Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-05-08 / 19. szám

„Komolyan kell vennünk mind a nem­zeti, mind a keresztény elkötelezettsé­get. A kettőt azonban ne mossuk össze, mert azzal mindkettőt gyengítjük és hiteltelenítjük!” Égtájoló 3. oldal „A testvérem testvére ugyan nem uno­katestvérem, mégis ezt a kifejezést használta köszöntőjében a finn Hannu Laasio az oltszakadáti templom évszá­zados falai között.” Unokatestvérek !► 5. oldal „De vajon tudták-e a mindenkori presbiterek, hogy pontosan mi is a kötelességük? Ebben igazított el Kiss Bélának Az evangélikus presbiter kötelességei című fü­zete, amelyben meghatározza a presbiter fogalmát, feladatkörét és magatartását.” A presbiterek kátéja - anno 1937 !► 13. oldal Régi-új liturgikus sarok !► 2. oldal Nemzetközi börtönmissziós imahét !► 6. oldal A holnapi nap gondja !► 8. oldal Erőt önt a csüggedőkbe (► 9. oldal Látni, érteni, tenni ► 10. oldal Lelkésznapló - Bukkanó !► 11. oldal SEMPER REFORMANDA ti „Én vagyok a jó pásztor. János 10,14. Ez az ige csupa vigasztalás, mert gyönyörű képben érteti meg, hogy ki­csoda Jézus, mi az ő tiszte, s milyen érzülettel van hozzánk. Kegyelemmel van hozzánk, s mi erre mindig bát­ran hivatkozhatunk. Hiszen éppen arra kereszteltek meg, s az evangéli­um hozzá a pecsétes igazolvány, hogy én a Krisztus kedves báránya vagyok. Jó pásztor ő, aki megkeresi elveszett juhocskáját. Nem a tör­vény szerint bánik velem, nem köve­tel, nem hajszol, nem fenyeget és nem ijesztget, sőt csupa édes kegyelmet gyakorol. Maga száll le hozzám, vál­lára vesz, s nékem csak engednem kell, hogy hordozzon. Miért félnék hát akár a törvény mennydörgő ret­­tentéseitől, akár az ördögtől? Hi­szen annak védelmében nyugszom, aki mindenét nekem adja, hordoz, megtart. Míg báránya maradok, míg Pásztoromat meg nem tagadom, s tő­le botorul el nem szakadok - addig nem veszhetem el.” N Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! (Szabó József fordítása) Deákok és anyák élményteli napja, felhője és virágai A budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnázium ünnepségéhez (képün­kön) hasonlóan többnyire verőfé­nyes napsütésben „ballagott el” ápri­lis utolsó napjaiban tizenkét evangé­likus középiskolánk 1152 végzős di­ákja. A kissé bonyolulttá vált vizsga­­rendszernek köszönhetően náluk jó­val többen, 1817-én veselkedtek ne­ki ezen a héten a matúrának, azaz a továbbtanuláshoz szükséges értékes pontok megszerzését (is) célzó érett­ségi vizsgáknak. Másnap, május elsején már a De­ák térhez sem volt ilyen kegyes az időjárás, a Magyarországi Evangéli­kus Egyház (MEE) anyák napi - központi - ünnepségéről a Magyar Távirati Iroda (MTI) ekképp volt kénytelen - Krétacsokor helyett fo­tókiállítással köszöntötték az anyá­kat az evangélikusok címmel - tudó­sítani: „Rekordkísérlettel készült meg­lepni a Deák téri evangélikus temp­lom közössége az édesanyákat anyák napja alkalmából, a gigantikus mére­tűre tervezett krétarajzcsokrot azon­ban elmosta az eső, így csak a gödöl­lői és a nyíregyházi anyaotthon képe­iből készült kiállítást nézhették meg az érdeklődők. A vasárnapi program családi isten­tisztelettel kezdődött a Deák téri evangélikus templomban. A szer­tartáson azok a gyermekek is részt vettek édesanyjukkal együtt, akik a Magyarországi Evangélikus Egyház anyaotthonaiban élnek. Benczúr Emese Munkácsy-díjas képzőmű­vész segítségével a gyerekek anyák napi krétarajzot készítettek volna a templom előtti téren, de az eső el­mosta az előre megrajzolt virágszá­rakat, így a program a tervezett meg­nyitóval folytatódott. A Deák Téri Evangélikus Gimná­zium térre néző ablakaiban Siloám tava címmel Lőrincz Ferenc fotó- és festőművész, valamint Fuszenecker Ferenc fotográfus képeiből nyílt tár­lat, amely május 20-ig tekinthető meg. A gödöllői és a nyíregyházi anyaotthonban élő anyákról és gyer­mekeikről készült kiállítást Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium