Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-03-21 / 12. szám
14 4» 2010. március 21. KRÓNIKA Evangélikus Élet ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A TELEVÍZIÓBAN Bemutatkozik a Pestszentlőrinci Evangélikus Egyházközség Pestszentlőrincet már 1424-ben említik - Zenth-Lewryncz alakban - a krónikák. A falut Zsigmond király ajándékozta második feleségének, Borbálának. A19. században Kispesthez csatolták. A pestszentlőrinci evangélikusság 1922-ben Kispest fiókegyházává, majd 1927-ben Soroksárpéterivel, a mai Pestszentimrével együtt missziói egyházzá szerveződött, és 1929- ben önálló anyaegyház lett. Az épp hogy önállósult gyülekezet Sokoray Károly lelkész vezetésével templom építésére szánta el magát. Az építkezés 1932. július 4-én kezdődött a pestszentlőrinci Benkő János építészmérnök tervei szerint, és még abban az évben, december 18-án Raffay Sándor püspök felszentelte az épületet. Mindez a nagy gazdasági világválság idején történt! 1943-ban orgonával, 1948-ban oltárképpel gazdagodott a templom. A szocializmus évtizedeiben megtört a gyülekezet fejlődésének lendülete. A nyolcvanas évek második felétől Havasi Kálmán munkálkodása nyomán ismét megélénkült a közösségi élet. 1993-ban fölépült az új parókia és gyülekezeti terem. Az egyházközség negyedik lelkésze, Győri Gábor 1998-ban kezdte meg szolgálatát. 2003-tól Dr. Korányi András, 2005-től Hulej Enikő is segít a lelkészi munkában. Az épület hetvenöt éves jubileumát ünneplő közösség 2007-ben „Élő kövek templomának” keresztelte lelki otthonát, azzal a vággyal, hogy ne csak kövekből, hanem hitben elkötelezett emberekből is templom épüljön. Öröm látni a fiatalokból és idősebbekből álló lelkes munkatársi csoportok tevékenykedésének gyümölcseit a gyülekezeti élet szinte minden területén, mégsem lehetünk elégedettek. Kerületünkben is vannak széteső családok, kallódó fiatalok, magányos öregek, munkanélküliek, megélhetési gondokkal küszködök. Bőven van lehetőségünk arra, hogy hitünket a cselekvő szeretetben tegyük láthatóvá. Evangélikus istentisztelet a Magyar Televízióban Március 28-án, virágvasárnap 11 órától istentiszteletet láthatunk a Magyar Televízió egyes csatornáján Pestszentlőrincről. Igét hirdet Győri Gábor espereslelkész. Szólnunk kell még templomunk ékességéről, a prédikáló szárnyas oltárról. Adventi és böjti időszakban becsukott állapotban a szenvedő Krisztust ábrázolja („Ecce homo”, hársfa relief; Ryszard Zajq.c, 2007). Jézus testén a vércseppeket virággá formálta az alkotó, jelezve, hogy Krisztus áldozata üdvösségünket szolgálja. Az oltárszárnyak a nagy ünnepek alkalmával szétnyílnak, láthatóvá téve a feltámadott Krisztust mint jó pásztort (Rakssányi Dezső, 1948). A szárnyakra Zsid 13,20-21-ből vett idézet került (hársfa relief; Gidófalvi Kövér György, 2007) Ezzel az igével kívánunk áldást az Evangélikus Élet olvasóinak életére! „A békesség Istene pedig, aki az örök szövetség vére által kihozta a halottak közül a mi Urunkat, Jézust, a juhok nagy pásztorát, tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratának teljesítésére; és munkálja bennünk azt, ami kedves őelőtte Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön-örökké. Ámen’.’ Istentiszteleti rend ♦ 2010. március 21. Böjt 5. vasárnapja (Judica). Liturgikus szín: lila. Lekció: Jn 8,46-59; Zsid 9,11-15. Alapige: 2MÓZ 32,30-34. Énekek: 199-, 379-I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Jorsits Attila; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. II. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; du. 6. Jorsits Attila; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Madocsai Miklós; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (összegyülekezés napja) Donáth László; du. 2.; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv., családi) Bakay Péter; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv., liturgikus istentisztelet) Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv., szuplikáció) Domonkos Tibor; du. 6. (úrv., ifjúsági) Grendorf-Balogh Melinda; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv., szuplikáció) Liszka Viktor; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19-21., I. em. de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10.de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; de. 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (családbarát istentisztelet) dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv., szuplikáció) Pfeiffer Ottó; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Grendorf Péter; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Grendorf Péter; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Hulej Enikő; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. Összeállította: Boda Zsuzsa Tűzeset a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolában Lapzártánkkor, március 16-án este az alábbi hír volt olvasható egyházunk központi internetes portálján, az evangélikus.hu oldalon: „Szarvas - 2010. március 12-én délután tűz ütött ki a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolában, a felső tagozat emeletén - tudta meg szerkesztőségünk Lázár Zsolt evangélikus lelkésztől. A tűzoltók hamar eloltották a tüzet, de így is kiégett egy osztályterem. Valószínű, zárlat okozta a tüzet’.’ Szerettünk volna további részleteket is megtudni a sajnálatos balesetről, de megkeresésünkre sem az egyházközség lelkésze, sem az iskola igazgatónője nem kívánt nyilatkozni az Evangélikus Élet olvasóinak. ■ Lázár Zsolt felvétele Zaveczki József (1955-2010) Tragikus életű kollégától búcsúzunk. Melegszívű, hívő édesanya szülte és nevelte őt mély keresztény hitben. Amikor Zaveczki József megszületett, akkor tombolt Európában a gyermekparalízis. Jóska is ennek a betegségnek az áldozata lett. Gyógyítani nem tudták, járása idővel egyre romlott. Gyermekkorától részt vett a miskolci gyülekezet életében. Konfirmált, és az ifjúsági órák állandó résztvevőjeként egyre nagyobb érdeklődést mutatott a hit és a teológia kérdései iránt. Gimnáziumi tanulmányai alatt a bőrdíszműves szakmát is tanulta, amelyet egy évig gyakorolt. Sikeres érettségi után nyert felvételt az Evangélikus Teológiai Akadémiára 1976- ban. Jelentkezése előtt megismerkedhetett az akkori dékánnal és illetékes püspökével, mivel gyülekezeti lelkésze kétségesnek tartotta, hogy majdani lelkészi szolgálatát - fizikai és egészségi adottságai miatt - képes lesz betölteni. A felvételi bizottság döntése is pozitív volt. Miután lelkészi diplomáját megszerezte, D. dr. Ottlyk Ernő püspök szentelte lelkésszé 1981-ben miskolci templomunkban. Első szolgálati helye a Budai Evangélikus Szeretetotthon volt, majd Csöngéről harangoznak Március 28-án, virágvasárnap délben a csöngei evangélikus templom harangja szól az MRi - Kossuth rádióban. A kemenesaljai földesurak többsége már a 16. század első feléegy hónap elteltével a Nógrád megyei Szirák nagy múltú evangélikus gyülekezetének helyettes lelkésze lett. Időközben megnősült, felesége Urbán Ilona. Házasságukból két szép gyermek született. Sajnálatos módon házasságuk válásba torkollott. Ez megpecsételte további életét és tragikus sorsát. Kilencévi helyettes lelkészi szolgálat után püspöke felmentette Zaveczki Józsefet a lelkészi feladat teljesítése alól, amelyet immár felesége segítsége nélkül nem tudott ellátni. 