Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-04-03 / 14. szám

4 41 2011. április 3. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Az evangélikus egyház Fábri Györgyöt delegálja a médiatanács közszolgálati testületébe Élettörténetekbe írt történelem !► Folytatás az í. oldalról A megbeszélésen Fabiny Tamás püs­pök mellett az egyház televíziós és rá­diós műsorokért, valamint írott saj­tóért felelős munkatársai is részt vettek. Kollarik Tamás, a médiatanács tagja a tárgyaláson kiemelte: a széles körű társadalmi és szakmai egyezte­tés, amelyet a tanács február óta folytat, jól mutatja azt a határozott paradigmaváltást, amely a közszolgá­lati médiaszolgáltatás új szabályozá­sában tetten érhető. Az új rendszer kereteit a 2010-es „médiacsomaggal” létrehozott új normarendszer jelöli ki. Kiemelkedően fontosnak nevezte Kollarik az evangélikus egyháznak a kódex megalkotásában vállalt szere­pét és a közszolgálati testületben biztosított állandó tagságát. A tárgya­ló felek egyetértettek abban, hogy a közszolgálati archívumok széles kö­rű felhasználása, a társadalom számá­ra való „kiszabadítása” elsőrendű kulturális cél, mert a közpénzből gyártott és megőrzött audiovizuális dokumentumoknak közcélok érdeké­ben kell hasznosulniuk. Auer János, a médiatanács másik jelen lévő tagja szerint ezek az egyez­tetések arra-szolgálnak, hogy minden olyan igény bekerüljön a kódex szö­vegébe, amely a „társadalmi megren­delést” tükrözi. Emellett rámuta­tott: a médiatanács jogalkalmazói ér­telmezése szerint az új törvény meg­alkotásánál a jogalkotó szándéka az volt, hogy a közszolgálat súlya, sze­repe nőjön, és társadalmi hatása is je­lentősebb legyen, mint korábban. A kódex megalkotása fontos lépés en­nek a szándéknak a megvalósulása fe­lé - tette hozzá. Fabiny Tamás, az evangélikus egy­ház médiaügyekben illetékes lelkészi vezetője szerint a korábbi rendszer egyik legnagyobb hiányossága az volt, hogy nem tette lehetővé: a mé­diatartalmakban az egyházi kérdések a társadalom mindennapi életének szerves részeként jelenjenek meg. A püspök a tárgyalás után a Ma­gyar Távirati Irodának adott nyilat­kozatában hangsúlyozta: az egyház­nak ki kell lépnie a „sekrestyekeresz­­ténységből”, azaz bátran meg kell jelenítenie véleményét a közéleti kér­désekben, s ehhez a médiatörvénynek keretet kell biztosítania. Meglátása szerint körültekintően tisztázni kell a közszolgálatiság kritériumait, ugyanis „ennek hiánya máig tisztázat­lan jogi helyzetet teremt”. Fabiny Tamás beszélt arról is a mé­diatanács tagjainak, hogy az egyház és a média „még mindig sokszor idegenként tekint egymásra, és kevés­bé kapcsolódik egybe a két fél szán­déka”. Az egyháznak jobban meg kellene tanulnia együtt élni a média törvényszerűségeivel, viszont a mé­dia munkatársai részéről is sokkal na­gyobb kompetenciát, egyházi ügyek­ben való jártasságot kellene elvárni - hangsúlyozta. Az evangélikus püspök elmondá­sa szerint tárgyaltak arról is, miként férhetnének hozzá az egyházak a közszolgálati médiumok archívu­maihoz. Véleménye szerint ezeket is el kell tudniuk érni az egyházaknak, mert az ezekben tárolt anyagok közpénzből készültek, nem kereske­delmi, hanem oktatási, kutatási cél­lal. Szeretnék elérni, hogy az ehhez kapcsolódó jogszabály létrejötte után az egyházak szabadon használ­hassák a nemzeti kultúrkincsnek ezt a részét. ► Találkozások konferenciája - Élettörténetek a kommunista időkből - ez volt a címe annak a rendezvénynek, melyet március 9-13. között tartottak a lengyel­­országi Krzyzowában. A tanács­kozásra a Krzyzowa/Kreisau Alapítvány, a Society for Inter­­cultural Pastoral Care and Coun­seling elnevezésű szervezet és a Károli Gáspár Református Egye­tem Gyökössy Endre Lelkigon­dozói és Szupervizori Intézete közös szervezésében került sor. Németh Zoltán evangélikus lelkész­társammal egyetemben a