Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-01-24 / 4. szám
4 41 2010. január 24. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Felújították a szószéket Martonháza evangélikus templomában Immár teljes pompájában díszeleg a kelet-szlovákiai Martonháza (Ochtiná) középkori evangélikus templomának barokk szószéke. A két restaurátor, a zselízi Mézes Árpád és a rozsnyói Koren Sándor december második felében rakta össze a darabjaira szedett és felújított szószéket - írja január 13-i számában az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. Az oltárt és a 18. századi, ismeretlen szepességi mester munkáját dicsérő szószéket - javarészt pályázati pénzből - tavaly sikerült felújítani. Nem kis része volt a siker elérésében Martin Dudás lelkésznek is. Edita Kusnierová művészettörténész szerint az oltár és a szószék esetében is kitűnő munkát végeztek a restaurátorok. „A martonházai szószék a régió legdíszesebb és egyben legmagasztosabb ilyen jellegű alkotása. Látszik, hogy Martonházán régen sok módos mecénás élt, akik állták a költségeket” - mondta a művészettörténész. A szószéken a négy evangélista, a Megváltó szobra, Krisztus mint jó pásztor báránnyal a vállán látható, amint egy glóbuszon áll, amely a világot jelképezi. A szószék baldachinjának tetején Mihály arkangyal látható. A szószék oszlopain szőlőtőke, levelek és fürtök domborművei találhatók, a baldachin alatt pedig a Szentlélek lebeg galamb képében. A dúsan aranyozott és ezüstözött szószék gazdagon van díszítve növényi motívumokkal és angyalfejekkel. A14. században épült a Csetnektől kissé északra lévő település gótikus temploma, amely a község becses kincse. Falait értékes középkori freskók is díszítik, amelyek európai jelentőségük ellenére kevéssé ismertek. N MTI Gyorsmérleg a jótékonysági szervezetek decemberi segélyezési akcióiról Élelmiszer- és ruhasegélyek mellett villanyszámla-támogatás, melegételosztás és szemüvegjuttatás is szerepelt a segélyszervezetek decemberi akciói között. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MOSZ) advent első vasárnapján indított országos adventi pénzadománygyűjtésén 47 millió 405 ezer 983 forint gyűlt össze december 30-ig - közölte a szervezet a Magyar Távirati Irodával. A beérkezett adományokból a MOSZ egyebek mellett adventi karitatív akcióit finanszírozta, de hozzájárulnak a szervezet szociális intézményeiben végzett fejlesztő munka támogatásához is. Az ökumenikus segélyszervezet 3200 családnak juttatott el egyenként 11 kilogramm súlyú tartósélelmiszer-egységcsomagot december elején a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közreműködésével, az EU-élelmiszersegély program keretében, december 21. és 31. között pedig Budapesten és vidéken közel tízezer adag meleg ételt osztottak szét. A tiszaföldvári gyermekotthon 240 rászoruló, illetve fogyatékos tanulója összesen hétmillió forint értékű adományban részesült, amelynek egy része a Vám- és Pénzügyőrség által lefoglalt ruhanemű volt - 250 darab kabát, póló, pulóver, cipő, sapka és 500 pár zokni -, a másik része pedig nagy mennyiségű kristálycukor, keksz, valamint 300 üveg Béres Csepp. Több mint 118 tonna tartós élelmiszer gyűlt össze mintegy ötvenmillió forint értékben a Spar és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Adni öröm elnevezésű akciójában december iß. és 20. között. Ennek köszönhetően több mint 25 ezer karácsonyi csomag jutott el a szűkölködő családokhoz. Az adományok között elsősorban liszt, száraztészta, cukor, olaj, konzerv szerepelt. Az idén hatvanéves optikai vállalat ezer ingyenes szemvizsgálatot biztosított a szervezet támogatottjainak, majd a vizsgálat alapján, személyre szabottan szemüveghez juthattak a rászorulók - tájékoztatott Adányi László, a szolgálat munkatársa. Ezentúl a szeretetszolgálat száznegyvenkilencmillió forintot osztott szét pályázati úton azon rászorulók között, akik az áramszámlájukhoz kértek támogatást Csongrád és Békés megyében. Több mint 18 ezer cipősdoboznyi csomag érkezett a Baptista Szeretetszolgálat ajándékgyűjtő akciójára. Az ajándékcsomagok közül 2800 darabot elküldték a Böjté Csaba ferences szerzetes gondozta árva gyermekeknek. A fővárosban rendezett cipősdobozgálán hétszáz nagycsaládban élő, intézetben nevelkedő és nehéz körülmények között élő gyermeket láttak vendégül, s mindannyiukat megajándékozták egy-egy cipődoboznyi meglepetéssel. Magyarországon háromszáznégyszáz csomag élelmiszeradományt juttattak el a szegényeknek, az Ofotért jóvoltából pedig ezer szemüveget osztottak szét a rászorulók között - mondta el Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője. Hozzátette: egyre több, naponta tizenöt-húsz segélykérés érkezik hozzájuk, az egyéni adományok száma azonban visszaesőben van. ! *, !., U.MTJ Üldöztetések tegnap és ma Megtartotta újévi ülését a Keresztény-Zsidó Társaság ► A 2009. esztendő egyházi történéseit, eseményeit összegezte a Keresztény-Zsidó Társaság január 12-i összejövetelén. Egyebek mellett a Magyarországi Evangélikus Egyház rendezvényei és a világszerte tapasztalható keresztényellenes megmozdulások, atrocitások, illetve az iszlám erősödő terjeszkedési törekvései, valamint a modern kori antiszemitizmus által felvetett kérdések kerültek szóba. A Deák téri evangélikus gyülekezet nagytermében ehhez kapcsolódóan - immár hagyományosan - sajtótájékoztatót is tartottak Hangfogó nélkül címmel. ■ Dr. Csatári Bence Az est folyamán először dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke, a Keresztény-Zsidó Társaság ügyvezető elnöke tartott rövid összegzést az elmúlt esztendőről. Megemlítette, hogy nem szabad elkendőzni a felmerülő társadalmi problémákat, mert - Illyés Gyulát idézve - „növeli, ki elfedi a bajt”. A konfliktusos helyzetekről - vélekedett - beszélni kell, és lehetőség szerint meg is kell oldani őket, ellenkező esetben a baj még növekedhet is. Beszédében kitért arra, hogy a társadalmi megbékélés és a holokausztra való emlékezés jegyében a Magyarországi Evangélikus Egyház 2009-ben szoborállítással emlékezett meg a vészkorszak idején zsidó felnőtteket, gyermekeket mentő lelkészéről, Sztehlo Gáborról, aki 2009- ben lett volna százéves. Nevét a budavári evangélikus templom falán elhelyezett emléktábla őrzi, tavaly pedig utcát neveztek el róla Budapest XII. kerületében. Sztehlo Gábor volt az, aki 1945 után a csendőrök, kulákok és más üldözöttek gyermekeit gondozta a Gaudiopolis gyermekvárosban, majd ennek a Rákosi-korszakban bekövetkezett államosítása után testi és szellemi fogyatékkal élőkkel foglalkozott - mutatott rá a püspök. Fabiny Tamás szólt a szintén a társadalmi problémákra megoldást kereső Kékén András evangélikus lelkész tevékenységéről, aki ugyancsak mentett zsidó gyermekeket, és szintén 1909-ben született. A püspök arra is emlékeztetett, hogy amikor a nyilasok razziáztak, a budapesti Deák téri evangélikus templom szószékén bújtatott el egy gyermeket, aki ennek a meglehetősen vakmerő, a nyilas uralmat megfricskázó lépésnek köszönhette végül életét. Kékén András volt az, aki megtudván, hogy a Király utcánál megöltek egy zsidó öregembert, azonnal a helyszínre sietett, majd ennek hatására eltért az előre meghatározott textustól, és az irgalmas szamaritánus példázatáról prédikált. A szószékről keményen ostorozta a nyilas terrort, holott úgy tudta, hogy a szertartást közvetíti a rádió is. A börtöntől akkor csak az mentette meg, hogy az előzetes tervektől eltérően a háborús hadműveletek miatt elmaradt a közvetítés. Kékén András emellett Hódmezővásárhelyen gyermekotthont alapított az árva és nyomorban élő gyerekeknek. Ez sem volt elég azonban ahhoz, hogy az Államvédelmi Hatóság az ötvenes években ne vigye be főhadiszállására, az Andrássy út 60.-ba. Ennek következtében Kistarcsára internálták, és szabadulása után sem szolgálhatott lelkészként. Az evangélikus püspök elismerően beszélt arról, hogy az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem eredményesen kezdett sikeres együttműködést több keresztény felsőoktatási intézménnyel. Az eseményen Víz Péter, a Krisztusi Szolidaritás nevű nemzetközi szervezet magyarországi tagozatának ügyvezető igazgatója a világon, főleg az iszlám területeken az elmúlt években tapasztalható keresztényellenes akciókat vette számba. A 2009-re vonatkozó szomorú hírcsokrot Poór Tünde, a Magyar Katolikus Rádió munkatársa olvasta fel. Szóba került, hogy szerte a világon jelenleg 230 millió keresztényt üldöznek, „ami hatalmas szám”, és elsősorban az iszlám világban, illetve Ázsiában kell erőszakot elszenvedniük. Algériában például most is tíz bírósági eljárás van folyamatban, Bangladesben a buddhisták a keresztény