Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2010-08-01 / 31. szám

6 -m 2010. augusztus 1. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Éjét: 7» Zarándokének Örömmel és Isten iránti hálával ad­juk a kezedbe ezt az új ifjúsági éne­keskönyvet. Csupa olyan dolgot vá­logattunk bele, amelyről azt gondol­juk, hasznát veheted utad során. Lesznek köztük régóta ismert, kedves énekek, valamint olyanok is, amelye­ket sokszor énekeltél már, de eddig még nem jelentek meg evangélikus gyűjteményben. A dalok egy részét most láthatod először nyomtatás­ban. Ezek az új évezred zarándokéne­kei, melyeket érdemesnek tartottunk arra, hogy magaddal vidd őket. A válogatást hosszú előkészítő munka előzte meg. 2009 decembe­rében - látva, hogy az Új ének utol­só kiadásának példányai is fogytán vannak már - a Magyarországi Evan­gélikus Ifjúsági Szövetség (Mevisz) összehívta egyházunk fiatal és lélek­ben fiatal könnyűzenészeit, hogy el­gondolkodjunk az énekgyűjtemény jövőjén. Mindnyájan egyetértettünk abban, hogy valami újat szeretnénk az ifjúság kezébe adni, amely megőr­zi az Új ének értékeit, de fogékony lesz az elmúlt bő tíz év zenei termé­sére is. Több fórumon felhívást intéz­tünk a magyar evangélikus gyüleke­zetekhez, hogy küldjék el nekünk az ifjúságaikban szívesen énekelt, de az Új énekben nem szereplő énekek kottáit. Megalakult a külső szer­kesztőbizottság, amely tanácsadói, felügyelői funkciókat volt hivatott be­tölteni, valamint a belső bizottság, az „ötök” amelyre a gyűjtő- és szelektá­ló munka érdemi része hárult, s amely több mint fél évig végezte te­vékenységét. Az ötök sokszínű társaságot képe­zett. Volt köztünk fővárosi és kis fa­luból származó, dunántúli és tiszán­túli, ősi evangélikus „klántag” és a kö­zelmúltban lutheránussá lett, képzett zenész és hobbigitáros. Üléseinken sokszor vitáztunk egy-egy ének felett, mégis, a végeredmény közös meg­egyezésből jött létre. Gyűjteményünk két fő forrásból merít. Egyrészt tartalmazza azokat a legnépszerűbb dalokat, melyeket a legtöbb ifjúság lelkesen használ az Új énekből, másrészt azokat az énekeket, amelyek eddig nem szerepeltek e gyűjteményben, ismertségük és/vagy szépségük miatt mégis fontosnak tartottuk bevenni kiadványunkba. így kerültek bele jelen gyűjtemé­nyünkbe az új, evangélikus, máshol meg nem jelent dalok mellett a dicső­ítő énekek kategóriájába tartozó, ná­lunk is egyre népszerűbb szerzemé­nyek, amelyek új színt vihetnek evan­gélikus lelkiségünkbe. Célunk az volt, hogy megmutassuk neked az el­múlt tíz-húsz év keresztény együtte­sek által előadott, közösségi éneklés­re alkalmas daltermését is. Gyűjteményünk palettáját más ki­adványokban már megjelent, nálunk is használatban lévő énekekkel és utazásainkon megismert, friss, külföl­di művek fordításaival szélesítettük ki. Az összegyűjtött énekeket éppúgy, mint az Új énekben fellelhető dalokat szigorú kritériumok szerint rostáltuk meg. Szempontjaink között szerepelt a zenei igényesség, a prozódia szabá­lyainak betartása, a közösségi énekel­­hetőség, valamint az, hogy a dalok mondandója megfeleljen evangélikus hitvallásunknak. Aktív zenészek lé­vén az ötök tagjai gyülekezeti alkal­makon és ifjúsági istentiszteleteken tették próbára a gyakorlatban is ho­zott énekeink többségét. „Aki a korszellemmel köt házas­ságot, hamar megözvegyül” - tart­ja a mondás. Úgy gondoljuk, hogy az ifjúsági énekeket nem eszerint kell megítélnünk. E kor gyermekei vagyunk, e kor fiataljainak készítet­tünk legjobb tudásunk szerint út­­ravalót. Egy évtized múlva majd jönnek új dalok, s ez így lesz rend­jén. Megváltónkba vetett hitünket a hozzánk legközelebb álló módon tudjuk hitelesen megvallani. Rock­zenével és újraértelmezett korállal, borongós dzsesszel és áradó dicső­ítéssel. Igényesen, beleadva szívün­­ket-lelkünket. Fogadd hát nyitottsággal, úton lé­vő testvérem, évezredünk első évti­zedének krisztushívő énekeit! Mélyülj el bennük, töltekezz fel, gyújts erőt belőlük a továbbinduláshoz. Isten ve­zessen bennünket, mikor ismét útnak indulunk! M A szerkesztőbizottság Zarándokének. Szerkesztette a Ma­gyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség könnyűzenei szakcsoportja. Luther Kiadó - Mevisz, 2010. Ára 1490 forint. A HÓNAP KÖNYVE(I) Nyári „könyvmentés” a Luther Kiadónál ► Augusztusban folytatódik a Lu­ther Kiadó tavasszal megkez­dett „könyvmentő akciója” A kiadó raktárkészletéből újabb régi értékek kerültek elő, ame­lyeket ismét akciós könyvcso­mag formájában lehet kedvez­ményesen - ezer forintért - megvásárolni. Egyházunk idősebb generációinak tagjai számára beszédes lehet a Nor­vég Egyházi Misszió egyesületének neve. A világon a legtöbb keresztény misszionáriust foglalkoztató és kikül­dő - eleinte elsősorban a zsidó­misszióra koncentráló - szer­vezet a 20. század elejétől több ízben is jelen volt Ma­gyarországon. A második vi­lágháborút és a kommunis­ta hatalomátvételt követően elhagyták az országot, de nem sokkal ez után elindítot­ták a magyar nyelvű „nor­vég rádiómisszót” amely évtizedeken keresztül szol­gált lelki táplálékul legin­kább az országhatárokon kívül élő magyar protes­tánsok számára. A rend­szerváltás után az Evangé­likus Missziói Központ által szerkesztett evangé­likus rádiómisszió a Nor­végiában szerkesztett magyar nyelvű műsor jogutódjának tekinthető. A hónap könyve augusztusi könyv­csomagjában két kötet témája is a Norvég Egyházi Misszió tevékenysé­gével kapcsolatos. Terray László (Norvégiában élő) nyugalmazott evangélikus lelkész rádiójegyzeteit és -előadásait gyűjtötte csokorba a Küldetésben, valamint az Izrael és az evangélium -150 éves a Norvég Egy­házi Misszió című köteteiben. Ezek­ben a rövid előadásokban a kül­­missziói szolgálat munkájának külön­féle területeiről, történetéről, érdekes­ségeiről, küzdelmeiről, sikereiről és nehézségeiről kaphatunk mozaik­­szerűen megrajzolt, mégis átfogó képet rövid elbeszélések, tanulsá­gos történetek révén. Az első - 1993-ban megjelent - kötetben a norvég külmissziói szol­gálat vázlatos történeti áttekintése is körvonalazódik az eredetileg élő­szóban elhangzott, mégis olvasmá­nyos és érdekfeszítő stílusban lejegy­zett esetekből. S miközben a törté­netek elbeszélője egzotikus orszá­gokba kalauzolja olvasóit - Grön­­landtól dél-amerikai és afrikai orszá­gokon át egészen Japánig bejárhat­juk a földgolyót -, az önmagukért helytálló, időnként kimondottan kalandos „sztorik” segítségével ab­ba az irányba is jelentős lépéseket tesz, hogy a külmisszió ügyét nép­szerűvé tegye a világ távoli vidéke­in élők sorsával nem sokat foglalko­zó „bennszülött” hazai egyháztagok körében. A Küldetésben című, általános tés az egyház tanításába című kötet kiadásakor, akik a kommunista dik­tatúra összeomlása után szabadabb körülmények között folytathatták működésüket, s ez a könyv a keresz­tény hit másokkal való megismerte­tésében nyújtott számukra igen nagy segítséget. A kötet azonban nemcsak a távoli szórványban élő gyülekezetek szá­mára lehet hasznos olvasmány, hanem mindazoknak, akik szeretnének a ke­resztény hit rendszeres teológiai alap­jaival rövid, lényegre törő, közérthe­tő, a tudományos szakzsargontól men­tes formában megismerkedni. Ezért kerülhet méltó helyre ez a '90-es missziótörté­neti könyv foly­tatásaként is ér­telmezhető az Izra­el és az evangélium címmel megjelent jubi­leumi összeállítás, amely főként a norvég misszió magyar és kelet-kö­­zép-európai vonatkozású, a zsidó­misszió során megtörtént eseteit dolgozza fel. A Martin-Luther-Bund (a német­­országi Martin Luther Szövetség) megbízásából készült el a '90-es évek legelején az az egyházi alapta-. nításokat összefoglaló dogmatika­könyv, amelyet elsősorban a volt Szovjetunióban élő német ajkú evan­gélikusok számára állított össze Gottfried Voigt teológusprofesszor. Különösen azokra az egyházi szolgá­latot végző lelkészekre, gyülekezeti munkatársakra gondoltak a Beveze­években magyarra fordított hittankönyv a többi dog­matikakönyv között. Voigt professzor szeré­nyen csak „hittani bevezetésnek” aján­lott kötetével nemcsak azt bizonyítot­ta be, hogy a keresztény dogmatika alapjait egyszerű nyelvezettel is meg le­het fogalmazni, de arra is példát adott, hogy milyen módszerrel tanítható a keresztény hit. Az evangélium üzenetét hirdetni: ez minden hitből élő keresztény em­ber küldetése. Egy lelkésznek ez a hi­vatása, kötelessége, az életét erre a szent feladatra szánja rá. Amikor Scholz László felelt az elhívásra, akkor csak egyet tudott bizonyosan: hogy ő Jézus Krisztust szeretné szolgálni és az ő evangéliumát hirdetni. A szám­űzetésben is megállt hitében. Scholz László lelkész (1911-2005) énekfordí­tó és énekköltő is volt: huszonhét éne­két találjuk énekeskönyvünkben. Jót várj! című verseskötete sokak kedves olvasmánya. Rendszeresen szolgált nyugdíjasként is, prédikált, írt, fordí­tott, teológiai előadásokat tartott. Vegyük most kezünkbe azt az 1992- ben kiadott kis füzetét, amely Az evangélium üzenet című, akkor indu­ló sorozat első darabja, és a Jézussal egy asztalnál címet viseli. Útra bocsá­tását az a felismerés adta, hogy „egy­házunkban evangélizációra elenged­hetetlenül szükség van” Most is így érezzük: kell a tiszta, igaz szó, hogy a forrásnál megtisztuljunk. Az ige hallásból van - ezeken a lapokon egy igehirdetés-soro­zatot olvasva Lukács evangéliu­mának történeteiből hirdettetik az evangélium. Igemagyarázat, teológiai ismeretátadás, evangé­­lizáció, személyesen megszólí­tó szavak, költészet - felüdítő lelki táplálék, amelyen nem fogott az idő. „Vajha egyszer igazán meg­hallanánk, mit is jelent a bűn, kegyelem, megigazulás. Bár­csak ne csalétkekkel táplál­nánk gyülekezeteinket!” Egy szigorlatozó teológus kiált fel így 1888-89 telén. Az igehirdetést rendszeresen hallgató hí­vekként mi vajon meg tudjuk-e ha­tározni pontosan a következő szava­kat: áldás, eredendő bűn, bűnbá­nat, farizeus, megigazulás, Szenthá­romság, kiválasztás, lelkiismeret? Ugye nem is olyan könnyű a feladat? Pedig vasárnaponként halljuk az ige­hirdetésben, olvassuk Bibliánk igéi­ben, az egyházi lapok cikkeiben is megtaláljuk, és magunk is használ­juk. De jól tudjuk-e, amit e szavak va­lódi jelentéstartalma hordoz? Nem­csak teológusoknak hasznos olvas­mány az Újonnan értett bibliai sza­vak című kis füzet, hanem minden, a teológiában, azaz Istenről szóló be­szédben fejlődni akaró ember számá­ra. Gerhard Schade összeállítása nem egy nehezen emészthető foga­lomszótár funkcióját, hanem a „tol­mács” szolgálatát kívánja betölteni. A szavakhoz kapcsolódó igehelyek felsorolásával, példájával segíti a megértést. Luther-idézetek és Lu­therre való hivatkozások teszik teljes­sé. Luther így fogalmazott: „A tol­mács legyen kegyes, hű, szorgalmas, istenfélő, keresztény, tapasztalt és avatott szívű.” Ezt kívánta a szerző, Gerhard Schade magának és a könyv minden használójának is. Legyünk bárhol a világon, evangé­likus templomokba betérve mindig otthon vagyunk, evangélikusként ha­zaérkezünk. Ha turistaként lépünk be, a csend meghittségében elképzel­jük az élettel teli, vasárnapi gyüleke­zetét. Ha pedig Magyarországon já­runk, keresünk valakit, lelkészt, kán­tort, gondnokot, hogy meséljen, mert a látványhoz történeteket is jó tudni. Őseink mély hitű lutheránusok voltak, akik pénzt, fáradságot, imádságaikat, emberi erőt és akaratot adtak össze, hogy „őnéki szent házat építsenek” Mi, mai templomjárók fejet hajtunk az előtt, aki bár nem templomban lakik, de tisztelni őt oda járulunk, és hálával gondolunk azokra, akik követ kőre rak­tak. Az Evangélikus templomok Ma­gyarországon című képeslapsorozat szép ajándék vagy emlék lehet. Néhai dr. Fabiny Tibor professzor írta a ké­peslapok hátuljára a rövid ismertetőt, a fotókat Korcsmáros László készítet­te, a kiadványt Lehel László szerkesz­tette. Időtlen pillanatképek temploma­inkról 1988-ból... ■ Kőháti Dóra - Petri Gábor Gerhard Schade: Újonnan értett bibliai szavak. Evangélikus Teoló­giai Akadémia, Budapest, 1992. Gottfried Voigt: Bevezetés az egy­ház tanításába. Ford. Magyar Ist­ván. Evangélikus Sajtóosztály, Bu­dapest, 1997. Lehel László (szerk.): Evangéli­kus templomok Magyarországon. Fotók: Korcsmáros László. Evan­gélikus Sajtóosztály, Budapest, 1988. Scholz László: Jézussal egy asztal­nál. Evangélikus Sajtóosztály, Bu­dapest, 1992. (Az evangélium üze­net 1.) Terray László: Izrael és az evangé­lium -150 éves a Norvég Egyházi Misszió. Egyház és zsidóság, Oslo, 1994. Terray László: Küldetésben. Nor­vég Egyházi Misszió, Oslo, 1993-

Next

/
Thumbnails
Contents