Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-05-16 / 20. szám
12 41 2010. május l6. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet Balatonpárszó Egyetemi gyülekezetvezetők tópartija ► A lelkészi munka egyik legnehezebb területe a hívők és keresők mellett a kívülállók sokaságát is magába foglaló, Bibliát esetenként hírből sem ismerő, sűrűn cserélődő tagokból álló egyetemi gyülekezetek pásztorolása. Ilyen merészen sokszínű egyetemi közösségek önmagukat végiggondoló hétvégéje zajlott április 30. és május 2. között Balatonszárszón, az Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban. Ennek szellemében - korunk egyik nagy költőjének szavaival élve - el is hangzott Balaton-pár-szó. Joggal találhatjuk rendkívülinek, hogy egy olyan közösség, amely jószerivel fölmérhetetlenül megterhelt missziós tevékenységet végez, mégis közösségnek nevezhető. Azért fölmérhetetlenül megterhelt, mert bár vannak ennél nehezebb területek, itt valóban számolni kell azokkal, akik nemhogy nem olvastak Bibliát, de határozottan csupán a közösség áldásait keresik, s olybá tűnik, hogy itt valahogy sikerül megtalálniuk - miközben akár a buddhizmus, alapjairól gondolkodnak, akár bármely tételes vallás dogmáiból kiábrándultak. Ékes bizonyítéka a közösségi létnek nemcsak az, hogy milyen szép és elmélyült áhítatot vezényelt Buddy Barnabás, a miskolci egyetemi gyülekezet lelkésze vagy Mónus Györgyi pécsi egyetemi lelkész, illetve hogy milyen hét határra zengő záró istentiszteletet tartott Körmendy Petra, a budapesti egyetemi gyülekezet lelkésze az Égígérő gospelkórus hathatós segítségével, hanem az is, amikor Kézdy Péter piliscsabai lelkész csudaszép esti áhítata végén kollégánk és barátunk, Mezey Gábor elhunytát szóval és lélekkel kísérve valóban közösségként sirattuk meg. Nem volt szükség az előadók titulusainak hangsúlyozására sem; olyan élvezetes, gondolatébresztő és - talán szabad mondani - paradigmaváltó előadásokat tartottak, amelyek minden egyetemi cím említését fölöslegessé teszik. Csepregi András az alternatív Jézus-teóriákról előadást tartva vitát generáló, ugyanakkor egyháztörténetileg összefogott, kérdésektől mégsem mentes beszélgetést indított el. Olyannyira, hogy a fölvetett gondolatok taglalása késő éjszakába nyúlt, s talán le sem zárult teljesen. Élményszámba megy, ha egy komoly előadó sokáig beszélget a hallgatóság kérdezni hajlandó és képes tagjaival. Hasonlóképp történt ifj. Cserháti Sándor szegedi - többek között egyetemi - lelkész előadásán, ahol az előző esti beszélgetés következményeként keveset pihent hallgatóság egész egyszerűen nem akarta befejezni az alkalmat, mert az ifjabb „Sankó” annyira újszerűén nyilatkozott a protestáns teológia által a kereszthalálhoz képest némileg elhanyagolt krisztusi életről, hogy sokan valóban elgondolkodtak: így is lehet nézni, így is lehet látni? Több egyetemi lelkész utólagos vélekedése szerint is lenyűgöző volt, s mivel mindezekről hangfölvétel is készült, meghallgatható. Érdemes. Mindezen előadásokat földolgozandó különféle műhelyek alakultak, például a Balázs Viktória debreceni lelkésznő által tartott filmes meditáció vagy a Körmendy Petra által tartott, biblikus alapú drámapedagógiai délután. Vélhetőleg sokat mond mindezekről, ha megemlítjük, hogy nem kevesen sírtak a távozás fölött érzett bánatukban és a közeli viszontlátás örömének reményében. Mezey Gábor elment, de közösség is alakult ugyanakkor: így vesz el és ád az Úr. ■ Liszka Viktor ► Az ország minden tájáról érkeztek fiatalok - Békéscsabától Kőszegig, mintegy ötvenen - Aszódra, az evangélikus kollégiumok országos találkozójára. A rendezvénynek április 23. és 25. között a helyi evangélikus gimnázium adott otthont. Az esemény fókuszpontjában Aszód és a kistérség kulturális öröksége volt. Ennek a jegyében a vendégek - illetve velük együtt az egyházmegye fiataljai - pénteken, a „Zsindelydélután” keretében először a helyi népművészettel ismerkedhettek meg. Jó lehetőség volt ez arra, hogy „megkóstolják” az intézményt, és találkozzanak az evangélikus iskolai diákélettel. A délutánt - rövid áhítat után - Hoppál Mihály néprajzkutató, az Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója nyitotta meg a Galga mente EKOT 2010 mint néprajzi táj című, érdekfeszítő előadásával, majd a sok érdekes információ után kikapcsolódásképpen a János vitézt láthatták az egybegyűltek, interaktív mesejáték formájában, Boka Gábor segítségével. Az estét táncház, majd sportolási lehetőség zárta. Másnap persze voltak gondok a felkeléssel, de a diákok azért idejében összekapták magukat. A szombat számtalan újdonságot tartogatott. Délelőtt a magával ragadó áhítat és az azt követő hosszú közös éneklés után a kollégiumok mutatkozhattak be, majd vidám vetélkedő vette kezdetét, vegyes iskolaközi csapatokkal, egymás jobb megismerése, a barátkozás érdekében. Ebéd után a résztvevők buszba szálltak, és látogatást tettek a domonyvölgyi Lázár lovasparkban, ahol sétakocsikázással, majd lovas bemutatóval kedveskedtek nekik. Következő programként - tárlatvezetéssel - megcsodálták a gödöllői királyi kastélyt, innen indultak vissza Aszódra. A szervezők estére fáklyás felvonulást szerveztek, melynek keretében a fiatalok megkoszorúzták az 1848-as emlékművet, és elmentek az Aszódi Petőfi Múzeumba is, ahol az igazgató mutatta be a város történetét, és meglepetéssel is szolgált a diákoknak. Bármily remek volt is az együttlét, vasárnap elérkeztek a búcsú pillanatai. Délelőtt istentiszteleten vettek részt a diákok, majd Kalina Katalin, egyházunk oktatási és iskolai osztályának vezetője jelenlétében értékelték az együtt töltött napokat. A búcsúzás nem a szomorúság jegyében, hanem a viszontlátás reményében zajlott, és sok énekkel, nevetéssel ért véget az alkalom. A csapatok jó hangulatban indultak haza ebéd után. A családias légkörű hétvége után a résztvevők bizonyára mindannyian maradandó élményekkel intettek búcsút Aszódnak. ■ Matejka Judit - Medgyesi Márton ► Nemrégiben jelent meg a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában a Panoráma sorozat biológia-, kémia-, fizika- és földrajztankönyve. Az általános iskolai 7. osztályos földrajzkönyv Gruber László és Huszár Tamás munkája. Az alkotók egy időben munkatársak voltak az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében; a kiadó mintegy másfél évvel ezelőtt kérte fel őket a munkára. A könyv közel háromnegyedét jegyző Gruber László a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanára.- Ilyen szép kivitelű földrajztankönyv még nem jelent meg Magyarországon - mutatja büszkén Gruber László a könyvet, melyet gyönyörű fotók színesítenek. - Igyekeztünk megőrizni a korábbi tankönyvek értékekeit, és persze az alapkövetelmények, a kötelező témakörök is mind benne vannak, de azért próbáltunk élni - az eléggé szűkre szabott - szabadságunkkal is. Speciális ez a kiadvány a mai Magyarországon; mi szakmunkafüzetnek neveztük el. Nem csak tanít - tankönyvet is ír Beszélgetés Gruber Lászlóval- Gondolom, az összeállított anyag hozta magával az újfajta elnevezést. Hogyan épül fel a kiadvány, milyen újdonságok jellemzik?- Minden lecke két-három ismeretközlő oldallal kezdődik, aztán jönnek a feladatok, amelyek különböző nehézségi fokúak: a logikai, számításos, ábraelemzéses feladatok mellett jelentős szerepet kapnak az olyanok is, mint például a hibakeresés, a virtuális utazás, a diagramszerkesztés és -értelmezés. Ugyanakkor az aktuális globális problémák feltárásáról sem feledkezhettünk meg. A könyv megírásakor az volt az elsődleges célunk, hogy gondolkodtassuk (!) a gyerekeket, s ne csupán az újonnan megszerzett ismereteket ismételtessük velük. A terjedelmi megkötések miatt mindössze három olvasmány került a kiadvány végére. Viszont minden leckéhez érdekes cikkeket kerestünk - például a gorillák örökbefogadásáról vagy épp arról, hogyan lehet egy gyerekjátékkal energiát termelni Afrikában -, ezeket biztosan el fogják olvasni a tanulók. A témákhoz kapcsolódik egy-egy szövegértési feladat is, ami manapság a kompetenciaalapú oktatásban nagy szerepet kap. Minden lecke végén található egy angol kisszótár, illetve egy linkgyűjtemény, ami további kutakodásra ad lehetőséget. Az egyes témák összefoglaló kérdések sorozatával végződnek. Újdonság, hogy úgynevezett visszacsatoló leckéket is tettünk a könyvbe, Diákszemmel címmel. Itt azokra a kérdésekre kapnak választ a fiatalok, amelyekben sokszor tévedni szoktak - például hogy mi a különbség a hurrikán, a tornádó és a tájfun között, és hasonlók.-Ön a tanórákon igyekszik izgalmas dolgokat is szóba hozni az éppen tárgyalt témakör kapcsán. Van erre mód egy tankönyvben is?- Mániám, hogy egy (földrajzjtankönyvben mindenképpen legyen egy csomó „hülyeség” is, hiszen az érdekli legjobban a gyerekeket. Én a „Nehogy elolvasd!” címet adtam volna az ilyen anyagoknak, végül No de ilyet! lett a címük. Rengeteg érdekességet tartalmaznak országokról, kontinensekről, népekről, kultúrákról. Garantálom, a fogalomtár sem a tankönyvből. A belső borítókon található függeléknél igyekeztünk odafigyelni, hogy aktuális adatok szerepeljenek benne. A tankönyvhöz feladatgyűjtemény is kapcsolódik. A témazáró feladatlapokon most dolgozom. Ami még újdonság, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadó internetes honlapján digitális tananyagként is elérhetők lesznek az újabb fejlesztések. Illetve készül tanári kézikönyv is, amely igazából megoldókulcs lesz - a pedagógusok örömmel veszik az ilyen segédanyagot. * # * Gruber Lászlónak 2004-ben már megjelent egy egyetemi tankönyve Ausztrália, Óceánia és az Antarktisz természeti földrajza címmel. A bonyhádi gimnázium tanára a Szegedi Tudományegyetem óraadója is, és törekvéseit látva bizton állíthatjuk, hogy a jövőben is találkozhatunk nevével a tankönyvkiadásban. ■ Máté Réka hogy a tankönyv ezen részét diákjaink „rongyosra” fogják olvasni.- Bizonyára nem hiányoznak a „komoly” dolgok sem a kiadványból...- Természetesen a már fentebb említettek mellett nem hiányozhat
