Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-02-13 / 7. szám
6 •« 2011. február 13. FÓKUSZ Evangélikus Élet „Sárkány, aki bárány Száz éve halt meg Sárkány Sámuel püspök V ► Egy komoly emlékezést nem illik anekdotával kezdeni, de nem tudtam szabadulni tőle. Payr Sándor egyháztörténészprofesszornak sok-sok írása mellett volt egy sorozata: Az eklézsia humora. Ebben egy alkalommal Sárkány Sámuelről ír, aki szolgált Kossuth Lajos temetésén. A temetési menetben elöl ment egy Bárány nevű rendőrparancsnok és Sárkány püspök. Valaki megjegyezte: „Elöl megy a Bárány, aki sárkány, és Sárkány, aki bárány.” Érdekes mondat. Amikor halálának századik évfordulóján emlékezünk rá, talán segíthet az eligazodásban ez a tréfás megjegyzés is: így ismerték? A nagy hírű, tudós, komoly tekintetű püspök tehát szelíd, „báránytermészetű” volt? Ettől függetlenül: Ki volt Sárkány Sámuel? Mit jelentett lelkészi és püspöki szolgálata? Milyen tanulságokat vonhatunk le egy évszázaddal halála után? Emlékezésünk e kérdések megválaszolásában szeretne segíteni, a néhai püspököt megillető tiszteleten túl. A családi háttér és a gyökerek Egy 2007-ből való internetes adat szerint hazánkban abban az évben 520 Sárkány nevű család élt. Ezek persze csak névrokonok voltak, érdekes azonban a név elterjedtsége. Kétségtelen, hogy Sárkány Sámuel családjának mély gyökerei vannak, a rokonság országszerte kiterjedt. A családi hagyomány szerint az ősök valamikor a török időkben települtek Felvidékre Erdélyből, pontosabban a Partiumból, majd idővel szétszóródtak az egész országban. Erre utal a mondat: „Az Ilencfalvi Sárkány család, melynek egyik tagja József, budapesti kir. ítélőtáblái tanácselnök, 1887-ben, testvére Sárkány Sámuel bányakerületi ág. h. ev. püspök pedig 1897-kapta a nemesség-megerősítést, Ilencfalvi előnéwel.” Ilencfalva régi település Szatmár megyében. Egyébként a kolozsvári Házsongárdi temetőben is nyugszanak ilencfalvi Sárkányok. Az első ismert Sárkány ős Mihály volt, a Gömör megyei hajdúk kapitánya; 1737-ben Csetneken halt meg. Vele indult a család három ága: a gömöri, a kiskőrösi és a pilisi ág. Az előbbi két ág leszármazottai kiváló értelmiségiek és földbirtokosok voltak, a pilisi ágban pedig a századokon át tizenkét lelkész volt. A ma élő Sárkány Tibor nyugdíjas lelkész, a püspök dédunokája a tizenkettedik a sorban. Sárkány Sámuel pályafutása 1823. január 19-én született Dunaegyházán, apja Sárkány Sámuel, anyja Clementisz Apollónia. Sámuelnek két testvére volt: János későbbi szarvasi lelkész és az említett József bíró, ítélőtáblái alelnök. Id. Sárkány Sámuel dunaegyházi, majd 1836-tól pilisi lelkész volt. Róla jegyezték fel, hogy már 1839-ben a magyar nyelvet használta hivatalos levelezésben, választ is csak ezen a nyelven fogadott el. A fiatal Sámuel élete első tizenhárom évét Dunaegyházán töltötte, itt kezdett iskolába járni. Ezután egy évet Sárszentlőrincen, majd négyet az aszódi gimnáziumban töltött, innen pedig a selmeci líceumba került. Aszódon tanuló- és lakótársa Petőfi (akkor még Petrovics) Sándornak: „Petőfi Sándor Aszódon lak- és hálótársam volt özvegy Neumannénál, kinél egyszersmind élelmezésünk is volt.” A barátság Petőfi és Sárkány között életre szóló volt. Erre nézve nemcsak Sárkány Sámuel emlékezéseit olvashatjuk, de Petőfi Sándor leveleit is „Kedves Számi” megszólítással. Még arról is tudunk, hogy Petőfi meglátogatta barátját Pilisen is. E kapcsolatnak a részletezése azonban meghaladná ennek az írásnak a kereteit. Az ifjú Sárkány Sámuel ekkor már eldöntötte, hogy a lelkészi hivatást választja, ezért a pozsonyi teológiára ment, majd a jénai egyetem hallgatója