Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-11-21 / 47. szám
Evangélikus Élet MELLÉKLET 2010. november 21. »- 7 Fókuszban az országos iroda Tisztelt Olvasók! Kedves Testvérek! BEMUTATKOZIK A GAZDASÁGI OSZTÁLY „A gyülekezetek és intézmények működését szolgáljuk ► Gyülekezeteink vezetői, lelkészeink, az intézményeinkben dolgozók talán legsűrűbben velük, a „gazdaságisokkal” találkoznak: személyesen, ha jönnek elszámolni a pénztárba, illetve e-mailben keresik meg őket, ha igénylést adnak be, vagy ha ügyes-bajos pénzügyi dolgaikban segítségre van szükségük. A pénzkezelés fontos, felelősségteljes feladat. Tisztán, átláthatóan kell zajlaniuk a folyamatoknak. Itt egy forint sem veszhet el! A könyvelési rend szigorú és korrekt kell, hogy legyen - egyházban különösen is példamutató precizitással kell bánni a pénzzel. Ehhez mindenkor szakértő munkatársi gárdára van szükség. Idei mellékletünkben azokat mutatjuk be olvasóinknak, akik ezeket a felelősségteljes feladatokat végzik a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Országos Irodájának Gazdasági Osztályán, az Üllői út 24. alatti központ első emeletének irodáiban. Az osztály két vezető beosztású munkatársát, Csorba Gábort és CservenákAnna Máriát külön interjúban is megszólaltattuk. Nagy öröm számomra, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának osztályait, munkaágait bemutató sorozatunk novemberben a gazdasági osztállyal foglalkozik. Ez az osztály az, ahová a gyülekezeteinkből érkező kérdések, kérések, megkeresések döntő többsége érkezik. Minden lehetőséget megragadok arra, hogy gyülekezeteink tagjai, tisztségviselői, az Evangélikus Élet olvasói megismerkedjenek a gazdasági osztályon dolgozó kollégákkal. Az eredményes, gyors munkában sokat segíthet a személyes ismeretség. Az Evangélikus Élet összeállítása jó alkalom arra, hogy a táblázatok, bevallások, ívek, számsorok száraz tényei mögött egyházunk tagjai meglássák az embereket, azokat a munkatársaimat, akik minden igyekezetükkel szolgálják közös célunkat: gyülekezeteink és intézményeink segítését. Munkájukat csak abban az esetben tudják maradéktalanul elvégezni, ha valamennyi szükséges adat kellő időben rendelkezésükre áll, ezért lényeges — a kétségtelen javulás mellett is - az adatszolgáltatási fegyelem szüntelen fokozása. Megragadom az alkalmat, hogy ezúton is tisztelettel kérjem valamennyi érintettet az együttműködés szem előtt tartására, megköszönve számos gyülekezet, egyházmegye és intézmény e téren tapasztalható, példás fegyelmét. A gazdasági osztály eredményei közül kiemelkedik az egy éve lezajlott, korábban sosem volt, három évet érintő, átfogó APEH-ellenőrzés sikeres lebonyolítása, melynek pozitív megállapításaira valamennyien büszkék vagyunk. Széles körben régen várt pillanat köszöntött be ez év január elsején, amikor egyházunk könyvelése többéves szünet után visszakerült az Üllői útra, az országos irodába. Az erre való felkészülés jegyében vettünk föl tapasztalt könyvelő munkatársakat az osztályra, létrehoztuk a főkönyvelői munkakört, és az irodán is bevezettük a Libra ügyviteli rendszert. Az egységes integrált könyvelés nagyban megkönnyíti egyházunk teljes gazdálkodásának áttekintését, a zárszámadások és költségvetések egységes rendben való elkészítését, általában a gazdasági tevékenység ellenőrzését, lehetővé teszi az esetleges problémák kellő időben való észlelését és a segítség gyors megadását. Ezért örvendetes tény, hogy a rendszerhez csatlakozó gyülekezeteink és diakóniai intézményeink száma folyamatosan növekszik. Közoktatási intézményeink 2009-es, egyöntetű csatlakozásuknak köszönhetően túljutottak az első „librás” beszámoló és költségvetés elkészítésén, amely hasznos tanulságokat hozott. A használók körének további szélesítését szolgáló legújabb felajánlásunk értelmében az országos iroda gazdasági osztálya térítésmentesen vállalja azon „egyéb" intézményeink könyvelését, melyeknek a Libra rendszerhez való csatlakozását a szakemberhiány nehezíti. Az osztály előtt álló, aktuálisan nagy feladat az ilyenkor szokásos költségvetési tervezés. A munka megkezdéséhez derűsebb kilátásokkal fogunk hozzá, mint az elmúlt esztendőkben, amikor állami költségvetési támogatásunk egyre szűkült, és az egyszázalékos felajánlások örvendetes növekedése ellenére a számítás módjának hátrányos változtatása miatt százmilliós nagyságrenddel csökkentek bevételeink. Pénzügyi egyensúlyunk fenntartása érdekében értelemszerűen szűkültek kiadási, támogatási lehetőségeink is. A jelenlegi kormány egyházbarát törekvései nyomán abban bízunk, hogy az évek óta tartó folyamat megáll, és legalább annyiból gazdálkodhatunk majd, mint 2010-ben - esetleg tágulnak lehetőségeink annak ellenére, hogy a személyi jövedelemadó várható csökkenése erősen érinteni fogja az egyszázalékos felajánlásokból befolyó, összeg mértékét is. Az osztály munkájának kiemelten fontos része az adományok kezelése. A napokban fejeződött be az árvízkárosultak megsegítésére szánt adományok összeszámlálása, így az országos presbitérium döntött az elosztásról. Most a vörösiszap-károsultak megsegítése következik. Munkánk pozitív megítélésében, a jó csapatszellem fenntartásában továbbra is számítunk az irodán dolgozó lelkész testvéreink támogatására; róluk következő mellékletünkben közlünk részletes beszámolót. Minden kedves testvérünknek áldott adventi készülődést, meghitt karácsonyi ünneplést kívánok az országos iroda valamennyi dolgozójának nevében! ■ Kákay István országos irodaigazgató Csorba Gábor osztályvezetőtől először azt kérdeztük: egész pontosan mi a gazdasági osztály feladata?- A gazdasági osztály feladata a Magyarországi Evangélikus Egyház mindennemű pénzügyi és számviteli feladatainak ellátása, valamint az egyházközségek, egyházi intézmények működésének segítése. A legfontosabb feladatok egyike a költségvetés tervezése, elkészítése. Ez többszintű munka, több fórum részvételével zajlik. Mielőtt a zsinat elfogadja és törvényi szintre emeli, véleményezi az országos számvevőszék, tárgyalja és megvitatja az országos iroda vezetése, az országos elnökség, a gazdasági bizottság, majd az országos presbitérium terjeszti a zsinat elé. Feladatunk az egyházi törvényekbe foglalt költségvetés mentén felügyelni az egyház minden pénzmozgását. Az évet lezárva a zárszámadás ugyanezeken a fórumokon megy végig.- Hány pillérre épül az egyház költségvetése?- Nyolcmilliárd forint az országos egyház éves költségvetése. Ennek mintegy fele az oktatási normatíva, negyede a diakóniai intézmények normatívája, a maradék egynegyed rész az az összeg, amivel szabadon gazdálkodhat az egyház. A normatív bevételek az állami törvények értelmében kötött felhasználásúak, továbbutalandóak az intézményeknek. A szabadon felhasználható keret nagyobbik része az egykor államosított egyházi ingatlanokért járó kártalanítás járadék formájában; a másik az egyszázalékos személyijövedelemadó-felajánlások és azok kiegészítéseként jelenik meg a bevételek között. Emellett a kistelepüléseken szolgáló lelkészeket és a hitoktatást is támogatja az állam. A költségvetés fő kérdése tehát ennek a negyed résznek a felosztása.- Milyen célokat, milyen mértékben és hogyan segít ebből az egyház? Mik a prioritások?-A beérkező igények alapján javaslatot kell tennem az egyházvezetés számára. Az első és legfontosabb a gyülekezetek támogatása. Vannak eseti és rendszeres működési támogatások; esetit nyújtunk például egy felújítási munkához. Rendszeres támogatásban részesülnek a kistelepüléseken szolgáló lelkészek, ott, ahol a gyülekezet nem tudja biztosítani a megélhetéshez szükséges javadalmazást, de általános működésre is biztosít a költségvetés keretet. Az állami támogatásnak köszönhetően támogatást nyújtunk a hittanóradíj kifizetéséhez. Természetesen mindig egyházmegyei, -kerületi vezetőkkel történő egyeztetés előzi meg a döntést, hogy ki, hol, milyen mértékben részesül támogatásban.- Bizonyára nehéz dönteni, és sok kérést, még ha indokolt is, el kell utasítani. Ebből adódik-e feszültség csalódottság, s ha igen, hogyan kezelhető?- A legtöbb esetben nem az osztály, illetve az iroda dönt az adott keret felhasználásáról, hanem a gazdasági bizottság, az országos presbitérium, az egyházkerület vezetője és így tovább... Ugyanakkor el kell mondanom, hogy amikor százmilliókkal (!) csökkentek az egyház bevételei az előző évekhez képest, akkor óhatatlanul érdekek, ügyek sérülnek. Hiszen az egyház nem végez kevesebb munkát, inkább többet vállal, és ehhez több pénznek is kellene járulnia. Ebben a szorításban kell elkészíteni a lehetőségekhez képest a legjobb, működőképesebb költségvetést. A körülmények fegyelmezett pénzfelhasználást igényelnek mindenkitől. Nem könnyű, hiszen érthető, hogy kinek-kinek a maga ügye a legfontosabb. Azonban nagyon sokan elfogadják, tudomásul veszik a kényszerű döntést, hogy kevesebb pénzt kap egy-egy terület. Nagyon fontosnak tartom, hogy minden évben olyan átlátható, részletes és széles körben nyilvánosságra hozott beszámolót tegyünk le az asztalra, amely megmutatja: ténylegesen mire és mennyit költött az egyház.- Kevés, sok vagy szűkösen, de elég a rendelkezésre álló összeg egyházunk méretéhez, végzett szolgálataihoz, intézményrendszeréhez viszonyítva?- Az elmúlt nyolc évben, mióta a gazdasági osztályon dolgozom, nehéz időszakot éltünk meg, hiszen nem egyházbarát állami hozzá(nk)állás jellemezte az egyházak és az állam viszonyát. Szűkültek a forrásaink, de a fontos és sürgős igényeket lehetett kezelni. Tény, hogy sok nyitott beruházást tologatunk évek óta, így egyházunk Üllői úti központjának felújítását is. Erre nincs anyagi erőnk. Más beruházások is állnak, amelyek olyan léptékűek lennének, hogy jelenleg nem tudjuk vállalni őket.- Mit kívánna az egyháznak 2011-re?- Most biztosan azt várná az olvasó, hogy sokkal több pénzt kívánjak, reméljek (nevet). Azt gondolom, bármennyi pénz lenne, annál mindig többre lenne igény, így én nem ezt kívánom. Nem vagyok arról meggyőződve, gazdasági osztályvezetőként sem (vagy éppen azért nem), hogy a több pénz a megoldás. Akkor ugyanis talán kevésbé figyelnénk oda, hogy mire, hova, mennyit költünk. Amikor szűkülnek a keretek, és mégis működik az egyház szolgálata, intézményrendszere - az elmúlt évek tapasztalata ez -, alapvetően az derül ki, hogy nem az állami támogatás, a központi forrás tartja el az evangélikus egyházat! A hívek hite, adománya működteti. Az egyszázalékos felajánlások is azt mutatják, hogy évről évre - -V a tényleges felajánlók száma. (Erről az Evangélikus Közlöny legutóbbi számában találhatnak részletes összehasonlító táblázatot.) Szomorú tény azonban, hogy a kiegészítő összeg csökkenő tendenciát mutat, így összességében itt is kevesebb bevétellel számolhattunk. Az elmúlt két évben 230 millió forinttal csökkent az egy százalékokból befolyt összeg.- Végezetül szóljunk családjáról is. Egyházunkban jól ismert neveket viselnek a felmenői, minden szál egyházunkhoz köti...- A szűk családommal kezdve: feleségem Csorbáné Kertész Kinga a Lutheránia énekkar egyik oszlopos tagja, logopédus, jelenleg főállású anyuka. Négy gyermekünk van: Hanna tizenhárom, Vince tizenegy, Lenke nyolc, Dénes pedig három és fél éves. A kelenföldi gyülekezet tagjai vagyunk. Édesapám Csorba István budavári karnagy, aki ötvenöt év szolgálat után idén vonult nyugdíjba. Nagyapám Schulek Tibor, ő utoljára Komáromban volt lelkész; nagymamám Majoros Edit. (Mindkettőjükről kötet jelent meg.) Három testvérem közül János öcsém évekig a flottás telefonok ügyes-bajos dolgait intézte. A kelenföldi ifik, az országos konferenciák „kezdete” után a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség, a Mevisz alapító tagja lettem. 1992-től tíz évig alkalmazottja voltam a szervezetnek itt, az Üllői úton, irodavezetőként. Majd az országos egyház, illetve Szemerei Zoltán és Végh Szabolcs „lehívott” (a gazdasági osztály egy emelettel lejjebb van az irodaházban, mint a Mevisz-iroda - a szerk.), és a gazdasági osztályon folytattam egyházi pályafutásomat. Öt éve vagyok osztályvezető. Örülök, hogy az egyházban dolgozhatok. Sőt elmondhatom: csaknem száz százalékban, munka- és szabadidőmben egyaránt az evangélikus egyházban élek. Sokszor kérdezik, mi az országos egyház és az osztályunk igazi feladata. Én ezt így fogalmazom meg: a gyülekezetek és intézmények működését kell, hogy szolgáljuk. Hiszen az egyház a gyülekezeteiben él. Ehhez szeretném megteremteni műrészük«*5''
