Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-07-11 / 28. szám
6 2010. július 11. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Kunffy, Zichy és Rippl-Rónai Muzeológusok közgyűlése a festők és szökőkutak városában p A Mamutt - így, kettőzött t-vel - évente csak egy alkalommal bukkan elő, és mindig más helyszínen. Akkor viszont konferencián lehet találkozni vele. A mozaikszó ugyanis a Magyar Múzeumi Történész Társulatot takarja. A múzeumokban dolgozó történész muzeológus szakemberek tíz éve minden esztendőben megrendezik szakmai tanácskozásukat. A vendéglátó intézmények számára ezek jó lehetőséget adnak városuknak és környékének a bemutatására. Ebben az évben június 23-tól 25- ig Kaposvár volt a helyszíne a Mamutt-konferenciának, amelynek kísérő programja ezúttal három „festőfejedelem” emlékének adózott. A részt vevő mintegy kilencven történész többsége első ízben fordult meg ebben a gyönyörű, virágos városban, ahol lépten-nyomon - főként a település központjában - szökőkutak üdítik a látogatót. A konferenciának a Róth Miksa művészi üvegablakaival díszített, gyönyörűséges városháza nagyterme adott otthont. Elsőként a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, Csorba László tartott előadást Kossuthról és a dualista rendszerről, majd -Kunffy Lajos többek között - az Irodalomtudományi Intézet, a Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum és a Csíki Székely Múzeum, másnap pedig Zichy Mihály a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a Nagyatádi Városi Múzeum és a Marcali Városi Helytörténeti Múzeum képviselőjének értékes referátumát hallgathatták meg az egybegyűltek. Három környékbeli intézmény látogatása is szerepelt a programban. Először a somogytúri Kunffy Lajos Emlékmúzeummal ismerkedhettek a résztvevők. Kunffy a századforduló és a 20. század első fele magyar festészetének jelentős alakja, művészeti törekvéseiben rokona a vele egy időben alkotó nagybányai festőknek. A művész 1890-ben ment Münchenbe Hollósy Simon ottani magániskolájába, majd később Párizsba. Sikeres kultúrdiplomata is volt: a budapesti Képzőművészeti Társulat megbízásából kortárs francia festészeti kiállítást szervezett Budapesten; ezért megkapta a francia Becsületrendet. Fő műve, a Somogytúri gyermektemetés 1907- ben készült el. A muzeológustalálkozó legtávolabbi úti célja Zala község volt: itt található a Zichy Mihály Emlékmúzeum. A regényes életű festő ugyanis ebben a községben született. A kiterjedt család egyik ágából grófok lettek, másik águk elszegényedett. A festő Zichy sokat időzött a jobbágyok gyermekeivel, és rendszeresen rajzolta az embereket. 1847-ben Pétervárra került a cári családhoz, és Katalin hercegnő rajztanára lett. A cári családdal európai körútra indult, ám a magyar forradalom eltiprása miatt elhagyta őket, és egy szentpétervári fényképésznél helyezkedett el retusőrként. Szabadsága idején többször járt Nyugat-Európában, Párizsban találkozott Madarász Viktorral is, 1874-ben a francia fővárosba is költözött, és az irodalmi, művészeti élet neves személyiségeivel kötött barátságot. Zichy Mihály leghíresebb illusztrációi Arany János balladáihoz, Az ember tragédiájához és Rusztaveli eposzához készültek. A grúz főváros-Rippl-Rónai József ban, Tbilisziben szobra van, utcát neveztek róla. Rippl-Rónai József, a modern magyar festészet egyik vezéregyénisége Kaposváron született. Tanult a Müncheni Akadémián, Párizsban Munkácsy a segédjévé fogadta. 