Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-01-03 / 1. szám
8 -m 2010. január 3. PANORÁMA Evangélikus Élet HIRDETÉS Felvétel az Evangélikus Hittudományi Egyetemre a 2010-2011-es tanévre Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen lelkészek, katekéták/lelkészi munkatársak, kántorok, teológusok és hittantanárok képzése folyik. A képzés lehetőségei a következők: 1. Teológus, lelkész szak: egységes, osztatlan mesterképzés Képzési idő: 12 félév. Megszerzendő kreditek száma: 360. A képzés Budapesten, nappali tagozaton folyik. A képzés célja: felkészítés a teológia tudományának művelésére és az evangélikus lelkészi hivatás betöltésére. A szak a keresztény teológiai hagyomány egészére épülő alapismereteket nyújt és követel meg; felkészíti a hallgatókat az önálló, evangélikus szemléletű teológiai gondolkodásra, továbbá az evangélikus egyházban, de elsődlegesen a Magyarországi Evangélikus Egyházban végzendő lelkészi munkára; kialakítja bennük az ehhez szükséges jártasságokat, készségeket és szemléleti jellemzőket. 2. Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak (BA) Képzési idő: 6 félév. Megszerzendő kreditek száma: 180. A képzés Budapesten, nappali és levelező tagozaton folyik. A képzés célja olyan felkészült gyülekezeti hitoktatók, illetve lelkészi munkatársak képzése, akik gyülekezeti lelkész vagy hittanár felügyelete mellett önálló hitoktatói szolgálatot láthatnak el, illetve segíthetik a lelkész adminisztratív, lelkigondozói, gyülekezetépítési munkáját. 3. Kántor alapszak (BA) Képzési idő: 6 félév. Megszerzendő kreditek száma: 180. A képzés Budapesten, nappali tagozaton folyik. A képzés célja felsőfokú elméleti és gyakorlati ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkező kántorok képzése, akik jól hasznosítható alapozást kapnak a teológiai alapismeretek, az orgonajáték és a karvezetés mellett a pedagógia, az ifjúsági zené és a gyülekezetépítés területén is. 4. Hittanár-nevelő tanári mesterszak (MA) Képzési idő: 5 félév. Megszerzendő kreditek száma: 150. A képzés nappali tagozaton, az EHE és az ELTE PPK közös képzése keretében Budapesten történik. A mesterképzés azoknak nyújt továbbtanulási lehetőséget, akik katekéta-lelkipásztori munkatárs vagy kántor alapszakon végeztek, továbbá akik főiskolai hittanári oklevéllel vagy egyetemi szintű teológus-lelkész oklevéllel rendelkeznek. A jelentkezésnél feltétel nélkül elfogadott a katekéta-lelkipásztori munkatárs BA oklevél. A jelentkezéshez feltétellel elfogadott oklevelek a következők:- teológus-lelkész egyetemi oklevél;- főiskolai szintű hittanár/hitoktató oklevél;- kántor BA oklevél. Az utóbbi három esetben előfeltétel 10 kreditnyi pedagógiai-pszichológiai modul elvégzése, amelyet szükség esetén az ELTE PPK biztosít. Más alapszakokról való jelentkezés esetén a belépés feltétele legalább 50 kredit megszerzése az alábbi ismeretkörökből: alapozó rendszeres teológiai és/vagy filozófiai ismeretek, történeti teológiai ismeretek, biblikus teológiai ismeretek, gyakorlati teológiai ismeretek. 5. Teológus mesterszak (MA) Szakirányok: 1. biblicum; 2. szociáletika. Képzési idő: 4 félév. Megszerzendő kreditek száma: 120. A képzés nappali tagozaton, Budapesten történik. A képzés célja olyan értelmiségiek képzése, akik a teológia tudományát magas szinten művelik, és be tudnak kapcsolódni az egyes egyházak, vallási közösségek szellemi vezetésébe. A jelentkezéshez feltétel nélkül elfogadott oklevél:- teológus BA oklevél;- katekéta-lelkipásztori munkatárs BA oklevél. A jelentkezéshez feltétellel elfogadott a nem teológus szakon szerzett legalább alapfokozatú (BA) oklevél. Az utóbbi esetben feltétel, hogy a jelentkezőnek a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit a teológus BA képzés törzsanyagának ismeretköréből. A