Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-09-19 / 38. szám
io -m 2010. szeptember 19. FÓKUSZ Evangélikus Élet HIRDETÉS_________________________________________________________________ A Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadója felsőfokú gazdasági végzettséggel és minimum ötéves szakmai tapasztalattal rendelkező főkönyvelőt keres. A kezdés várható időpontja 2011. január 1., betanulási időszak november és december folyamán. Fényképes önéletrajzokat és motivációs leveleket október 15-ig várunk a kiado@lutheran.hu vagy a 1085 Budapest, Üllői út 24. címen. HIRDETÉS_________________________________________________________________ A Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének elnöksége, a Magyarországi Evangélikus Egyház diakóniai szolgálata, valamint az Ambrózfalva-Csanádalberti-Pitvarosi Evangélikus Egyházközség meghívja Önt és családját ételosztási akciójára. A pitvarosi evangélikus templomban szeptember 19-én, vasárnap 10 órától Gáncs Péter püspök tart istentiszteletet, melyet a pitvarosi ifjúság zenés szolgálata és az orosházi Immánuel együttes műsora követ. Ezután 12 órától 800 adag meleg ebédet (babgulyást) osztunk szét a pitvarosi evangélikus templom mellett. Egy személy két adag ételt vihet el. Kérjük, ételhordót hozzon magával! A közösségi nap megszervezésében a Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egyházközség nyújtott segítséget. HIRDETÉS_________________________________________________________________ A Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség szeretettel várja az érdeklődőket szeptember 19-én, vasárnap az összegyülekezés napján. 10 órakor az istentiszteleten igét hirdet Donáth László. 12 órakor közös ebéd. 14 órakor a 85 éves Papp Oszkár festőművész köszöntése, melynek keretében Johann Sebastian Bach 105. kantátája („Herr, gehe nicht ins Gericht”) hangzik el. Előadják: Bodrogi Éva (szoprán), Patay Péter (alt), Kéringer László (tenor), Mizsei Zoltán (basszus), Szkordilisz Emília (oboa), Sarán Mónika (kürt), Kelemen Anna (hegedű), Várfóldi Anna (hegedű), Varga Ferenc (brácsa), Kállai Nóra (cselló), Manchin Róbert (nagybőgő), Pétery Dóra (orgona). Vezényel: Báli János. A csillaghegyi evangélikus gyülekezet szeretettel várja híveit és a jóindulatú érdeklődőket alkalmaira. HIRDETÉS__________________,______________________________________________ Szeretettel meghívjuk szeptember 25-én, szombaton 9 órától 13 óráig a Keresztény Értelmiségi Fórum működésének 25. évfordulója alkalmából a Magyar Evangélikus Értelmiségi Társasággal (Mevét) közösen rendezett Új utakat taposva című ünnepi konferenciára. Vendégeink, előadóink: dr. Fabiny Tamás püspök, Szászfalvi László egyházi ügyekért felelős államtitkár, Benczúr László egyházkerületi felügyelő, építész, dr. Újházi Lóránd adjunktus (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola), dr. Bácskai Károly adjunktus és dr. Korányi András docens (Evangélikus Hittudományi Egyetem), Mihályi Zoltán Mevét-elnök. Helyszín: budahegyvidéki evangélikus templom, 1123 Budapest, Kék Golyó u. 17. HIRDETÉS_________________________________________________________________ KÉSZ - kérdéseket ébresztő színház A pesti belvárosi gyülekezetek közös alkalma szeptember 25-én délután 12.30-kor. Helyszín: zuglói evangélikus templom (Lőcsei út 32.). Program: gyülekező, ebéd; éneklés, igei kezdés, közösségi játék; tájékoztató a Pesti Nyolcról, díjak kiosztása; Ármay Szabó Bernadett kiállításának megnyitója; Lázár feltámasztása - dramatikus játék Ötvös András rendezésében. A programmal párhuzamosan a gyermekekre akadályverseny és izgalmas játékok várnak. Az alkalmat lezáró zenés áhítat este 18 órakor kezdődik. Előadók: Anima Musicae Kamarazenekar és Simon Barbara orgonaművész. Hangversenymester: G. Horváth László. Csembalón közreműködik: Dinyés Soma. Műsor: Corelli: Concerto grosso op.6 No.4; Mozart: Divertimento KV138; Grieg: Két elégikus melódia; Mendelssohn: Vonósszimfónia; orgonaművek L. Vierne, Th. Dubois és Guilan műveiből. Igét hirdet Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke HIRDETÉS _______________________________________________________________ A Lepramisszió szeretettel várja támogatóit és az érdeklődőket a szeptember 27-én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartandó csendesnapjára a Budapest XV, Alag u. 3. (Alagi tér 13.) szám alatti missziói központba. Az alkalom előadója Geoff Warne, a Nemzetközi Lepramisszió főigazgatója, valamint Gillian Phillips vezetőségi tag lesz. Az együttlét körülbelül 13 órakor szeretetvendégséggel fejeződik be. (Az Alag utca megközelítése: a 3-as metró újpesti végállomásától a 14-es villamossal Káposztásmegyer irányába az Óceánárok utcai megállóig, majd gyalog a vasúti sínen átkelve a Töltés utcán át.) „Keresztény házban dolgozom” ► A Túróczy Zoltán Szombathelyi Evangélikus Idősek Szeretetotthona fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a helyi gyülekezet. Ennek apropóján az evangélikus egyház diakóniai szolgálatának jelenéről és jövőjéről is kérdeztük Gregersen-Labossa György szombathelyi lelkészt, a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Bizottságának elnökét.- Mit jelent a szombathelyi gyülekezet számára a Túróczy - szeretetotthon?- Elsősorban úgy tekintünk rá, mint Isten ajándékára, jutalmára. Hiszen gyülekezetünk tagjai évtizedekig látogatták a város rászorulóit: a szegényeket, az özvegyeket, az elesetteket, időseket. Méghozzá önként, szabadidejükben végezték mindezt, kisebbnagyobb csoportokban, akkor is, amikor ezt a munkát nem nézték jó szemmel. Isten megadta nekünk a lehetőséget, hogy ezt a diakóniai szolgálatot bevihessük egy házba, egy központba, ahol jobb körülmények között még igényesebb, még szeretetteljesebb ellátást kaphatnak a rászorulók. Nagyon fontosnak tartom, hogy ez az otthon nem a város valamely távolabbi pontján, hanem éppen a templomunk udvarán épülhetett fel. Mert a diakónia nem egyszerűen szociális munka. Jóval több annál, hiszen a nekünk szolgáló, az oltárnál nekünk szolgáló Krisztus bennünket is bevon az ő szolgálatába: elküld, és azt mondja, hogy vidd tovább a jó hírt. Küld és hív: gyertek velem, tegyük tanítvánnyá a világot, hirdessétek a nevemben a halálomat és a feltámadásomat. Ennek a szolgálatnak nagyon sok színtere, helye van: a szombathelyi példánál maradva, a Túróczy Zoltán-szeretetotthon mellett a Johanneum Evangélikus Diakóniai Központ és a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola is, de az intézményeken túl a gyülekezet, a keresztény családok, otthonok, a munkahelyek, is mind-mind a keresztény szeretetszolgálat helyszínei.- Nem anakronizmus-e a 21. században keresztény szeretetszolgálatról beszélni, amikor egész Európában vita folyik a keresztény gyökerek hangsúlyozásának fontosságáról, a személyes hitet pedig sokan magánügynek tekintik?- Valóban jelen van a világban ez a trend, de meggyőződésem, hogy nekünk nem a divathoz kell igazodni ebben a kérdésben sem. Aki keresztény intézményben, keresztény házban dolgozik, aki közcélokat, társadalmi feladatokat lát el egyházi keretek között a hitéből kündulva, annak nem lehet a magánügye a vallásossága és a hite. Az Európai Unió után hazánkban is élénk vita van kialakulóban arról, hogy legyene utalás az új alkotmányban a kereszténységre, Istenre. Nagyon fontos, hogy beszéljünk, tudjunk beszélni erről a témáról, és minél többen elmondhassák a véleményüket arról, mit értenek a „keresztény gyökerek” „keresztény Európa”, „keresztény haza” „keresztény család” fogalmakon. És visszakanyarodva a diakóniára: mit értünk azon, hogy „keresztény házban dolgozom” Az elmúlt esztendőben az evangélikus egyház diakóniai szolgálata „Keresztény házban dolgozom” címmel képzést indított el azoknak a dolgozóknak és önkénteseknek, akik az evangélikus egyház szeretetintézményeiben, diakóniai szolgálatában végeznek munkát. Nem előadássorozat, nem valamiféle továbbképzés ez, hanem csoportmunka, úgynevezett érzékenyítés, amelynek keretében együtt próbáljuk átélni és megérteni, hogy mit jelent „keresztény házban” dolgozni.- A hálaadó ünnepen nagy hangsúlyt kapott, hogy az egyház diakóniai szolgálata szoros kapcsolatban van az istentisztelettel.