Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-04-17 / 16. szám
ÚT/TfíRS%\ 2011. április 17. • 3 Napsütés és villámlás Grundtvigról először magyarul A magyar népfőiskolái mozgalmat, a dán-magyar irodalmi kapcsolatokat és nem utolsósorban az evangélikus egyházat érintő, hiánypótló könyvet jelentetett meg a Budapest Környéki Népfőiskolái Szövetség: Napsütés és villámlás - Grundtvig és az élethez írt dalai címmel Ebbe Klovedal Reich dán író kötetét, amely magában foglalja Grundtvig ötven legjellemzőbb versét is. De ki is volt Grundtvig, és miért fontos ő nekünk? Nikolaj Frederik Severin Grundtvig (1783-1872) dán lutheránus lelkész, író, költő, filozófus, történész, tanár, politikus és reformátor volt. 1810-ben szentelték pappá, de reformátori tevékenysége miatt élete végéig hadakoznia kellett a dán államegyház maradi képviselőivel. Ezenközben kezdte el szervezni a mindmáig nagy jelentőségű és hatású dán népfőiskolái mozgalmat. A 19. század legreprezentatívabb dán művelődéstörténeti alakjaként tartjuk számon, aki költői tevékenységére alapozva fejtette ki népnevelői, történészi és papi-reformátori működését. Skandináv nemzeti-romantikus eszmékkel átszőtt monarchikus, felvilágosodás kori felfogása ellenére rugalmasan követte a parlamentarizmus előretöréseit is. Radikálisan megreformálta a bürokrata lutheránus klérust, spontán demokratikus alapokra helyezte a vallási közösségeket, megszervezte a kisbirtokos és zsellér fiatalok gyakorlati nézőpontú, közösségi szellemű, tömeges és ingyenes oktatását és nevelését, és friss lendületet adott a dán polgári fejlődésnek. Eljutott a „népegység” (folkelighed) fogalmához, amely a magyar viszonyok között inkább csak körülírható; maga a könyv is több oldalon foglalkozik ennek kifejtésével. Irodalmi munkásságának jó része cikk, vitairat, tanulmány, illetve prédikáció és a skandináv nemzeti romantika megalapozására törő mitológiatörténeti és nyelvújító írásmű. Verseiben, zsoltáraiban, himnuszaiban, népdalszerű énekeiben szenvedélyes, költői képekben, metaforákban gazdag nyelvű, mély vallásosságról tanúskodó líra jelenik meg, mellyel világirodalmi rangját megalapozta. Életműve mintegy százharminc vastag kötetre rúg, amelyben ezerötszáz dal és zsoltár is található. Grundtvig szelleme mindmáig áthatja Dániát: tanulják, elemzik megzenésített verseit, egyházi énekeit iskolákban, templomokban; a rádióműsorokban, lemezekről ma is naponta éneklik, hallgatják. A Budapest Környéki Népfőiskolái Szövetség régi törekvése volt, hogy pótolja azt a hiányosságot, amellyel a magyar könyvkiadás tartozik a népfőiskola és az újkori Dánia egyik megteremtőjének, és hogy Grundtvig szellemiségének megismerésével, megértésével erősíthesse a magyarországi népfőiskolái, szabad oktatási mozgalmat. Erre a legalkalmasabb műnek Reich igen alapos, mégis mindvégig olvasmányosan ismeretterjesztő, népszerűsítő munkája látszott, amely bár a dán olvasónak íródott, szinte alapfokon képes bevezetni bárkit Grundtvig életrajzába és agrundtvigiánus világképbe. Jól szolgálja az olvasmányosság célját, ugyanakkor a grundtvigi költészet magyarországi megismertetésének is eszköze, hogy a szerző az életrajz folyamatába már eleve beillesztette Grundtvig ötven legjellemzőbb versét és versrészletét, így a próza és a költészet változatosan, jól kiegészítik egymást az olvasó számára. A kötet szerzője Ebbe Klovedal Reich (1940-2005) dán író, publicista, fordító. Történelmet tanult a koppenhágai egyetemen, dolgozott újságíróként, számos politikai témájú könyvet írt, szépirodalmi műveiben pedig felvonultatta a dán történelem legnagyobb alakjait, és a krónikás szemszögéből mutatta be a mai dán valóságot. Egyik legfontosabb és legkeresettebb műve a Frederik - Népkönyv N. F. S. Grundtvig koráról és életéről (1972), amelynek témája a „dánság” megtalálása a mában. Ez is azt mutatja, hogy fontosnak tartotta alaposan foglalkozni Grundtviggal. A kötet fordítója, Lázár Ervin Járkáló Magyarországon született í953-ban, de harminchárom éves kora óta Dániában él, dán állampolgár. Művészeti oktató, népfőiskolái tanár, grafikus, de színházi előadásokat is írt, illetve rendezett, és ő a szerkesztője az 1989- ben alapított koppenhágai Hamvas Béla Klub honlapjának. Különféle fordításait itt közli. Számos kiállítás, előadás, találkozó, kiadvány, film, továbbá Hamvas