Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-04-17 / 16. szám

4 * 2011. április 17. HÍREK, KITEKINTÉS Berlin, Németország. Krisztus­hívő zsidó gyülekezetek vezetői úgy nyilatkoztak, hogy szoro­sabbra kell fűzni egymás közötti kapcsolataikat, és törekedni kell a keresztény egyházakkal való jó viszonyra. Ezt elérendő zsidó­ként hirdetik Jézust mint a Messi­ást, példás életükkel rá akarják felhívni a figyelmet, és ehhez ké­rik a többi keresztény segítségét. Németországban 332 ezer Krisz­tus-hívő zsidó taggal számolnak kereken 400 gyülekezetben, míg az USA-ban 60 ezer a számuk. Szófia, Bulgária. Ortodox papok, sekrestyések és kórusvezetők szakszervezetet alapítottak, hogy tisztességes fizetésért harcolja­nak. Míg a vidéken dolgozók alig keresnek 180 eurót havonként, a nagyvárosiak ennek a többszörö­sét vihetik haza. Élesen bírálják az ortodox egyházat, amely éven­ként hatmillió eurót forgalmaz „szentelt” gyertyák eladásából. Ez maga bőségesen elég lenne ah­hoz, hogy az egyház minden papja és dolgozója méltó fizetést kap­jon. Az egyházvezetés élesen el­ítélte a kezdeményezést. Athén, Görögország. Az ortodox egyház szinódusa szemére vetette a görög kormánynak, az Európai Uniónak és a Nemzetközi Valuta­alapnak, hogy országukat kiszol­gáltatták a hitelezők kényére-ked­­vére. Görögország így „meg­szállt” ország lett, az önállóság és a szabadság leghalványabb remé­nye nélkül. Varsó, Lengyelország. II. János Pál pápa május i-jére tervezett szentté avatásán a lengyel lakos­ság 3,5%-a szeretne személyesen részt venni. Egy Krakkóban épü­lő, hatalmas egyházi központ le­endő katedrálisának már meg is van az első ereklyéje: egy ampulla János Pál vérével, amelyet a római Gemelli Klinika orvosai a pápa utolsó operációja óta őriznek. Moszkva, Oroszország. Kirítt pátriárka elrendelte, hogy a Teo­lógus Szent Jánosról elnevezett Ortodox Teológiai Intézet legyen az új Oroszország legelső ortodox egyeteme. Az új egyetem az egy­ház legmagasabb színvonalú okta­tási intézménye kell, hogy legyen, amely a világi tudományos igé­nyeknek is megfelel. Ankara, Törökország. A vallási ügyekért felelős állami hivatal új elnöke állítólag azért akar küz­deni, hogy nem iszlám hitűek is szabadon gyakorolhassák vallá­sukat az országban. Állítása sze­rint „elviselhetetlen”, hogy bár­mely embert a vallása miatt diszkrimináljanak. Kijev, Ukrajna. A Moszkvai Pat­riarchátushoz tartozó ortodox egyház metropolitája kijelentette, hogy egyháza Kijevben Európa legnagyobb katedrálisát akarja felépíteni. Ezzel szeretnék túl­szárnyalni az Ukrán Ortodox Egyház (amely nem tartozik a Moszkvai Patriarchátus jogköré­be) már ott álló Szent Vladimir­­katedrálisának méretét. Kairó, Egyiptom. Az újévi ter­rortámadásban muszlim szélsősé­gesek mészároltak le templomból kijövő kopt keresztényeket. A koptokat már Nasszer elnök ideje óta állandó támadások érik, és most félő, hogy a politikai válto­zások következtében fel fog erő­södni a rájuk nehezedő nyomás. Brno, Csehország. Radio Proglas néven vallásos rádióadás működik Európa legvallástalanabb országá­ban. A közelmúltban az adó szer­ződést kötött a Noé nevű vallásos tévéadóval, hogy együtt tegyék azt, amit mások elmulasztanak: színvonalas vallási programokat sugározzanak. Tokió, Japán. Nem csak a föld­rengés és a cunami okozta atom­veszély hírei tartják izgalomban a világot. Japán keresztények felhí­vással fordultak a világ Krisztus­követőihez, hogy ne szűnjenek meg imádkozni értük és országu­kért. Az egyik gyülekezetnek le kellett mondania a vasárnapi is­tentiszteletet a sugárveszély mi­att. Ehelyett a gyülekezet minden tagja bibliai igéket kapott otthoni olvasásra, illetve a következő imádságot: „Mégis reményke­dünk benned, Istenünk, ragaszko­dunk hozzád, és kérünk, nehézsé­geinkben se hagyj magunkra.” Majna-Frankfurt, Németország. „Miért hallgattok? A vallássza­badság ne legyen csak egyirányú.” Keresztény tüntetők tiltakoztak az ellen, hogy míg az országban a politikusok kínosan ügyelnek a nem keresztények és ateisták ér­zelmeire, meggyőződésére, addig bűnösen hallgatnak a világ szám­talan