Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-04-10 / 15. szám

EVANGÉLIKUS HETILAP 76. évfolyam, 15. szám ■ 2011. április 10. ■ Böjt 5. vasárnapja (Judica) Ára: 250 Ft „Mintha imára kulcsolt kezet formálnának a Csete-temp­­lomok. De képzelhetjük Is­tennél zörgető kéznek is...” Hajlékot hajlítani Istennek !► 6. oldal „Ez a boltban bevillant gondolat otthon jól kibon­takozott, egyre jobban tetszett neki, és közben eszébe sem jutott, hogy ezt »táppénzcsalásnak« nevezik. Jól akart járni. Valamit tenni vagy nem tenni... mindegy! Több pénzhez kellene jutni!” „Nélkülem semmit..” !► 11. oldal „Nagyon sokat tanulok e szolgálaton ke­resztül. Megtapasztaltam azt is, hogy szó­val sokkal könnyebb bizonyságot tenni, mint cselekedetekkel...” Beszélgetés a Tessedik-díjas kiskőrösi másodfelügyelővel !► 13. oldal 1 és 100% ► 3. oldal Határon túli magyar költőkkel imádkoztak ► 5- oldal Élő vízben is megmártóztak ► 6. oldal Interjú az orgonaépítő harmóniumművésszel !► 7. oldal Pestvéri zarándoklat !► 13. oldal Muhi mezején vért sírnak a rózsák !► 14. oldal 1% az anyaotthonokért ...és neked milyen böjt tetszik? ► Bár április í-jén indult útjára, korántsem tréfadolog a Magyar­­országi Evangélikus Egyház (MEE) idei egyszázalékos kam­pánya. Középpontjában ugyan­is az anyaotthonok - hivatalos elnevezéssel: a családok átmene­ti otthonai - állnak. Az anyaotthonok fejlesztését tűzte ki elsődleges céljául idei egyszáza­lékos kampányának a Magyaror­szági Evangélikus Egyház - jelentet­te be a kampányt beharangozó már­cius 31-ei sajtótájékoztatón, az Észa­ki Egyházkerület püspöki hivatalá­ban Fabiny Tamás médiamunkáért felelős püspök. Emlékeztetett rá: az MEE az országban elsőként ho­zott létre ilyen típusú, egyházi fenn­tartású intézményt. Szolgálatukra ma, amikor egyre több család kerül válságba, illetve hullik darabokra, különösen is nagy szükség van - fo­galmazott Fabiny Tamás. A személyi jövedelemadó (szja) egy százalékából érkezett bevételek alakulásáról Kákay István szólt. Egy­házunk országos irodájának igazga­tója közölte: az 1997 óta eltelt idő­szakban a felajánlók száma meg­duplázódott; tavaly például az akko­ri huszonhatezer főhöz képest csak­nem ötvenezren rendelkeztek adójuk egy százalékáról az MEE javára. Az elmúlt közel másfél évtizedben a felajánlott összeg 65 millióról 317 millió forintra növekedett. (Kérdé­sünkre Kákay István elmondta: arra nincs rálátásuk, hogy az evangélikus kötődésű alapítványokhoz összes­ségében mekkora támogatás fut be.) Míg a tényleges felajánlások száma lassú, de folyamatos emelkedést mu­tat, az állami kiegészítés tekintetében időnként visszaesések tapasztalhatók- fűzte hozzá az országos iroda igaz­gatója. Kitért arra is: folyamatos tár­gyalásokat folytatnak az illetékesek­kel annak érdekében, hogy az adózás módjának - az egyházak szempont­jából kedvezőtlen - változása ellené­re ne csökkenjen jelentősen az szja­­felaj áldásokból egyházunkhoz érke­ző összeg. Tavaly egyébként közel 290 millió forintot tett hozzá az állam az egy­százalékos felajánlásokhoz, így ebből a forrásból összességében több mint 600 millió forintot kapott az MEE. Ebből a szabadon felhasználható ke­retből az egyház nemcsak az egyszá­zalékos kampány