Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-04-03 / 14. szám
4 41 2011. április 3. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Az evangélikus egyház Fábri Györgyöt delegálja a médiatanács közszolgálati testületébe Élettörténetekbe írt történelem !► Folytatás az í. oldalról A megbeszélésen Fabiny Tamás püspök mellett az egyház televíziós és rádiós műsorokért, valamint írott sajtóért felelős munkatársai is részt vettek. Kollarik Tamás, a médiatanács tagja a tárgyaláson kiemelte: a széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés, amelyet a tanács február óta folytat, jól mutatja azt a határozott paradigmaváltást, amely a közszolgálati médiaszolgáltatás új szabályozásában tetten érhető. Az új rendszer kereteit a 2010-es „médiacsomaggal” létrehozott új normarendszer jelöli ki. Kiemelkedően fontosnak nevezte Kollarik az evangélikus egyháznak a kódex megalkotásában vállalt szerepét és a közszolgálati testületben biztosított állandó tagságát. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a közszolgálati archívumok széles körű felhasználása, a társadalom számára való „kiszabadítása” elsőrendű kulturális cél, mert a közpénzből gyártott és megőrzött audiovizuális dokumentumoknak közcélok érdekében kell hasznosulniuk. Auer János, a médiatanács másik jelen lévő tagja szerint ezek az egyeztetések arra-szolgálnak, hogy minden olyan igény bekerüljön a kódex szövegébe, amely a „társadalmi megrendelést” tükrözi. Emellett rámutatott: a médiatanács jogalkalmazói értelmezése szerint az új törvény megalkotásánál a jogalkotó szándéka az volt, hogy a közszolgálat súlya, szerepe nőjön, és társadalmi hatása is jelentősebb legyen, mint korábban. A kódex megalkotása fontos lépés ennek a szándéknak a megvalósulása felé - tette hozzá. Fabiny Tamás, az evangélikus egyház médiaügyekben illetékes lelkészi vezetője szerint a korábbi rendszer egyik legnagyobb hiányossága az volt, hogy nem tette lehetővé: a médiatartalmakban az egyházi kérdések a társadalom mindennapi életének szerves részeként jelenjenek meg. A püspök a tárgyalás után a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: az egyháznak ki kell lépnie a „sekrestyekereszténységből”, azaz bátran meg kell jelenítenie véleményét a közéleti kérdésekben, s ehhez a médiatörvénynek keretet kell biztosítania. Meglátása szerint körültekintően tisztázni kell a közszolgálatiság kritériumait, ugyanis „ennek hiánya máig tisztázatlan jogi helyzetet teremt”. Fabiny Tamás beszélt arról is a médiatanács tagjainak, hogy az egyház és a média „még mindig sokszor idegenként tekint egymásra, és kevésbé kapcsolódik egybe a két fél szándéka”. Az egyháznak jobban meg kellene tanulnia együtt élni a média törvényszerűségeivel, viszont a média munkatársai részéről is sokkal nagyobb kompetenciát, egyházi ügyekben való jártasságot kellene elvárni - hangsúlyozta. Az evangélikus püspök elmondása szerint tárgyaltak arról is, miként férhetnének hozzá az egyházak a közszolgálati médiumok archívumaihoz. Véleménye szerint ezeket is el kell tudniuk érni az egyházaknak, mert az ezekben tárolt anyagok közpénzből készültek, nem kereskedelmi, hanem oktatási, kutatási céllal. Szeretnék elérni, hogy az ehhez kapcsolódó jogszabály létrejötte után az egyházak szabadon használhassák a nemzeti kultúrkincsnek ezt a részét. ► Találkozások konferenciája - Élettörténetek a kommunista időkből - ez volt a címe annak a rendezvénynek, melyet március 9-13. között tartottak a lengyelországi Krzyzowában. A tanácskozásra a Krzyzowa/Kreisau Alapítvány, a Society for Intercultural Pastoral Care and Counseling elnevezésű szervezet és a Károli Gáspár Református Egyetem Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervizori Intézete közös szervezésében került sor. Németh Zoltán