Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-08-15 / 33. szám
6 * 2010. augusztus 15. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Ahány ember, annyi őrangyal Aknay-kiállítás Bogláron ► Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a Balatonboglári Evangélikus Egyházközség szervezésében Aknay János Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész közel negyven angyalábrázolása és öt Krisztus-festménye került a balatonboglári templomtérbe. A kiállítás telt házas megnyitóján Karosi Bálint orgonaművész, a bostoni evangélikus templom orgonistája erre az alkalomra komponált darabbal köszöntötte a műveket és a közönséget. A tárlatot Galambos Adám, az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitotta meg. A kiállítás szeptember 15-ig tekinthető meg. Nehezen titkolható a különösség iránti vágy, hogy Aknay János kiállítását lássam a balatonboglári evangélikus templomban. A kiállítás ideje alatt a templom keresztje helyén egy Krisztust ábrázoló, fordított T-alakú festmény függ. Belépve a térbe ez a kép jelenik meg először, majd oldalt sorban az őrangyalok és hírhozók ikonjai. A műteremhatás nem marad el, engem erősen emlékeztet Kunffy Lajos somogytúri műtermére, amely számomra Somogy megye egyik legszakrálisabb épülete. Aknay őrangyalait nem is olyan régen láttam Debrecenben, és most itthon, Bogláron. A két tér, a Modern és Kortárs Művészeti Központ és a templom tere, első gondolatra, másként áll a festmények mögé. De nem. Amott félhomályos termek műfényeiben, itt a templomtér természetes megvilágításban. Ám akiben megszületett már az angyalikon, annak a külsőségek csak erősíthetik az élményt. csupán az önmagunkra zárt világ bizonyítéka. Egy nyitott világban a legritkább esetben értelmezhető a szakralitás létének és hatásainak megkérdőjelezése. Aknay János belső útján nem kérdés az őrangyal örökidejűsége, hiszen ez által válik egyazon ikon a végtelen szelídségre mutató sorozattá. És akkor ott, a templomtérben odalépett hozzám egy kislány, az arca festve volt, nem ismertem meg. A nevemen szólított, és mosolygott. Abban a néhány másodpercben, amíg a gondolataim mélyén kutattam kiléte után, azt a gondolati lépést sem hagyhattam ki az álmélkodásból, hogy igen, az őrangyalom beszél hozzám vagy épp a hírhozóm. De vajon milyen hírt hozott, amiről ilyen mélyen kell hallgatnia, és aminek előbb-utóbb testet kell öltenie? A kérdésemre csak délután kaptam választ. Ha süt a nap, a melegét Galambos Ádám megnyitja Aknay János (az első sorban középen) kiállítását A templomtérben mintha nemcsak belső, de valamiféle funkcionális magyarázatot is hoznának létezésükre. Az ikonarcok sokfélesége egyszerre mutatja meg a bennünk élő ikonarcok sokféleségét és saját világaink végtelen sorát. Ahány ember, annyi őrangyal. Létezésük kétsége szeretem, ha hideg van, a pulóverem melegét. Azt hiszem, minden jó. Mert mindenütt otthon vagyok. ■ PODMANICZKY SZILÁRD A szerző JózsefAttila-díjas író, költő, újságíró Az idő sodrában Beszélgetés ifjabb Somogyváry Gyulával az író nagyapáról- írói módszeréről mit mondhatunk?- Regényeiben mindig van egy szerelmi és egy történelmi szál. Nagyszerű az első világháborús trilógiája, amit az imént említettem. Van még egy magyar történelmi tetralógiája, amelyben a reformkor és a szabadságharc kel életre: A pirossapkás kislány, A hadtest hü marad, Katonacsillag megfordul. A befejező, 1947-ben írt, A Tüzoszlop című regénye Görgey tábornokra utal, csak 2007-ben jelent meg. Az alkotói listáján összesen tizennégy regény, négy-öt verseskötet, színdarabok sokasága szerepel. Mondhatjuk, Somogyváry minden műfajban maradandót alkotott. A hangjáték pedig az ő kedves gyermeke, hiszen a Hazatérés című, 1927-es művével a Magyar Rádióban ő honosította meg a műfajt, melynek a neve is tőle származik a Hörspiel szó magyarosítása révén.- Melyik kiadó vállalta müvei megjelentetését, és mikor kezdődött a reneszánszuk?-Nagy Imre újratemetése jeladás volt. 1989-ben kiadók sora keresett meg bennünket, de olyan, amelyik életműben gondolkodott, csak egy volt: az Auktor Kiadó, egy tanár házaspár, Lothringer Miklós és felesége, L. Jeszenszky Ágnes vezeti. A Bálint úr rózsái című kötet előszavában írnak is vállalkozásukról: „Egy kedves rokon segített, ő ajánlotta figyelmünkbe Somogyváry Gyula munkáit. A két világháború között alkotó, egykoron népszerű író művei - a szocializmus nevében fellépő kommunista rendszerben - tiltólistára kerültek, sőt annak idején volt olyan rendelet is, amely összes könyve megsemmisítésére utasította a közkönyvtárakat. Valóban soviniszta, nacionalista író volt? Somogyváry összes műve a hazaszeretetről szól. Ráadásul a mindenkori szabadság mellett és a mindenkori diktatúra ellen lépett föl.”- Ön mint az író életművének gondozója tervez-e valami új kiadást?