lett. Hazatérve Székács József püspök tanácsára Temesvárott fogadott el „fölolvasó-társalgó” - mai szóval nevelői - állást a Feldinger családban. Feldinger Frigyessel aztán beutazta Német-, Franciaországot és Angliát is. Ezen az úton tanult meg kitűnően franciául, de bizonyára a német és az angol nyelvben is otthonos volt a szlovák mellett, nem beszélve a „bibliai” - vagyis a görög, a héber és a latin - nyelvekről. A nyelvek tanulásán túl bizonyára sok élmény gazdagította őt, tágította látókörét. Édesapja kívánságára utolsó szolgálati éveiben mellette maradt, és segített neki a lelkészi munkában. Amikor az édesapa meghalt, akkor „dacára, hogy a megüresedett legelső jövedelmű papi állásra haladottabb korú, érdemes férfiak tarthattak igényt, a pilisi egyház az apa érdemei iránt való tekintetből is, de elsősorban azért, hogy a nagy képzettségű fiatal pap tehetségeinek megfelelő tért nyisson: őt választá lelkészének”. S a fiatal lelkész hamarosan ismert prédikátor lett az egyházmegyében, de annál tágabb körben is. „Mért nem tudnak a papok mind ilyen természetesen beszélni? Hiszen az ékesszólásnak ez az igazi módja, mely vonz, hódít és elragad” - mondotta róla báró Nyári Pál felügyelő. Miben állt igehirdetésének - akkori nyelven: szónoklatának - „varázsa”? „Hisz magas alakja szikár, csaknem összeesett, arca vézna, hideg - ha nem beszél. De ha megered a szó ajkairól, arca átszellemül, szemei villogni kezdenek, homloka ihletettséget sugároz, termete kiegyenesedik. Előadása annyira mozgékony, figyelmet lekötő mindenki eszéhez, érzelemvilágához, hogy hallgatói leigézve állanak szavának hatalma alatt.” A gyülekezet is erősödött. Igehirdetéseiből egy vázlat maradt egy jegyzőkönyvben. 1884-ben a pilisi templom százéves volt. Ennek ünnepén a 100. zsoltár első öt verse alapján hirdette az igét. Hogyan ünnepiünk igazán? - tette fel a kérdést. S a válaszok így hangzottak: Ha kegyelettel emlékezünk meg az egyházalapító ősökről. Ha a száz évért Istennek adjuk a dicsőséget. Ha szent fogadalmakkal lépünk át az újabb századba. Az ünnepre készülésben vezetésével és irányításával egyébként megújult a pilisi templom is. Szolgálata elején egy kántortanító volt a gyülekezetben, míg az 1903-as névtár szerint a 3872 lélekszámú gyülekezetben már hat tanító működött Bezegh Samu másodlelkész és Koren Márton püspöki irodavezető mellett. Egyébként is nagy súlyt helyezett Sárkány az egyházi iskolára és a tanításra. Azt mondják a róla szóló emlékezések, hogy ő indította el körzetében a tanítói értekezleteket, a tanítók „továbbképzésének” ügyét. Szolgálati területe egyre növekedett, 1849- ben körlelkész, 1868-ban a Pest megyei egyházmegye esperese lett, ekkortól erejét már meg kellett osztania gyülekezete és egyházmegyéje között. A nagy tekintélyű püspök Az előző sorokban előreugrottunk az események tárgyalásában. Már 1872-ben, amikor Székács József lemondott püspöki tisztéről, Sárkány Sámuel volt az egyik jelölt. „A jeles tehetségei mellett is visszavonulva élő, egyházmegyéje határain túl szerénysége miatt személyesen alig ismert, de szónoki tulajdonai és hazafias szelleme által e szőkébb körben annál inkább tisztelt és becsült pilisi lelkész a szavazásnál (...) ugyanannyi szavazatot nyert, mint jelölt társa, Szeberényi Gusztáv békéscsabai lelkész. S hogy mégis ez utóbbié lett a győzelem, az egyedül azon fordult meg, hogy egy Szeberényire adott olyan szavazat, melynek szabály szerint a közgyűlésből kellett volna adva lennie, de csak az egyháztanács (presbitérium) által volt kiállítva, s így kétes természetű vala, másfél napig tartó szóharc után a Podmaniczky Frigyes báró, akkori kerületi felügyelő elnöksége alatt tanácskozó gyűlés által igazoltnak jelentetvén ki, Szeberényi az egy szavazattöbbséggel megválasztott püspöknek volt tekintendő.” Sárkány Sámuel pedig a kerületi gyámintézet elnöke lett. 1885-ben, a gyámintézet negyedszázados jubileumi ünnepén Békéscsabán Sárkány mint elnök hirdette az igét íSám 7,11-14 alapján. Beszéde még abban az évben külön kiadványban meg is jelent. 