Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-03-21 / 12. szám
6 -m 2010. március 21. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Történet - metafora - párbeszéd A Jesenius Központ második kötete A hatnemű társadalom szülöttei: harcos nők és szépséges férfiak ► Már óvodáskorban megkezdik a társadalom torzítását, és mindezt törvényi szintre is emelik itthon a gender ideológia bevezetésével - aggódnak a keresztények. Az emberről eddig mint férfiról és nőről beszéltünk. Kinyitottuk a Bibliát, és egyértelmű volt, hogy mi a helyes. „Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket.” (íMóz 1,27) Új idők dörömbölnek. Egyes ideológiák már hat nemet különböztetnek meg a biszexuálisoktól kezdve a homoszexuálisokon át a transzvesztitákig. Vajon hová vezet az az út, amelyen gyerekeink, unokáink, akik Borbálaként vagy Péterként születtek, később kedvük szerint dönthetnek majd arról, hogy nőként, férfiként vagy egyéb nemi kategóriába tagozódva szeretnék élni az életüket? Kinek az érdeke, hogy vadhajtások növekedjenek a társadalomban? A Kálvin Kiadó a múlt év őszén jelentette meg a Jesenius Központ második kötetét a korábbi évek konferenciáinak és kerekasztal-beszélgetéseinek anyagából, Béres Tamásnak, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszéke vezetőjének szerkesztésében. A kiadványban bevezetésül Kodácsy-Simon Eszter ír az evangélikus névadóról. Nagyjeszeni Jeszenszky János 1566. december 27-én született Boroszlóban (a mai Wroclawban). Gimnáziumi tanulmányai után Wittenbergben, Lipcsében és Páduában orvostudományt tanult, 1593- ban a drezdai fejedelmi udvar orvosa lett, 1594- ben a wittenbergi egyetem professzora, majd rektora. 1602-ben Prágában praktizál, majd 1608-tól II. Mátyás udvari orvosa Bécsben. 1617-ben a prágai egyetem rektora. Mivel a cseh függetlenség mellé állt, felségárulás vádjával 1621-ben kivégezték. Utolsó éveiben főleg teológiai és társadalmi kérdésekkel, többek között hit és tudás viszonyával foglalkozott. A kötet első, Történet címet viselő része Bolyki Jánosnak, a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott professzorának, a központ alapító elnökének tanulmányait tartalmazza az 1970-es, 80-as évekből, természettudományok és teológia viszonyáról. Nagyon olvasmányosak, informatívak és bátrak ezek az írások, hiszen akkoriban a marxista-leninista szemlélet számított „tudományosnak”. A reneszánsz, a reformáció, Newton, Darwin, Barth, Teilhard de Chardin, Carl Friedrich von Weizsäcker szemléletét a terjedelemhez képest alaposan tárgyalja. Kár, hogy itt részletesebben nem tudunk kitérni rájuk. A második, Metafora című részben Havass Miklós informatikus (Számaik Holding) Metafora és tudomány címmel az előbbi fogalmáról írja: ismeretlen szót, jelenséget valamely más hasonlóval szemléltetünk, miközben a különbségeket sem felejtjük. A tudomány alapja is egyfajta, metaforákon alapuló hit. Zemplén Gábor tudományfilozófus (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) a felfedezés metaforájától az igazolás metaforájáig vizsgálja a metaforák szerepét. Magyar Imre geológus (Mól Nyrt.) írása, A vita nem tudományos értekezés, hanem a holokausztkutató és a Holokauszt vagy... ? címmel előadó külföldi vendég - metaforikus - összecsapásának elbeszélése. A Párbeszéd című harmadik rész a megvalósult párbeszédekkel foglalkozik. Az első három tanulmányban (Mezei Balázs filozófus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem; Kodácsy Tamás református teológus-lelkész, programozó matematikus, Károli Gáspár Református Egyetem; Szalai Miklós tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet) pro és kontra olvashatunk az „istenbizonyítás” lehetőségeiről és valószínűségi eredményeiről Swinburne és a Bayes-tétel nyomán. Különösen érdekes a beszélgetés az agykutatás és a hit kapcsolatáról Hámori József agykutató (Pécsi Tudományegyetem) és Roska Tamás informatikusprofesszorral (Pázmány Péter Katolikus Egyetem). Summája A kis herceg nyomán: jól csak a szívével lát az ember. Egy kiváló katolikus és egy kiváló protestáns teológusról olvashatunk ezután: Czakó Kálmán oktatáskutató (Pannon Egyetem, Veszprém) tollából a kanadai Bemard Lonerganról (1904-1984), illetve Pásztor Jánostól (1925-2007, Károli Gáspár Református Egyetem) a skót Thomas F. Torrance-ről (1913-2007). Sülé