Béla Északi korona című könyvének dán, valamint Fetter Bjerck-Amundsen Seren Kirkegaard kezdőknek című művének magyar kiadása fűződik a nevéhez. Magyarországon az utóbbi években több alkalommal vezetett népfőiskolái képzést. A 2010-ben megkezdett munka eredményeképp 2011 márciusában nálunk is megjelenhetett a Napsütés és villámlás. A kötet prológusa - a magyar és a dán kiadás előszavait követően - azt a visszhangot tekinti át, amely öt generációval a jeles férfiú halála után földünk több pontján ma is tapasztalható Afrikától Amerikáig, Izraeltől Japánig, beleértve Kelet-Európát, Oroszországot, Indiát, Skandináviát és természetesen Dániát, ahol még ma is Grundtvig a nemzeti dalnok. Az első rész összefoglaló címe: A hívő szabadsága. Ez nagyjából az 1783-1826 közötti időt: a gyermekkort, az ifjúvá érést, a magányos harcot és a grundtvigi élő szó kialakulását mutatja be. A második szakasz témája a népegység, az 1828-43 közötti évekről szól. Ebben helyet kap a világtörténelem, szó esik a kiadott énekgyűjteményről és „az iskola az életért” gondolat kialakulásáról. Az 1842-55 közötti éveket a néphatalom gondolata fűzi egybe; megtudhatjuk, hogyan látja a nemzet kérdését, és bepillanthatunk nemcsak politikusi, a dán alkotmány megszületése körüli képviselői tevékenységébe, hanem szerelmi életébe is. A negyedik rész az öregkoré, az í855—72 közötti éveké. Ebben a négy részben ott kavarog a monarchikus, majd alkotmányos Dánia élete, a háborúk a külfölddel és hatalmi harcok egymással, Hans Christian Andersen, Seren Kirkegaard, Thorvaldsen és Mynster püspök, a skandináv mitológia és a kor gondolkodása. A kötet címét adó „napsütés és villámlás” egyszerre volt jellemző Grundtvig makacs, kitartó, hívő és harcos jellemére és az őt körülvevő világra. Az ötödik szakaszban a szerző, Reich négy esszéisztikus utóiratban zárja le a kötetet, amelyekben még néhány vonással kiegészíti a Grundtvig-portrét, illetve a lelkész-író-politikus máig tartó, az egyházra vagy a szabad iskolákra gyakorolt hatását. Reich könyvének másik újdonsága a kettősségében rejlik, ugyanis verseskötetnek is felfogható. Ismereteink szerint Grundtviggal eleddig meglehetős mostohán bánt a magyar műfordítás. Mindössze három költeménye jelent meg: egy-egy vers Jánosy István, Kemény Ferenc és Orbán Ottó fordításában. Jelen kötet verseinek műfordítója Muzsay András (1946-) újságíró, előadóművész és zenei fordító. Huszonöt éven át az országot járta előadóestekkel, melyeknek fontos része volt az angolszász nyelvterület általa lefordított nép- és műdalainak megismertetése, tanítása. E témáról a Magyar Televízióban is tartott kisebb előadásokat. Dalfordításai más előadók lemezeiről és saját előadású hanghordozóiról is ismertek. Grundtvig műfordításait Lázár Ervin Járkáló magyar nyersfordításából, nagy gondolati és formai hűséggel, sőt a Grundtvig-dalok kottáinak és hangfelvételeinek figyelembevételével készítette, hogy ezek a Dánia-szerte mindmáig énekelt egyházi és világi művek magyarul se csupán olvashatóvá, de akár énekelhetővé is válhassanak. így tehát az első magyar nyelvű Grudtvig-életrajzzal együtt az első magyar Grundtvigverseskötet is kézbe vehető. Az érdeklődők a Napsütés és villámlás kötethez (3000 forintos áron) az alábbi címeken juthatnak hozzá: Budapest Környéki Népfőiskolái Szövetség, Nagy Júlia elnök, bknsz@t-online.hu, illetve a Magyar Népfőiskolái Társaság 1077 Budapest, Wesselényi u 13. II/5. szám alatti irodájában munkaidőben. Weigand Irén LÁTTAJÉZUST Egy aggódó anya Görögök jöttek föl a jeruzsálemi ünnepre a kéréssel: „Jézust szeretnénk látni. ” (Jn 12,21) Mivel pedig számunkra ma fizikailag ez nem lehetséges, annál inkább érdekelnek azoknak a tapasztalatai, akiknek ez megadatott: látták az Urat. Talán nem is szerette volna látni Jézust ez a sziroföníciai görög asszony, de a rászakadt nyomorúság odakergette hozzá: beteg lánya miatt aggódott. Rámenősen, szinte vakmerőén még a nyilvánosság elől elzárkózni kívánó Úr nyugalmát is megzavarta. Az se volt magától értetődő, hogy nem zsidó asszony létére egy zsidó férfi szeme elé merészkedjék. De bizony nagy volt a baj! Édesanyám jut eszembe erről, aki halálos beteg édesapámat még vagy negyven kilométerre elvitte egy „gyógyítóhoz”, bár ennek semmi ésszerű indoka már nem volt. Mert a gond, a baj, a betegség egyik tulajdonsága, hogy