1890 augusztusában elhunyt Szeberényi püspök. S ekkor a hatvanhét éves (!) Sárkány Sámuel egyedüli jelöltként lett az egyhangúlag és lelkesen megválasztott püspök. Hozzátehetjük, hogy voltak természetesen más jelöltek is, de sorban és önként visszaléptek. Tizenöt éven át volt a bányai egyházkerület (382 788 lélek!) tiszteletre méltó és megbecsült püspöke. Ez alatt a tizenöt év alatt a bányakerületi püspöki hivatal Pilisen volt. 1905-ben (nyolcvanhárom évesen!) mondott le egyházvezetői hivatásáról. Szolgálati területének kiterjedtségét jelezve csak megemlítjük, hogy ő szentelte fel - sok más templom mellett - a budavári, a makói, a hartai, a medgyesegyházi, az aradi és a szabadkai templomot is. Sajnos annak nincs dokumentuma, hogy hány templomot szentelt, vagy hogy hány templomban prédikált, tartott előadást, beszámolót püspöki látogatásai alkalmával. Erről nem tudunk, de következményeiről igen, s erre még vissza fogunk térni. Két figyelemre méltó szolgálata Ezeket külön is meg kell említenünk. Az egyik egy esketés 1863. december 26-án, karácsony második ünnepén. Petőfi Sándor öccse, akit a vers révén „István öcsémnek” ismerünk, 1857- től Gaylhoffer János birtokán dolgozott mint nevelő, itt ismerkedett meg annak Antónia nevű lányával, akit ötévi udvarlás után vett feleségül. Az alsónyáregyházi kastélyban Sárkány Sámuel evangélikus lelkész adta össze a boldog párt. Az esketésen Szendrey Júlia is részt vett. Az adat a pilisi lelkészi hivatal anyakönyvében van bejegyezve. A másik „országos” szolgálata Kossuth Lajos itthoni temetésén történt. A Pesti Hírlap 1929. évi Nagy Naptára így számol be erről: „1894. április í-jén ment végbe a temetés. Ilyent nem látott Budapest, sem azóta, sem azelőtt. Már a hajnali órákban megindult a népvándorlás az utcákon. Százezrek igyekeztek az útvonalakon elhelyezkedni, háztetőkön, ablakokban, erkélyeken, kéményeken, fákon, gázlámpákon álltak, ültek, kapaszkodtak az emberek. Az élelmesebbek pénzért árusították a temetés útvonalán lévő balkonjaikat, boltok ajtajait, ablakait páholyokká alakították át. A gyászszertartás elején a budai dalárda elénekelte a Himnuszt, azután Sárkány Sámuel evangélikus püspök mondott megható imát, majd fekete díszmagyarban a képviselőház szónoka lépett a szószékre. A szónok még a híres márciusi ifjúságból való volt, nem kisebb ember, mint Jókai Mór. Utána Gerlóczy Károly polgármester beszélt, majd a budai dalárda elénekelte a Szózatot, ezzel a múzeumi szertartás véget ért. Egy óra elmúlt már, amikor a koporsó megérkezett a sírhoz. A sírnál Sárkány püspök elmondotta az utolsó imát.” „Betekintés” személyes életébe 1848. október 3-án - pilisi szolgálatának kezdetén - kötött házasságot Juhász Zsuzsannával, az alberti lelkész leányával. Tizenhét évig éltek szép, kiegyensúlyozott házasságban. Kilenc gyermekük született. A házaspár életét azonban a próbák sem kerülték el. 1858-ban egy hónap alatt három kisgyermekük halt meg járványos betegségben. A hat felnövő gyermekükből másik három nem érte meg a huszonharmadik évét. Vagyis a kilenc gyermekből hárman maradtak. De a próbák ezzel nem értek véget: meghalt a hűséges feleség és papné is. 1866-ban Sárkány Sámuel újranősült, Stúr Karolinát, Stúr Dániel