Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-03-14 / 11. szám
• ^ Evangélikus Elet KERESZTUTAK 2010. március 14. *■ 5 Magyar vagyok, rozumjes ma? !► Folytatás az 1. oldalról Az 1610-es zsolnai zsinat máig tartó hatásait ismertette Kertész Botond történész. Ez a zsinat, amelynek négyszázadik évfordulóját a szlovák evangélikusok idén nyáron ünnepük, a magyar evangélikus egyház kialakulásában is döntő jelentőséggel bírt: ott fektették le a mai egyházkormányzati rendszer alapjait, határozták meg például a püspökök feladatkörét és a világiegyházi paritás elvét. Bándy György, a Pozsonyi Comenius Egyetem Hittudományi Karának professzora a bibliai őstörténet alapján beszélt a népek keletkezéséről, es osztotta meg a jelenlevőkkel értékes és átgondolásra késztető felismerését: a nyelvek különbözősége és a nemzetek létezése nem eredeti, teremtésbeli állapot, hanem egy bűnnek a következménye. Mégpedig annak, hogy Bábelben egy ember - Nimród - erőszakosan, mások elnyomásával hatalomra tört, és így szembeszállt Isten tervével. Ha az ember ezzel tisztában- Tanár úr, Önnek voltak negatív tapasztalatai Szlovákiában magyarként, ennek ellenére a szlováksággal, a szlovák nyelvvel és irodalommal foglalkozik. Hogyan fordult át a kellemetlen tapasztalat érdeklődésbe, sőt lelkesedésbe?- Nyugodtan elmondhatom, hogy a gondviselés az, ami működésbe lépett. Mert nem tehettem róla, hogy az apám Érsekújváron kapott munkát 1942 végén, és ott ért bennünket a „felszabadúlás". Jöttek a szovjet meg a csehszlovák csapatok, és mi lettünk a fasiszták, a magyarok, akik el akartuk magyarosítani Érsekújvárt. Akkor pincében bujkáltunk, vertek bennünket azért, mert magyarok voltunk, és csak jó másfél év után sikerült visszaszökni Budapestre. Akkor jött a gondviselés: jelentkeztem az egyetemre magyar-latin szakra, de szlovák szakra vettek föl, mert az önéletrajzomban benne volt Érsekújvár. Ennyi! Akkor már volt némi közöm a Jóistenhez, elmentem a lelkiatyámhoz, ahogy az nálunk, katolikusoknál szokás, és mondtam neki, hogy hát, atya, én ezt már nem bírom, mert nekem elegem van a szlovákokból. Most azok után, amik voltak, én még szlovák szakos is legyek? „Édes fiam, a gondviseléssel nem lehet szembefordulni” - válaszolta ő. És nagyon igaza volt.- Nem volt ez nehéz kezdetben? Olyasmit tanulni, amit nem szeretett?- Két évig nehéz volt, és akkor dacból tanultam a nyelvet. Jobban meg akartam tanulni, mint a szlovákok maguk. Kívülről megtanultam fél van, mindjárt másképpen viszonyul saját nemzeti, nemzetiségi identitásához is. Végül a két kultúrához kötött értelmiségi lét felelősségét vázolta Huncík Péter dunaszerdahelyi etnopszichológus, pszichiáter, író. Trianon fájdalmas esemény volt, de ez nem determinálhatja egyszer s mindenkorra a magyarszlovák viszonyt - fejtette ki. Figyelregényeket, novellákat, és így tovább, úgyhogy amikor egy év után megszólaltam Szlovákiában szlovákul, akkor rögtön föltűnést keltettem azzal, hogy huszadik század eleji, archaikus szlovák irodalmi nyelvet beszéltem. Hát, én egy Jan Jesensky nevű írótól tanultam szlovákul, nem nagyon érdekelt a nyelvtan, de aztán az is jött magától. Az nagyon fontos, hogy ha az ember megismeri őket, akkor érzi igazán, hogy a szlovák kultúra része a magyarországinak. Nekünk nemcsak a dél-szlovákiai magyarok érdekesek, hanem az egész területnek a kultúrája. Akkor lesz a miénk, és az Európai Unióban is akkor formálhatunk jogot rá, ha megtanuljuk a szlovák kultúrát. És akkor mindjárt nincs probléma! De hát nem ez a helyzet sajnos. meztetett arra, hogy a szlovákiai magyar kisebbség sorsának intézésében mindkét államnak azonos feladatai vannak. Konkrét tennivalókat sorolt fel, amelyeket Magyarországnak figyelembe kellene vennie: „legyőzés” helyett törekedjen a megegyezésre; a két fél között alakítson ki egyenrangú partneri viszonyt, és ne tűrje, hogy a szélsőség alakítsa a kisebbségi politikát.