Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-02-28 / 9. szám
EVANGÉLIKUS HETILAP 75. évfolyam, 9. szám ■ 2010. február 28. ■ Böjt 2. vasárnapja (Reminiscere) Ára: 250 Ft „Ha már megajándékozott minket az Úristen az élettel, akkor tartozunk azt emberhez méltó módon leélni. Úgy, mint aki kapta, s mint aki egyszer el fog vele számolni. S úgy is, mint aki meg nem érdemelten, de mégis kaphat feloldozást, mert nem »csak« teremtett, hanem megváltott ember is.” Tél végi tűnődések az élet értelméről !► 7. oldal „»El azzal, hogy szeresd felebarátodat! Amit mi akarunk, az a gyűlölet... Csak így tudjuk elfoglalni az egész világmindenséget.«” A hazugság áldozatainak emléknapja ► 10. oldal „Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy nagy biztonsággal kijelentsük: az istentiszteleten az egy főre eső politikusok száma magasan meg fogja haladni a más istentiszteleteken mérhető értéket.” Evél&levél !► 15. oldal Krisztusi sors... ► 2. oldal Találkozás Závada Pállal !► 6. oldal Megtört lendület !► 8-9. oldal Hogyan segít a bibliatanulmányozás? !► 11. oldal Légy hűséges sáfár! ► 11. oldal Búcsú dr. Frenkl Róberttól !► 13. oldal ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Baranyayné Rohn Erzsébet Kőszegről érkezett Csömörre Ötvened vasárnapjától böjt első vasárnapjáig - az ige mellett Más napok ► A csömöri evangélikus gyülekezet életében régóta fontos szerepet játszik a még farsangban kezdődő, de böjtben véget érő egy hét. Nem csak lelkiekben gazdagodnak immár hat évtizede a hagyományos farsangi imahét résztvevői; a maguk készítette sütemény és tea közös elfogyasztása igazán közösségépítő hangulatban zajlik ilyenkor a terített asztalok körül. A felnőtt tagok között ezen az alkalmon vannak először „hivatalosan” is jelen a konfirmandusok, akik a májusi konfirmációi ünnep után válnak maguk is a gyülekezet felnőtt tagjaivá. ► Harmadik alkalommal rendeztek tehetségkonferenciát február 19-20-án a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban, a Magyarországi Evangélikus Egyház Pedagógiai Központjának közreműködésével. A bonyhádi intézményben tíz éve vezették be az Arany János tehetséggondozó programot, és tavaly óta Tehetségpontként is működik a középiskola, illetve megyei és országos versenyek sorának ad otthont. A rendezvény fővédnöke, Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője - főiskolai órái miatt - nem tudott jelen lenni, így felolvasták köszöntő sorait. „Anyagilag ínséges időkben különösen nagy a felelősségük azoknak, akik a szellemi javak megteremtésén, megtartásán munkálkodnak, még nagyobb szükség van távlatos gondolkodásukra, áldozatkészségükre. A Az alkalmak népszerűségét jól mutatja a tény, hogy a hét minden estéjén zsúfolásig megtelik az imaház nagyterme, a létszám gyakran a nyolcvan főt is eléri. Az imahét böjt első vasárnapján a délelőtti istentisztelettel zárul, ahol az úrvacsoravétel már az önvizsgálat és a húsvétra való készülés fontos része. Idén sem volt mindez másképp. Bódi Emese, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) Egyháztörténeti Tanszékének latin-művészettörténet szakos oktatója, PethőAttila és felesége, Pethő-Udvardi Andrea doktoranduszok az EHE „színeiben” érkeztek. A tavalyi esztendő során több környékbeli gyülekezet élére is új lelkész került, így egy-egy estére ők is a csö-Magyarországi Evangélikus Egyház évszázadok óta sokat tesz azért, hogy az iskoláiban tanuló gyerekek a tehetségüknek legmegfelelőbb oktatást és nevelést kapják. Az evangélikus iskolák sikere kezdettől fogva abban állt, hogy a reformáció tanaival együtt átvették és alkalmazták a pedagógia legkorszerűbb módszereit, engedték kimöriek vendégei lehettek: Vető István cinkotai és Németh Mihály maglódi parókus lelkész, valamint Ponicsán Erzsébet rákospalotai beosztott segédlelkész. Péntek este a 2009-es esztendő végén az Észak-Pest Megyei Egyházmegyéhez csatlakozó Hatvan gyülekezetének lelkésze, Fatalin Helga adott igei útravalót. Az idei, hatvanadik farsangi imahét igazán „családias” hangulatban zárult: bár Baranyay Csaba és felesége, Baranyayné Rohn Erzsébet Kőszegről érkezett, Csaba Csömörre mégis „hazajött” szolgálni, hiszen családi érintettsége miatt ez a közösség volt - teológiai tanulmányai befejezéséig - anyagyülekezete. ■ - bzs - Imahéttörténet a 14. oldalon bontakozni a keresztény ember lutheri értelemben vett szabadságát, és kisebbségi egyház intézményeiként befogadtak és integrálni tudtak sokakat, nemzetiségi, felekezeti és társadalmi hovatartozástól függetlenül” - állapította meg az országos felügyelő. ■ Széll Bulcsú Ha általában a böjtöt vizsgáljuk az Ige fényében, azt látjuk, hogy Isten azt soha nem rendelte; de elfogadja, kérésünk alátámasztására. A Biblia sokszor ostorozza a külsőségekben megnyilvánuló böjtöt. Azt, hogy azt