Gyökössy­­intézet „fedőnév” alatt működő Tóth Jánosnak tartozunk köszönettel, minthogy az ő meghívására vehet­tünk részt a konferencián, illetve a lel­kigondozói képzéseken rengeteget ta­nulhattunk tőle. A kommunizmus öröksége sok tekintetben még ma is feldolgozatlan. Különösen igaz ez a megállapítás lel­kigondozói szempontból. Hiszen tudjuk: a történelem tetten érhető az emberek élettörténeteiben, az élettör­ténetek pedig az élet történetévé, tör­ténelemmé állnak össze. A múlt nem múlik el, ott él a lelkekben, és kiha­tással van a jelenre. Éppen ezért kell ► Az évente egyszer, adventben tartott országos bibliaismereti verseny közkedveltsége indítot­ta arra a dunaújváros-pálhal­­mai börtön fogvatartottait és intézeti lelkészét, hogy a vezetés­sel egyetértésben az intézmény három alegysége között biblia­­ismereti versenyt szervezzenek. A döntőn negyvennégy fogva tartott nő és férfi vett részt, és adott számot alapos bibliai fel­­készültségéről. A kereszténységben a böjti idő - a húsvét előtti negyven nap vagy az ad­venti időszak - eredetileg arra szol­gált, hogy az ünnephez elmélyülteb­ben, a bűnbánat és a megszentelődés útján érkezzenek el a hívek. Dr. Bé­­kefy Lajos pálhalmai intézeti lelkész elgondolása és kezdeményezése is ebből indult ki: a fogvatartottak az ige mélyebb megismerésével, ta­nulmányozásával egyrészt igen hasznos tevékenységet végeznek, másrészt ez lelkileg is tartalma­sabbá és színesebbé teheti számuk­ra a szürke hétköznapokat. E megfontolásból a sándorházai és bernátkúti férfi-, illetve a mély­kúti női alegységben másfél hóna­pon keresztül intenzíven tanulmá­nyozták a fogvatartottak Márk evangéliumát, főként az intézeti lelkész vezetésével, de volt alkalom, amikor egy-egy, az ige ismeretében előrébb járó társuk segítette a közös munkát. Végül is negyven kérdést dolgoztak fel az előkészületek során; ezeken a három alegységben közel százan vettek részt. A megmérettetés izgalommal várt napja is elérkezett. A számadásra, melyen összesen negyvennégy fogva­­tartott vett részt, március 20-án, böjt második vasárnapján délután ke­rült sor a pálhalmai parancsnoki épület kultúrtermében. A szépen beszélni róla. Azoknak is, akik ma­gukra maradtak tettükkel, és azoknak is, akik „berendezkedtek” az áldozat szerepében. De talán éppen ez a jelenre való ki-A sziléziai Krzyzowa (németül: Kre­­isau) fontos szerepet töltött be a má­sodik világháborúban. Itt működött az ellenállás egyik központja, az a bi­zonyos Kreisaui Kör (Kreisauer Kre­is), melynek vezetője a kastély ura, Flelmuth James von Moltke volt. Az ellenállási mozgalom ugyan megbu­kott, és vezetőit kivégezték, ám a fel­újított kreisaui kastély a rendszervál­tás óta fontos szerepet tölt be a len­gyel-német megbékélésben mint ke­let és nyugat találkozópontja, előse­gítve a kölcsönös megértést. berendezett teremben közel két órán át folyt a nemes vetélkedő. A zsűri el­nöke Pleszné Antal Ágnes büntetés­végrehajtási alezredes volt. A versenyzők egyrészt alegysé­güknek gyűjtöttek pontokat, más­részt egyéni helyezésért is verse­nyeztek. Kezükben, asztalukon Bib­lia, s válaszként a kérdésekre rótták a sorokat a lapokra. Végül húsz kér­dés megválaszolására jutott idő az en­gedélyezett keretben. Sokan még a verseny előtti izgatott pillanatok­ban is tanultak. Hogy milyenek, s mennyire nehe­zek voltak a kérdések? Mutatóba egy-kettő: Hányszor jelentette Jézus előre szenvedését, és hol? Mi teszi tisztátalanná az embert Isten előtt, hányféle bűnt sorolt fel Urunk? Mi Jé­zus nyilvános igehirdetésének négy lé­nyeges üzenete? Melyek a jézusi ma­tematika sarokszámai? (5000, illetve 4000 megvendégelt ember, 12 és 7 ko­sár maradék, amelyet összegyűjtöttek, 30-, 60-, íoo-szoros gyümölcster­més a jó igehallgató életében...) A válaszokban az adott igehelynek megfelelő tartalmi feleletet értékelte a zsűri. A