fókuszában álló területeknek (évente felváltva a dia­­kónia, illetve az oktatás) juttathat - noha most például arra törekszik majd, hogy minél nagyobb arányban az anyaotthonok támogatására for­dítsa -, hanem az egyház egyéb te­vékenységeit is finanszírozhatja. Az anyaotthonok működésének sajátosságairól Buda Annamária be­szélt. A családok átmeneti otthonai- mint törvényi elnevezésük is mu­tatja - a családok egészét próbálják őrizni, és a krízisbe került családokat igyekeznek visszasegíteni a „normál működésbe” A gyermekjóléti törvény maximum két évet ad erre; ha ez idő alatt nem rendeződik a család hely­zete, akkor gyermekvédelmi intézke­déseket kell tenni. A gödöllői és nyíregyházi evangé­likus fenntartású intézményekben - mondta el a diakóniai osztályvezető­je - nemcsak a hajléktalanság ellen kí­nálnak átmeneti megoldást, hanem egyidejűleg - és ezzel adnak többet az önkormányzati intézményeknél - lelki támaszt is nyújtanak. Az intéz­ményvezető lelkészek (pozitív) apa­képet jelentenek a gyermekek számá­ra, kérésre megkeresztelik őket, és hit­tant is oktatnak nekik. A kampány részleteit Horváth- Bolla Zsuzsanna, a kampány megbí­zott szervezője, a www.evangeli­­kus.hu oldal főszerkesztője ismertet­te. Mint elmondta, az óriásplakáto­kon, illetve internetes felületeken való megjelenésen túl május í-jén 9 órakor anyák napi családi istentisz­teletet tartanak a Deák téri evangé­likus templomban, majd utána a templom előtti téren egy hatalmas, virágcsokrot ábrázoló krétarajzot készítenek a gyerekekkel. A progra­mot a tervek szerint Zalka Csenge Vi­rág mesemondó produkciója zárja. Nagy súlyt fektetnek a személyesség­re a kampány hivatalos honlapján is, melynek cikk-kínálata az elkövetkező hetekben újabb és újabb élettörténetek­kel bővül. Az egyszazalek.lutheran.hu oldalon ezenkívül - tette hozzá Hor­­váth-Bolla Zsuzsanna - a személyi jö­vedelemadó egy plusz egy százaléka fel­­ajánlásának jogi hátteréről és techni­kai tudnivalóiról, a korábbi évek tapasz­talatairól, valamint az evangélikus gyülekezetekhez, intézményekhez kö­tődő alapítványok adószámairól is tá­jékozódhatnak a látogatók. ■ V.J. ■ Győri Gábor A feltámadást az idén alaposan ki kell böjtölnünk, de nem csak azért, mert április végére tolódik a húsvét. Böj­tölni fogunk, már böjtölünk is egy or­szágért, melynek profán passiója ré­gen elkezdődött, és valahogy nem akar véget érni. Böjt a böjtben! Hogyan böjtöl a kényszerpályára került országban az egyház és ben­ne az evangélikusság? Úgy tűnik, az egyház abban a kiváltságos helyzet­ben van, hogy megválaszthatja a böj­tölés módját. Böjtölhetünk hagyomá­nyos formában, péntekenként kop­lalva, böjtölhetünk katolikus módra fölajánlott imákkal, jó cselekedetek­kel. Böjtölhetünk az evangéliumi li­beralizmus tudatában semmit sem változtatva szokásainkon, életmó­dunkon. Sokan böjtnek tekintik az ilyenkor szokásos többlet igehallga­tást, templomozást, úrvacsorázást. Mások szerint böjt az, ha a világi örö­möket kicsit visszafogva néhány hét­re vállalunk némi lelkiismeret-nyug­­tató önsanyargatást. Testvér, gondolkodtál-e már azon, hogy igazában milyen böjt tetszik ne­ked? Mit szólnál az alábbi böjtspeci­alitásokhoz? Szóböjt a felesleges szö­vegelés, a