Ferenc, az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Valláslélektani Osztályának vezető főorvosa Hit és egészség címmel a pszichiátria fogalomrendszerének a teológiához való viszonyával és viszonyításával foglalkozik. Kamarás István vallásszociológus (Pannon Egyetem) Egészségkép és emberkép című tanulmányának végén az általános emberismeret mint tantárgy fontosságát a hittannak való „aládolgozással” is indokolja. Visky S. Béla (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár) Teológiai szempontok a kreáció-evolúció vitához című tanulmánya a legterjedelmesebb a könyvben. Amellett érvel, hogy a Szentírásnak az eredettel kapcsolatos tanításait a mai többségi világmodellhez igazítva kell értelmezni, az ember származását is beleértve. Végül Viczián István geológus (Magyar Állami Földtani Intézet) ad bibliográfiát a teremtéshit és a természettudomány viszonyával foglalkozó, 2007-ig megjelent magyar nyelvű irodalomból. A könyvet mindazok haszonnal forgathatják, akik szeretnének elmélyülni a tudományos gondolkodás és vallásos hit, illetve a vallásos gondolkodás és tudományos gondolkodás alapjait képező hit, vagyis előfeltevések, axiómák viszonyának vizsgálatában. ■ SZENTPÉTERY PÉTER Történet - metafora - párbeszéd. Előadások, írások és beszélgetések a tudomány, hit és vallás kapcsolatáról. Szerk. Béres Tamás. Kálvin Kiadó, Budapest, 2009. Ára 2500 forint. „Nem Ádámot és Bélát” Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, nézzünk be egy református óvodába! Az egyik kisfiú büszkén mutatja, hogy éppen rendőrséget építenek legóból. A fiúk legkedvesebb játéka most az építkezés. Mikor arról érdeklődünk, hogyan kell viselkedni a fiúknak a lányokkal, azonnal fújják, miként adják meg a tiszteletet: „A lányokat előre kell engedni az ajtóban, és udvarolni kell nekik!” - hangzik az ötévesek bölcsessége. Közben a lányok megerősítik, hogy ebben az oviban udvariasak a fiúk. A Miskolc-Diósgyőri Református Óvoda Görgey úti intézményében Sajtos Istvánné óvodavezető arról beszél, hogy a nemi szerepeket nem gyengíteni, hanem ellenkezőleg, erősíteni kell.- Akkor vagyunk igazán boldogok, ha egy kisfiú fiúszerepet és majdan apaszerepet játszik, egy kislány pedig lányszerepet, és készül az anyaságra. A mi óvodánkban és minden egyházi intézményben fontos a Szentírás. Az Úristen megteremtette Ádámot és Évát. Nem Ádámot és Bélát! Ez világos! Az óvodavezető szerint kisgyermekkorban még nem tapasztalható markánsan, hogy lágyulnak a fiúk, és keményednek a lányok. Ha túl sokat babázik a kislány Vajon betartják majd a református óvodákban a nemi sztereotípiák erősítését tiltó kormányrendeletet? Rászólnak a kislányra, ha túl sokat babázik, és kiszedik a kisfiúk kezéből a dömpert?- Szó sincs róla. Ez egy kormányrendelet, de nem szabadna a politika színterévé tenni az intézményeket. Az óvodáknak fel kell vállalniuk, hogy nemet mondanak a genderre. Úgy gondolom, hogy mi, reformátusok ezt megtesszük. Sajtos Istvánné azt mondja, hogy a gyerekeknek az óvoda az utolsó tér, ahol még szabadon, őszintén játszhatnak. Sarkosan fogalmaz, amikor azt állítja, hogy civilizációnknak a gender kötelezővé tétele lesz a vége.- Ennél mélyebbre már nem süllyedhetünk. Gazdasági válság van, de az erkölcsi válság érinti igazán mélyen az egyént, a családot és ezáltal az egész társadalmat. Egy mondat, amelyet egyelőre senki nem vállal A konzervatív gondolkodásúak szerint a közelmúltban megjelent 255/2009. (XI. 20.) kormányrendelet, amely módosította az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendeletet, jogszabályi szintre emelte a devianciát. A szövegbe utólag egy olyan mondatrész került (dőlt betűvel szedve), amelyet azóta sem vállalt fel kormányoldalról senki, vagyis nem tudni, hogyan került oda: „Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását’.’ A reformátusok rákérdeztek az idézett mondatra a Közoktatás-politikai Tanács február 9-i ülésén, azonban a kormányzat nem tudott választ adni. ígéretük szerint harminc napon belül írásban reagálnak a kérdésre. Kétnemű helyett hatnemű társadalom Első olvasatra talán semmi különöset nem fedezünk fel a sorok között, azonban Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinata Oktatási Irodájának vezetője azt mondja:- Nehéz nem észrevenni, hogy nem véletlen szövegtoldásról van szó, hanem a gender ideológia kiterjesztéséről. Papp Kornél szerint az ideológia bevezetését a pozitív oldallal szokták kezdeni. Azt hangsúlyozzák, hogy nemet mondunk a társadalmi kirekesztésre, ami valóban minden keresztény ember számára egyértelmű. Nemet mondunk a kisebbségek, a nők hátrányos megkülönböztetésére, ami szintén helyes.