Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-08-01 / 31. szám
14 ◄! 2010. augusztus i. KRÓNIKA Evangélikus Élet Dóra Mindössze tizenhat esztendős volt. Szüleinek egyetlen gyermeke. Négy éve konfirmáltam, jól emlékszem rá. Értelmes, nyitott, érdeklődő, az ismereteket befogadó lányként emlékezem rá. Szeretett kosárlabdázni. Amatőr színjátszóként a helyi színi társulat tagja volt. Szívéhez közel állt a fotózás is. Főként a felhőket szerette fényképezni. A mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumban tanult. Dóra tizenkét társával és két kísérő tanárral az Atlantic Bridge nevű, hollandiai székhelyű nemzetközi - felekezetek feletti - keresztény ifjúsági szervezet égisze alatt zajlott egyesült államokbeli diákcsereprogramon vett részt. A diákok július 2- án érkeztek meg Philadelphiába. Az egyik program részeként hajókirándulást tettek a Delaware-folyón. A vízibusznak azonban kigyulladt a motorja. Segítségre várva megállt a vízen, majd tíz perccel később az álló hajóba beleütközött egy salakot szállító uszály, amely a vízbe fordította és összeroncsolta az apró vízi járművet. Az uszály hosszan maga után húzta a kis hajót, amely aztán el is süllyedt a tizenöt méter mély vízben. Az ütközés a folyóba taszította a személyzetet és a harminchét utast is, akiknek - a szemtanúk szerint - az ütközés előtt alig negyvenöt másodpercük volt, hogy magukra kapják a mentőmellényeket. Tíz embert kórházba szállítottak, de a tizenhat éves Dórának és társának, a húszéves Szabolcsnak - aki szintén egyetlen gyermeke volt szüleinek - csak a holttestét tudták kiemelni a folyóból. Dóra mintha valamit megérzett volna abból, ami reá vár. Az IWIW közösségi portálra két idézetet is feltett. Az egyik Arthur Golden Egy gésa emlékiratai című művéből való. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megértsük a világegyetem mozgásait, és hogy ne az ár ellen kelljen harcolnunk.” A másik idézet pedig így szól: „Ha az élet egy folyó, akkor választhatunk, hol lépünk bele. A víz akárhol hajlandó szétválni”... A szülők egyetlen reménysége nincs többé. Tervek, vágyak, álmok váltak semmivé. Dóra szeretett volna a tengerentúlon, Kanadában tovább tanulni egyetemen. Erre minden lehetősége megvolt, hiszen tanulmányi eredményei, angol nyelvtudása megalapozták ezt a tervét. Idén egy országos versenyen csapatával első helyezést ért el, amiért a Mosonmagyaróvár kiváló tanulója kitüntetést is kiérdemelte. Az érte járó elismerést azért nem tudta személyesen átvenni Mosonmagyaróvár polgármesterétől, mert akkor már repülőgépen ült. Ez az amerikai út is arra kínált lehetőséget, hogy angolnyelv-tudását tökéletesítse, és kapcsolatokat teremtve előkészítse álmának megvalósítását. Mindezt egyetlen tragikus pillanat múlt időbe tette. „Körülfonták őt a halál kötelei.” Dóra emlékét a mosonmagyaróvári gyülekezet keresztelési és konfirmációi anyakönyvei megőrzik. Az én emlékeimben pedig örökre megmarad olyannak, amilyennek konfirmációja idején megismertem. Értelmes, nyitott, a hit dolgai iránt érdeklődő lánynak. ■ Kiss Miklós Istentiszteleti rend • 2010. augusztus 1. Szentháromság ünnepe után 9. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 16,1-9; iKor 10,1-13. Alapige: zMóz 32,1-10. Énekek: 395., 439. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. II. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Sztojanovics András; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Vári Krisztina; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv.) dr. Bácskai Károly; du. 6. Smidéliusz Gábor; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. (úrv.) Benkóczy Péter; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. 11. (úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Grendorf Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. 10. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kopf András; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Kopf András; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. fél 12. (úrv.). Istentiszteleti rend ♦ 2010. augusztus 1. - Balaton Badacsonytomaj de. 9.; Balatonalmádi (Bajcsy-Zs. u. 5.) du. 4.; Balatonboglár de. 11.; Balatonfenyves (református templom) du. 6.; Balatonfüred de. 9.; Balatonfűzfő (református templom) du. fél 3.; Balatonkenese du. 6.; Balatonszárszó (evangélikus üdülő) de. 11.; Felsődörgicse de. 11.; Fonyód de. fél 10.; Hévíz du. fél 5.; Keszthely de. fél 11.; Kőröshegy (református templom) du. fél 3.; Kötcse de. 10.; Kővágóörs de. fél 12.; Mencshely de. 11.; Nemesleányfalu du. 2.; Révfülöp de. 10.; Siófok de. 10.; Sümeg du. fél 3.; Szentantalfa de.háromnegyed 10.; Veszprém de. 10.; Zamárdi (Aradi utcai imaház) du. 4.; Zánka de. fél 9. Német nyelvű istentiszteletek: Balatonboglár de. fél 10.; Hévíz de. fél 10.; Siófok (kápolna) de. fél 10. Összeállította: Boda Zsuzsa ISTENTISZTELET-KÖZVETITES A RÁDIÓBAN Bemutatkozik a Tabi Evangélikus Egyházközség D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök imádsága Schwendtner Dóra temetésén Istenünk, jó Atyánk! Te adsz életet az embernek, és te veszed azt vissza tőle. Te rejted el az életet a halál misztériumában egy időre, hogy aztán felemeld a világosságba, hogy megtisztítva adhasd vissza mint örökkévaló életünket. Tekints reánk most, amikor meghalt, akit nagyon szerettünk. Hallgasd meg kiáltásunkat, amikor egyedül te adhatsz vigaszt sajgó szívünknek és bátorságot holnap is tovább élni. Vedd fel fájdalmunkat, és adj háborgó lelkűnknek békességet. Győzz meg mindnyájunkat, hogy jó akaratod velünk van a halál árnyékának völgyében, itt, e koporsó mellett is, amelyben fiatalon hozzád tért gyermekünk, unokánk, rokonunk, iskolatársunk pihent el. Ámen.- Hol is laktok? - kérdezik régen látott ismerősök.- Tabon - felelem.- Hm... és az merre is van?- A Dunántúlon, Siófoktól harminc kilométerre. Válaszom nyomán jól hallható a sóvárgó sóhaj s a ki nem mondott „de jó nektek!” Való igaz: szeretünk itt élni. Immár hét éve szívhatjuk a somogyi erdők tiszta levegőjét, élvezhetjük a vidéki csend nyugalmát, nevelhetjük békén fiainkat. Szeretetteljes tót leszármazottak, sváb földművesek, segítőkész magyarok között. Mégis, a tabi körkép ezzel még nem teljes. A természeti szépségekre kevesen csodálkoznak rá a helybeliek közül. A kistérségben átlagosan húsz százalék feletti a munkanélküliség, több kis faluban meghaladja az ötven százalékot. A munkában állók legnagyobb része csak minimálbért keres. A fiatalok, ha tanulnak, szinte biztos, hogy valamely nagyvárosban ragadnak - vagy külföldre mennek. A korábbi három anyagyülekezet helyén most hét gyülekezet összefogása kell ahhoz, hogy egy életképes legyen. Rendszeres istentiszteletet hét helyen tartunk, melyből öt zsáktelepülés. Tabon, a kistérség központjában négyezer-ötszáz fő él, közülük minden tizedik evangélikus. Mégis alig van esküvő és keresztelés. Bevett szokás lett az együttélés, amely sokszor még addig sem tart, mint egy előfizetéses telefon hűségnyilatkozata. A kisiskolások fele csonka családban él. Somogydöröcskén, Torvajon és Lullán már iskola sincs. A hat falu egyikében sincs gyógyszertár, orvos is csak heti néhány órára jár ki. A posták bezártak. Csak a kocsmák tarják magukat - melyek látogatottsága sokszorosa a temploménak. Egyszóval: nagy a baj! Főleg a fejekben és a lelkek mélyén. Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Augusztus 8-án, a Szentháromság ünnepe utáni tizedik vasárnapon 10.04-től istentiszteletet hallhatunk az MRi - Kossuth rádió hullámhosszán Tabról. Igét hirdet Szigethy Szilárd lelkész. Gyógyulásra lenne szükségünk. Ám ezt aligha várhatjuk mástól, mint akiről augusztus 8-án, a rádiós istentiszteleten is hallhatunk. De vajon felismerjük-e, hogy kitől várhatunk segítséget? Mikor látjuk be végre, hogy nem testünk egészsége a legfontosabb? S ha megváltó Urunknak még erre is van gondja, nem kellene-e felkeresnünk őt újra, mint az a vakon született tette, hogy köszönetét mondjunk, és áldást kérjünk? Kicsiny települések maroknyi gyülekezete szeretne énekével, imádságával ráébreszteni augusztus 8-án sokakat, hogy még a legkilátástalanabb helyzetekben is van kiút és megoldás - ám ez senki mástól nem remélhető, egyedül a mi feltámadt, kegyelmes Krisztusunktól. ■ Szigethy Szilárd lelkész Bach közelében a Balaton mellett „Lutheránia-kórusedzőtáb or” Révfülöpön ► Ötvenkét Lutheránia-kórustag és néhány családtag töltötte meg július 13-18. között a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központot, ahol idén tizenkettedik alkalommal tartotta meg a kórus ötnapos „edzőtáborát”. Az évek során kialakult rend szerint napi öt és fél óra próbával készülünk a következő évad egy nagyobb feladatára. Ebben az évben Bach Máté-passiójával foglalkoztunk. A révfülöpi központ felépülése, 1999 óta minden nyáron összejövünk „edzőtáborozni” A délelőttök szólampróbával, az esték összpróbával telnek, a délután pedig a pihenésé. Az ötnapos együttlétet vasárnap délelőtt a helyi gyülekezet istentiszteletén való részvétellel és énekkari szolgálattal zárjuk. A közösen töltött öt nap sokféle előnnyel jár. Közösségépítő alkalmak ezek, amelyeken a kórustagoknak végre arra is van alkalmuk, hogy beszélgessenek (ez a próbák alatt ugyanis szigorúan tilos), és a kötetlenül együtt tölthető idő alatt egymást is jobban megismerjék. Azzal, hogy a próbák ilyen sűrítetten követik egymást, a kórusvezető feladata is könnyebb: jobban haladunk, könnyebb felvenni a fonalat az előző próbán abbahagyott résznél, és a már megtanult részeket sem felejtjük el oly könnyen egyik próbától a másikig - azaz déltől estig vagy estétől reggelig. A Máté-passió tanulását idén az is segítette, hogy a délutáni szabadidőben Willem Mengelberg holland karmester interpretációjában hallgattuk meg közösen az oratórium koncertfelvételét. A Johann Sebastian Bach zenéjével való intenzív foglalkozás azt is jelenti, hogy a lipcsei mester ma is élő bizonyságtétele áll előttünk nap mint nap a hangok és a szöveg szoros egységében, amelyet az őt nagyon jól ismerő és értő dr. Kamp Salamon, kórusunk vezetője magyaráz is nekünk, sokszor ámulatba ejtő részletekre mutatva rá. Például a százados szavainak dallama, amelyek Jézus halálakor hangzanak el a Máté-passió 73- tételének basszus szólamában - „Wahrlich, dieser ist Gottes Sohn gewesen” („íme, ez valóban Isten fia volt”) -, tizennégy hangból áll. A Bach-korabeli zene számmisztikájával kapcsolatosan végzett kutatás bizonyította, hogy a 14-es szám magát a zeneszerzőt jelöli, így ezen a helyen Bach zenei aláírása szerepel, amellyel a százados hitvallását a saját maga hitvallásaként fogalmazta meg. Nagyszerű érzés a művet úgy tanulni, hogy a hangok elsajátításán túl a zeneszerző mondanivalóját is megértjük, és így valóban „Bach közelébe” kerülhetünk. A kóruspróbákon való részvétel karmesterünknek köszönhetően nemcsak zenei, hanem lélek- és személyiségformáló élményt is nyújt. Hitünk megújulását azonban a próbákon túl az esti áhítatok is elősegítették. A kóruspróbák után Mekís Ádám és Simon Attila lelkész kórustagok - a zenei anyaghoz illeszkedve - Máté evangéliuma alapján tartottak igemagyarázatokat Jézus szenvedéstörténetének egyes mozzanatairól. Az egyik legemlékezetesebb számomra Péter és Júdás bűnbánatának összehasonlítása volt. Történetük az evangéliumban éppen egymás után következik, ezzel is párhuzamba állítva sorsukat. Mindketten elárulták Jézust. Júdás, aki nem Jézushoz fordult bűnének súlyával, nem talált szabadulást, és végül felakasztotta magát, Péter azonban bűnbánatot nyert és áldott életet, mert jó helyre, a Megváltóhoz fordult. 2011 virágvasárnapján és nagyszombat estéjén, reménység szerint, újra a Máté-passiá hangzik majd el - több mint tíz év után - a Deák téri evangélikus templomban. Már most hirdetjük ezt az alkalmat, és szeretettel várjuk a bachi muzsika vonzáskörébe került olvasókat. ■ Urbán Ágnes
