánvalónak mutatkozó zsákutcákat. Meggyőződésünk, hogy Magyarországon éppen erre van most szükségünk: a sokféleségben is megnyilvánuló egységre. Ezért újra össze kell hívni egy nemzeti kerékasztalt dolgaink megbeszélésére. Erre hívunk fel! Ifi. Bibó István, Varga Pál az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem és Horányi Özséb a Magyar Pax Romana nevében Húszéves a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Református „államadósságcsökkentés” A református egyház úgy kíván hozzájárulni az államadósság csökkentéséhez, hogy az idén nem kér segítséget az államtól ingatlanjai, templomai felújításához, állagmegóvásához - tájékoztatta a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala múlt szerdán a Magyar Távirati Irodát (MTI). Mint írták, a kormány az ez évi költségvetésben - „szakítva az elmúlt évek gyakorlatával” - ismét nagy összegű, összesen 1,2 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az „egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások" céljára. Ezzel a támogatási szándékkal ismét több, nagy értékű, közös örökségünk részét képező egyházi ingatlan helyreállítására, állagmegőrzésére nyílna mód — jegyzik meg. Közölték, a református egyház elnöksége az említett okokból mégis úgy döntött, hogy a felekezeti arányok figyelembevételével rá eső, körülbelül 200 millió forintos támogatásról lemond, és beruházásait elhalasztja. Ennek megfelelően a református egyház egyházközségei, illetve intézményei nem igényelnek támogatást az erre a célra elkülönített keretből. M MTI ► Húsz éve, 1991- április 16-án alakult meg Budapesten - Kelet- Európában az első ilyen jellegű szervezetként - a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat (MOSZ). A karitatív szervezetet - amely 2004 óta Magyar Ökumenikus Segélyszervezet néven működik - a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsába tömörült egyházak (református, evangélikus, baptista, metodista, ortodox), továbbá az unitárius egyház, az Üdvhadsereg, valamint magánszemélyek alapították. A szeretetszolgálat a humanitárius segítségnyújtást állította tevékenységének középpontjába, amelyet nemre, nemzetiségre, vallásra és világnézetre való tekintet nélkül folytat. Munkájára a pártatlanság, függetlenség és semlegesség, a nemzetközi humanitárius és fejlesztési elvekhez való ragaszkodás a jellemző, missziós tevékenységet nem végez. A legfőbb szempont a válsághelyzetbe került emberek alapvető szükségleteinek kielégítése, a kiváltó okok kivizsgálása, azok mielőbbi felszámolásának elősegítése. Működésének anyagi forrásait a tagsági díjak, valamint a hazai és külföldi szervezetek, magánszemélyek adományai biztosítják, de kiemelkedően közhasznú szervezetként állami támogatást is élvez. A karitatív szervezet első magyarországi intézménye 1992. szeptember í-jén kezdte meg működését Budapest XIII. kerületében a munkájukat, otthonukat elvesztők mindennapi megélhetésének biztosítására. Ezt követte hasonló feladattal két keletmagyarországi központ elindítása Miskolcon és Debrecenben. A szeretetszolgálat már az 1990-es évek elején jelentős szerepet töltött be a Magyarországra érkező menekültek ellátásában, átmeneti otthonokat működtetett a déli határ közelében, Nagyharsányban és Erőspusztán. Nemcsak szállással, élelemmel, ruházattal, tisztálkodási eszközökkel látta el a hazánk területére menekültként lépőket, hanem jogi tanácsadást, szociális és mentálhigiénés támogatást is nyújtott számukra. Ez a fajta segítségnyújtás ma is a MÖSZ egyik fontos feladata. Elsősorban a kísérő nélküli kiskorú és fiatal felnőtt menekültek gondozására összpontosítanak, ehhez pedig gyermekvédelmi szakemberek képzése és az emberkereskedelemmel kapcsolatos prevenció is társul. Szakemberei 2008-tól ezt a munkát a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Bicskei Befogadóállomásán végzik. Hasonlóképpen a szervezet alapfeladatai közé tartozik a hátrányos helyzetű családok és gyermekek támogatása, a gyermekjóléti és az élelmiszersegély-szolgálat. 1996-ban kezdte meg működését Budapest XXIII. kerületében, Soroksáron a MÖSZ családsegítő - majd 1998-tól emellett gyermekjóléti - intézménye. 1998-ban nyílt meg Miskolcon - az országban az elsők között - a szervezet első átmeneti otthona családok számára, majd 2000-től hasonlóak indultak Orosházán, Szolnokon, Gyulán és Olaszliszkán. E területen indult a MÖSZ Félutas Ház elnevezésű programja, amely a szociálisan perifériára sodródott családok felkarolását célozta, s amely a hazai szociálpolitika egyik fontos elemeként állami támogatásban is részesül. Mindezek mellett a segélyszervezet segítséget nyújt a szenvedélybetegeknek is, ennek jegyében adták át 2003 áprilisában Soroksáron a MÖSZ Addiktológiai Centrumát a droghasználattal kapcsolatos ártalmak csökkentésére. Jelentős szerepet vállal a szervezet a katasztrófák áldozatainak megsegítésében is. így volt ez az árvizek sújtotta térségekben lakók esetében is, hasonlóképpen az ajkai térségben tavaly ősszel bekövetkezett iszapömlés miatt kitelepített kolontári és devecseri lakosokat az első naptól élelmiszerrel és tisztítószerekkel látta el. A MÖSZ aktív tagja több nemzetközi segélyszervezetnek, s velük összefogva az elmúlt húsz évben számos esetben végzett humanitárius munkát a világ különböző pontjain. Legutóbb, 2011 márciusában a polgárháború dúlta Líbiába szállított segélyárut, és adománygyűjtést hirdetett a japán földrengés és szökőár károsultjainak megsegítésére. Több országban hivatalosan bejegyzett irodát is működtet. A segélyszervezet - amelynek vezetője a megalakulás óta Lehel László evangélikus lelkész - a konkrét szociális szolgáltatásokon kívül fontos feladatának tekinti szakembereinek, szociális munkásainak oktatását. 1998 óta szervez akkreditált képzéseket szociális asszisztens, illetve gondozó és ápoló szakokon. Nemzetközi kapcsolatai révén folyamatosan biztosítja munkatársai számára a szakmai továbbképzést is. H MTI
