Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-04-03 / 14. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2011. április 3. !► 5 Erőforrásaink a lelkészi hivatásban ► A Lelkészakadémia és a Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervízori Intézet szervezésében rendezték meg azt az első tanulmányi napot március 26-án az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, amelynek nyomán elindulhat a lelkészek hivatásgondozásának szervezett keretek között folyó szolgálata. Reménységünk szerint még ebben az esztendőben sor kerülhet több, néhány napos lelkigyakorlat meghirdetésére lelkészeink számára - a feladathoz méltó ökumenikus nyitottsággal. . A nap kezdetén Gáncs Péter elnökpüspök köszöntötte a szép számmal megjelent érdeklődőket: evangélikus és református lelkészeket és az ügy iránt elkötelezett laikus szolgálattevőket. A bibliaolvasó Útmutató aznapi két igéje: a 38. zsoltár 22. verse és a Máté szerinti evangélium utolsó mondata biztató és reményt adó üzenetként hangzott fel. Életének mélységeit járva az ember megszólíthatja Istenét: „Ne hagyj el engem, Uram, Istenem, ne légy távol tőlem!” Erre az emberi hangra válaszként, erőforrásként felel Krisztus szava: „...én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” Lelkészi szolgálatunk nehézségei, küzdelmei között számba vehetjük lelki erőforrásainkat: „Támadj fel új életre már, / Krisztus meglankadt népe! / Húsvéti szép hajnalsugár / Csillan, siess elébe!” - idézte a püspök életre vezető biztatásként Scholz László egyik énekét. A tanulmányi nap első felében lelki örökségünkre, gazdag spirituális forrásainkra figyeltünk. Dr. Korzenszky Richárd bencés szerzetes, a Tihanyi Bencés Apátság vezetője bevezető előadásában a bencés regula alapján beszélt arról, hogy az ember „hiánylény", ezért teljességre, rendre vágyik. Összhangra Istennel, embertársaival, az őt körülvevő világgal és önmagával. Ugyanakkor az ember gyakran menekül is a Rend elől, hivatása elől: a munkától az életszentségbe, az életszentségtől pedig a munkába. Egy másik hasonlatában az elektromosságot említette példaként: az ember legtöbbször ott érintkezik, ahol nem kell - rövidzárlatot okozva -, máskor meg éppen ott nem érintkezik, ahol kellene. denestül elhagyta volna ezt az utat: a reformátor a Zsoltárok könyvét lelkisége alapvető forrásának tekintette, sok zsoltármagyarázata is ezt támasztja alá. Imádságoskönyvében (Betbüchlein) a Tízparancsolat, a Miatyánk és az Apostoli hitvallás szövegét meditálja, imádkozza végig: ez lesz a lelki alapja a Kis káténak is - amely nem pusztán tananyag, vagyis teológiai tételek rövid összeül résztvevők egy csoportja Hogyan találkozik az ember Istennel? Miként tölti be Isten hiányainkat, hogyan erősít meg kétségeink között? A bencés lelkiség igyekszik összhangban lenni a kozmikus renddel. Az imaórák és a napi tevékenységek belesimulnak ebbe a rendbe. Benedek regulái, a vezető felelős és tapintatos szeretetével, nem a szerzetestársak egyenlősége mellett törnek pálcát: ő azt vallotta, hogy senki sem alkalmas mindenre, de mindenki alkalmas valamire. A bencés lelkiség ökumenikus távlatai után két előadást hallhattak az egybegyűltek a protestáns lelkiség forrásairól is. Dr. Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyháztörténet-professzora Luther lelki örökségével kapcsolatban arról beszélt, hogy a reformátor 1522-ig következetesen a szerzetesi tradíció szerint imádkozta a napi zsolozsmákat, majd, miután egyedül maradt a kolostorban, úgy látta jónak, hogy abbahagyja ezt az imaformát. Ez persze nem jelentette azt, hogy Luther minfoglalása, hanem sokkal inkább Luther mindennapi lelki „olvasójának” tekinthető. Mucsi Zsófia református lelkész, a Kálvin Kiadó munkatársa Kálvin lelki örökségéről szólt. Teológushallgatóként annak idején - mondta - az Institutio, Kálvin fő műve lelki élményként is hatott rá. Ebben az iratban egy mélyen hívő, Krisztuson tájékozódó ember igyekszik rendet, keretet teremteni a keresztény közösségek számára és lelki támpontokat adni a hívők mindennapi személyes életében - akárcsak annak idején, századokkal korábban Szent Benedek. Az „Unió mystica cum Christo” gondolatával Kálvin János a keresztények számára a Krisztussal