he­lyettes államtitkára, a Magyarorszá­gi Evangélikus Egyház országos fel­ügyelője nyitotta meg. Az intézményekben az elmúlt években 2500 rászoruló család for­dult meg, olyanok, akiknek nem volt más választásuk, és nem élhet­nek boldog és kiegyensúlyozott csa­ládi kötelékben - mondta Prőhle Gergely. Az anyaotthonok és azok dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a hozzájuk segítségért érkező­ket testileg és lelkileg is támogatni tudják. Az evangélikus egyház a 2011-es egyszázalékos adófelajánlásokat min­denekelőtt a két anyaotthon támoga­tására fordítja - mondotta a Magyar­­országi Evangélikus Egyház országos felügyelője.” M EvÉlet-infó A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériumának nyilatkozata A Magyarországi Evangélikus Egy­ház Országos Presbitériuma, át­érezve hazánk nehéz gazdasági helyzetét, csatlakozik azokhoz az egyéni és közösségi kezdeményezé­sekhez, amelyek célja a nyomasz­tó államadósági teher csökkentése. Ehhez a maga részéről úgy kíván hozzájárulni, hogy a hívei adomá­nyaiból és saját forrásaiból két da­rab mentőautót vásárol az Orszá­gos Mentőszolgálat részére, össze­sen mintegy ötvenmillió forint ér­tékben. Erre a célra várja a felaján­lásokat az MEE 11707024-20478070 számú számlájára, „Mentőautó” jelzéssel. Az országos presbitérium szán­déka szerint az egyház feladatát­vállalásával felszabaduló összeg az államadósság csökkentésére fordítható. V Mentő-akció v Mi köze egyházunknak az ország ne­héz gazdasági helyzetéhez? Mi kö­zünk a nyomasztó államadósság-te­­herhez? Ezekre az őszinte kérdé­sekre választ kaphatunk akár az Evangélikus énekeskönyv 485. éneké­ből is: „Áldás és békesség / Ottho­nunkra: szép hazánkra! / Itt fénylik ránk az ég, / Munkánkat ez a föld vár­ja. / Édes gyümölcsét ha mi esszük, / Terhét, baját is vállra vesszük: / Szív­vel és tettel úgy szeretjük!” Ennek fényében nem lehet kétsé­ges, hogy a kialakult helyzetben ne­künk is meg kell találnunk - a test­véregyházak közösségében - az evangélikus választ: mit, mennyit és hogyan tudunk „vállra venni” a ter­hek és bajok sokaságából. Egyházunk országos presbitériuma április 28-i ülésén alaposan megvitatta a kü­lönböző lehetőségeket. S végül, egyetlen ellenszavazat mellett, meg­hozta a fenti nyilatkozatban olvasha­tó felelős, jó lelkiismerettel vállalha­tó döntését. Mennyiben más ez a határozat, mint az eddigi tiszteletre méltó fel­ajánlások az államadósság törleszté­sére? Nem az államtól törvényesen kapott vagy igényelhető támogatást utalunk vissza. Nem az egyház kü­lönben is szűkös központi költségve­téséből vonunk el pénzt. Reménysé­günk, hogy ezúttal is sikerül egyhá­zunk népének már sokszor megta­pasztalt felelős, áldozatkész hazasze­retetét mozgósítani. így a meghirde­tett célt - döntő módon - egyéni, il­letve gyülekezetileg szervezett ada­kozásból kívánjuk elérni. Miért éppen mentőautókra hirde­tünk gyűjtőakciót? Úgy éreztük, hogy az államadósság csökkentése - sajnos már nagyságánál fogva is - alig felfog­ható, nehezen aprópénzre váltható fel­adat. Ugyanakkor a hazai egészségügy állapotának bármilyen szerény mérté­kű javítása mindannyiunkat közvetle­nül érintő közös érdek. így született a „mentő-ötlet”: fogjunk össze, és te­remtsük elő legalább két mentőautó vételárát! Jól tudjuk, hogy ez a segít­ség is csupán csepp a tengerben. De legalább kézzelfogható jele annak, hogy nemcsak szépen énekelünk templomainkban a hazaszeretetről, hanem igyekszünk „szívvel és tettel” valóban segíteni földi hazánkat. Bátorítjuk egyházunk népét: min­denki vizsgálja meg, hogy erejéhez mérten mennyivel tudja támogatni ezt a szó szoros értelmében életmen­tő akciót. Fontos, hogy a segítség ide­jében megérkezzen! A gyűjtés állásá­ról természetesen rendszeres tájékoz­tatást adunk majd. Előre is köszönünk minden ado­mányt a megsegítendők nevében is! ■ Gáncs Péter elnök-püspök

Next

/
Thumbnails
Contents