evangélikus lelkésztársammal egyetemben a Gyökössyintézet „fedőnév” alatt működő Tóth Jánosnak tartozunk köszönettel, minthogy az ő meghívására vehettünk részt a konferencián, illetve a lelkigondozói képzéseken rengeteget tanulhattunk tőle. A kommunizmus öröksége sok tekintetben még ma is feldolgozatlan. Különösen igaz ez a megállapítás lelkigondozói szempontból. Hiszen tudjuk: a történelem tetten érhető az emberek élettörténeteiben, az élettörténetek pedig az élet történetévé, történelemmé állnak össze. A múlt nem múlik el, ott él a lelkekben, és kihatással van a jelenre. Éppen ezért kell ► Az évente egyszer, adventben tartott országos bibliaismereti verseny közkedveltsége indította arra a dunaújváros-pálhalmai börtön fogvatartottait és intézeti lelkészét, hogy a vezetéssel egyetértésben az intézmény három alegysége között bibliaismereti versenyt szervezzenek. A döntőn negyvennégy fogva tartott nő és férfi vett részt, és adott számot alapos bibliai felkészültségéről. A kereszténységben a böjti idő - a húsvét előtti negyven nap vagy az adventi időszak - eredetileg arra szolgált, hogy az ünnephez elmélyültebben, a bűnbánat és a megszentelődés útján érkezzenek el a hívek. Dr. Békefy Lajos pálhalmai intézeti lelkész elgondolása és kezdeményezése is ebből indult ki: a fogvatartottak az ige mélyebb megismerésével, tanulmányozásával egyrészt igen hasznos tevékenységet végeznek, másrészt ez lelkileg is tartalmasabbá és színesebbé teheti számukra a szürke hétköznapokat. E megfontolásból a sándorházai és bernátkúti férfi-, illetve a mélykúti női alegységben másfél hónapon keresztül intenzíven tanulmányozták a fogvatartottak Márk evangéliumát, főként az intézeti lelkész vezetésével, de volt alkalom, amikor egy-egy, az ige ismeretében előrébb járó társuk segítette a közös munkát. Végül is negyven kérdést dolgoztak fel az előkészületek során; ezeken a három alegységben közel százan vettek részt. A megmérettetés izgalommal várt napja is elérkezett. A számadásra, melyen összesen negyvennégy fogvatartott vett részt, március 20-án, böjt második vasárnapján délután került sor a pálhalmai parancsnoki épület kultúrtermében. A szépen beszélni róla. Azoknak is, akik magukra maradtak tettükkel, és azoknak is, akik „berendezkedtek” az áldozat szerepében. De talán éppen ez a jelenre való ki-A sziléziai Krzyzowa (németül: Kreisau) fontos szerepet töltött be a második világháborúban. Itt működött az ellenállás egyik központja, az a bizonyos Kreisaui Kör (Kreisauer Kreis), melynek vezetője a kastély ura, Flelmuth James von Moltke volt. Az ellenállási mozgalom ugyan megbukott, és vezetőit kivégezték, ám a felújított kreisaui kastély a rendszerváltás óta fontos szerepet tölt be a lengyel-német megbékélésben mint kelet és nyugat találkozópontja, elősegítve a kölcsönös megértést. berendezett teremben közel két órán át folyt a nemes vetélkedő. A zsűri elnöke Pleszné Antal Ágnes büntetésvégrehajtási alezredes volt. A versenyzők egyrészt alegységüknek gyűjtöttek pontokat, másrészt egyéni helyezésért is versenyeztek. Kezükben, asztalukon Biblia, s válaszként a kérdésekre rótták a sorokat a lapokra. Végül húsz kérdés megválaszolására jutott idő az engedélyezett keretben. Sokan még a verseny előtti izgatott pillanatokban is tanultak. Hogy milyenek, s mennyire nehezek voltak a kérdések? Mutatóba egy-kettő: Hányszor jelentette Jézus előre szenvedését, és hol? Mi teszi tisztátalanná az embert Isten előtt, hányféle bűnt sorolt fel Urunk? Mi Jézus nyilvános igehirdetésének négy lényeges üzenete? Melyek a jézusi matematika sarokszámai? (5000, illetve 4000 megvendégelt ember, 12 és 7 kosár maradék, amelyet összegyűjtöttek, 30-, 60-, íoo-szoros gyümölcstermés a jó igehallgató életében...) A válaszokban az adott igehelynek megfelelő tartalmi