való szoros egységet hangsúlyozza. Bár a református egyházban napjainkban marginálissá vált ez a gondolat, fontos lenne újra tudatosítani, és gyakorolni ezt a reformátori örökséget. A délelőtti utolsó előadásban a jelen helyzetre, hiányainkra, nehézségeinkre figyeltek a tanulmányi nap résztvevői. Dr. Nagy Zoltán ideg- és elmegyógyász, egyetemi tanár elkötelezett evangélikusként a kiégés tüneteit, a kiégés mögött meghúzódó fizikai, lelki problémákat járta körül. A segítő foglalkozásokban dolgozók számára - így a lelkészek számára is - elengedhetetlenül fontos a hivatás alapján szerveződő segítő csoportokban megélhető támogató légkör, a szupervízió. Ilyen körök alakulhatnának egyházunkban is. A lelki fáradtság, fásultság, a közömbössé vált szolgálat gyógyulása hosszú folyamat, amely alapos szakértelmet és a lelki kísérés testvéri elkötelezettségét igényli. A délután már inkább a gyakorlat - a lelkigyakorlat - jegyében telt. A lelkigyakorlat három területet ölel magába: az Isten-szomjúság, az önismeret és a közösség három, egymásba kapcsolódó körének metszéspontjában áll - mutatott rá Lénárt Viktor evangélikus lelkész, pszichodrámavezető a csendbe bevezető gyakorlatok nyomán. Percze Sándor evangélikus lelkész a Szent Ignác-i lelkiség felől közelítve vezette be a jelenlévőket a tudatos elcsendesedés és a Szentírás-meditáció gyakorlatába. A csend tapasztalata minden emberben más és más rezonanciát kelt. Az elcsendesedés, az Istenre hangolódás összefüggésében fontos, hogy tudatában legyünk: nem mi teremtjük meg, hozzuk létre a találkozást Istennel, de előkészíthetjük ennek lehetőségét azzal, hogy belehelyezkedünk a csendbe, Isten jelenlétébe. A tanulmányi nap áldásai nyomán bennünk, akik együtt voltunk, az a gondolat fogalmazódott meg, hogy lelkészi hivatásunk gondozása lelkünk-szívünk ápolásával szorosan összefonódik. Erőforrásokra van szükségünk, de ezek a források itt vannak közel, karnyújtásnyira. Évszázadok lelki örökségét tudhatjuk magunkénak, és élhetünk belőle. De mindezekben és mindezek fölött annak a Krisztusnak a szeretetét tudhatjuk egészen közül magunkhoz, aki így erősít minket: „íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig ■ v. Gy. A célig formálódva Nemzedékek együtt a családban és a gyülekezetben - nyugdíjas papnők és papnék csendesnapja ► Még a nap is kisütött ezen a szombat reggelen. E látszólag lényegtelen információ elengedhetetlenül hozzátartozik a nyugdíjas papnék és papnők március 26-án tartott csendesnapjának „dokumentálásához” A budapest-kelenföldi evangélikus gyülekezet termében tartott alkalmat ugyanis mérhetetlen békesség és derű járta át - mintha a falakon belül is fény ragyogta volna be a résztvevők szívét. „Nekünk már az is ajándék és öröm, hogy egyáltalán láthatjuk egymást”mondta mosolyogva az egyik papné a gyülekezés perceiben. S bizony sokak számára nem is olyan magától értetődő ez a találkozás. Az elmúlt esztendőben elhunyt papné testvérek emlékére gyújtott mécsesek már az alkalom elején emlékeztették a jelenlévőket az emberi lét múlandóságára. És idén hosszabb időbe telt, míg a szervezők felolvasták azoknak a leveleit, akik testi gyengeségük, betegségük miatt nem vállalkozhattak a pesti útra. Mégsem panasz, hanem éppenséggel hála csendült ki annak a papné testvérnek a soraiból, aki kedves humorral írta köszöntésül az egybegyűlteknek az alábbi sorokat: „Már 82 éves vagyok, amire 18 éves koromban nem látszott esély. Csoda ez! - és csak azért maradhattam meg, mert Isten úgy látta, hogy »ó emberemet« még gyógyítania kell.” Életünk végéig formálódunk, életünk végéig használni akar bennünket az Úristen. Ebbe a két gondolatba sűríthető össze mindaz, amiről szó esett ezen a szombati napon, és erre mutatott rá nyitóáhítatában Blázy Árpádné, a házigazda gyülekezet lelkésznője is. Hogyan lehet okosan lezárni a múltat, elfogadni az új adottságokat, alkalmazkodni hozzájuk, együtt munkálkodni az utánunk következő generációval? Ezekre a kérdésekre adott nagyon életszerű válaszokat Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettes asszony, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetője. Pontokba szedett tanácsaiban tükröződött teológus gondolkodása, pszichológiai