Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-08-08 / 32. szám
12 41 2010. augusztus 8. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet Építsünk hidakat, és romboljuk le a falakat! Az Atlantic Bridge nemzetközi keresztény ifjúsági szervezet újra Kőszegen tartja nyári találkozóját ^ Az idei, augusztus í-je és 8-a között zajló találkozóra a házigazdákon kívül Hollandiából, Izlandról, Lengyelországból, Csehországból, Németországból, Litvániából, Romániából, Belgiumból, Kanadából, valamint az Egyesült Államokból érkeztek a résztvevők. Rajtuk kívül mosonmagyaróvári, soproni és kőszegi fiatalok vesznek részt a rendezvényen, ugyanis ezekben a városokban működik úgynevezett Bridge Builders Club, amelyek az év folyamán is kapcsolatot tartanak külföldi csoportokkal. A kőszegi fiatalok Hollandiában jártak az idén, a soproniak izlandi vendégeket fogadtak, míg a legrégebbi csoport - a mosonmagyaróvári - az Egyesült Államokba jutott ki. Az utóbbiról mindannyian tudunk, hiszen tragédiájukról hírt adott a sajtó: két diák egy hónappal ezelőtt hajóbalesetben vesztette életét Philadelphiában. A tragédia hatására nyilvánvalóan más az idei találkozó. Egyik este közös imádságra gyűlnek össze a kőszegi evangélikus templomban a fesztivál résztvevői, hogy emlékezzenek a két fiatalra, akik 2009 decemberében még részt vettek ugyanitt a kőszegi hétvégi előkészületi alkalmon... Az Atlantic Bridge csütörtökön este mutatkozik be a Kőszeg főterén felállított színpadon, ahol egy Egyesült Államokból való zenekar is játszik. Pénteken este pedig vacsorára hívják meg kőszegi keresztény családok a fesztivál közel száz résztvevőjét, hogy a fiatalok magyar családok életébe is bepillanthassanak egyhetes magyarországi tartózkodásuk idején. ■ B. Cs. A Clachan híd Skóciában - „híd az Atlanti-óceán fölött” Nyelvészettől a japán kardok készítésének titkáig ► Második alkalommal rendezik meg ezen a héten a Lotz János nyári diákegyetemet a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. Az augusztus 2-i ünnepélyes megnyitón a tábor vezetője, Lenczné Vrbovszki Judit tehetségmenedzser közel félszáz fiatalt köszönthetett, közöttük Erdélyből és Szlovákiából érkezett diákokat is. A kellemeset a hasznossal összekötni kívánó résztvevők idén a retorika, a média, a kreatív írás, a nyelvészet vagy a japán kultúra alaposabb megismerésére csábító szekciók valamelyikére jelentkezhettek. A nyári diákegyetem fővédnöke a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelője, Radosné Lengyel Anna, aki férjével - a főként szintén rádiós szerkesztőként ismert Rados Péterrel — együtt előadásokat is tart a fiataloknak. Előadóként érkezett Bonyhádra- többek között - Daniel Abondolo (a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-európai Tanulmányok Intézetének oktatója), illetve Benő Attila, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar és Átalános Nyelvészeti Tanszékének docense és - visszatérő előadóként - dr. Simoncsics Péter, az előbbi tanszék nyugalmazott docense. A fiatalok műhelymunkák során is „ellenőrizhetik” mélyíthetik ismereteiket. A hét végére - az Evangélikus Élet szerkesztőségét képviselő team irányításával - a diákegyetemnek elkészülhet a saját (hon)lapja is, és a gimnázium tervei szerint az előadások anyagából idén is önálló kötetet fognak megjelentetni. A táborlakók természetesen Bonyháddal és vonzáskörzetével - Kakasddal, Szekszárddal, Bikallal, Péccsel - is megismerkednek. A hét nyitóelőadását dr. Simoncsics Péter tartotta „A lét dadog csak a törvény a tiszta beszéd” címmel. Ebben hangsúlyozta: „A lét bonyolult, rejtélyes, a törvény viszont leegyszerűsített, áüátható. Tekintsük az Ótestamentumot a társadalmi alaptörvénynek. A társadalom és a természet törvényeit meg lehet ugyan szegni, de annak következménye van. A nyelvben a szabályok mellett sok kivétellel találkozunk, mi több, ezeknek van igazi hírértékük, vagyis itt a kivétel tartja életben a rendszert.” Az ünnepélyes megnyitót követően a táborlakók és az előadók emlékszalagot helyeztek el Lotz János márványtáblájánál, és mintegy a világhírű nyelvész életútja emlékének adózva, az „Elindultam szép hazámból.. című népdalt énekelték el közösen. Lotz János nyelvész (1913-1973) egykor a bonyhádi gimnázium diákja volt, és az evangélikus intézményben igazán kreatív módon tartják elevenen az emlékét - a nyári diákegyetemen túl az iskolában az ő nevét viselő anyanyelvi szakkör működik, amely filmet is készített a híressé lett hajdani bonyhádi gimnazistáról. Lotz János közel tízezer kötetes hagyatéka az Oszakai Egyetem könyvtárát gazdagítja. Tavaly a bonyhádi gimnáziumban előadást tartott az a Waseda Mika nyelvészprofesszor asszony, aki az intézményben magyar nyelvet tanít, és e tevékenységéért átvehette a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság által alapított