Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-01-31 / 5. szám
14 4i 20X0. január 31. KRÓNIKA Evangélikus Élet HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ A leprások világnapjának központi rendezvényét január 31-én, vasárnap délután 4 órakor az újpest-belsővárosi református templomban tartja a Lepramisszió. Ez egyben tisztújító nagygyűlés is lesz. A műsorban képes összeállítással mutatják be a Lepramisszió szolgálatát. Áhítatot tart Óvári Péter evangélikus lelkész (Gyömrő, Mende). Zeneszámokkal az Újpesti Baptista Harangzenekar szolgál Simon Norbert vezényletével. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. (A templom címe: 1041 Budapest, Szent István tér 24.; a hármas metró újpesti végállomásától gyalog pár percre, vagy 14-es villamossal Káposztásmegyer felé egy megállóra, az újpesti városháza mellett.)-HRDETÉS Fogadóórámat minden hónap első hétfőjén tartom. Mindenkit szeretettel várok délután három órától öt óráig a Déli Egyházkerület székházában (1088 Budapest, Puskin u. 12.). Radosné Lengyel Anna országosfelügyelő-helyettes, a Déli Egyházkerület felügyelője MaqyarRádtó ] Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Január 31-én, hetvened vasárnapján 10.04-től istentiszteletet hallhatunk Vácról az MRi - Kossuth rádió hullámhosszán. Igét hirdet Detre János lelkész. iitentifttteleti n?«d * m január ji. Hetvened vasárnapja. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Mt 20,1-16; Jer 9,22-23. Alapige: íPt 2,1-5. Énekek: 320., 363. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. II. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Kovács Áron; de. 11. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; du. 6. (orgonazenés áhítat) Grendorf- Balogh Melinda; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VII., Damjanich u. 28/B (gyülekezeti terem) du. 6. (ifjúsági) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél II. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19-21., I. em. de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; de. 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Grendorf Péter; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út III. de. fél 11. Grendorf Péter; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára. Összeállította: Boda Zsuzsa A Bolyaiak Évfordulós gyorsjelentés Százötven évvel ezelőtt -1860, január 27-én - halt meg a legzseniálisabb magyar tudós, Bolyai János. Nagyapja, Bolyai Gáspár szolgabíró volt Erdélyben, a Küküllő menti Bolyán, ahol kicsiny birtokán gazdálkodott. Itt született fia, Bolyai Farkas 1775. február 9-én. Hatéves korában, 1781-ben került a nagyenyedi kollégiumba. Báró Kemény Simon fia mellé fogadta idősebb tanulótársul. A két fiú 1790-ben Kolozsvárra ment, a református kollégiumba. 1790-ben fél évet Jénában töltöttek, 1790-ben átmentek Göttingába. Itt ismerkedett meg Bolyai Farkas a két évvel fiatalabb Carl Friedrich Gauss-szal, „a matematika fejedelmével” Összebarátkoztak, és egy életen át leveleztek. Hazatérése után, 1799-től az anyai birtokon (a Marosvásárhely melletti Domáldon) gazdálkodott. 1801-ben megnősült, Árkosi Benkő Zsuzsannát vette feleségül. Házasságukból - Kolozsvárott - született János fiuk 1802. december 15-én. Két évvel később Bolyai Farkast a marosvásárhelyi református kollégium matematikaprofesszorává választották, itt tanított negyvenhét éven át, 1851-ig. Igazi polihisztor volt, hét tankönyvet írt, valamint tagja volt a Magyar Tudós Társaságnak is. Fő reménysége fia, Bolyai János volt, akit ő tanított a marosvásárhelyi kollégiumban. Remélte, hogy fia mindazt eléri, amit ő nem tudott. Éppen ezért óriási csalódást jelentett számára, amikor nem sikerült elküldenie őt Németországba, mivel kérésére Gauss nem válaszolt. Bolyai János 1818-ban iratkozott be a bécsi hadmérnöki akadémiára, és 1822-ben fejezte be tanulmányait. Alhadnagyi rangban Temesvárra helyezték, innen írt levelet apjának 1823. november 3-án: „A feltételem már áll, hogy mihelyt rendbe szedem, elkészítem, s ha mód lesz, a paralellákról egy munkát adok ki. (...) Ha meglátja, Édesapám, megismeri: most többet nem szólhatok, csak annyit: hogy semmiből egy új, más világot teremtettem.” Az édesapa, Bolyai Farkas 1832- ben megjelent Tentamen című könyvének a függelékében (Appendix) jelent meg nyomtatásban a fiú, Bolyai János elmélete: a nem euklideszi geometria korszakalkotó felfedezése. Egyedül Gauss ismerte fel a felfedezés lényegét, ám ő azt írta, hogy maga is foglalkozott a problémával, mintegy elvitatva ezzel Bolyai János elsőségét. Pedig a Bolyaiak azt remélték, hogy Gauss segítségével János kiemelkedhet az ismeretlenség homályából. Ráadásul még az apa és fiú közti viszony is megromlott. Amikor Bolyai János főhadnagyi rangban Aradon szolgált, maláriát és ízületi gyulladást kapott. 