1908-ban vásárolta meg szülővárosában az úgynevezett Róma-villát, amely aztán az alkotás, illetve a társasági élet központja, írók, költők és persze főként festők kedvelt találkozóhelye lett. A város alighanem emiatt kapta a „festők városa” titulust. Mi sem természetesebb, mint hogy a hálás utókor Rippl-Rónai Józsefről nevezte el a somogyi megyeszékhely múzeumát. • Berényi Zsuzsanna Ágnes Pásztorok, figyeltek? Beszélgetés dr. Samuel Kamalesonnal, a World Vision International missziói szervezet nyugalmazott elnökhelyettesével p „A papok a legelhanyagoltabb értelmiségiek” - ezen a kijelentésen bizonyára sokan megrökönyödnének, ha nem éppen Sámuel Kamaleson szájából hangzott volna el, aki egy - kifejezetten lelkészek számára megszervezett - missziói konferenciára érkezett Révfülöpre. Az indiai evangélizátor évtizedekkel ezelőtt döbbent rá arra, hogy az ige hirdetői mennyire magányosak. A lelkészek emberek százainak prédikálnak, lelki tanácsokat adnak, ők maguk azonban gyakran maradnak „pásztorolás” nélkül. Ezért szorgalmazta már a kilencvenes évek elején, hogy Magyarországon is kerüljön sor olyan nyári konferenciára, amelyen az igehirdetők pihenhetnek, és lelkileg töltekezhetnek. Az azóta minden esztendőben megrendezett alkalomnak idén - június 28. és július 2. között - révfülöpi oktatási központunk adott helyet. Esténként ezúttal - több év kihagyás után ismét - Kamaleson „testvér” prédikált.- „Pásztorok, figyeltek?” - igehirdetés közben többször is e kérdéssel fordult a hallgatóságához. Úgy gondolta, Kamaleson úr, hogy mi, magyarok kevésbé tudunk összpontosítani?- A lelkészek sehol sem tudnak, és mindenütt tudnak. Missziói társaságom kötelékében a világ számos pontján jártam, így sokféle nemzetből való prédikátorral találkozhattam. Tapasztaltam, milyen nagy éhség van az ige hallgatására azokban, akik Isten szavának hirdetői. De azt is megértettem, hogy egy lelki vezetőnek valóban könnyen elkalandozhatnak a gondolatai. Annyi ember terhét cipeli magával! Egy ilyen konferenciára is magával hozza gyülekezetének gondjait-bajait. Még a tó mellett is nehéz megfeledkeznie arról, hogy templomrenoválást hagyott otthon, megoldatlan feladatokat vagy éppen gyászoló családokat. Ezektől a gondoktól nehéz szabadulni. Kérdésem természetesen csupán szónoki fogás volt. Mindenütt.így teszek: kérdezek. Ugyanis a prédikáció nem szabad, hogy monológ legyen. Az mindig dialógus, beszélgetés. Isten szólít meg az igehirdetés által, és várja a válaszomat.- Itt Révfülöpön úgy tűnt, a magyar lelkészek nehezen nyílnak meg...- De tudom, hogy figyeltek. A tekintetek beszéltek. Hasonlóan az indiai értelmiségiekhez, akik inkább az intellektusukkal dolgozzák fel a hallottakat, a magyarok sem fejezik ki oly könnyen az érzelmeiket. Több év tapasztalata nyomán úgy gondolom, hogy a magyar szemérmes nép.- Hangsúlyozta: fontos, hogy ezek a lelkészkonferenciák ökumenikus alkalmak legyenek.- Feltétlenül. A prédikátorok feladata - de természetesen minden hívő embernek ugyanez a küldetése -, hogy szolgálatával megváltoztassa a körülötte élők, vagyis a társadalom életét. Ezt a gyülekezetek s benne a lelkészek csak együttesen tehetik meg. Ezen a konferencián tehát nem csupán az a cél, hogy a papok Krisztussal való személyes kapcsolata megelevenedjen, hanem az is, hogy a különböző felekezeti közösségek vezetői egymásra találjanak. Merthogy Isten egyháza nem lehet széttagolt. Sem nem evangélikus, református vagy esetleg metodista, mint az én otthoni, indiai gyülekezetem. Az egyház egy, oszthatatlan, mert Krisztus teste. Ezért igazán hatékonyan szolgálni is csupán összefogással tud. Nehogy azt gondolja, hogy ezen a héten az esti evangélizációs alkalmak voltak a leglényegesebbek! Persze nehogy félreértés legyen: nem Isten igéjének kizárólagos formáló erejét - a hit hallásból van! - vonom kétségbe. Most másról beszélek. Egy ilyen lelkészkonferencia belső dinamikájáról. S ebben az értelemben most itt a csoportbeszélgetések a legfontosabbak. Az előadások, az igehirdetés lelki táplálékait ugyanis ott „rágják meg”, „emésztik meg” közösen a résztvevők. A szűk körben megfogalmazott gondolatok válnak igazán személyessé. Mai divatos szóval élve, én csupán facilitátor vagyok, tehát olyan valaki, aki ezt a folyamatot segíti. Több évtizede tartó speciális szolgálatom alatt fantasztikus dolgokat éltem át. A világ szinte minden pontján megfordultam már, hitmélyítő prédikációsorozatot tartottam lelkipásztoroknak. Közben megtapasztalhattam, hogy Isten hatalmas dolgokat tud végrehajtani a legegyszerűbb szolgálattevők által, ha azok engedelmeskednek az igének, és felismerik Krisztus testének oszthatatlan voltát.- Súlyos gondolatot fogalmazott meg esti igehirdetés-sorozatában. Azt mondta, hogy ha valaki nem köti meg a sátán kezét a saját életében, nem lesz képes arra, hogy mások életében megtegye ezt. Ennyire démonizáltnak tartja mai világunkat?- Először is hadd mondjam el, hogy senki sem tudja megkötni a gonosz erejét. Ez egyvalakinek sikerült csupán, az Emberfiának, Jézus Krisztusnak. Ma is csupán az ő győzelmével arathatunk diadalt a sátán felett egyéni életünkben és közösségeinkben. Csak Krisztus nevét segítségül hívva állhatunk ellent a ki- * sértőnek. Jézus példája nyomán köthetjük meg a gonosz kezét. Urunk megkísérlésének történetéről beszéltem az első este. Ott a pusztában kiderült, hol támad a sátán, életünk, gondolkodásunk mely pontjain akar elbuktatni; de az is, hogy miként győzhető le. És most válaszolok a kérdésére. Ez a világ az első ember engedetlensége, Istennel való szembefordulása óta démonizált. Ádám és Éva lázadásával szabaddá vált a sátán számára a terep, hogy szétdobáljon, romboljon.- Azt akarja ezzel mondani, hogy minél inkább elfordul az ember vagy egy egész nemzet az Isten útjától, annál inkább kiszolgáltatja magát a sötétség hatalmának?- A konferencia résztvevői közül valaki megkérdezte tőlem, hogyan látom a mai Európát. Azt válaszoltam, olyan, mint a vágott virág. Szép, egy darabig talán még illatozik is, de igazából halott, hiszen elszakadt a gyökerétől. Csodálatos öröksége van ennek a kontinensnek. A Krisztusról szóló örömhír átitatta a kultúráját. Ám mostanra alattomos módon cserélődtek ki az egyértelmű evangéliumi értékek, gyakran rosszul is értelmezett liberális eszmékre. Úgy látom, hogy Európa morális válságban van. Mintha egy olyan spirálba került volna, amely lefelé húzza. S igen, teret ad a gonosz hamis hatalmának. Ezért nagy szükség van arra, hogy a Krisztust követő emberek éledjenek. Elsőként a lelkészek, akik aztán a rájuk bízott gyülekezetek tagjait ébreszthetik rá a veszélyre. Nem szabad félvállról venni, hogy itt tombol az, aki romlásba akar dönteni. Ám az ébredés szónak pozitív jelentése is van, és én főleg erre hívom fel a figyelmet, bárhol járok a világban. Ráébredhetsz, ember, hogy Isten milyen hatalmas. Krisztusban diadalt aratott azon, aki e világ urának tartja magát. A Fiú segítségével és erejével megköthető a gonosz keze, és szabaddá válhat annyi megkötözött élet, vágottvirág-sorsú nemzet. ■ B. Pintér Márta HIRDETÉS Jézus hívó szava Az eddig gazdag lelki áldásokat hozó bibliai zarándokutak keretében az Ökumenikus Tanulmányi Központ idén tervez még egy látogatást „Jöjjetek énhozzám mindnyájan” (Mt 11,28) mottóval a Szentföldre október 7-14. között. A minden költséget magában foglaló részvételi díj kialakítása folyamatban van. Az irányár 295 000 forint, mely a valuta árfolyamának függvényében változhat. A kellemes őszi időben megvalósuló utazásra, a még üres helyekre, jelentkezni lehet az Ökumenikus Tanulmányi Központ címén (1114 Budapest, Bocskai út 15. III. 3.; tel/fax: 1/466-4790; e-mail: okumenik@freestart.hu) vagy Gimesi Zsuzsa lelkésznél (70/508-7624, e-mail: ssngms@citromail.hu).