országában folyó, nyílt vagy burkolt keresztényüldözésekről. Oszaka, Japán. Az ország lakos­ságának 69,6%-a a sintoista vallást követi. A126 millió lakosból csak 1,5% tartozik valamelyik keresz­tény felekezethez. A protestán­sok száma 600 ezerre tehető. Salvador da Bahia, Brazília. A városban működő evangélizációs központ érdekes statisztikát tett közzé: míg 1991-ben az ország fő­városa, Brazíliaváros lakóinak 83,3%-a vallotta magát római ka­tolikusnak, arányuk 2011-re 60%­­ra csökkent. Ezzel szemben nőtt a protestánsok aránya: 9%-ról 33%­­ra. Sajnos a vallástalanoké is: 2,5%-ról 7%-ra emelkedett. San Antonio, USA. „Humanista” egyetemisták mozgalmat indítot­tak: aki beszolgáltatja a Bibliát. Mózes Öt könyvét vagy a Koránt, cserébe pornófüzetet kap ajándé­kul. A hatalmas hírveréssel előké­szített kampánynak a természet vetett véget: óriási hóviharok és a csaknem mínusz harmincfokos hi­deg miatt elmaradt a várt „siker”. Hangshou, Kína. Itt áll az ország legnagyobb evangélikus templo­ma. Papja szerint 23 millió protes­táns él a körülbelül 57 ezer gyüle­kezetben. Csak minden tizenötö­dik gyülekezetnek van saját lelki­­pásztora. Ezeken az - államilag engedélyezett és ellenőrzött -gyülekezeteken kívül további 60 millióra becsülik az úgynevezett „házi gyülekezetekben” élő ke­resztények számát. Nierstein, Németország. Az egyik helyi gazdálkodó, aki egyhá­zának laikus prédikátora volt, visszaadta megbízatását. Ezzel akart tiltakozni a Hessen-Nassaui Evangélikus Egyház „bibliaelle­nes” állásfoglalása ellen, amelyet a homoszexuális papok kérdésében elfoglalt. Strub prédikátor szerint egyháza ezzel végérvényesen eltá­volodott a bibliai alapoktól, és be­hódolt a divatos korszellemnek. Hannover, Németország. Alsó- Szászország öt protestáns egyhá­zának egyesülése továbbra is vá­rat magára. Csak a hannoveri, a legnagyobb német lutheránus egyház zsinata szavazott az egye­sülés mellett, míg a braunschwei­­gi, az oldenburgi, a schaumburg­­lippei lutheránus és a Leerben székelő református egyház ellene döntött. Az öt egyház taglétszá­ma együtt mintegy négymillió. Schwerin, Németország. A Mecklenburgi Evangélikus Egy­ház elnöksége úgy döntött, hogy minden szolgálatra jelentkező lel­kész csak akkor kaphat állást, ha előzőleg hatósági erkölcsi bizo­nyítványt mutat fel. Ezzel szeret­né elejét venni az egyház annak, hogy a gyermek- és ifjúsági mun­kában dolgozó lelkészeknél erköl­csi kisiklások történjenek. Hannover, Németország. Új püs­pöke van a Hannoveri Evangéli­kus Egyháznak: a második válasz­tási fordulóban Ralf Meister berli­ni esperes nyerte el a püspöki tisz­tet. A negyvennyolc éves lelkész így a legnagyobb németországi evangélikus egyház püspöke lett. Vatikánváros. Meglátogatta a ró­mai pápát Olav Fykse Tveit, az Egy­házak Világtanácsának norvég evangélikus főtitkára. Az elhide­­gült ökumenikus kapcsolatokra cé­lozva norvég gyapjúkesztyűt aján­dékozott vendéglátójának azzal a megjegyzéssel, hogy a hideg telet csak úgy lehet igazán élvezni, hajó melegen öltözik föl az ember... Berlin, Németország. Friedrich IVeber, Braunschweig evangéli­kus püspöke felhívta az egyháza­kat, hogy komolyan tanulmá­nyozzák az evangélikus és római katolikus teológusok által közö­sen kidolgozott tanulmányt a pá­pai hivatal újraértékeléséről. Azt is hangsúlyozta, hogy nem elég el­ismerni egymás keresztelési gya­korlatát, hanem annak következ­ményeit meg is kell valósítani a gyülekezetek életében. Christchurch, Új-Zéland. A vá­ros anglikán katedrálisát szinte teljesen romba döntötte a februári földrengés. A mentési munkála­tok közben örömmel állapították meg, hogy a romok nem temették maguk alá azt a huszonkét em­bert, aki a földrengés idején a ka­­tedrálisban tartózkodott. Összeállította: G. I. MINDEN KEDVES OLVASÓJÁNAK ISTENTŐL MEGÁLDOTT HÚSVÉTOT KÍVÁN AZ ÚTITÁRS SZERKESZTŐSÉGE! ITTHON - OTTHON ÚT/TRRS^ Hová lettek? Amikor a hetvenes évek elején Stuttgartba költöztünk, a laká­sunk környékén legalább tíz kü­lönböző kis üzlet létezett. Volt ott minden: pék, hentes, vegyes­kereskedés, fűszeres, papírüzlet, festék- és