tájékozottsága, lelkipásztori tapasztalata, de egyben édesanyai volta is. Különös hangulatuk lett így a vele töltött óráknak. Bár „oktatott” mégis egy volt a hallgatóságával. Hiszen a búcsúzás, a pályaelhagyás nem csupán az idősek életének része. Fiatalabbak is meg kell, hogy tapasztalják egy-egy életfázisban az elválásnak, a gyermekek önállóvá válásának, olykor a pályamódosulásnak a gyötrelmeit. A délutáni pódiumbeszélgetés résztvevőinek - a nyugdíjas papnékat képviselő Harmatiné Polgár Rózsának, Zászkaliczky Péternének, Kőszeghy Tamásnénak, valamint a két aktív papnénak, Győri János Sámuelnénak és Erlbuch Juditnak - személyes vallomásaiból is kitűnt, mennyire sok minden közös a nemzedékek életében, szolgálatában. A nap témájából a hangsúly erre az apró szócskára került: együtt. Isten országának szolgálatában fontos, hogy a különböző generációkhoz tartozó papnék összefogjanak, egymást támogatva építsék a testvéri közösséget családokban és a gyülekezetekben. Az alkalom zárásaként az Útmutató aznapi igéje, Jézus biztatása hangzott el: „Én veletek vagyok a világ végezetéig" Generációk váltják egymást a szolgálatban, az Úr azonban változatlan. Irgalmas szeretete kísér nemzedékről nemzedékre. ■ B. Pintér Márta Missura Tiborné meggyújtja a mécseseket MISSZIÓ - MÁSKÉPPEN 20 éves a Gryllus Kiadó Részlet Gryllus Dániel leveléből Amit novemberi levelemben írtam a decemberi tervekről, rendre úgy lett. Megjelentek a tervezett kiadványok, szép sikerrel lejátszottuk az adventi koncerteket. Aki látta a Duna Tv-ben a karácsonykor vetített új zsoltárfilmet, tetszéssel fogadta, engem is beleértve. Tartottunk már idén is néhány koncertet, felvettünk két Magyar népmesék zenét, játsszuk nagy sikerrel a bábszínházát a Kolibriben. Ma kezdtük új lemezünk felvételeit: Kaláka - Szabó Lőrinc; ősszel jelenik majd meg a. Hangzó Helikon sorozatban. Tavaly említettem, hogy húszéves lett a kiadó. A Fonótól kaptam egy meghívást, hogy a kiadókat bemutató sorozatukban egy fesztiválszerű hétvégét tartsunk. Erre április 9-10- én kerül sor. Szombaton: Sebő, Bognár Szilvi, Romengo, Kaláka, Ferenczi + Rackajam. Vasárnap délelőtt gyerekek számára: Misztrál, Lackfi János és a Sajtkukacz, Kaláka és vasárnap este (egy héttel virágvasárnap előtt) főleg bibliai ihletésű kiadványainkból válogatás: Vilmos öcsémmel zsoltárok, részletek a Hegyi beszédből, a kis zsidó lemezről, utána Sátor Quartet Bognár Szilvivel és Lovasi Andrissal, végére a Pál apostol új hangszerelésben. Halmos Béla, Ferenczi Gyuri és a Rackajam muzsikál velem. Amúgy az új hangzású Pál apostol felvételei is elkezdődtek, terveink szerint szeptemberre megjelenik szép könyvvel (a Cartaphilus Kiadóval immár a harmadik „közös gyermekünk” lesz ez a könyv + CD), belőle a versek mellett sokat megtudhatunk majd az apostolról, életéről, hatásáról és természetesen a húsz évvel ezelőtt bemutatott koncert sorsáról, mai aktualitásáról is. Már itt jelzem, hogy október 2-án a Műpában eljátsszuk ezt az új Pálkoncertet, a második részben pedig ismét hallható lesz a Teljességfelé - Samu fiam hangszerelésében - úgy, ahogy a hatvanadik születésnapomon tavaly huszadmagammal a Millenárison előadtuk. Persze addig még sok minden lesz. Április végén a könyvfesztiválra megjelenik a Hangzó Helikon 22. kötete: Szélkiáltó - Márai (öröm, hogy pécsi testvérzenekarunk is megjelenik a sorozatban). Május 8-án Londonban lesz koncert, az est vendége Sárközi Mátyás, aki a magyarul nem tudóknak meséli majd el, mit énekelünk, kik a költőink, mit érdemes tudni a versekről. Már kész a 32. Kaláka fesztivál műsora is (július 7-10., Miskolc; http://www.kalakafesztival.hu). Július végére azt a megtisztelő felkérést kaptuk, hogy tíz napig Kapolcson legyen egy Kaláka versudvar. Műsorát majd idejében közöljük. Most tehát előttünk a tavaszi évad, a Kaláka boltban (1052 Budapest, Bárczy I. u. 10.) lehet jegyet venni a fonós kiadói jubileumra és már a Kaláka fesztiválra is (mindkettőre elővételi kedvezmény van). A novemberben jelzett katalógusból a boltban mindig van, de ha valaki kéri, írjon a kalakazenebolt@tvnetwork.hu címre, és postázzuk. Egyebekről a honlapon: www.kalaka.hu. Mindenkinek szép tavaszt! Budapest, 2011. március 24. ■ Gryllus Dániel Forrás: IW1W
