Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2010-05-23 / 21. szám

8 ■m 20X0. május 23. PANORÁMA Evangélikus Élet 2. ökumenikus egyházi napok -KIRCHENTAG 2010 • München - magyarokkal Bocsássuk előre: nem ez a panoráma­oldal lesz az egyszeri híradás lapunk­ban a május 12-16. között München­ben lezajlott 2. ökumenikus egyházi napokról. De nem is a szerkesztőé az első szó, hiszen jelen számunk 3. ol­dalának i^gtá/o/d rovatában Fabiny Ta­más külügyekért is felelős püspök magyar nyelven is, mert a külföldi vendégek részére szerda kora délután tartott „megnyitót” követően - Gö­rög Tibor február óta Berlinben élő evangélikus lelkész személyében - a Magyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsának (MEÖT) korábbi főtitkára tájékoztatta a mintegy há­átfogó összefoglalóját adja e mintegy háromszázezer keresztényt megmoz­gató németországi találkozónak. Miután némely szerzőnk lapzár­tánkkor még haza sem érkezett a múlt vasárnap zárult Kirchentagról (2. Ökumenischer Kirchentag volt a ren­dezvény hivatalos német elnevezése), a szomszédos hasábokon főként a ma­gyar vonatkozású ,;történéseket” igye­keztünk dokumentálni. Elfogultsá­gunkat menti, hogy a mintegy négy­ezer külföldi delegátus sorában a 740 fős magyar ökumenikus csapat volt az ötödik legnépesebb küldöttség. (És ak­kor még nem is szóltunk a hivatalosan nem regisztrált, illetve az országunk határain túlról Münchenbe sereglett magyar ajkú keresztényekről.) A hiteles statisztikai adatokról egyébként szintén értesülhettünk Dr. Görög Tibor romezer programot tartalmazó 720 oldalas műsorfüzet átolvasásába be­lefáradt magyar csoportot... ■ T. Pintér Károly Mi a kísértés? A Kirchentag hatalmas. A lenyűgö­ző méretek nemcsak a belvárosban felállított színpadokra értendők, ha­nem a Messe (vásárváros) területén lévő kiállítóterületre is, az egyházi na­pokra igénybe vett csarnokok ugyan­is pontosan egy metrómegállónyi távolságot hidalnak át. Ekkora térben kellett a különböző keresztény szer­vezeteknek megtalálniuk a módját annak, hogyan keltsék fel maguk iránt a látogatók érdeklődését, akik­nek sietősen is vagy tíz percükbe telt, míg a nyugati Ai-es csarnoktól elér­tek a keleti A6-osig. Az egyik legkedveltebb helyszín azonban mégiscsak a B2-es épület volt, amely valójában csak néhány - kék szőnyegfolyóval összekapcsolt - oázisból állt. A szikladekorációk és a valódi pálmák között nemcsak pihe­nésre nyílt lehetőség, de az ötletgaz­dák gondolkodásra is késztettek. A kísértés oázisában például szé­les papírcsíkok várták azokat, akik meg akarták osztani a többiekkel a látásukat arról, hogy mi a kísértés. A „csokoládé” a „szerelem” és az „új iPhone” mellett továbbgondolható válaszokat is őriztek a hosszú sza­lagok: „kérdés: mi teszi a kísértést kísértéssé?”, „a bizalmat hátrahagy­ni”, „szorongani, mielőtt feladunk valamit” „elérni az emberségünk ha­tárára”... Akiknek nem adott elegendő pihe­nési lehetőséget a „kávéházi” oázis, felkereshették a hallgatás helyét, ahol a magas sziklafalakkal körbevett, nagy belső térben többen szundítot­tak is egyet a vásári forgatag pere­mén. És mielőtt az olvasó azt gondol­ná, hogy csak a lazítás és a szórako­zás céljait szolgálták a pálmaligetek, tudni kell, hogy az imádság és a munka oázisában a lelki feltöltő­­désre vágyók is