- Régóta gondolkodom egy Nagyapáról szóló monográfián. Sokáig úgy véltem: ezt nekem kell megírnom. Ma már látom: az életmű olyan gazdag, hogy csak egy kutatócsoport képes összehangoltan, igazul és igényesen megírni. Ha a Jóisten így akarja, előbb-utóbb el fog készülni... Aztán az Auktor Kiadó sorban adogatja ki a műveket. Bízunk benne, hogy Nagyapa jótékony szellemisége és erkölcsisége egyre szélesebb körben fog hatni hazánkban... ■ Fenyvesi Félix Lajos A hónap könyvcsomagja - augusztusban a Luther Kiadótól mindössze 1000 forintért • Gerhard Schade: Újonnan értett bibliai szavak ♦ Gottfried Voigt: Bevezetés az egyház tanításába * Lehel László (szerk.): Evangélikus templomok Magyarországon ♦ Scholz László: Jézussal egy asztalnál * Terray László: Izrael és az evangélium - 150 éves a Norvég Egyházi Misszió * Terray László: Küldetésben Vásárolja meg a hónap könyveit kedvezményesen! A könyvcsomag ára: 1000 forint. http://bolt.lutheran.hu/ ♦ E-mail: kiado@lutheran.hu ♦ Fax: 1/486-1229 • 1085 Budapest, Üllői út 24. ► Élt közöttünk egy nagyszerű író, akit Gyula diákként ismert meg az ország, s akinek népszerűsége a két világháború közötti időszakban volt a legnagyobb. Múzsája a legnehezebb időkben sem hallgatott, pedig életében számos megpróbáltatásban volt része: 1944-45-ben a Gestapo, 1950-53 között az Államvédelmi Hatóság fogságában raboskodott. Hazaszeretete és műveinek erkölcsi tartalma miatt évtizedeken keresztül elhallgatott, tiltott író volt. Végigharcolta az első világháborút, Trianon iszonyú tragédiáját lázas versekben örökítette meg. Hazája sorsáért érzett aggodalma ott bujkál minden művében. Tagjai közé választotta őt a Petőfi Társaság. 1920-tól a Magyar Távirati Iroda osztályvezetőjeként dolgozott, majd a Magyar Rádió irodalmi igazgatója lett. 1935-től országgyűlési képviselő volt. Mivel leszavazta a zsidótörvényeket, elhurcolták Mauthausenbe. Somogyváry Gyula onnan még szerencsésen hazatért, de a kommunisták kezei közül nem szabadult ki élve. Sok szenvedés és mellőzés után 1953-ban hunyt el. A száztizenöt éve született íróról életműve legjobb ismerőjével, az unokával beszélgettünk.- Mit lehetne kiemelni legelőbb a jeles nagyapáról?- A hazájáért a legjobb lelkiismerete és tehetsége szerint próbált mindent megtenni, akár irodalmi vonalon, akár a rádiónál vagy a politikai pályáján. És a filmjeiben, hiszen öt ragyogó forgatókönyvet írt. Életének a lényege egy szóval összefoglalva: a szolgálat - nem véletlenül jelentkezett önként katonának az első világháborúban. Ebben az értelemben is használhatjuk vele kapcsolatban a kifejezést: szolgáló ember. Emellett keresztény ember volt, aki nyíltan megvallotta hitét.- Két diktatúra is meghurcolta.- „Nem pártpolitikai célokkal léptem át az ország házának küszöbét, hanem hogy mélységes hittel, alázatosan és szerény erőm egész megfeszítésével szolgálhassam Magyaror- szágot” - ezek a mondatok előlegezik azt is, hogy kormánypárti képviselőként nem szavazta meg a zsidótörvényeket. Titkos megbízatásként náciellenes - a Felvidék felé irányuló - rádióadásokat szervezett és irányított a rendelkezésére bocsátott mozgó katonai adóállomással, ezért a német megszálláskor a Gestapo letartóztatta. A háború befejezése után gyalog jött haza, olyan soványan, hogy felesége az Ybl Miklós téren csak a hangjáról ismerte föl... A kommunista rendszer nem vette tudomásul érdemeit, humanista nézeteit. Nyugdíját megvonták, személyét teljesen elszigetelték, a Magyar Rádió igazolóbizottsága eltiltotta minden publikációs lehetőségtől. Időközben leányát koholt vádak alapján tíz esztendeig tartó Gulag-rabságra ítélték, fiát, az édesapámat hadifogolyként a Szovjetunióban tartották. 1950. november 6-án begyűjtötte nagyapát az Államvédelmi Hatóság (ÁVH), Kistarcsára internálták. Ott 1953-ban szívinfarktust kapott, és a pesti Mosonyi utcai ÁVH-kórházban halt meg február 12-én. A rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában temették el.- A Sopron megyei Fülesen született, és eredeti Freissberger vezetéknevét 1929-ben, vitézzé avatásakor magyarosította Somogyváryra. Bár kezdetben újságíróként dolgozott, eleinte mégis versei, majd regényei, hangjátékai, filmforgatókönyvei tették ismertté. Van valami titka írói népszerűségének?- Nagyapámék családjában tizenhárom gyermek született, és nyolc érte meg a felnőttkort, tehát nagy családról van szó. Felmenői katonák és gazdászemberek voltak. A föld és a haza szeretete tehát innen ered. Nagyapa nagy mesélő volt. Művei olvasmányos stílusban íródtak, az izgalmas cselekményszövés magával ragadja az olvasót. Emellett hitelesek a történelmi alapok, tehát egyúttal tanítanak is a könyvei. Az első világháborút végigharcolta, megsebesült, és főhadnagyként szerelt le. Ezt nagyon szépen megírja regényében, a Virágzik a mandulában. Háborús trilógiája nem született volna meg a közönség nyomása nélkül, egy 1941-es Új Időkben beszél is erről: „Úgy jártam vele, mint Arany János a Toldival, még kettőt kellett írnom.” Következett hát a Ne sárgulj, fűzfa!, majd az És Mihály harcolt, így lett teljes a háború poklát megszenvedett férfi vallomása.
