Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-04-10 / 15. szám

6 ■m 2011. április 10. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Élő vízben is megmártóztak Egyetemi gyülekezetek „randevúja” Balatonszárszón ► „Munkaprogram” helyett a fele­lős gondolkodás konkrétumait keresték közel hatvanan az el­múlt hétvégén Balatonszárszón, az evangélikus egyetemi gyüle­kezetek hagyományos találkozó­ján. Az Evangélikus Konferen­cia- és Missziói Otthonban tör­téntekről Buday Barnabás ele­venítette fel emlékeit. A Kapcsolataink témában első este Orosz Katalin pszichológus volt se­gítségünkre az önmagunkkal kapcso­latos kérdések feltárásában. A gyer­mekként átélt történések lenyomatai meghatározóak a későbbiekben, a szüléinktől látott magatartásminták kódolódnak bennünk - tudhatták meg a fiatalok. Ám ezek a tudattala­nul meghatározó és sokszor generá­ciókon átívelő „kódok” nem szükség­szerűen kell, hogy eleve eldöntsék sorsunk alakulását. Sok gondolkodás­sal és kemény munkával megvál­toztatható, felülírható még a rossz örökség is. Szombaton a másokhoz fűződő kapcsolatainkat vizsgáltuk. Komlósi Piroska pszichológus, a Károli Gás­pár Református Egyetem Kommuni­káció Tanszékének docense előadá­sában szervesen kapcsolódott az elő­ző esti beszélgetéshez. A jelenlévők megtudhatták, hogy a csecsemő­korban átélt biztonság és elfogadás, az anyával megtapasztalt egység (szimbiózis), majd a leválás, ám mégis közelben maradás biztonsága felnőtt életünk szituációiban ismét­lődik. Végigjártuk egy párkapcsolat kü­lönböző fázisait is, amelyekben a csecsemőkori élmények hatása egy­értelműen követhető, kimutatható. Aki csecsemőként megtapasztalhat­ta az elfogadottság élményét, annak kori tapasztalatait, sokat tud vál­toztatni, alakítani a hozott mintákon. A Balaton-part áprilisi ajándékme­legében ebéd után három workshop „nyitotta meg kapuit”. Gadó Györggyel, Al Gore volt amerikai alelnök Kellemetlen igazság című könyvének egyik fordítójával a kötetről és a könyvből készült filmről beszélgethettünk. A második csoportnak Végh Sza­bolcs, a találkozónak otthont adó missziói otthon igazgatója magát az intézményt mutatta be, beszámolva arról, hogy a közelmúltban meg­nyert pályázatnak köszönhetően mi­lyen fejlesztések zajlottak-zajlanak (például napelemek beépítése, az esővíz felhasználása WC-öblítésre, falhűtés a konferenciateremben és az apartmanban), amelyek révén kör­nyezetét kevésbé terhelő módon, kevesebb energia felhasználásával működik majd az épület. A harmadik csoport tagjai Kozma- Vizkeleti Dániel pszichológus, család­terapeuta segítségével az agresszió különböző aspektusait járták körül, ezúttal az alkotás és a csoportjáték kreativitásán keresztül. Pénteken este, szombaton reggel és este az egyetemi gyülekezeti lelké­szek tartottak áhítatot, meditációt, amely megalapozta, illetve lezárta a napokat. Vasárnap délelőtt - a Kap­csolataink tematika harmadik állo­másaként - Istennel való kapcsola­tunkat ünnepeltük közösen, úrvacso­rái istentiszteleten. Kézdy Péter pilis­csabai egyetemi lelkész indította gondolatainkat a bennünket megszó­lító Istenről, a személyes (én-te) kap­csolat lehetőségéről. A sűrű szellemi és lelki program mellett nagyszerű lehetőségünk volt a kikapcsolódásra is. A Szent Kristóf Pincészet meglátogatása, a buda­pesti egyetemi gyülekezet gospelkó­­rusának spontán koncertje, az éjjeli ez nyomot hagy az egész életén, ha­tással van pár- és egyéb kapcsolata­ira. Akinek viszont éppen ellentétes élményei vannak ebből az életkorból, vagyis az első években nem kapott elegendő szeretetet és figyelmet, az - miként Komlósi Piroska fogalma­zott - mintha egy szürke szemüve­gen keresztül szemlélné az egész vi­lágot: pesszimista, aggódó, az elfoga­dást és elfogadottságot nehezen meg­élni tudó emberré válik. Ám az éle­tünk - a feltárt meghatározottságok ellenére - nem predesztinált. A kö­zösen létrehozott új családban a há­zastárs, aki maga is hozzá csecsemő­szaunázás, majd a Balatonban való április elseji - éjjeli - megmerülés frissítő élménye után, az éjszakába (hajnalba) nyúló beszélgetések fáradt­sága ellenére, a jelenlévőkben meg­fogalmazódott a viszontlátás igénye. Addig is az egyetemi lelkészek (Budapesten Körmendy Petra, Deb­recenben Balázs Viktória, Győrben Bogdányi Mária, Miskolcon Buday Barnabás, Pécsett Mónus Györgyi, Pi­­liscsabán Kézdy Péter) szeretettel várják az egyetemista, főiskolás ko­rú fiatalok jelentkezését. ■ Buday Barnabás miskolci egyetemi lelkész CSETE GYÖRGY ÜZENETE Hajlékot hajlítani Istennek Merész ívű templomai, fehér kápol­nái elé képzelem. Ott áll és vár a ma­gyar organikus építészet egyik elin­dítója, Csete György, hogy útra való jó szóval ajándékozzon meg bennünket. Rá is illenek azok a sorok, amelye­ket Kányádi Sándor Kós Károly arc­képe alá írt: „Hajlékot Istennek, / haj­bet-templom, az Ópusztaszeren fel­épült Nemzeti Történeti Emlék­park... Gyönyörű a januárban hófed­te majsai kápolnája is az 1956-os Emlékmúzeum udvarán. Ameddig a szem ellát, mindenütt a sűrű ostya­fehérség, vékony lángként lobog előtte nemzeti zászlónk. is, a Biblia egy-egy megelevenedő ré­szének; az erdélyi fatornyot négy kisebb veszi körül, Jézus és négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János születik meg a végtelenben. És a belső terek: több helyen is a felesé­ge megálmodta vásznak ékesítik. Csete Ildikó textilre, festékkel, fölna­itttUOi HHHHKiS Erdők temploma - Ópusztaszer lékot embernek / kőből, fából / há­zat, / raktál a léleknek / kőnél, cse­refánál / erősebb igékből / várat. // Áldjon érte Isten, / áldjon érte em­ber; / Isten s ember / dolga. / Falak omolhatnak / kövek is váshatnak, / magaslik, nem porlad / a megtartó példa. // Barázdált orcádról / az idő aláfoly, / mint az olvadó hó / a vén Maguráról.” Rá is illenek a zsoltáros szavak, hi­szen Csete György az erdélyi poli­hisztor hatására választotta szép és nehéz hivatását. 1957-ben felvételizett a Budapesti Műszaki Egyetem Épí­tészmérnöki Karára. Szerencsére fel­vették; miután végzett, teremtő kép­zelete ontotta az épületeket: az orfűi Forrásház, a halászteleki Szent Erzsé­„Az építészet lényege: a szeretet” - mondta a Várban, a Litea Könyv­szalonban, a cserépkályhának tá­masztva a hátát. „Azért épített haj­lékot az ember - folytatta csende­sen -, hogy megvédje magát és csa­ládját, biztonságban és nyugalom­ban éljen. Nincs csodálatosabb do­log, mint a szeretet tereit formálni, legyen az lakóház vagy templom.” Hajlékká hajlítani. Hiszen már a pásztor is hajlított faágat használ kunyhójához. A magyar nyelv csodá­latos gazdagságát mutatja, hogy ezt a szót meddig lehet tágítani. Föl az égig. Mennymagasságig. Mintha imára kulcsolt kezet for­málnának a Csete-templomok. De képzelhetjük Istennél zörgető kéznek gyítva újraírta-festette történelmün­ket. Első darabja az István király in­telmei. Az Imre hercegnek szánt ta­nácsok vöröses színű textilre íródtak, szkíta-avar arany fejedelmi díszek áb­ráival meg-megszakítva, rovásírással, magyarul. Mennyi nemes szándék, ajándék, gyönyörűen megtervezett templom! Megérintse az ember lelkét. Hogy mások legyünk, jobbak. Értsük a fa­lak, tornyok némaság-szavait, érez­zük az elszállt évszázadok emlékeit. Csete György üzenete arra fi­gyelmeztet: tiszteljük eleinket, sze­ressük édes anyanyelvűnket, euró­paiságunkon belül maradjunk meg magyarnak! ■ Fenyvesi Félix Lajos Iránytű a végtelenhez Megjelent Böjté Csaba ferences ren­di szerzetesnek, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójának új, Iránytű a végtelenhez című könyve. A kötetet, amely egy négyrészes sorozat harma­dik darabja, március 23-án mutatták be Budapesten. A sorozatot gondo­zó Helikon Kiadó tájékoztatása sze­rint az új kötet a Tízparancsolat köré épül, s benne a ferences szerze­tes - többek között - olyan kérdések­re ad választ, mint hogy időszerűek­­e még a mózesi időben kőtáblára vé­sett intelmek, vagy hogy mit kezdjen a ma embere a szigorú tiltásokkal. A kiadó szerint Böjté Csaba szá­mára nincs tabu téma, a homoszexu­­alitásról, a pedofíliáról, a fogamzás­­gátlásról, az abortuszról és az euta­náziáról éppoly természetesen beszél, mint a vasárnap megszenteléséről vagy a sírig tartó hűség szépségéről. M MTI Az evangélikus Reményik Sándor verseiből szólaltatott meg Hűvösvölgyi Ildikó április 3-án, vasárnap a kelenföldi református templomban. A Sop­roni Petőfi Színház és a Madách Színház művésze Csendes csodák című összeállításával ezúttal a Lepramisszió javára adott jótékonysági estet. Az alkalmon Csáki András gitárművész működött közre. ■ Lukács Gabi felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents