Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2010-07-11 / 28. szám

Evangélikus Élet

A MAGYAR BIBLIATÁRSULAT MELLÉKLETE

2010. július 11. » 7

PÁL LEVELE A RÓMAIAKHOZ

Revíziós próbakiadás

Új kiadás

Az 1975-ben megjelent és 1990-ben revideált protestáns új fordítású Biblia legújabb revíziójának második próbakiadását tartja kezében a tisztelt Olvasó. A Magyar Bibliatársulat 2006- ban kezdett hozzá a revízió előkészítéséhez, az észrevételek gyűjtéséhez. Munkánk most jutott el arra a pontra, hogy az egyházi bibliaolvasó közvélemény elé tárhatjuk a szöveggondozó bizottság revíziós munkájának

első gyümölcsei között Pál apostol Rómaiakhoz írt levelének próbakiadását.

A bibliai szöveg gondozása során a következő revíziós alapelvekhez igyekeztünk tartani magukat: 1. Figyelembe vettük és értékeltük az 1990 és 2008 között beérkezett észrevételeket és javaslatokat. 2. Meg kívántuk őrizni az új fordítású Biblia alapvető szövegkritikai és fordítási döntéseit (a formális és a dinamikus

ekvivalencia kiegyensúlyozott alkalmazása), a bibliai szöveg tagolását és az emelkedett, mai beszélt köznyelvi szintet. Ezeken a területeken csak akkor változtattunk az új fordítás szövegén, ha azt a mai írásértelmezési és fordításelméleti konszenzus megkövetelte. 3. Javítottuk a felismert nyomdahibákat, fordítási tévedéseket és archaikus (a mai beszélt nyelvben már nem használatos) kifejezéseket. 4. Igyekeztünk javítani a fordítás egységességén, következetességén. 5. Törekedtünk a „jó magyarságú” nyelvi megoldásokra, valamint arra, hogy az új bibliai szöveg felolvasva („szószéki használat") is jól hangozzék. Legfőképpen pedig azt reméljük, hogy a revíziós munka eredményeként Isten igéje még inkább érthetően és tisztábban szólalhat meg magyar nyelven.

Remélve, hogy a most kézbe vett bibliai könyvek újabb szövege elnyeri a bibliaolvasó egyházi közvélemény tetszését, arra kérjük minden érdeklődő testvérünket, hogy pozitív vagy negatív véleményével bátran keressen meg bennünket az info@bibliatarsulat.hu e-mail címen vagy levélben a 1113 Budapest, Bocskai út 35. postacímen.

M Magyar Bibliatársulat

Címzés, üdvözlés

IPál, Krisztus Jézus szolgája, elhívott apostol, akit Isten kiválasztott arra, hogy hirdesse evangéliumát, 2amelyet prófétái által a szent iratokban előre megígért, 3az ő Fiáról, aki test szerint Dávid utódaitól származott, 4a szentség Lelke szerint pedig a halottak közül való feltámadásával Isten hatalmas Fiának bizonyult. Jézus Krisztus a mi Urunk, 5 általa kegyelmet és apostolságot kaptunk arra, hogy az ő nevéért hitre és engedelmességre hívjunk fel minden népet: g akik közé tartoztok ti is, Jézus Krisztus elhívottai. yMindazoknak, akik Rómában vagytok, Isten szeretteinek, elhívott szentjeinek: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.

Pál hálaadása és útiterve gElőször is hálát adok az én Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy hiteteknek az egész világon híre van. gMert Isten a tanúm, akit lelkemből szolgálok Fia evangéliumának hirdetésével, hogy szüntelenül megemlékezem rólatok, iQmindenkor kérve imádságaimban, hogy Isten akaratából egyszer már el tudjak menni hozzátok. nMert szeretnélek meglátogatni titeket, hogy megerősítésetekre valamilyen lelki ajándékot adjak át nektek, ^azaz, hogy együtt nyerjünk vigasztalást nálatok egymás hite által, a tietek és az enyém által. ^Tudjátok meg, testvéreim: sokszor elhatároztam már, hogy elmegyek hozzátok, de mindeddig megakadályoztattam abban, hogy munkámnak némi gyümölcse lehessen közöttetek, amint a többi nép között is. ^Görögöknek és barbároknak, bölcseknek és tudatlanoknak egyaránt adósa vagyok. j^Azért szívem szerint kész vagyok az evangéliumot hirdetni nektek is, akik Romjában vagytok.

A levél tárgya

l^Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten hatalma az minden hívőnek üdvösségére, először a zsidóknak, majd pedig a görögöknek. lyMert abban Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki hitből hitbe, amint meg van írva: „Az igaz ember pedig hitből fog élni.”

Isten haragja minden emberen fisten ugyanis kinyilatkoztatja a maga haragját a mennyből az igazság útját álló gonosz emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen, igmert ami megismerhető Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. ^Láthatatlan valóját, azaz örök hatalmát és istenségét meglátja alkotásain az értelem a világ teremtésétől fogva. Ezért nincs mentségük, ginért, bár Istent ismerték, mégsem dicsőítették vagy áldották mint Istent, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és sötétség borult oktalan szívükre.

22Akik bölcseknek mondják magukat, bolonddá lettek, 23és a halhatatlan Isten dicsőségét felcserélték halandó emberek, sőt madarak, négylábúak és csúszómászók képmásával. 24Ezért kiszolgáltatta őket Isten szívük vágyaiban a tisztátalanságnak, hogy meggyalázzák egymás testét.

25Az ilyenek Isten igazságát hazugsággal cserélték fel, és a teremtményt imádták és szolgálták a Teremtő helyett, aki áldott mindörökké. Ámen. 26Ezért kiszolgáltatta őket Isten gyalázatos szenvedélyeiknek: mert asszonyaik felcserélték a természetes érintkezést a természetellenessel, ^ugyanúgy a férfiak is elhagyták a női nemmel való természetes érintkezést, és egymás iránt ébredt vágy bennük: férfiak férfiakkal fajtalankodnak, de el is veszik tévelygésük méltó büntetését önmagukban.

2gÉs mivel nem méltatták Istent arra, hogy megtartsák ismeretükben, Isten kiszolgáltatta őket megbízhatatlan gondolkodásuknak, hogy azt tegyék, ami nem illik. 2gTele vannak mindenféle hamissággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal, tele irigységgel, gyilkos indulattal, viszálykodással, csalással, rosszindulattal; besúgók, 30rágalmazók, istengyűlölők, gőgösek, fennhéjázok, dicsekvők, találékonyak a rosszban, szüleiknek engedetlenek, 3] kíméletlenek, szószegők, szeretetlenek és irgalmatlanok.

32Ezek ismerik ugyan Isten igazságos rendjét, amely szerint halálra méltók, akik ilyeneket tesznek; mégis nemcsak teszik ezeket a dolgokat, hanem azokkal is egyetértenek, akik ilyeneket tesznek.

Isten nem személyválogató

2 Ezért nincs mentséged, te ítélkező ember, mert amiben mást megítélsz, abban önmagadat ítéled el, hiszen ugyanazokat teszed, miközben ítélkezel! 2Azt pedig tudjuk, hogy Isten ítélete igazságosan sújtja azokat, akik ilyeneket tesznek. 3Azt gondolod, te ember, aki ítélkezel azok felett, akik ilyeneket tesznek, holott magad is ugyanazokat cselekszed, hogy te megmenekülhetsz az Isten ítéletétől? 4Vagy megveted jóságának, elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged Isten jósága megtérésre ösztönöz?

sTe azonban kemény szívvel és megtérés nélkül haragot gyűjtesz magadnak a harag napjára, amikor Isten kihirdeti igaz ítéletét. 6Ő mindenkinek cselekedetei szerint fog megfizetni: 7azoknak, akik állhatatosan jót cselekedve törekszenek dicsőségre, megbecsülésre és halhatatlanságra, örök életet ad, gazoknak pedig, akik viszálykodók, akik ellenállnak az igazságnak, és a gonoszságnak engednek, haraggal és bosszúállással fizet majd. gGyötrelem és szorongattatás vár minden emberi lélekre, aki a rosszat cselekszi, először a zsidókra, majd pedig a görögökre; 10viszont dicsőség, tisztelet és békesség jut majd osztályrészül mindazoknak, akik jót tesznek, először a zsidóknak, majd pedig a görögöknek.

A törvény nélkül élők bűnössége nMert Isten nem személyválogató. i2Akik ugyanis a törvény ismerete nélkül vétkeztek, a törvény nélkül vesznek majd el, és akik a törvény ismeretében vétkeztek, azokat a törvény alapján sújtja majd az ítélet. ^Hiszen nem a törvény hallgatói igazak Isten előtt, hanem a törvény megtartói fognak megigazíttatni. i4Mert amikor a törvényt nem ismerő népek természetükből fakadóan cselekszik azt, amit a törvény követel, akkor ezek a törvény nélküliek önmagukban hordozzák a törvényt. ^Ezzel azt bizonyítják, hogy a törvény cselekedete a szívükbe van írva, bizonysága ennek lelkiismeretük és gondolataik, melyek hol vádolják, hol felmentik őket igazon a napon, amelyen megítéli Isten az emberek titkait az én evangéliumom szerint Krisztus Jézus által.

A törvény alatt élők bűnössége l7Ha pedig te zsidónak nevezed magadat, aki a törvényre hagyatkozol, és Istennel dicsekszel, igés ismered az ő akaratát, és el tudod dönteni, mi a helyes, hiszen megtanultad a törvényből; igés meg vagy győződve arról is, hogy te a vakok vezetője vagy, a sötétben járók világossága, 2oaz oktalanok nevelője, a kiskorúak tanítója, mivel tied a törvényben megtestesült ismeret és igazság: 2iha tehát mást tanítasz, önmagadat nem tanítod? Aki hirdeted: ne lopj, lopsz? 22Aki azt mondod: ne paráználkodj, paráználkodsz? Aki utálod a bálványokat, templomrabló vagy? 23Aki a törvénnyel dicsekszel, törvényszegéseddel meggyalázod Istent? ^Bizony „miattatok gyalázzák Isten nevét a népek között", amint meg van írva.

25A körülmetélkedés valóban használ, ha megtartod a törvényt; de ha törvényszegő vagy, akkor körülmetéltséged körülmetéletlenséggé lett. 2gHa pedig a körülmetéletlen megtartja a törvény rendelkezéseit, nem számít-e Isten előtt a körülmetéletlensége körülmetéltségnek? 27És a származása szerint körülmetéletlen is, aki betölti a törvényt, megítél majd téged, aki az írás és a körülmetélés ellenére törvényszegő vagy. 2gMert nem az a zsidó, aki külsőleg az, sem nem az a körülmetélkedés, ami a testen, külsőleg látszik; 29hanem az a zsidó, aki belsőleg az, és az a körülmetélkedés, ami a szívben van, Lélek szerint és nem betű szerint. Az ilyen dicsérete nem emberektől van, hanem Istentől.

lzráel előnye és ítélete

3 Mi tehát a zsidó előnye? Vagy mi a körülmetélés haszna? 2Minden szempontból sok! Elsősorban az, hogy Isten rájuk bízta igéit. 3Üe mi van akkor, ha némelyek hűtlenné váltak? Vajon az ő hűtlenségük hűtlenné tenné Istent? 4Szó sincs róla! Sőt azt kell mondanunk: Isten igaz, viszont „minden ember hazug”, amint meg van írva: „Igaz légy beszédeidben, és győzedelmes, amikor vádolnak téged.” sHa pedig a mi gonoszságunk teszi nyilvánvalóvá Isten igazságát, mit mondjunk? Emberi módon szólok: igazságtalan az Isten, hogy kiönti ránk haragját? gSzó sincs róla! Hiszen akkor hogyan ítélné meg Isten a világot? 7Mert ha Isten igazsága az én hazugságom által lett naggyá az ő dicsőségére, akkor miért kell még nekem bűnösként megítéltetnem? gVagy talán igaz az, amivel rágalmaznak minket, és amit állítanak némelyek, hogy tudniillik ezt mondjuk: tegyünk

rosszat, hogy jó következzék belőle? Az ilyeneket méltán sújtja az ítélet!

Isten előtt nincsen igaz ember 9Hogyan van tehát? Különbek vagyunk? Egyáltalán nem! Hiszen előbb már bebizonyítottuk, hogy zsidók is, görögök is mind bűn alatt vannak, joamint meg van írva:

„Nincsen igaz ember egy sem,

nnincsen, aki értse, nincsen, aki keresse

Istent.

l2Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak,

és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlenegy sem.

i3Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel ámítanak, kígyóméreg az ajkukon;

I4szájuk átokkal és keserűséggel van tele. isLábuk gyors a vérontásra, léromlás és nyomorúság jár a nyomukban, l7és a békesség útját nem ismerik: fisten félelmével nem törődnek.”

^Tudjuk pedig, hogy amit a törvény mond, azt a törvény hatálya alatt élőknek mondja, hogy elnémuljon minden száj, és az egész világ vétkessé legyen Isten előtt. 2oMert a törvény cselekedeteiből senki sem fog megigaeulni őelőtte. Hiszen a törvényből csak a bűn felismerése adódik.

Isten igazsága minden emberé kegyelemből, hit által

2iMost pedig törvény nélkül jelent meg Isten igazsága, amelyről bizonyságot is tesznek a törvény és a próféták, 22mégpedig Isten igazsága a Jézus Krisztusban való hit által minden hívőnek. Mert nincs különbség, ^mivel mindenki vétkezett, és nélkülözi Isten dicsőségét, 24Isten ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság által. 2sŐt rendelte Isten áldozatul az ő vére által azoknak, akik hisznek. Ebben mutatta meg igazságát. A korábban elkövetett bűnöket ugyanis elengedte ^türelmében, hogy e mostani időben megmutassa igazságát: mert ő igaz, és igazzá teszi azt is, aki Jézusban hisz.

27Hogyan lehetséges akkor a dicsekvés? Lehetetlenné vált. Milyen törvény által? A cselekedeteké által? Nem, hanem a hit törvénye által. 2gHiszen azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől függetlenül. 29Vagy Isten kizárólag a zsidóké? Nem a népeké is? Bizony, a népeké is; 3otnert egy az Isten, aki megigazítja a körülmetéltet hitből, a körülmetéletlent pedig hit által. 3!Érvénytelenné tesszük tehát a törvényt a hit által? Semmiképpen! Sőt inkább érvényt szerzünk a törvénynek.

Ábrahám hit által igazolt meg

4Mit mondjunk tehát, mit ért el Ábrahám, a mi ősatyánk a saját erejéből? 2Ha ugyanis Ábrahám cselekedetekből igazuk volna meg, akkor volna mivel dicsekednie, de nem Isten előtt. 3De mit mond az írás? „Hitt Ábrahám Istennek, és Isten ezt számította be neki igaz