Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-01-17 / 3. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2010. január 17. *• 13 „Örökbefogadás” bogiári módra ► „Fogadja örökbe a balatonboglári evangélikus templomot egy hónapra!” - olvashattuk a www.evangelikus.hu honlap nyitóoldalán. A felhívás részleteiről Czöndör István gyülekezeti munkatársat (képünkön) kérdeztük.- Tavaly szeptember elején kerültem Boglárra; még az ismerkedés, ezzel együtt pedig a gyülekezetépítés időszakát éljük. Az őszi nagytakarításra készülve partvissal-vödörrel álltam ki a gyülekezet elé, és buzdítottam őket arra, hogy - mintegy „csapatépítő tréningként” - együtt seperjük ki, mossuk tisztára a templomot. Az „örökbefogadási akció” gondolata akkor fogalmazódott meg bennem, amikor rádöbbentem, hogy még nincs jól bevált gyakorlata annak, hogy melyik vasárnap ki díszíti fel az oltárt és gyújtja meg rajta a gyertyákat.- Pontosan mit tartalmaz a felhívás?- Az örökbefogadó vállalja, hogy egy hónapon keresztül minden vasárnap és ünnepnap gondoskodik arról, hogy legyen virág az oltáron, emellett pedig legalább egyszer a templomot is kitakarítja. „Cserébe” a hirdetések között megköszönjük szolgálatát, a neve felkerül az úgynevezett „keresztszülők falára” a gyülekezeti újságban is beszámolunk a támogatásáról, és ha esetleg egyébként nem a mi egyházközségünkhöz tartozik, akkor tiszteletbeli gyülekezeti tagunkká fogadjuk. Szeretnénk megszólítani azokat is, akik ugyan már nem itt élnek, de Boglárról és környékéről származnak, és szívükön viselik a gyülekezet és a templom sorsát. Ők pénzadománnyal „válthatják ki" az oltárdíszítés és a templomtakarítás szolgálatát.- Mik a visszajelzések, az eddigi tapasztalatok?- Az első meghirdetés után rögtön egészen ez év februárjáig „elfogytak” a hónapok. A feladatot vállalók nagyon várták-várják már, hogy rájuk kerüljön a sor. Azt szeretném, ha mindenki megtalálná a saját szolgálati helyét a gyülekezeten belül, és tisztában lenne azzal, mi az, amivel hozzá tud járulni egy-egy alkalom megrendezéséhez, és egyáltalában az egyházközség működéséhez, gyarapodásához. A felelősségvállaláson keresztül pedig a közösséghez tartozását és a számontartottságát is megélné... ■ V.J. Munkacsoportok alakultak a soltvadkerti evangélikus presbitériumban Öt munkacsoport létrehozásáról döntött a soltvadkerti evangélikus presbitérium. Péczka Ferenc, a gyülekezet felügyelője szerint szükség van a megújulásra, mivel az énközpontú gondolkodás hatására az emberek kevésbé nyitottak a közösségi rendezvények iránt. Az öt, egyenként hét-tizenkét főből álló munkacsoport megalakításának az a célja, hogy a hívők és az egyház kapcsolata aktívabbá váljon. A diakóniacsoport az idős, beteg gyülekezeti tagokkal való kapcsolattartásban nyújt segítséget. Nyilvántartják és felkeresik azokat a családokat, ahol hosszan tartó betegség vagy öregség miatt nehézkessé vált a mindennapi élet, valamint az esetleges úrvacsoraigényt is továbbítják a lelkésznek. A karbantartó csoport feladata az egyházi ingatlanok állapotának figyelemmel kísérése, a szükséges felújítási vagy karbantartási munkák megszervezése. Az új épület megvásárlásával kapcsolatos teendők lebonyolítása szintén az ő hatáskörükbe tartozik. A jubileumcsoport nyilvántartja a gyülekezeten belüli kerek évfordulókat (elsősorban konfirmálások, házasságkötések, a gyülekezet történelmének meghatározó dátumai), továbbá megszervezi az ezekhez kapcsolódó megemlékezéseket. A korábbi lelkészek, tanítók sírjának gondozását is ők végzik. A médiacsoport feladata a gyülekezetei érintő információk továbbítása a mai kor kommunikációs eszközeinek a felhasználásával. A saját internetes honlap és a Gyülekezeti Hírmondó modern és hatékony híráramlást tesz lehetővé a hívők és az egyház között. A rendezvényszervező csoport azért jött létre, hogy a már meglévő, hagyományos rendezvényeken túl új programokkal gazdagítsa a soltvadkerti evangélikus közösség életét, valamint a testvérgyülekezettel való kapcsolattartásról is ők gondoskodnak. Eddig nem volt ilyen szervezeti felosztás a presbitériumon belül, így ez a lépés komoly változásokat hozhat a gyülekezet életében. Péczka Ferenc úgy látja, hogy már most kézzelfogható eredményei vannak az átszervezésnek, mivel a nagy létszámú presbitérium a kisebb, szakosodott és jobban mobilizálható szervezetein keresztül sokkal hatékonyabban képes ellátni a feladatait. ■ - vastag -Aligha akad művészetkedvelő széles e hazában, aki ne ismerné a gödöllői királyi kastélyt, akár látogatóként a helyszínen csodálta meg, akár könyvben, netán filmen látta, hiszen az épületegyüttes a barokk építészet tanulmányozásának egyik kiváló forrása. Szemet gyönyörködtető sétára csábít a - hatalmas parkkal bíró - királyi lak. A zseniális Bach mester talán éppen lelkesen komponálta legújabb kantátáját Lipcsében - az 1730-as évek második felében -, amikor korának egyik emblematikus alakja, Mária Terézia esászárnő bizalmasa, gróf Grassalkovich Antal magyar főnemes megbízást adott egy jó nevű salzburgi építésznek: készítsen egy pompás épületet a monarchia egyik távoli zugában, Pesthez közeli, mezővárosi birtokán. Az elkövetkező századok a kastély életében sem múltak el nyomtalanul. Bővítések, átalakítások, építések, bontások követik egymást, a korszellem, a tulajdonos pénztárcájának vastagsága és ízlése szerint. 1867-től azonban - országgyűlési határozat alapján - a koronajavak állományába kerül, és a mindenkori uralkodó rezidenciájává válik. Előbb a Habsburg-dinasztia tagjait fogadta, majd Horthy kormányzó számára rendezték be. Nemcsak a pompás termek, a hatalmas park, a szép és csendes környezet, de a magyarsághoz húzó szíve is oka lehetett annak, hogy I. Ferenc József neje, Erzsébet királyné, a népszerű Sisi is szívesen időzött itt, akit mindig különös szeretettel fogadtak - tartja a hagyomány. KIRÁNDULÓ GYÜLEKEZETEK FIGYELMÉBE Séta a barokk jegyében A gödöllői Grassalkovich-kastély A második világháború is nyomot hagyott az épületen, még jóval a harcok befejezése után is heves csatákról és vandál katonákról árulkodtak a sokat látott falak. Később szociális otthont és szükséglakásokat alakítottak ki az elmúlt rendszer művészetek iránt kevésbé fogékony, ám befolyásos korifeusai, de volt a kastély egyetem és gyári telephely is. A jelenlegi kiállítás keretében főként a királyi család által használt helyiségeket járhatjuk végig. A szobákban korhű berendezés látható, sőt néhányban használati, ruházati tárgyakat is kiállítottak. Pont olyanokat, amilyenekben gazdáik koptatták a kövezetét. Sisinek, a királynénak külön kiállítási részt is szenteltek. Néhány személyes tárgyát, korabeli képeket és a sok helyen látható fehér mellszobrát állították ki. A falakon függő festmények néha mosolyt csalnak egy-egy látogató arcára. Az idealizált arc- és emberalak-ábrázolás ma már talán kissé szokatlannak, avíttnak tűnik. A népszerű királyné alakját megidéző, sok látogatót vonzó résszel átellenben lévő traktusban régi, művészi igényességgel rajzolt térképek kaptak helyet. Mellettük egy „titokról” lebbentik fel a fátylat, amely kiállításon ritkán látható: a nyitott ajtón abba a falba süllyesztett kis helyiségbe lehet bekukkantani, ahová maga a király őfelsége is saját felséges lábain közlekedett... A szomszédos fegyverszobában egykori kézitusák, várostromok és párbajok gyilkos eszközei borítják a falakat, és sorjáznak a vitrinekben. Nem messze innen a kastélyhoz épített templom karzatára sétálhatunk ki, és üvegablakon át lenézhetünk a kedves, bensőséges - felújítását már bizonyára régóta nagyon váró - templombelsőre. Az egész épület miliőjében keveredik a régi és a modern. Az impozáns, robusztus márványlépcső aljában kedves jegyszedő néni áll csinos egyenruhában, és mosolyogva kéri a belépőt. Az üvegportál mögötti ajándékboltban múzeumi portékát árulnak, a kellemes hangulatú kávézóban pedig készséggel szolgálnak fel üdítőt a szomjazónak. S lehet esküvői fotózást vagy sétakocsikázást választani, de szerveznek kastélynapokat, színházi és zenei rendezvényeket, családi programokat s különböző kiállításokat is - ahogy ez egy pezsgő életet élő kulturális centrumhoz illik. Igaz, az egykori cserkésztalálkozó helyszíne, a hatalmas park átalakítás alatt áll. Az emeleti ablakokból kikacsintókra vasszörnyekként merednek rá a földmunkagépek. A pálmaház viszont látogatható, a lezárás miatt most azonban körbe kell menni, mert csak kívülről, a szomszédos mellékutcából lehet megközelíteni. A múzeumegyüttes felújítása jelenleg is folyik, így időről időre újabb területeket nyitnak meg, adnak át a nagyközönségnek. A látogatók pedig szakadatlanul jönnek, amolyan igazi turista-zarándokhely lett a gödöllői kastély. Legtöbbször német beszédet hallani, de - a parkoló buszok országjelzései alapján úgy tűnik - más nációk utazói is szívesen és szép számmal megfordulnak a falak között. Érdemes néhány évenként visszatérni. Megnézni a frissen átadott részeket, a folyamatosan szépülő, rendezett környezetet. A barokk pompája és vidámsága örömmel tölti el a látogatót, kellemes, könnyed sétát, merengést ígér idősnek, fiatalnak egyaránt. S noha nem legjelesebb nemzeti hőseinkről vallanak itt a kövek, tagadhatatlanul népünk históriájának egy darabjával, évezredes múltunk egy igen jelentős időszakának részleteivel ismerkedhetünk meg alaposabban. Kiváltképp, ha látogatásunkat a szezon utánra, kevésbé mozgalmas időszakra időzítjük. ■ Gyarmati Gábor