feleletet értékelte a zsűri. A csapatok közötti versenyben a mélykúti női fogvatartottak teljesítettek kiválóan: 861 összesített pontjukkal érték el az első helyet. Mögöttük Sándorháza, majd Bernátkút csapata következett. A csapatok a verhatás indokolta a konferencia szűk keresztmetszetét is. Mert ezeket a történeteket nem lehet csak úgy elmondani hatalmas plénum előtt. A feldolgozás valahol ott kezdődik, hogy magamnak mondom el, írom le, hogy mi is történt. Hogyan lettem tettessé vagy áldozattá, és talán azt is, hogy mikor mivé. Ez óriási lépés az önmagámmal és másokkal való megbékélés felé. Ez után jöhet az, hogy megosztom valakivel, elmondom valakinek a történetemet. A történetek is megtalálnak minket. S miközben haladunk az utunkon, kikristályosodik, hogy mi a tanulsága az életünk történetének, hogyan válhat az mások számára épüléssé, okulássá. Mert hűtlenségünk története össze van szerkesztve Jézus hűségének történetével. Példa volt erre a konferencián egy német származású kazahsztáni asszony története, aki katona férjét követve hosszú időt töltött az egykori Német Demokratikus Köztársaságban; egy lengyel matematikus házaspár története, akik hitükhöz ragaszkodva sokaktól sokat szenvedtek; vagy éppen egy magyar református lelkész beszámolója a hajdani legvidámabb barakkból. Valódi találkozások voltak ezek. Egymással, önmagunkkal és a történetünkbe magát beleíró Jézussal. ■ Makoviczky Gyula senyt köszöntő intézetparancsnoktól, Balázs Péter büntetés-végrehajtási ezredestől és a zsűri elnökétől vehették át a jutalomkönyveket, Bibliákat. Könyvjelzőt és kisebb könyvadományt minden fogvatartott kapott. Az angolul valamennyire tudó fogvatartottak kétnyelvű, bibliai témájú füzetet is vihettek magukkal. Mód volt arra is, hogy maximális pontszámot elért versenyzők is helyezésben részesüljenek. A három csapatból hatan érték el a legtöbb, azaz hatvan pontot, közöttük további szóbeli versenyre került sor. Négy női és két férfi fogvatartott küzdött az első három helyért, melyet végül két férfi és egy női versenyző ért el. A verseny lelkiségét elmélyítette a mélykúti Kodály kórus éneklése, a lelkész igemagyarázata, a közös ima és a fogvatartottak fegyelmezettsége, tisztes teljesítményt mutató felkészültsége. Az alkalmat igeolvasás és imádság, áldásmondás fogta keretbe, s formálta istentiszteletté, ünneppé a pálhalmai börtön Istenre, Bibliára s talán egymásra is toleránsabban figyelő elítéltjei és a jelenlévők számára. Ezért is volt megragadó a női kórus szolgálata - tagjai egymás kezét fogva énekelték a színpadon: „Szeretet áradjon köztünk, szeretet gyúljon bennünk...” ■ Békefy-Röhrig Klaudia M MTI Missziói konzultációt tartottak március 22-23-án Piliscsabán. A különböző munkaágak (női-, férfi-, cigány-, vak-, lepra-, kórház-, alkoholbeteg-mentő, börtönmisszió) jelen lévő képviselői nemcsak tavalyi munkálkodásukról számoltak be, hanem idei terveiket is megosztották egymással. A kétnapos együttlétről, valamint a képünk középpontjában látható vakvezető kutyáról lapunk következő számában... ■ Liptákné Gajdács Mária felvétele Dr. Fábri György az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett 1988-ban. 2000-ben megszerezte a filozófiai tudomány kandidátusa címet, 2009-ben pedig habilitált Tudás és tudomány az egyetemen címmel. Korábban a Magyar Tudományos Akadémia Kommunikációs és Tudománypolitikai Titkárságának kommunikációs igazgatójaként tevékenykedett. Nevéhez fűződik a Mindentudás Egyeteme, amelynek akadémiai projektvezetője és tudományos igazgatója volt. A csömöri evangélikus gyülekezet tagja az elmúlt évben testvérével, Fábri Istvánnal együtt készítette el egyházunk szociológiai felmérését. M Forrás: Evangelikus.hu Melyek a jézusi matek sarokszámai? Böjti bibliaismereti verseny Pálhalmán