Lotz János-emlékérmet. Az idei nyári diákegyetemnek is vendége két Lotz János-emlékérmes nyelvész:: Petőfi Sándor János és Péntek János. ■ Máté Réka A diákegyetem résztvevői szalagot helyeznek el Lotz János emléktáblájára. (A kép jobb szélén Lenczné Vrbovszki Judit.) Mindennapi válságunkból... .. .kiáltottunk fel akkor, amikor a huszonegyedik nemzetközi ökumenikus szabadegyetemre készültünk, amely immár második alkalommal lelt otthonra Nyíregyházán, a Luther Márton Kollégiumban. Az egyhetes program - július 26. és augusztus 1. között - az emberiség és az egyén válságának stációit járta körül Mindennapi válságunkat... címmel, és próbált lehetséges megoldásokat keresni szakavatott előadók és érdekes-értékes előadások segítségével, szem előtt tartva ugyanakkor azt, hogy a hit a keresztény ember számára potenciális problémamegoldást jelent. Az első nap az érkezés és az ismerkedés jegyében telt, melyre különösen megfelelő volt a Pántlikás együttes zenéje által kísért néptáncház. Laborczi Géza szervező lelkipásztor egzisztenciális válságainkról beszélt, amelyek kiemelten fontos helyet foglalnak el egy olyan világban, ahol két ember találkozása egyúttal konfliktushelyzetet hordoz magában, és ellentétek ütköztetési pontjává válik. Kedden mindennapi ajándékaink és veszteségeink témája uralta a napot: Jób példája járt előttünk. Mindeközben sokoldalú lelkipásztorral ismerkedtünk meg Laborczi Géza személyében, aki egy előadás erejéig „szereplírát” alkalmazott - mivel az aznapra meghirdetett előadás szakembere nem érkezett meg -, közgazdászként beszélt a gazdasági válságról mint jelenségről. Az estet koncertemóciók zárhatták: Völgyessy Szomor Fanni a dallam nyelvét beszélve tartott szemináriumot érzésekről, lelkűnkről. Gondoltunk már a virslire úgy, mint a globalizáció lehetséges szimbólumára? Nos, Hammer Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológusa erre is felhívta figyelmünket („a globalizáció lehet olyan egyértelmű, adott dolog, mint mondjuk egy virsli, más szempontból azonban mégsem az, hiszen nem mondhatjuk, hogy gyere ide, hamm, bekaplak”), illetve heves vitát váltott ki előadásával, melynek központi kérdésfelvetése a globalizáció pártolásának vagy ellenzésének lehetetlensége volt. Az előadást kísérő vita során azt a következtetést vontuk le, hogy a globalizációnak nem lehet ellenállni, ugyanakkor a hit olyan eszköz, amely megszűri ezen univerzális folyamat jó és rossz hozadékait. Este parázs vita szemtanúiként György Péter esztéta és és Béres Tamás teológus párbeszédét követhettük nyomon arról, hogy vane keresnivalója a kereszténységnek a médiában. A beszélgetés folyamán felmerült a korszerű egyház problematikája is, amely újabb kérdéslavinát indított el a nézőközönség soraiban. Az estet csalódásaink és a Zsolt 55.13-15 zárták; Géza bácsi közvetítő munkáját követően pedig jó szabadegyetemisták módjára mindenki kihagyta az estére betervezett „szundikációt” - tudniillik a Balázs Elemér Group adott koncertet a kollégium udvarán. Pénteken a művészetek görbe tükrében nyalogathattuk válságunkban szerzett sebeinket. Kiss Melinda képzőművész előadása minden érzékszervre hatott, hiszen a hagyományos festészettől kronológiai sorrendben eljutottunk a fényképhez és a filmművészethez is. Megdöbbentő és elgondolkodtató képzeletbeli túrának lehettünk részesei, délutáni, valódi túránk pedig a sóstói állatparkba vezetett, ahol az újonnan épített oceanárium vendégei voltunk. Este a bábos munkacsoport vezette fel az áhítatot, a tékozló fiú történetét fakanálbábuk keltették életre. Egész heti munkájuk gyümölcsét a néptáncosok, a különleges technikával (pixiláció) dolgozó fotósok és gyöngyfűzősök is learatták a szombat esti záróprogramon. A szombat nagy dilemmája a kereszténység válsága volt, amelyre megoldást mutathatott Béres Tamás evangélikus teológus délelőtti előadása. Az esti programon nemcsak a munkacsoportok produkcióit övezte nagy érdeklődés, hanem a betervezett karaokeesfet is. Dicséretes, hogy az újságíró csoportnak sikérült - hagyományukkal ellentétben - idejében befejeznie a tábori újság megszerkesztését, így ők is sajtószemlét tarthattak a záróesten, de a legnagyobb sikere - kétségkívül - táborvezetőnk szokásos esti áhítatának volt, amely ezúttal mindennapi függőségeinkkel szembesített minket. A vasárnapi zárónapot Tiszadobon töltöttük, ahol az Andrássy-kastélyban vehettük magunkhoz az úrvacsora jegyeit. Együttlétünk csúcspontjaként főangyalválasztásra került sor, amely az egész heti ajándékozós játékunk leginkább várt mozzanata volt. A megtisztelő címet ezúttal Petrikovics Edit nyerte el. Ilyen volt a mi utunk a válságból a váltságba - így visszük haza magunkkal ezt az izgalmas utat, hogy válságkezelési stratégiánk példa lehessen családunk, barátaink, évfolyamunk számára is. ■ Bíró Árpád A SZERZŐ FELVÉTELE