1830-ban Lembergbe helyezték, itt kolerás lett, Olmützben pedig agyrázkódást szenvedett. Szolgálatát nem tudta ellátni, és 1833-ban kapitányi rangban nyugdíjazták. Előbb Marosvásárhelyre, majd 1834-ben Domáldra költözött, és megnősült. 1846-ban tért vissza Marosvásárhelyre. Az apa, Bolyai Farkas 1856. november 20-án, a fiú, Bolyai János i860, január 27-én halt meg. A két Bolyairól Marosvásárhelyen szobrot állítottak fel, Németh László drámát írt róluk, Kolozsvárt a Babes-Bolyai Tudományegyetem őrzi a nevüket. II Dr. Reményi Mihály A két Bolyai szobra Marosvásárhelyen ERŐS VÁRAK Őraljaboldogfalva református erődtemploma Digitális tábla, elektronikus könyv - a 20-21. század fordulójának korszerű informatikai megoldásai. Persze, arról lehetne vitatkozni, hogy ezek valójában mennyire mozdítják ki az emberiség szekerének sok tekintetben kövek közé szorult kerekeit... Vannak azonban olyan kövek is, melyek a nyitott szemű, a világ dolgaira figyelő embernek történelmet és művészettörténetet tanítanak. Ilyen kövekből rakták össze a Hunyad vármegyei Őraljaboldogfalva (Santamaria-Orlea) református erődtemplomát. A12-13. század fordulójáról származó épület annak a kornak a tanúja, amikor Erdély határait még nem lépte át a napjainkban döntő többségben lévő románság. Ha szemből tekintünk tornyára, feljebb még lőrésszerű, román stílusú, kettős, illetve hármas félköríves záródású ablakokat láthatunk, lejjebb már mérműves, gótikus „nyílászáróján" süt be a nap. A román stílus jegyeit viselik az oldalán és az apszisában található további ablakok, a téglalap alakú tömegelrendezés, illetve a bélletes kapu is. A templom fallal erősített udvarába szabad a bejárás. Az épület körül régi magyar nyelvű síremlékeket, valamint - hevenyészett lapidáriumként - faragott köveket találunk. Az egykori lelkészlak romokban hever, udvarából riasztó kutyaugatás hallatszik. Viszont a kerítés ajtaján ott az „áttételes kulcs”: a házszám, ahol a valódi kulcsot tartják. Itt román nemzetiségű, angolul jól beszélő, barátságos fiatalember fogad, majd végigkísér minket az épületen. Aki pedig úgy kívánja, a templomban megtalálja a környéket lefedő magyar református gyülekezet lelkészének nevét és elérhetőségét, aki talán még több magyar vonatkozást említve tudna mesélni a látnivalókról. Belépve elsőként a freskótöredékek hívják fel magukra a figyelmet. Ezek különböző felekezeti korszakokból származó alkotások, találunk közöttük a protestantizmus előtti katolikus és ortodox időszakból is festményeket. Viszont tegyük hozzá: a templom történetével foglalkozó leírások egy része kétségbe vonja, hogy valaha is görögkeleti kézben volt az istenháza. A falfestményeket még a középkorban — hasonlóan a környék más templomaihoz — „megcsonkították” az ábrázolt szentek szemeit kiszúrták. Nem tudni pontosan, hogy kik: a babonákra hajlamos falusiak vagy a török hordák? A karzatra falépcső vezet, orgona viszont nincs, az istentiszteleteket míves faragású harmóniummal kísérték. Rendszeres alkalmakat már nem tartanak, vasárnaponként nem hangzik el igehirdetés az őralj aboldogfalvai templom szószékéről. A település az Erdélyi Református Egyházkerület Hunyadi Egyházmegyéjének hátszegi gyülekezetéhez tartozik mint missziós egyházközség - az utolsó hivatalos népszámlálás szerint harmincegy fős reformátussággal, melyről az egyházkerületi statisztika azt mondja, hogy mindösszesen két hívő vesz részt aktívan is a gyülekezet életében. A falu földesura valamikor az ortodox kenézcsaládból katolikussá lett Kendeffy família volt. A még álló, pazar kastélyukról származó feliratos címeren koszorú és a magyar trikolór díszeleg, tudatva: nem mi vagyunk az egyetlenek az anyaországból a dél-erdélyi végeken. ^ Rezsabek Nándor