hitre térteket vissza akarják kényszeríteni a buddhista hitre, Bolíviában pedig katolikus kápolnákat romboltak le - szóltak a híradások. Beszéltek arról is, hogy Egyiptomban - ahol mintegy tízmilliós kopt keresztény közösség él - kolostorokat zártak be, továbbá a muszlim hitről áttérteket életveszélyesen megfenyegetik. Az is problémát okoz - szólt a keresztényüldözés ellen alakult szervezet összefoglalója -, hogy az egyiptomi hivatalokban nem hajlandók a személyi igazolványok vallási hovatartozást jelző rovatában a „mohamedán” bejegyzést átírni „keresztény”-re. Az utóbbi idők legtragikusabb cselekménye viszont az volt az észak-afrikai országban, hogy január 6-án hat hívő keresztényt lelőttek az arabok. Az is hasonlóan szomorú esemény volt, amikor egy kopt szertartás után lányokat raboltak el, és erőszakkal muszlim férfiakhoz adták őket feleségül - tették hozzá. A 20,09-ről, szóló beszámolóban megemlítették, hogy India Orissa tartományában több tízezer keresztényt üldöztek el lakhelyükről, ami ellen XVI. Benedek pápa is felemelte a szavát. A nemzetközi szervezet statisztikája szerint Irakban a 25 milliós népességen belül a keresztények lélekszáma 1,4 millió főről 400 ezerre csökkent, ugyanígy a több ezer fős zsidó közösségből is alig maradtak néhányan hírmondónak. Elmondásuk szerint a nemzetközi szervezet az üldözötteknek többek között élelmiszercsomagokat szállít, illetve jogi úton is fellépnek - egyelőre nem túl sok eredménnyel - a törvénysértések ellen. A kínai keresztény evangélizációra a hatóságok őrizetbe vétellel reagáltak, ami ellen pedig a Krisztusi Szolidaritás nemzetközi tiltakozó akciókat szervezett. Németh Pál református lelkész az eseményen azt a külföldön elterjedt véleményt idézte, hogy Svájcban „a félelem diktálta a népszavazás eredményét” amikor nem engedélyezték, hogy a mohamedán mecsetek mellé minareteket építsenek. Svájc ugyanis - vélekedése szerint - tart a muzulmánok számának dinamikus növekedésétől, holott ők törvényesen telepedtek le, és megilleti őket a vallási épületek építésének joga. Mint mondta, „minden más vallásra tudnak az európaiak európai módon reagálni, kivéve a mohamedánt” Ennek egyebek mellett az lehet a magyarázata, hogy a muszlim közösséget erőteljesen védi az a tény, hogy ha valaki áttér más hitre, akkor azt az embert megölik. Náluk tehát a vallás - szemben a mai szekularizált nyugati világgal - nem magánügy, hanem közügy - mutatott rá Németh Pál. Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára az est zárásaként a tavalyi év magyarországi egyházi közéleti megnyilvánulásait vette számba. Egyebek mellett említette, hogy a katolikus, a református, az evangélikus és az izraelita felekezet közleményben emelte fel szavát a szlovák nyelvtörvény végrehajtása ellen, mert az az alapvető alkotmányos emberi jogokat sérti. A főtitkár arról is beszélt, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elhatárolódott a Jobbik Magyarországért Mozgalom adventi keresztállítási akcióitól, mondván, hogy a keresztet mint a kereszténység egyik legfontosabb szimbólumát nem lehet politikai célokra használni. Ugyancsak érintette többek között, hogy a román püspöki konferencia néhány tagjával tárgyaltak Erdélyben az MKPK képviselői, és azt, hogy a kommunizmus idején mártírhalált halt Meszlényi Zoltán néhai esztergomi segédpüspököt boldoggá avatták. Kitért arra is, hogy az MKPK kiadott egy körlevelet tavaly szeptemberben az új pogányság ellen. A dokumentum szerint „az ősmagyar íö szinkretizmus (...) nagyon veszélyes, mert kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ, és könnyen megtévesztheti még a vallásukban hívőket is. (...) Olykor még a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is felhasználják arra, hogy a pogányságot népszerűsítsék.” Véleménye szerint „az új pogányság voltaképpen egy ponton antiszemitizmus, vagyis nyílt zsidóellenesség” mert Jézusról azt állítja, hogy nem zsidó volt, hanem „sumér, párthus, de legfőképpen magyar”. A szerző újságíró, a Magyar Távirati Iroda tudósítója Míg az egyiptomi hivatalokban nem hajlandók a személyi igazolványok vallási hovatartozást jelző rovatában a „mohamedán” bejegyzést átírni „keresztényre, az Izraelben szolgáló keresztények teljes (vallás)szabadságot élveznek. (A felvétel a jeruzsálemi kopt központban készült.)