biblicum szakirányra jelentkezők számára feltétel továbbá bibliai héber vagy görög nyelvismeret igazolása (egyetemi záróvizsga vagy állami nyelvvizsga). Ezek hiányában a felvételi alkalmassági vizsgával egy időben a görög vagy héber vizsga letehető. A felvétellel kapcsolatos részletes tájékoztatás az EHE honlapján (http://teol.lutheran.hu) található. A szükséges mellékletekkel ellátott kitöltött jelentkezési lapnak, valamint a piros postautalványon feladott 4000 Ft felvételi eljárási díjnak 2010. február 15-ig kell az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rektori Hivatalába beérkeznie (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3. Tel.: 1/469-1051. Fax: 1/363-7454. Mobil: 20/824-9263.). A felvételi vizsgákra 2010. július 5-6-án kerül sor. 2010-es világimanapi előkészületek A keresztény egység januári imahetének és a nők márciusi világimanapjának egyaránt intenzíven folynak az előkészületei a különböző egyházakban. A keresztény egység imahetét hagyományosan január harmadik hetében tartják. Idei témája Lukács evangéliumából származik: Ő feltámadott - ti vagytok erre a tanúk (24,48). Az imahét istentiszteleti rendtartását a Skót Egyház tagjai dolgozták ki. Innen indult 1910 nyarán az imamozgalom, amikor is Edinburghban a különféle missziói társaságok delegátusai első ízben találkoztak. Idén lesz tehát az imahét százéves. A nők világimanapját, amelyet 2010-ben március 5-én tartanak meg világszerte a keresztény templomokban és más helyszíneken, ezúttal kameruni keresztény nők készítették elő. Központi gondolata: Minden, ami csak lélegzik, magasztalja Istent. M PAXNews Asztali beszélgetés December 17-én mutatták be az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítványnak (ABKA) - a Luther Kiadó gondozásában megjelent - harmadik kötetét Közös örökségünk címmel a Pilinszky János irodalmi kávéházban. A könyv, amely a holokauszt 65. évfordulójára jelent meg, a témakört különböző nézőpontokból járja körül. A bemutatóhoz - követve az ABKA korábbi kiadványainak és rendezvényeinek szellemiségét - rendhagyó asztali beszélgetés is társult, amelyen Szvorák Katalin énekes és Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora közösen, a keresztény és a zsidó énekkultúra kincseiből „folytattak párbeszédet” A kötetet dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök, a Keresztény-Zsidó Társaság ügyvezető elnöke mutatta be. ■ Magyari M/rtoufelvétele Az Asztali beszélgetések harmadik kötete hatvanöt évvel a holokauszt után jelenik meg. Az itt olvasható beszélgetések valamiként a vigaszkeresésre és a múlttal kapcsolatos közös felelősség keresésére, ezen belül is a zsidóság és a kereszténység viszonyára irányulnak. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szabó Lajos teológusprofesszor és Schweitzer József főrabbi a közös gyökerekről beszélget. Majd utóbbi átül egy másik asztalhoz, ahol a soaregényéért Nobel-díjat kapott Kertész Imre író és egy másik teológus, Jutta Hausmann biblikus professzor mutat készséget arra, hogy az Auschwitz utáni korról cseréljenek véleményt. Ezután Hausmann vált asztalt, és egy biblikus témákat gyakran ábrázoló festőművész, Fehér László mellé telepszik. Monumentális, biblikus tárgyú regények szerzőjével, Spiró Györggyel beszélget egy újabb teológus, Csepregi András, majd a bibliai törvényekről és a köznapok törvényeiről cserél eszmét Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke és Gáncs Péter evangélikus püspök. A kötetben harmadik beszélgetőtársként szereplő művészek: Berecz András, Csikai Márta, Fehér László, Jncze Mózes és Lugossy Mária. A kötet előszavát Fabiny Tamás evangélikus püspök írta. A beszélgetések visszatérő témája a közös felelősség. Az egyháznak újra és újra át kell gondolnia a zsidósághoz fűződő viszonyát. Szükség van teológiai reflexióra és társadalmi, történeti összefüggések komolyan vételére. Utóbbi területen bizony bűnbánatot is kell gyakorolniuk az egyházaknak. Magukat kereszténynek nevező emberek ugyanis sok rosszat elkövettek zsidó testvéreikkel szemben szóval, cselekedettel és mulasztással. Mindezekről beszélni kell. Ám vigaszt is találhatunk. Asztali beszélgetések 3. - Közös örökségünk. Szerk. Galambos Ádám. Luther Kiadó, Budapest, 2009. Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány - 1071 Budapest, Damjanich utca 28/B; e-mail: asztali@yahoo.com; telefon: 20/824- 4622; fax: 1/322-2806; honlap: http://www.asztali.hu. Egycseppes esték: http://egycsepp, lutheran. hu. mm A Reményik-iskolások Sztehlo Gábor emlékére Ritkán látni ilyen szép összjátékot: a Reményik-iskola Suliszínháza Németh Gyöngyi vezetésével vitte színre a Sztehlo Gábornak emléket állító Gaudiopolis - az öröm városa című dramatikus játékot. Eleven ez az emlék: valódi színházi élményt nyújtó. Pedig nehéz jól hozzányúlni, és nem csak azért, mert - az előadásban is megemlített - Valahol Európában című Radványi Géza-film erősen meghatározza az 1944-ben zsidó gyerekek megmentésére szegődő, 45-ben a háború árváinak gyermekotthont alapító (itt szerveződik meg Gaudiopolis) evangélikus lelkész, Sztehlo Gábor személyét és tevékenységét őrző emlékezetet. Hanem inkább azért, mert az árvaságot, a szenvedést, a jóságot, a reménytelenséget és a reményt - a primer érzelmeket - az önzéssel, az előítéletekkel, a durvasággal szemben szépen, tisztán, hamis érzelmesség és túlmagyarázó didaxis nélkül fölmutatni nem könnyű. A Reményik-iskola - több korosztályt foglalkoztató - Suliszínházának viszont maradéktalanul sikerül. A gyerekek minden megszólalása pontos, és belülről fakad. A Gaudiopolis szövegkönyvét Németh Gyöngyi írta, ő az előadás rendezője is. A dramatikus játék két idősíkot szembesít: az egykori Örömváros-lakó (dokumentumokra támaszkodó) narrációjával emlékező jelent és az eleven képekben, jól szerkesztett, mozgalmas jelenetekben fölidézett, vagyis azonnal színpadi jelenné váló múltat. Működik az átjárás, működik az összjáték - amelyben mindenkinek saját arca van. Az előadásban a Weöres Sándor Színház stúdiósa, Borbiró András játssza a lelkészt, aki a fontos dramaturgiai pontokon megjelenik (a legszebb talán a kosár alma szétosztása az épp megszülető édenben), aztán inkább a szelleme, a szelídsége, a valószínűtlen türelme, a mosolya, mint a testi valója által van jelen. És jól is van ez így: az igazi mesternek mindig az a dolga, hogy átadja, amije van - vagyis hogy tevékenységével megszüntesse önmagát. (De sosem erőszakkal, ez a lényeg. Ha nem hiszel, ne imádkozz. Nem kell, ha nem akarsz, mondja Gábor bácsi a dühös és keserűen bölcs kisfiúnak.) (...) A Gyermekköztársaságot sem a magyar állam, sem az egyház nem támogatta. Segítséget csak a Nemzetközi Vöröskereszttől kaptak, azóta is rejtély, hogyan sikerült 1950-ig életben tartani az intézményt (...), olvasható a színlapon. Rejtély. De hát egyfelől az édenkert mindig ideiglenes, másfelől meg a föltétien jóság megjelenése a földön - Kertész Imrétől biztosan tudjuk - mindig rejtély. Csoda. Ezt a csodát mutatja föl a Gaudiopolis című előadás, amely igazi színházi gesztussal ér véget: a gyerekek a játéktérben levetik jelmezüket, és mai kisdiákokká alakulnak. Ki görkorcsolyát húz, ki labdát dob, ki telefonál. Legyen 1945 vagy 2009; legyen bármi a gyerekdivat: az örömök és a fájdalmak azonosak. (A veszélyek és a félelmek is.) Innen van a megszólalás pontossága és - muszáj ezzel az elkopott szóval élni - hitelessége. Ezért sikerült az előadás: Gaudiopolis - az öröm városa. (És színháza.) ■ Ölbei Lívia Az írás a Vas Népe című napilap december 11-i számában jelent meg.