gondoljuk, ez „érdemszerző” lenne, és ezzel Istent a magunk hatalmába keríthetjük, a magunk pártjára állíthatjuk. Valójában a böjt segíteni szeretne abban, hogy ne csak szavakban beszéljünk a bűnről, hanem szívünkben is érezzük át a saját bűnünk súlyát, és ez Krisztushoz vezessen minket. Az Újszövetségben a böjt - ahogy Jézus is mondja - az imádság alátámasztására szolgál. Az első keresztények akkor böjtöltek, amikor Isten szolgálatára indultak, hogy tiszta szívvel, az Úr akaratát megértve indulhassanak... Tulajdonképpen a böjttel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy ha gyakoroljuk - „más-naposak” vagyunk. Azaz másmilyenek lesznek azok a napjaink. És talán általuk a többi napunk is... A globalizáció - egyebek mellett - azt eredményezte, hogy a boltokban mindig mindent lehet kapni. Megszűnt például az idényjellegű zöldség- és gyümölcsellátás: mindig van banán, narancs, alma, őszibarack, paprika. Ez amennyire jó, annyira rossz is. Szüksége van az embernek arra, hogy ne mindig egyformán táplálkozzék, bizonyos ételek evését időnként szüneteltesse. De arra is, hogy ne legyen „unalmas”, egyhangú a táplálkozás. Milyen jól megadta Isten, hogy az évszakok változásával különböző, azoknak megfelelő ételeket és gyümölcsöket eszünk. Milyen jó volt gyermekkorunkban, amikor vártuk télen a disznótorost, tavasszal a paradicsomot és a zöldpaprikát, ősszel pedig a dinnyét és a szőlőt! Szinte ünnep volt az újabb évszak és az annak megfelelő eledel. Ugyanígy nekünk, keresztényeknek a böjt különleges lelki időszak. Más, mint a többi. Különösen is elmélyedünk a megváltás csodájában, a kegyelem mindenek fölötti voltában. Nagypéntekre és húsvétra készülünk. És ha komolyan vesszük, föl is készülünk rá. Istenünk nagy szeretetére gondolunk, amellyel mindent megtett értünk, hogy boldogok lehessünk. Az Úr Jézus váltságára, ahogy meghalt értünk, hogy bűneinkre bocsánatot kaphassunk. A böjt az elcsöndesedés időszaka. Átolvassuk, átelmélkedjük, hogy mit cselekedett értünk, különösen földi élete utolsó hetében, a nagyhéten. Ahogy a legnagyobb szenvedések között is hűséges marad küldetéséhez, és szívből tudja kiáltani földi élete végén: „Elvégeztetett” célhoz ért. Megszerezte nekünk drága áron az üdvösséget. Valóságos Isten volt, hogy bűntelenként szenvedjen a bűnösért, és valóságos ember volt, hogy valóban elhordozza a súlyos büntetést éretted és érettem. Hogy szabad légy, bűntelen, boldog és a menny gyermeke. Luthernek egyszer azt mondta Staupitz, a kolostorbeli rendfőnöke, amikor látta, hogy küszködik a bűn súlya alatt: „Márton barát, magának az a baja, hogy magát képzelt bűnösnek tartja és Jézust képzelt megváltónak. Vegye eszébe, hogy maga valódi bűnös és Jézus valódi megváltó.” Valójában a böjt segíteni ß szeretne abban, hogy ne csak szavakban beszéljünk a bűnről, hanem szívünkben is érezzük át a saját bűnünk súlyát, és ez Krisztushoz vezessen minket. És ez segített. Csak a valódi Megváltó tud segíteni! Ma is! A valódi bűnösön, aki meglátja magát a kereszt fényében annak, aki igazán. A böjti időszakban mi ezeket gondoljuk végig. Jézus értünk való szenvedését és halálát, Isten szeretetét - hogy az a mienk is legyen. És a külső böjt? Az számunkra kétféle lehet. Megtehetjük, hogy - magunk által elhatározott ideig - nem veszünk magunkhoz ételt. De ez nem érdem és nem kötelező. Az éhségérzet ugyanakkor „hatékonyan” képes figyelmeztetni bennünket, hogy hittel tekintsünk az Úrra, és vigyük elé őszintén kérésünket: Istenem, hadd ragyogjon föl előttem végtelen kegyelmed és bűnbocsátó szereteted. Tégy tisztává, újíts meg a hitben! Hogy megújult szívvel szolgálhassalak. A másik fajtája az evangélikus böjtnek, amikor bármi egyébtől tartóztatjuk meg magunkat azért, hogy az így felszabaduló időt és alkalmat Istennek szenteljük. Azért, hogy mélyebb kapcsolatba jussunk vele, és jobban megértsük őt. Például elhatározhatod, hogy egy hétig nem nézel tévét, és azt az időt igeolvasásra, imádságra szánod. Elhatározhatod, hogy az egész böjti idő alatt nem vásárolsz fölöslegesnek, nem igazán szükségesnek tartott dolgokat (például édességet) azért, hogy azt az összeget a szegények és rászorulók segítésére fordíthasd. És közben hálát adsz annak az Úrnak, aki mindent, az életét is odaadta érted. Azaz a böjt segít mások szükségét észrevenni és áldozatosabb tanítvánnyá lenni. Folytathatnánk, de most legyen elég ennyi. Legyen másmilyen a böjti, nagypéntek előtti időszak, hogy frissességével, elevenségével, különleges voltával közelebb vigyen a Megváltóhoz, a tiszta élethez, a másik ember megértéséhez és Jézus nevében való szolgálatához. A szerző teológus, a Kispesti Evangélikus Egyházközség lelkésze 1^ Folytatás az 5. oldalon Kivételesnek lenni veszélyes - mondta Czeizel professzor Tehetségkonferencia Bonyhádon