- A közös múlt ismerete sincs meg bennünk olyan mértékben, ahogyan kellene...- Sajnos a szlovákokban sem. Ők sem ismerik a saját múltjukat. Én érdekes vagyok számukra, mert most már több mint ötven éve vagyok a pályán, és tudok újat mondani nekik a saját irodalmukról és a saját művelődésükről.-Ön a magyarok számára is sokat tud mondani a szlovák kultúráról. Keresztény emberként miben látja felelősségét a magyar-szlovák ellentéttel kapcsolatban?- Az a baj, hogy nem teljesítjük az egyház alapítójának a fő parancsát, a szeretet parancsát. Nem véletlen, hogy Jézus is vérrel verítékezett, és neki sem volt könnyű elfogadni azt, hogy megostorozzák, hogy tönkreteszik. A legsikerületlenebb emberi karriert futotta be, a legmocskosabb születése és a legmocskosabb halála volt, ami csak létezik, de ezzel megmutatta, hogy a szeretet ilyen dolog! Az a lényege, hogy az ember áldozatot tudjon hozni! Ezt most már nem kéri tőlünk senki. De hogyha én a szlovák kulturális közeget magaménak akarom érezni, egész egyszerűen meg kell ismerkednem vele. Isten nem követel tőlünk csodáltat, hanem nagyon komoly munkát és odafigyelést. Nagyon szeretek minden keresztény egyházat, amely az Istent keresi, és nagyon szeretem az ökumenét. Ugyanígy vagyok az evangélikussággal is. Nagyon izgalmas dolog ez, és nagyon nagy lehetőség van szlovák-magyar viszonylatban az A találkozó szombat délután kerekasztal-beszélgetéssel és úrvacsorás istentisztelettel zárult, amelyen Fabiny Tamás püspök szolgált. A jelenlévők magukkal vihették a közösen levont tanulságot: elsősorban Istenhez tartozó ember vagyok, másodsorban evangélikus, és csak a harmadik helyen jön a nemzeti hovatartozásom. ■ A.M. evangélikusság kezében. De először lelkiismeret-vizsgálatot kell tartanunk: a nemzetet tesszük-e az első helyre vagy Istent?- Az evangélikus hit olyan kapocs szlovákok és magyarok között, amit ki lehetne használni.- Igen, mindenképpen. Bosszúra nem lehet bosszúval, rosszindulatra nem lehet rosszindulattal válaszolni. Egész egyszerűen, ha féltékenyek vagyunk, ha haragszunk a másikra, ha előítéleteink vannak, az nekünk rossz, magunk tesszük pokollá az életünket. És az pokol, ami a szlovák-magyar viszonyban van. A szlovákoknak is pokol. Hát micsoda dolog az, hogy a nemzet hol sír, hol bosszút akar állni? Tessék keresztény nemzetnek lenni! Ennyi!- Van-e Önnek valami javaslata, hogyan lehetne elkezdeni a kapcsolatépítést?- Én elsősorban az iskolákra gondolok. Az egyháztörténeti tankönyvekben jobban le kellene írni a közös történelmi eseményeket, közérthető formában. És kellene találni kapcsolódási pontokat. Például szlovák evangélikusokat meghívni itteni gyülekezetekbe. Egész egyszerűen csak emberi kapcsolatokra törekedni, semmi egyéb.- Ez mindenképpen gyakorlati feladat. És nem várhatjuk, hogy a politikusok oldják meg...- Nem. Minden nemzeti dolog az egyház közreműködésével történt és történik. A magyar-szlovák viszonyt csak és kizárólag az egyház tudja megoldani. Kizárólag az egyház. ■ Adámi Mária Fabiny Tamás püspök az Érmelléken Az érmelléki Székelyhídon március első felében tartották meg az egyetemes imahetet. A vasárnapi alkalmakon püspökök szolgáltak, több száz lelkes gyülekezet előtt. Február 28-án Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, március 7-én pedig Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke hirdette az igét. Ez utóbbi alkalmon a liturgikus szolgálatot Sztankó Gyöngyi, a Hajdú- Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye esperese végezte. Szolgált a gyülekezet felnőtt és ifjúsági énekkara. A székelyhídi református gyülekezet fiataljai két évtizede rendszeresen részt vesznek a tiszadobi ökumenikus táborban, illetve most is készülnek a Nyíregyházán megrendezendő ökumenikus szabadegyetemre. Gavrucza Tibor helyi lelkipásztor a vendégeknek - akik között ott voltak a nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet képviselői is - tájékoztatást adott a gyülekezet és a hozzá tartozó óvoda életéről. M EvÉlet-infó HIRDETÉS Jótékonysági koncert lesz a Kisdeák Óvoda javára a Deák téri evangélikus templomban március 14-én 19 órai kezdéssel. Műsor: Vivaldi: d-moll versenymű két hegedűre és vonósokra; Bach: Esz-dúr versenymű brácsára és vonósokra; Händel: g-moll orgonaverseny Op. 4. N0.3.; Cristoph Förster: Esz-dúr versenymű kürtre és vonósokra. Közreműködők: Fenyvesi Andrea, Derecskéi András (hegedű), Fejérvári János (brácsa), Mekis Péter (orgona), Benyus János (kürt), a Lutheránia kamarazenekar és a Credo együttes. Hangversenymester: Fenyvesi Andrea. Igét hirdet: Smidéliusz Gábor. HIRDETÉS Irodalmi délután A budahegyvidéki evangélikus templomban (Budapest XII., Kék Golyó u. 17.) március 21-én, vasárnap délután 5 órakor „Nyelvében él a nemzet” címmel a haza, nemzet és nyelv témakörben tartunk irodalmi délutánt. Programunkon huszonhárom verses és prózai mű hangzik el tizenhat előadó tolmácsolásában öt zenei betéttel. A műsort összeállította: Bakosné Kardos Piroska. Zenei szerkesztő és közreműködik: dr. Ecsedi Zsuzsanna és a gyülekezet liturgikus kórusa. Az alkalomra minden érdeklődőt szeretettel várunk! A révfülöpi konferenciát lezáró pódiumbeszélgetés résztvevőitől azt kérte a beszélgetést vezető Fabiny Tamás püspök, hogy a tanácskozáson elhangzottakat vonatkoztassák evangélikus egyházunk mai életére és feladataira. A magyarországi szlovákként jelen lévő Nobik Erzsébet nyugalmazott evangélikus lelkész a „Tranoscius-kegyesség” máig ható hatásairól beszélt. Bándy György a kétnyelvű somorjai gyülekezet kialakulásáról, a szlovák és magyar egyháztagok együttéléséről, Srna Zoltán százdi gyülekezeti felügyelő a magyar szolgálathoz nyújtott magyarországi segítségről szólt. A határon túliaknak nyújtott támogatásáról és a köztük végzett szolgálatáról emlékezett meg Zászkaliczky Pál. Huncík Péter az egyház által közölt értékek állandóságát emelte ki a változó politikai és hatalmi viszonyok között. Kertész Botond a szlovák és magyar egyháztörténet új, közös értelmezésének lehetőségeit villantotta fel. A mai szlovákiai magyar gyülekezetek nem hétköznapi nehézségei közepette is a szlovák nemzet iránti megbecsülésükről szólt a közönség soraiból Nagy Olivér alsószeli lelkész és Badin Ádám, a rozsnyói gyülekezet korábbi presbitere. A pódiumbeszélgetés megerősítette a konferencia üzenetét: az alapok megvannak, a téglák és a habarcs rendelkezésre állnak a szlovák-magyar viszony újjáépítéséhez, de a helyzet javításához mindenkinek el kell végeznie saját, nem könnyű feladatát. ■ -KBTeljesíteni a szeretet parancsát Interjú Käfer Istvánnal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovák Tanszékének nyugalmazott vezetőjével