pletyka visszafogására. Panasz- és önsajnálatböjt a folyton si­­ránkozóknak. A televízióböjtöt úgy­szólván az egész magyar lakosságnak ajánlhatjuk. A fiatalabb korosztály­nak talán a netböjtöt kellene megfon­tolnia. A közélet szereplői hazugság- és gyűlöletböjttel készülhetnének az ünnepre. Valójában kinek böjtölünk? Ma­gunknak? Másoknak? Istennek? Az Ószövetség népe Istennek böjtölt, de nem volt megelégedve a fogadta­tással: „Miért böjtölünk - mondják -, ha A nap programja ezután a győri Pé­­terfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ diákjainak műsorával foly­tatódott, Ócsai Zoltán lelkész veze­tésével. Az előadott műsorral rövidé­ig nem látod meg miért gyötörjük ma­gunkat, ha nem akarsz tudni róla?” Isten válaszából kiderül, hogy ne­ki milyen böjt tetszik: „De hiszen ti a böjti napokon is megtaláljátok kedv­teléseteket, mert robotosaitokat haj­szoljátok. Hiszen pörölve és veszeked­ve böjtöltök, sőt bűnösen, ököllel ve­rekedve. Nem úgy böjtöltök, aho­gyan ma illenék, nem úgy, hogy meg­halljam hangotokat a magasságban. Ilyen az a böjt, amely nekem tetszik? Nekem az olyan böjt tetszik, amikor leoldod a bűnösen fölrakott bilincse­ket, kibontod a járom köteleit, szaba­don bocsátód az elnyomottakat, és összetörsz minden jármot! Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be há­zadba a szegény bujdosókat, ha me­zítelent látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől!” (Ézs 58,3-7) Nekem is tetszik ez a böjt! Milyen jó lenne a nagy magyar böjtben va­lamit megvalósítani ebből! Imagine! Képzeld! Milyen jó lenne, ha maguk­ba szállnának a sokakat megtévesz­tő üzleti hatalmasságok, és oldódná­nak a bűnösen fölrakott adósságbi­lincsek! Milyen jó lenne, ha otthonok épülnének az extraprofitból, és sen­kit sem lakoltatnának ki a bankok! Milyen jó lenne, ha megszűnne a verbális erőszak a médiában és a tevő­leges erőszak az utcán! Milyen nagy­szerű lenne, ha nem gyalázná magyar a magyart határon innen és túl! Milyen áldás fakadna abból, ha a keresztények így böjtölnének! Milyen feltámadás kö­vetkezne az ilyen böjt után! „Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás, és hamar beheged a sebed. Igazságod jár előtted, és az Úr dicsősége lesz mögötted." (Ézs 58,8) A szerző evangélikus lelkész, a Pesti Egyházmegye esperese sen Finnországba készülő közösség döntő többségében magyar zenei alkotásokat mutatott be. Folytatás a 3. oldalon Hol a helyed? Konfirmandustalálkozó Sopronban ► Immár hagyományosan, negyedszer került sor konfirmandustalálkozó' ra múlt szombaton a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület­ben. A házigazda az összejövetelnek helyet adó soproni Berzsenyi Dá­niel Evangélikus Gimnázium (Líceum) iskolalelkésze, Mesterházy Balázs volt, az ő köszöntésével és rövid bemutatkozással kezdődött a nap. Kö­rösi Krisztina nádasdi lelkész áhítatában feltette a kérdést: „Hol a helyed?” Szembesítette a résztvevőket azzal a ténnyel, hogy ha nem e találkozó részt­vevői lennének, akkor bizonyára alvással vagy a számítógép előtt, de min­den bizonnyal nem közösségben töltenék az időt. Arra biztatott minden­kit, hogy a nap folyamán keressen választ a feltett kérdésre.

Next

/
Thumbnails
Contents