- A diakóniai szolgálatot nem lehet elválasztani az istentisztelettől, ahol Isten értünk végez szolgálatot Jézus Krisztus által. Az ige hirdetésében és a szentségek kiszolgáltatásában Krisztus dolgozik és épít közöttünk. Azon munkálkodik, hogy az ő arca kirajzolódjon rajtunk, azt akarja, hogy az ő szavára reflektáljon az életünk. Életmentő munka ez! Nem restaurálás, nem valamiféle tartósítás vagy a múlt átmenekítése, ahogyan oly sokszor a keresztény kultúrára tekintenek. És éppen ettől az életmentő voltától válik izgalmassá a kereszténység, annak egész szolgálata, munkája. Sztehlo Gábor a szeretetszolgálatot, a karitatív munkát a „kezek evangéliumának” nevezte. Milyen szép és kifejező ez a kép! A kezek evangéliuma: az, ahol fel kell tűrni az ingujjat, ahol le kell térdelni az elesetthez, mint ahogyan az irgalmas samaritánus tette, meg kell fogni a koszban, szennyben lévőt és ellátni. Méghozzá azért, mert Krisztus erre a szolgálatra hív, és ő is ezt tette és teszi értünk. Az előző kérdéshez visszatérve: éppen ez teszi az egyházi diakóniát korszerűvé a 21. században is, egy egyre inkább elembertelenedő, individualista, de az sem túlzás, hogy önzővé váló világban, ahol egyre több a segítségre szoruló. Néhány hete robbant ki a botrány, hogy szerte az országban illegálisan működő otthonokban embertelen körülmények között tartanak, „gondoznak” idős embereket. Ezeknek az eseteknek a fényében még jobban felértékelődnek egyházi intézményeink. Ezen túl azonban azt is nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy mi az igazi különbség a szociális munka és az egyház diakóniai szolgálata között. Hiszen ugyanazokat az eszközöket használjuk, ugyanazt a szabályrendszert kell betartanunk, és a feladat is ugyanaz: enyhíteni a szenvedést, oltalmazni a rászorulót. A különbség a forrás, amelyből ez a munka táplálkozik, az, hogy kinek a nevében tesszük mindezt, és hogyan tekintünk az emberre. Egyházunk az elmúlt esztendőben megfogalmazta diakóniai alapelveit. Ebben szerepel az egyház emberképe is, amely a diakóniai szolgálat alapja. Ennek legfontosabb jellemzője, hogy a krisztusi szeretet egy pillanatra sem feledkezik el arról, hogy az az ember, aki ránk bízatott, legyen az fogyatékkal élő, idős, demenciától szenvedő vagy éppen börtönben levő, kórházi ágyon fekvő, mindig több, mint amit mi pillanatnyilag tapasztalunk belőle. Minden ember Isten képmása, a mi feladatunk pedig az, hogy ezt megőrizzük. Erre pedig akkor lehetünk képesek, ha az istentisztelet keretében megerősödve lépünk ki a hétköznapokba, és a hétköznapi istentiszteletben végezzük a szolgálatunkat. Éppen ezért a diakóniát liturgia utáni liturgiának, istentisztelet utáni istentiszteletnek is szokták nevezni. Arra a kérdésre tehát, hogy mit jelent „keresztény házban” dolgozni, az tud felelni, aki átéli, hogy a gyülekezet közösségéből Krisztussal együtt indul el a szolgálatra, és annak a munkáján ez látszik is. Szimbolikusan is megjelenítettük ezt az ünnepi istentiszteleten: az alkalom elején a Túróczy-otthon dolgozói ünnepélyesen bevonultak a templomba, a végén pedig Isten áldásával megerősítve indulhattak tovább a hétköznapok munkájába.- Terveik szerint a közeljövőben diakónusképzést indítanak az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Miért van erre szükség?- Az egyház küldetése az ige hirdetésében, a tanúságtételben, az ünneplésben, az úrvacsora közösségében és a diakóniában ölt testet. Ennek megfelelően különböző feladatok és funkciók vannak az egyházban. A diakónusoknak ősidők óta meghatározó szerepük volt az apostolok mellett. Elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a diakónusi hivatal evangélikus értelmezése és helyreállítása Magyarországi Evangélikus Egyházunkban is megtörténjen, és az egyébként szépen fejlődő szolgálatunk ezen a területen is a helyére kerüljön. Reményeink szerint ezt fogja szolgálni a hittudományi egyetemen útjára induló diakónusképzés is, amelynek keretében elsősorban olyan szociális szakemberek képzése folyik majd, akik hitük és elköteleződésük alapján áldással és püspöki felhatalmazással léphetnek egyházi szolgálatba. ■ Sánta Anikó Gregersen-Labossa György beszélget az otthon egyik lakójával A szombathelyi Túróczy Zoltán-szeretetotthon