ledönt egyébként áthághatatlannak vélt akadályokat, és elszánttá, sőt vakmerővé is tehet. Már csak ez is örök érvényűvé teszi ezt a történetet. Az asszony nagyon szerette volna látni ezt a csodadoktor hírében álló zsidó férfit. Rögvest elő is hozakodott a kérésével: űzze ki gyermekéből a betegséget okozó gonosz lelket! Vajon mi indíthatta erre a kertelés nélküli merész lépésre? Jézus látása ébresztett benne bizalmat? Az evangéliumok ismételten szólnak a csodálkozásról, amelyben Jézus nézői-hallgatói törnek ki: ez nem úgy beszél, mint az írástudók, ennek erő van a szavában-tetteiben! A görög asszony is beállt volna a csodálkozók közé? Máté evangélista úgy mondja el ezt az eseményt, hogy az asszony Dávid Fiának, Uramnak nevezi Jézust, sürgős segítségét kérve. Márk nem tesz ugyan erről említést, de arról igen, hogy az asszony rögtön Jézus lába elé borul, könyörgő áhítattal. Vajon meglátta rajta az Úr dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjéét? (Jn 1,14) Meglátta volna benne azt az Urat, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön? (Mt 28,18-20) Ám hideg zuhanyként érhette a Megcsodált legelső szava. Mintha csak ezt mondta volna neki: Miért tolakszol, asszony? Az élet kenyerét én mindenekelőtt zsidó testvéreimnek, nem pogány kutyáknak tartogatom! Várj a sorodra! Jézus úgy gondolta eredetileg, hogy neki a saját népét kell átmentenie az Isten országába. Ha ez a pogány asszony most zsidóhoz fordult segítségért, akkor tudnia kellett volna, hogy a zsidók kutyáknak tartottak minden idegent. Ez alól ő sem lehetett kivétel. S neki akkor ezen kellően meg is kellett volna sértődnie vagy bosszankodva elrohannia. De aki egyszer látta már Jézust, azt még az ilyen rideg elutasítás sem tudja elriasztani. Sokkal nagyobb volt itt a tét, semmint asszonyunk megengedhette volna magának az önérzetes sértődést. Sőt: teljes megértéssel fogadja Jézus elutasításának okát. Természetes, hogy a családi asztal elsősorban a gyermekek számára terül meg. De hát, mivel éppen gyermekekről van szó, egyáltalán nem furcsa, ha evés közben óhatatlanul is morzsák esnek le az asztal alá. És milyen hálásak az asztal alatt settenkedő kutyák?! Megelégszenek ők az egyébként veszendőbe menő morzsákkal is. Micsoda szilárd meggyőződés és bizakodás állhat az ilyen megértő szerénység mögött! Akit az asszony látott, annak olyan, minden emberi képzeletet felülmúló ereje és hatalma kell, hogy legyen, amelynek morzsányi töredéke is elég az ő beteg lánya meggyógyításához. „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom...” - így próbálja körülírni ezt a tapasztalatot a Zsidókhoz írt levél (11,1). S ezért a remélt dolgokban való bizalomért, amely az aggódó anya válaszából sugárzik, „ezért a szóért mondom: menj el, leányodból kiment az ördög”mondja neki Jézus. Az anya semmiféle gyógyítási eljárást nem lát, mégis szárnyakat ad neki a bizalom, amely hazaröpíti. Vajon hazamenet nem fogta-e el a kétség, hogy otthon mégiscsak betegen találhatja a lányát? De ez a kérdezés már inkább a mi hitetlenségünkről, gyanakvásunkról tanúskodik. Mert a gyermekéért küzdő édesanya hite győz: hála annak, akit ő nem csupán látott, hanem meglátta benne a könyörülő és gyógyító Istent. Ez pedig minden Jézus-látás végső célja. Gémes István A Luther-rózsa színei Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Magyar Evangélikus Konferencia hagyományos tanulmányi konferenciáját - A Luther-rózsa színei címmel - szeptember 30-án és október i-jén tartja Révfülöpön. Erre az alkalomra máris hívogatunk. Előadásra kértük Bence Lajos szlovéniai írót, újságszerkesztőt és feleségét, Gabrijela Bencét, a lendvai gyülekezet felügyelőjét. Megszólalásuk címe így körvonalazódik: írott szóval és hirdetett igével a megmaradásért. Felkértük Csepregi Zoltánt, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyháztörténész-professzorát is, ő A négynyelvű reformáció a Kárpát-medencében címmel tartja előadását. Szó lesz ezenkívül a formálódó egyházi turizmus lehetőségeiről, talán ötletbörze formájában is. További téma kijelölése még folyamatban van. Érdeklődő Testvéreinket kérjük, naptárukba már most jegyezzék fel konferenciánk időpontját! Hálásan köszönöm mindazok köszöntését, akik a díszdoktori és/vagy állami kitüntetésem alkalmából gondoltak rám. Örömöt szereztek vele. Gémes István