- Igen ám, csakhogy a gender ideológia már a nemek közötti határokat is feszegeti. Végcéljaként nem csupán férfiakra és nőkre osztják fel a társadalmat, hanem akár öt különböző nemet is megkülönböztetnek, úgymint a heteroszexuális nőket, a homoszexuális nőket, a heteroszexuális férfiakat, a homoszexuális férfiakat, ötödikként pedig a biszexuálisokat. Vannak, akik egy hatodik nemként a transzvesztitákat is elképzelhetőnek tartják külön nevesíteni. Ezt így nyilván egyetlen óvodai programba sem tudnák beépíteni. Azt sem tudnák elfogadtatni a szülőkkel, hogy a kisfiúknak váltóruhaként ne csak nadrágot, hanem szoknyát is vigyenek be az óvodába. Jöhet tehát a ködösítés. Az első váltóállítás az óvodában Az oktatási szakértő egy vasúti hasonlatot hoz:-Az első váltóállítás az óvodában történik. A váltót átállítják, és ezzel a vonatszerelvény elindul egy másik irányba. Mindig csak egy kicsit távolodik a fő irányvonaltól, és végül teljesen máshol köt ki, mint ahol kellene. A gender ideológia szerint az, hogy mi férfiak és nők vagyunk, nem biológiai adottság, hanem a nevelésnek az eredménye, és ezen lehet finomítani, változtatni. Végrehajtható a rendelet?- Valaki mindig végrehajtja a badarságokat is, ezt a gyakorlati életből tapasztaltuk.- mondja Papp Kornél. - Valószínűleg nem a gyerekeket fogják figyelni, hogy mit játszanak, de az már számon kérhető, hogy milyen meséket, történeteket hallgatnak. Nagyon veszélyes a mozgalomnak ez az oldala, hiszen a lányok sok esetben már most sem tudnak anyamintát találni otthon, ugyanis az édesanya sokszor családfenntartó, éjt nappallá téve dolgozik. A csonka családokban a férfi szerepét vette át az édesanya. A gyermekszülésnek, az anyává válásnak a pozitív képe nem biztos, hogy kisgyermekkorban kialakul. Ha azt sugallják már az óvodában is, hogy anyának lenni teher, az anyaság rabszolgává teszi a lányokat, akkor ezek a kislányok felnőttkorukban nehezebben választják az anyaságot. A fiúk esetében is jelentős torzulást okozhat a gender ideológia. Már most az a gyakorlati tapasztalat, hogy iskolás gyermekeinknek mintegy a fele csonka családból kerül ki. Nincs apaképük. Sok esetben az édesanya partnerei gyakran változnak. Az anya az egyetlen biztos pont, de a gyermekben nem alakul ki az, hogy milyen apának lenni, milyen felelősséget vállalni az egész család anyagi és lelki gyarapodásáért. Ebben az óvoda nagymértékben segítheti a családot, a fiút, hogy később, amikor felnőtt lesz, reprodukálni tudjon egy ideális családot. Ha az óvoda kezéből kiveszik ezeket az eszközöket, megtiltják jogszabályilag, hogy ezt a kompenzációt elvégezze, akkor elég súlyos társadalmi problémák jelentkezhetnek - vallja Papp Kornél. Gazdasági kérdés a gender? Egyenként többet fogyasztunk, mint családonként. Csanády Márton szociológus, főiskolai tanár szerint fel kell tenni a kérdést, hogy mi felel meg jobban a multinacionális cégeknek. Az egyszemélyes háztartás vagy a család?-Az egyszemélyes háztartásban sokkal több a fogyasztás. Ha két ember együtt él, csak egy mosógép kell és egy mikrohullámú sütő. Egyedül pedig mindenre külön-külön szükség van - adja meg a választ a szociológus. - A gender szemléletmódból és a feminizmusból, mely eredetileg a férfi-női egyenjogúság kérdésére fókuszált, kialakult egy sajátos irányzat, amely behozza a homoszexualitás kérdését. A hatvanas évektől ideológiai szinten jelenik meg a homoszexualitás, ami nem azt jelenti, hogy egyes embereknek homoszexuális hajlamaik vannak, hanem azt, hogy ez egy választható magatartásmód. Több gazdasági érdekcsoport is preferálja a homoszexualitást. A melegek jövedelme magasabb, nagyobb vásárlóerőt képviselnek, és fontos vásárlóréteggé válnak. Csanády Márton szerint nem szabad ítélkezni a homoszexuálisok felett, de fontos szem előtt tartani, hogy egy adott társadalomnak, közösségnek a célja maga a léte.- A létezés pedig nem megy másként, mint reprodukcióval. Ehhez pedig férfi és nő szükségeltetik. ■ Fekete Zsuzsa Forrás: reformatus.hu történetmetaforapárbeszéd F.LOADASQK. ÍRÁSOK ES BfSZFLGETESEK A TUDOMÁNY HIT ES VALLÁS KAPCSOLATÁRÓL