megtalálhatták a he­lyüket. ■ NB Honfitársaink az utcán A második ökumenikus egyházi na­pok szerdai nyitó istentisztelete után valódi fesztiválhangulat uralkodott el a városon. Ez volt a Találkozások es­téje (Abend der Begegnung). Több ut­ca hosszan sorakoztak a keresztény egyesületek, intézmények, gyüleke­zetek és népek sátrai, iit-ott színpa­dokkal, pódiumokkal kiegészülve. A közös bajor-magyar sátor a Her­ve a szerteágazó bajor-magyar evan­gélikus kapcsolatot. Az udvarra esz­­kábált színpad kulturális program­jában a Smidéliusz Gábor vezette budapesti Credo együttes koncertje kapott helyet, de egy színpad-átren­dezési szünetet kihasználva Kulich Gábor is felettébb sikeres táncisko­lát „nyitott”. Mivel az újabban Bóra Katalin né­zi Credo együttes zog-Wilhelm-Strafién kapott helyet, nem messze a Magyar Katolikus Misszió sátrától. A közelben lévő színpadon lépett fel a pécsi gospel­­kórus és a müncheni magyar refor­mátus gyülekezet táncegyüttese is. Bár a magyaros ételek főzése - szervezési problémák miatt - csak kissé megkésve kezdődhetett, a mé­retes adagok annál sebesebb tempó­ban fogytak. A hangulat fokozásáról a helyszínre Balatonszárszóról érke­zett Végh Szabolcs, illetve a csömö­ri Kulich fivérek gondoskodtak, akik pillanatokon belül fergeteges tánc­házhangulatot varázsoltak az utcára. Az arra sétálók többsége nem tudott ellenállni az invitálásnak, és hamaro­san magyar, német, holland és ki tud­ja, még milyen náció ropta együtt a táncot az erdélyi dallamokra. A Pécsről érkezett főzőcsapat pénteken a müncheni „Üllői úton”, vét viselő Meissner-straßei egyházi központ szabadtéri színpadán a pé­csi gospelkórus nem volt műsoron, tagjai fogták magukat, és elmentek München egyik sétálóutcájába, a Kaufingerstrasséra, ahol utcai hang­versenyt rögtönöztek. Nemsokára je­lentős sokaság vette körül a több nyelven éneklő együttest. A feszes ritmus keveseket „hagyott nyugton”, így hatalmas kört formálva együtt táncoltak a gospelesekkel. „Kik ezek? Honnan jöttek?” - fogalmazódott meg többekben a kérdés. Jó volt mondani a választ: „Magyarország­ról, az evangélikus delegáció tagjai vagyunk!” A kórus szombaton a vendéglátó schrobenhauseni gyülekezetben adott koncertet, amit ismét magya­ros vacsora, jóízű beszélgetések és egy kis mulatozás követett. Másnap reggel a schrobenhauseniek és a ma­Erdélyi dallamok a Herzog-Wilhelm-Strafién a Bajor Tartományi Evangélikus Egyház központjában volt hivatalos több kondér marhapörkölt, majo­­ránnás csirke és néhány száz pala­csinta elkészítésére, ezzel ünnepel­gyarok abban a reménységben bú­csúztak el egymástól, hogy az együtt töltött napoknak biztosan lesz foly­tatása. Közöttünk - és bennünk. ■ Dr. Sramó András Dr. Erdő Péter Teljesen megtöltötték a belvárosi St. Michaels jezsuita templomot azok a látogatók, akik péntek délután az Er­dő Péter bíboros által celebrált misén vettek részt. Az esztergomi érsek az Európai Püspöki Konferenciák Taná­csának elnökeként volt ünnepi szó­noka is a Nemzetek istentisztelete el­nevezésű alkalomnak. A Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia tagjai közül a külföldi magya­rok lelkipásztori gondozásáért fele­lős püspök, Cserháti Ferenc is közre­működött a liturgiában, melynek so­rán német, cseh, magyar, spanyol,

Next

/
Thumbnails
Contents