csapatok közötti verseny­ben a mélykúti női fogvatartottak tel­jesítettek kiválóan: 861 összesített pontjukkal érték el az első helyet. Mö­göttük Sándorháza, majd Bernátkút csapata következett. A csapatok a ver­hatás indokolta a konferencia szűk keresztmetszetét is. Mert ezeket a történeteket nem lehet csak úgy el­mondani hatalmas plénum előtt. A feldolgozás valahol ott kezdődik, hogy magamnak mondom el, írom le, hogy mi is történt. Hogyan lettem tettessé vagy áldozattá, és talán azt is, hogy mikor mivé. Ez óriási lépés az önmagámmal és másokkal való megbékélés felé. Ez után jöhet az, hogy megosztom valakivel, elmon­dom valakinek a történetemet. A történetek is megtalálnak min­ket. S miközben haladunk az utun­kon, kikristályosodik, hogy mi a ta­nulsága az életünk történetének, ho­gyan válhat az mások számára épü­léssé, okulássá. Mert hűtlenségünk története össze van szerkesztve Jézus hűségének történetével. Példa volt er­re a konferencián egy német szárma­zású kazahsztáni asszony története, aki katona férjét követve hosszú időt töltött az egykori Német Demokra­tikus Köztársaságban; egy lengyel matematikus házaspár története, akik hitükhöz ragaszkodva sokaktól sokat szenvedtek; vagy éppen egy magyar református lelkész beszámolója a hajdani legvidámabb barakkból. Valódi találkozások voltak ezek. Egymással, önmagunkkal és a törté­netünkbe magát beleíró Jézussal. ■ Makoviczky Gyula senyt köszöntő intézetparancsnoktól, Balázs Péter büntetés-végrehajtási ezredestől és a zsűri elnökétől vehet­ték át a jutalomkönyveket, Bibliákat. Könyvjelzőt és kisebb könyvado­mányt minden fogvatartott kapott. Az angolul valamennyire tudó fogvatartottak kétnyelvű, bibliai té­májú füzetet is vihettek magukkal. Mód volt arra is, hogy maximális pontszámot elért versenyzők is he­lyezésben részesüljenek. A három csapatból hatan érték el a legtöbb, az­az hatvan pontot, közöttük további szóbeli versenyre került sor. Négy női és két férfi fogvatartott küzdött az el­ső három helyért, melyet végül két férfi és egy női versenyző ért el. A verseny lelkiségét elmélyítette a mélykúti Kodály kórus éneklése, a lel­kész igemagyarázata, a közös ima és a fogvatartottak fegyelmezettsége, tisztes teljesítményt mutató felké­szültsége. Az alkalmat igeolvasás és imádság, áldásmondás fogta keretbe, s formálta istentiszteletté, ünneppé a pálhalmai börtön Istenre, Bibliára s talán egymásra is toleránsabban fi­gyelő elítéltjei és a jelenlévők számá­ra. Ezért is volt megragadó a női kó­rus szolgálata - tagjai egymás kezét fogva énekelték a színpadon: „Szere­tet áradjon köztünk, szeretet gyúljon bennünk...” ■ Békefy-Röhrig Klaudia M MTI Missziói konzultációt tartottak március 22-23-án Piliscsabán. A különbö­ző munkaágak (női-, férfi-, cigány-, vak-, lepra-, kórház-, alkoholbeteg-men­tő, börtönmisszió) jelen lévő képviselői nemcsak tavalyi munkálkodásukról számoltak be, hanem idei terveiket is megosztották egymással. A kétnapos együttlétről, valamint a képünk középpontjában látható vakvezető kutyáról lapunk következő számában... ■ Liptákné Gajdács Mária felvétele Dr. Fábri György az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Bölcsészettudomá­nyi Karán végzett 1988-ban. 2000-ben megszerezte a filozófiai tudomány kandidátusa címet, 2009-ben pedig habilitált Tudás és tudomány az egye­temen címmel. Korábban a Magyar Tu­dományos Akadémia Kommunikációs és Tudománypolitikai Titkársá­gának kommunikációs igazgatójaként tevékenykedett. Nevéhez fűző­dik a Mindentudás Egyeteme, amelynek akadémiai projektvezetője és tudományos igazgatója volt. A csömöri evangélikus gyülekezet tagja az elmúlt évben testvérével, Fábri Istvánnal együtt készítette el egy­házunk szociológiai felmérését. M Forrás: Evangelikus.hu Melyek a jézusi matek sarokszámai? Böjti bibliaismereti verseny Pálhalmán

Next

/
Thumbnails
Contents