tapétabolt, rövidáru stb. A kiszolgálóknak volt idejük a be­szélgetésre, tanácsot is adtak, se­gítettek a vásárlásban. Ha az ut­cán találkoztunk, köszöntünk, hi­szen ismertük egymást. A néme­tek találóan „Emma néni boltnak” („Tante Emma Laden”) nevezik ezeket a családias hangulatú kis üzleteket. Tizenhét év után, ami­kor elkötöztünk onnan, egyik sem létezett már. Helyettük ott ter­peszkedett a nagy bevásárlóköz­pont. A rendszerváltás után óbudai kis lakásunk környékén gomba módra nőttek a kis üzletek. Eme­letes, zárt udvarú üzletházak épültek, és a belső körfolyosókról nyíltak a kis boltok. Ott is volt minden, és ott is megvolt a lehető­ség a barátságos beszélgetésre, ta­nácskérésre és -adásra. Az egyik ilyen kis rövidáruüzletben vettem pár éven keresztül, gondos meg­beszélés után, a nemzetiszínű sza­lagot a kokárdákhoz, amelyeket gyülekezetünk asszonyai varrtak a március 15-i ünnepélyünkre. Most, hogy ismét otthon voltunk, egyet sem találtunk e boltokból. A belső folyosókon temetői csönd, a zárt ajtókon felírás: „Üzlethelyi­ség kiadó”. A környéken viszont megjelentek a nagy bevásárlóköz­pontok. Kinek hiányoznak az Emma né­nik? Ma divat a „globalizációt” szidni. Ők is a globalizáció áldoza­tai? De okolhatjuk-e eltűntükért a gazdasági életet, a drágaságot, a politikusokat? Mert az Emma né­nik végét mi, a bevásárlók okoz­tuk. „Lábszavazás” volt, úgy, mint annak idején a keletnémete­ké az egyesülésért. Bevallom, én is futottam a nagy bevásárlóközpontba, mert öt bolt helyett csak egyhez kel­lett mennem, és milyen gyorsan elintéztem mindent, mennyi időt spóroltam! Az alacsonyabb árak ügyében már nem volt ilyen sikerélményem: általában töb­bet költöttem egy-egy bevásár­lásnál, mint terveztem. Ahogy végigtoltam a kocsit a tetszető­sen kirakott áruk között, mindig volt valami, ami tulajdonképpen éppen akkor nem is kellett, de „nem rossz, ha van”, és hátha legközelebb nem lesz... Arról nem is beszélve, hogy az előre becsomagolt árunál hányszor volt az alsó sor - ha nem is ki­mondottan rossz, de - gyengébb minőségű. Mostani lakásunktól csak jár­művel lehet elérni a bevásárló­­központokat. De az utcánk vé­gén van egy kis bolt, egy vegyes­kereskedés! Igaz, ez már moder­nebb „Emma néni”, itt is bevásár­lókocsival megyek körbe, de nincs minden „előcsomagolva”, és nem számít csodának, hogy van kiszolgáló, akit nem kell re­ménytelenül keresni, ott van min­dig, sőt ideje is van rám, hogy meghallgasson, és tanácsot ad­jon. Igaz, amit árul, az valamivel drágább, mint a nagy üzletekben. De nincs is annyi minden kirakva a csábító és sokszor átejtő felírás­sal: „Sonderangebot” (azaz: ak­ció). És hetenként elmegyek a pi­acra is, ahol a környékbeli gazdák árulják termékeiket. Igaz, ez is drágább, mint a bevásárlóköz­pontban, de kevesebbet veszek, és még mindig jobban járok, mert valóban friss, egészséges gyü­mölcsöt, zöldséget kapok. És rájöttem, hogy az Emma né­nik azok a felebarátaim, akiket tettekkel kell pártolnom, nem a globalizáció szidásával!- RK­Adomány Légrádi György: 1000 Ft Koltai Rezső, Svédország: 25 000 Ft Svájci protestáns magyar nyelv űgyülekezetek: 500 CHF Lapunk kiadásának és postázásának költségeihez szeretettel várjuk olvasóink támogató adományait a Magyar Evangélikus Konferencia, Budapest, Raiffeisen Bank 12010886-00146767-00100002 számlaszámára (külföldről HU 4312010886 0014 6767 0010 0002). Magyar evangéliumi lap Megjelenik hatszor egy évben Kiadja a Magyar Evangélikus Konferencia (Maek) 1088 Budapest, Puskin utca 12. (telefon: +361/338-2302) Magyar B/argéSkus .. Konferencia Felelős kiadó: Prohle Gergely elnök Felelős szerkesztő: Szűcs Petra (telefon: +36 20/824-8854, e-mail: petra.szucs78@gmail.com) Megrendelés, információ: Zászkaliczky Pál (e-mail: maek@lutheran.hu) A lap ingyenes, a nyomda- és postaköltségre adományokat kérünk és elfogadunk. Bankszámla: Magyar Evangélikus Konferencia, Budapest, Raiffeisen Bank Bankszámlaszám (belföldről): 12010886-00146767-00100002 (külföldről) IBAN: HU43 120108860014 676700100002 SWIFT: UBRTHUHB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents