Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-04-10 / 15. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2011. április io. «► 7 Orgonaépítő harmóniumművész Interjú Szabó Balázzsal kelenföldi hangversenye előtt ► Mesterművek harmóniumra címmel Szabó Balázs ad koncertet április 13-án a kelenföldi evangélikus egyházközség böjti zenés estjeinek következő alkalmán. A maga nemében különlegességnek számító hangversenynek - az Evangélikus Életben is közölt - hirdetésére Veres Emese-Gyöngyvér lett figyelmes, és készített interjút a művésszel.- Ritka, hogy valaki harmóniumon ad koncertet. Mi ennek az oka?- Valóban, a harmóniumkoncert napjainkban nagyon ritka. Ennek alapvetően maga a hangszer az oka. Két típusát különböztetjük meg: a szívó és a nyomó légrendszerű harmóniumokat. A szívó rendszerű - konstrukciója miatt - viszonylag olcsó, ezért ez az elterjedtebb. Ez a mindenki által ismert harmonium, amit templomokban, kápolnákban hallhatunk. Ami a nyomó rendszerű harmóniumokat illeti, ezek exkluzív, drága hangszerek. És még ezek között is létezik egy bizonyos - a Steinway zongora árkategóriájába tartozó - mesterharmónium. Kelenföldön egy ilyen hangszer fog megszólalni, mert ennek van olyan irodalma, mint a zongorának vagy az orgonának, tehát játszható rajta egy klasszikus repertoár, nem csupán a templomi énekek kíséretére alkalmas.- Magyarországon az elmúlt száz évben nem volt harmóniumkoncert. Nincs hozzá megfelelő hangszer?- Egyetlen ember hozta Magyarországra a mesterharmónium-játék tradícióját, bár igazi hagyományról persze nem is beszélhetünk. A Zeneakadémián Zalánfi Aladár adott 1913-ban egy hangversenyt. Ez az egyetlen olyan koncert, amiről tudok. Elég sokat kutattam a témában, és ez az egyetlen hangversenyprogram, amely eddig előkerült.- Ön miért választotta éppen e hangszert?- Mindig is vonzott a hangzásvilága. A különböző „lebegések" és hangszín-kombinációk egészen különlegesek harmóniumon, de erről így szóban nehéz beszélni.- Mikor hallotta először megszólalni, akár felvételen, akár élőben?- Nagyon sokáig vártam arra, hogy az íróasztalon és a kottákon látott bejegyzéseket aztán végül hallhassam is. Gyakorlatilag egy londoni utam alkalmával akadtam az első felvételekre. Addigra már nagyon sokat olvastam róla, kutattam. Első mesterharmóniumomat, amin ez a repertoár játszható, én is csak 2007- ben szereztem. Ráadásul meglehetősen lerobbant állapotban volt. Időbe telt, míg az a hangzásvilág, amit egy CD-n hallottam, visszaköszönt a restaurált hangszeren.-Mondhatnánk, hogy Önnek még igazán van ideje, hiszen csak huszonhat éves. Ehhez képest viszont igazán meglepett, hogy - ha jól tudom - Ön az ország egyetlen diplomás „orgonaszakértője”.- A Zeneakadémia elvégzése után orgonaművészként tanultam tovább Németországban, ám ott nemcsak orgonaművészi, hanem orgonaszakértői szakon is továbbképeztem magam. Az orgonaépítők nem feltétlenül orgonaművészek, az orgonaművészek nagy többsége pedig nem ért a szerkezethez. Én azért törekedtem arra, hogy minél jobban megértsem a hangszer működését, hogy ebbéli tudásomat is az „irodalomjáték” szolgálatába állíthassam.- Tervezett is orgonát?- Igen, több hangszert terveztem, de elsődleges szakterületem a régi hangszerek restaurálása, illetve az átépített hangszerek eredeti állapotukba való visszaállítása. így működtem közre a békási evangélikus gyülekezet orgonájának karbantartási munkálataiban is.- Ezt teszi most a Zeneakadémián is?- A Zeneakadémián 1907-ben épült egy nemcsak európai, hanem világviszonylatban is jelentős hangszer, amit a század viharai nagyon megtépáztak. Most lehetőség nyílik arra, hogy régi fényében, eredeti pompájában épülhessen újjá. Magyarországon elsőként itt, a Zeneakadémián állítunk helyre - úgy, hogy eredeti állapotába kerül - egy igazi nagy hangszert, amely a késő romantikában igen jelentős szerepet töltött be. Semmilyen modernizálás, semmilyen változtatás nem fog történni rajta.- Ennek a munkának köszönhetően rengeteget ingázik Magyarország és Németország között. Az ingajáratba ezúttal egy hangverseny is belefér. Van-e egyébként kedvenc szerzője, darabja?- A késő romantika világára specializáltam magam, ha lehet így mondani. Max Reger művészete áll hozzám a legközelebb. Lényegében a németországi tanulmányok is azért fontosak, hogy ott kint eredeti hangszereken tanulmányozhassam a zenéjét. Ennek a zenének a befogadását ugyanis alapvetően meghatározza az, hogy milyen hangszeren játsszuk. Egy Brahms-szimfónia is akkor szól jól, ha az eredeti hangszerelésben hallgatjuk, nem valamilyen átiratban vagy szükségmegoldásban.- Reger zenéje megszólaltatható harmóniumon is?- Reger elsősorban orgonára írt, harmóniumra kevésbé, őt nem izgatta ez a világ. Viszont az egyik fiatalabb kollégája - Sigfrid Karg-Eiert, a lipcsei konzervatórium tanára - éppen fordítva gondolta: az ő számára az orgona volt a másodlagos hangszer, ő elsősorban a mesterharmóniumra koncentrált. Nemcsak virtuóz játékos volt, hanem a hangszert legjobban ismerő komponista is, aki megteremtette ennek az instrumentumnak az igazi koncertirodalmát is. A kelenföldi hangversenyen természetesen az ő darabjaiból is hallhatnak majd az érdeklődők. ■ Veres Emese-Gyöngyvér Keresztet, piros szívet és az uniós zászló tizenkét arany csillagát formázó élőképpel ünnepelték a családokat március 31-én több százan a budapesti Szent István-bazilika előtti téren. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye szervezésében megvalósult nagyszabású, látványos rendezvénnyel egyúttal az Európai Unió demográfiai és családügyi minisztereinek másnapi találkozóját is köszöntötték. A program szabadtéri részét követően a bazilikában - mások mellett - Ókovács Szilveszter, a Duna Televízió vezérigazgatója, valamint a hazai könnyűzene két, istenhitét szintén nyíltan vállaló, több gyermeket nevelő sztárja, Ákos és Szandi szolgált felolvasással, illetve énekkel. A jelen lévő családokat Erdő Péter bíboros, prímás, érsek áldotta meg. ■ Lukács Gabi felvételei Ä Magyar Örökség-díjjal Ifitüntetett Csíksomlyói magyar passió Misztériumjáték zenével - Az Evangélium Színház és a Forrás Színház közös produkciója A passió szövegét kezdetben felolvasták a köznépnek a nevezetes egyházi ünnep, húsvét alkalmával. Később a templom falain belül a papok párbeszédes formában adták elő, majd amikor a színház játékossága már túlnőtt a templomi közegen, a dramatizált passiójáték kikerült a templom elé, aztán a vásártérre. A szöveget hallgató emberből pedig színháznéző és sokszor (szín)játékos résztvevő vált. A jelen előadáshoz felhasznált nagypénteki misztériumok a maguk idejében igazi „népszínművek” voltak: professzorok írták, gimnazisták és felső iskolások bevonásával adták elő őket a csíki, a gyergyói és a Székelyföld távolabbi vidékeiről is odasereglő hallgatóság előtt. A szövegek azután a csíksomlyói ferences barátok lejegyzésében maradtak ránk. Az előadás szövegét az 1751., az 1752., az 1759. és az 1766. évi csíksomlyói misztériumok, valamint egy ismeretlen helyről származó passiójáték felhasználásával írta színpadra Katona Imre. Különleges szertartásjátékában Krisztus passiója össznépi rituálé, amelyben egy színházi közösség kínokkal teli, ám felemelő alkotómunkájának részeként születik újjá a passió. A Csíksomlyói magyar passió a rendező, Pataki András koncepciója és dramaturgiai munkája nyomán jelentős módosuláson esett át: a végzések (jelenetek) közötti közjátékok dalszövegekké alakultak, amelyekre Szarka Gyula (Ghymes együttes) szerzett a népénekek világát idéző modern hangzású zenét. Az orgonán és dobokon megszólaló dallamok és ritmusok a kortárs tánctechnikák invenciózus felhasználására ösztönözték Demcsák Ottó balettművészt, koreográfust. Az előadás választ keres arra is, mi az ünnep szerepe az egyes ember és egy közösség életében, s vajon mi, mai nézők eljutottunk-e abba a kegyelmi állapotba („lesz még egyszer ünnep a világon"), amelyre Vörösmarty vén cigánya oly konok reménykedéssel várakozik. Szereposztás: Jézus - Szarvas Attila • Luciper - Dörner György érdemes művész ♦ Annás - Mucsi Sándor • Kajafás - Farkas Tamás ♦ Mária - Szőcs Erika ♦ Deus Pater - Lukács József (Aase-díjas) ♦ Júdás - Krizsik Alfonz ♦ Poncius Pilátus, Ádám - Lénárt László ♦ Péter — Horváth László ♦ János — Rékai Nándor • András, Gábriel - Horváth György ♦ Tamás - Czár László • Durumo, Farizeus, Hadnagy - Ács Tamás ♦ Kirika - Molnár Anikó ♦ Plútó, Farizeus, Százados - Papp Attila ♦ Éva, Házasságtörő asszony - Szlúka Brigitta • Kántor - Dibusz Ferenc ♦ Dobos - Kecskés Tamás / Kecskés János Rendező - Pataki András • Zene - Szarka Gyula (Kossuth-díjas, Magyar Örökség díjas) ♦ Koreográfia - Demcsák Ottó (Harangozó-díjas) ♦ Jelmez - Húros Annamária Helyszín: Duna Palota, 1051 Budapest, Zrínyi u. 5. Időpont: április 17., vasárnap 19 óra; április 24., vasárnap 15 óra; április 29., péntek 19 óra; május 15., vasárnap 15 óra; május 17., kedd 15 óra és 19 óra; május 21., szombat 15 óra, május 22., vasárnap 15 óra. Jegyértékesítés: hétfőn, szerdán és pénteken 14-től 17 óráig a Duna Palotában. Előzetes jegyrendelés telefonon: 70/266-6544. Egyéb információk: szortka@gmail.com. Helyárak: földszint 1-10. sorig: 3000 Ft; földszint 11-15. sorig: 2500 Ft; erkély: 2000 Ft.