kucorai lelkész leányát vette feleségül. Ebből a házasságból hét gyermek született. Sárkány Sámuelnek két házasságából tehát tizenhat gyermeke született. Közülük hatan kisgyermekként, négyen fiatalon haltak meg. Igaz, hogy abban az időben sokkal több gyermek született a házasságokból, mint ma. Az is igaz, hogy nagy volt a gyermekhalandóság. De tíz gyermeke és felesége koporsója mellé állni nagy teherpróba lehetett Sárkány Sámuelnek is. A betegség sem kerülte el őt. Említettük püspöki látogatásait, tanítói konferenciáit és templomszentelési ünnepeit. Ki tudja, hányszor kellett ilyen alkalmakkor hideg templomokban szolgálnia. „A hideg templomokban annyira meghűtötte magát, hogy egész teste elköszvényesedett s mozdulatlan fekvésre lett kárhoztatva évekig. Bel- és külföldi fürdők s hosszas gyógykezelés mit sem használt. Gyötrelmes helyzetében csak az vigasztalá, hogy pilisi tisztességes papi jövedelméből fedezni bírta az évekre szóló kiadásokat, s hogy hívei példás megadással és részvéttel nélkülözték szeretett papjuk távollétét” - olvassuk egy korabeli emlékezésben. Szolgálatának hatása Igehirdetéseiről 1890-ben egy újság így emlékezik meg: „Szónoki tehetségét - nagy szó! - a Székácséval teszik párhuzamba.” Talán Székács püspök után ő lett „az ország papja”? Tény, hogy a pilisi gyülekezet is sokat erősödött szolgálatának évtizedeiben. Egy másik irányú hatása volt munkálkodásának, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Pilisről 207 felkelő indult el a haza védelmére. Azt írják róla az emlékezések, hogy hazafias gondolkozását sohasem palástolta, külföldi útjai pedig erősítették abban a meggyőződésben, hogy egy nép csak szabadságban tud valóban élni. Nemzedékeken át mérhető hatásnak vehetjük, hogy 1929-ben Pilisen megalakult a 807. Sárkány Sámuel cserkészcsapat, amely - kényszerszünet után - ma újra él. Sárkány emléke és szolgálata Pilisen, egyházunkban, sőt hazánkban máig hat. Több kitüntetést is kapott az említett nemességen túl. Ezeknél azonban értékesebb, ahogyan gyülekezete, az egyház népe tekintett rá, sőt ezeken a körökön túl is tisztelték: „Az egyházi és közéleti, nemkülönben pedig - ami papnál nagy dolog - a magánéleti téren beigazolt erényeknek nem csekély mértéke volt szükséges ahhoz, hogy ez így történjék.” Kora, melyben élt, természetesen az ő gondolkozására is hatással volt, ő saját magát is a „racionalisták” közé sorolta. Ennél azonban sokkal többről volt szó. Sárkány Sámuel 1911. február 15-én hunyt el Pilisen. Az 1990-es években a helyi gyülekezet a régi vasúti temetőt - amelyben ő és felesége nyugodtak - parcellázta. A presbitérium határozatot hozott: a püspök és felesége maradványait exhumáltatja, és az érckoporsókat a pilisi templom „Beleznay-kriptájában” helyezi el. Ez méltó ünnepség keretében történt, amelyre nemcsak a gyülekezet, hanem a falu népe, a család leszármazottai és sokan mások is hivatalosak voltak. Már lent voltunk a kriptában, vége volt az ünnepségnek. A család azonban ott arra kért minket, hogy nyissuk fel egy percre a püspök koporsóját, hátha valamilyen családi emléket találhatnának. Ilyet nem találtunk. Ellenben a püspök lábánál egy lezárt üvegben kézzel írt, ép, húsvéti, feltámadási igehirdetést találtunk, amely azóta is a család tulajdonában van. Sárkány Sámuel tehát úgy rendelkezett, hogy ezzel temessék el, és ezzel várja a feltámadás napját! Ezek alapján bátran hihetjük és vallhatjuk, hogy nemcsak „bárány volt a Sárkány” hanem a Bárány, Jézus Krisztus híve és így a győzelmes Bárány örök seregének, küzdő és már győztes csapatának, a „Bárány énekének” is részese. Kell ennél több tanulság? ■ Keveházi László