1992. január í-jétől rokkantnyugdíjas állományba került. Tartózkodási helyéül a gyenesdiási szeretetotthont kínálta fel egyházunk, majd a nyíregyházi Emmaus-otthonba került. Mindkét helyen lehetősége volt áhítatokat tartani az otthon lakóinak. Esztendők múltán szülei lakásába, Miskolcra költözött. Kapcsolatai fellazultak, míg végül Miskolc város egyik jó ellátást biztosító szociális otthonába nyert felvételt. Itt fejezte be szomorú életét. Ravatala mellett Sándor Frigyes esperes hirdette Isten vigasztaló, megbocsátó és bátorító igéjét. Egy nehéz sorsú, sok fájdalmat és csalódást elszenvedett élet fejeződött be ötvennégy évesen. Zaveczki József ben csatlakozott a reformációhoz. Ezekben az években tanítója és lelkésze is volt a településnek, istentiszteletre a szomszédos Ostffyasszonyfára jártak. A ma is látható barokk életét meghatározta a gyermekkori betegség, amelynek belső hitbeli feldolgozása serdülő- és ifjúkorában sikeres volt. Ezt jelzi a megszerzett szakmunkásoklevél, az érettségi, sőt a lelkészi diploma is. Mögötte az édesanya imádsága, a család szeretete és a gyülekezet közössége is rejtőzik. Legfőképp azonban Istenünk kegyelme. Amikor életében az önálló, felnőtt életvezetés és hivatásteljesítés felelős vállalásának korszaka következett, akkor életereje erre kevésnek bizonyult. Sorsának, helyzetének feldolgozásában nehezen fogadott el segítséget. Bár autót is vezetett korábbi éveiben, romló egészségi állapota és jelentkező betegségei sodorták a végkifejlet felé. Beteljesedett a zsoltáros szava: „Erőm megtört az úton, megrövidültek napjaim’.’ (Zsolt 102,24) Zaveczki Józsefet Isten kegyelmébe ajánljuk, akinek szeretete nagyobb a mi szívünknél. Krisztusért legyen az Úr könyörületes hozzá! Sok bánattal és kevés örömmel eltöltött földi élet után legyen övé az örök élet nyugalma és békessége! „A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink..!’ (5MÓZ 29,28) ■ D. Szebik Imre templomot Perlaky Gábor szuperintendens szentelte fel 1784-ben. Huszonnégy méter magas tornya 1902- ben épült. M Forrás: RTVRészletes ERŐS VÁRAK A tapolcai várrom A Balaton-felvidék legpatinásabb épített emlékei az egykoron itt húzódó végvárrendszer erődítései. Többségük kiemelt turisztikai célpont, a nyári pihenőjüket itt töltők számára színvonalas történelmi-kulturális programot kínálva. Tapolca vára azonban kivétel, hiszen nem maga az erődítmény jelent igazi látványosságot, sokkal inkább az a történelmi városmag, ahol romjai megtalálhatóak: a Malom-tó és a templom-dombi romkert, az itteni katolikus templom és általános iskola környezete. Az erődítés története 1347-re nyúlik vissza, Nagy Lajos ekkor adományozta a félremete életmódot folytató karthauziaknak a Templom-dombot is magában foglaló birtokot. Itt a szerzetesrend tagjai a korábbi alapokra megerősített épületeket emeltek. Az 1400-as években udvarházukat tovább erődítik - falakat, bástyákat húznak fel. A török időkben palánkvár is épül, de a két, nem túl jelentős erődítés nem tud ellenállni a beözönlő oszmán hadaknak, amelyek 1554-ben megszállják Tapolca városát. Az 1600-as években ismét megerősítik falait, és a hadiszerencse változása révén újfent magyar katonák állomásoznak benne. Aktív létének utolsó időszaka a Rákóczi-szabadságharc, a vezérlő fejedelem időszakára esik, majd az ország várainak többségéhez hasonlóan pusztulásnak indul, köveit a település építkezéseinél használják fel. Szakszerűen konzervált falszakaszait azonban napjainkban is megtekinthetjük: a hosszan elnyúló, 15. és 17. századi falmaradványokat, valamint két kerek bástyájának alapjait. ■ Rezsabek Nándor
