Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-07-26 / 30. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2009. július 26. 7 »VIHARNAK KITETT APRÓCSKA LÁNGOK VAGYUNK« (MÁRTON ÁRON) Egyházi gyűjtemények konferenciája Gyulafehérváron Távozik a fasori gimnázium igazgatója ► Megalapításának ezredik évfordulóját ünnepli a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye. A 2008 szeptemberében megnyílt és ez év szeptemberéig tartó millenniumi év programjai keretében tartottak együttes konferenciát július 6. és 10. között Erdély ősi központjában magyarországi és erdélyi egyházi gyűjtemények munkatársai. A gyulafehérvári székesegyház a magyar történelem máig megmaradt talán legjelentősebb építészeti emléke, hiszen a hasonló stílusú esztergomi, székesfehérvári, kalocsai, egri székesegyház a történelem viharaiban nem maradt fenn. A reformáció és az erdélyi fejedelemség idején unitárius, illetve református kézbe került templomot a katolikusok a Rákóczi-szabadságharc után kapták vissza. A magyar - és különösen az erdélyi - történelem fontos szereplői vannak itt eltemetve: a törökverő Hunyadi János és fia, László, Izabella királynő, János Zsigmond választott király, Martinuzzi Fráter György, az erdélyi fejedelmek közül Bethlen Gábor, I. Rákóczi György. A síremlékeket a történelem folyamán feldúlták, kirabolták, ezért helyüket nem mindig lehet pontosan meghatározni. Gyulafehérváron Trianon előtt az akkor még csak tizenkétezres város magyar és román lakosainak száma megegyezett. A mára hatvanháromezresre növekedett lakosságnak a magyarok elenyésző részét alkotják (ezernyolcszáz fő, 2,8 százalék). Jelképezi ez az előző száz évben Dél-Erdélyben szórvánnyá változó magyarság helyzetét. Gyulafehérvár így nemcsak katolikus központnak, hanem a magyar kultúra fontos őrhelyének is számít. Az erdélyi románok Gyulafehérváron a volt tiszti kaszinó épületében határozták el a Romániával való egyesülést. Az ősi katolikus székesegyház tőszomszédságába a tirgovistei fejedelmi templom mintájára bizánci stílusú ortodox katedrálist építettek, ahol 1922-ben királlyá koronázták I. Ferdinándot. A helyi hagyomány szerint ekkor mondták a magyarok a románoknak: magasabb székesegyházat építhettek, de régebbit nem! Különleges tisztelet övezi Márton Áronnak, Erdély római katolikus püspökének emlékét, aki az 1938- 1980 közötti nehéz évtizedekben kormányozta egyházmegyéjét. 1992- től szenttéavatási eljárása is megindult. Mivel ellene szegült a román kisebbségellenes politikának, rendületlenül kiállva üldözött egyháza és erdélyi magyar népe mellett, Márton Áron maga is súlyos üldözéseknek, börtönnek volt kitéve, majd hosszú ideig házi őrizetben volt. Különleges érzés volt a hitvalló püspök lakószobáiban járni, ahol a berendezés máig érintetlen a halála, 1980 óta. A kis kerti lak is látható, ahol hosszú házi őrizete alatt sokszor tartózkodott. A gyulafehérvári püspökség könyv- és iratgyűjteménye, a Batthyáneum az egyik leggazdagabb Kárpát-medencei tudományos gyűjteménynek számít. A magyar és európai kultúra jelentős kincseit őrző együttestgróf Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök 1791-ben alapította. A gyűjteménybe olyan európai rangú kincsek tartoznak, mint a nyolcszázas évekből származó karoling evangeliárium, a Codex Aureus, továbbá ezerkétszáz történelmi kézirat, hatszáz ősnyomtatvány, ötven-Demsusi romrészlet ezer 16-18. századi kötet, tizenkilenc - ezer történelmi dokumentum. A román állam által 1949-ben elkobzott gyűjtemény tulajdonjoga felett a rendszerváltás óta jogi vita folyik az egyház és az állam között. Mivel román részről nem hajlandóak lemondani róla, az ügy az európai bíróságig is eljutott. A konferencia keretében meglátogattuk a katolikus püspöki palotában elhelyezett egyházmegyei levéltárat, amelynek mintaszerű rendezésén hosszú éveken keresztül dolgozott diákjaival dr. Szögi László egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtárának főigazgatója. Márton Áron is működött egy ideig püspöki levéltárosként (1930-32). Előadásokat hallgattunk a többi erdélyi magyar egyházi levéltár állapotáról. A katolikus, református és unitárius levéltárosok komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy az elfogyó, meggyengülő gyülekezetekből, elhagyott parókiákról az iratokat, könyveket begyűjtsék, rendezzék. Az így megmentett iratanyagot a kutatásnak hozzáférhetővé téve Erdély magyar múltjának jelentős részét őrzik meg az enyészettől. A konferencia alkalmat adott a környék magyar emlékeivel való ismerkedésre is. Szomorú állapotot mutattak a mára jórészt elnéptelenedő, elfogyó dél-erdélyi magyar szórványgyülekezetek. Ellátogattunk a magyarigeni református gyülekezetbe, ahol a tudós Bőd Péter működött; felkerestük Boroskrakkó 13. századi eredetű református templomát, eljutottunk a híres nagyenyedi református kollégiumba, amelynek épülete, berendezése sajnos elég elhanyagolt állapotban van, és felújításra szorul. E települések magyarsága az 1848-49-es szabadságharc idején a románok által végbevitt emberirtás következtében csökkent le vészesen. Meglátogattuk a magyar történelem egyik meghatározó nagy családjának, a Hunyadiaknak a vajdahunyadi várát, továbbá Demsus ősi román ortodox templomát is, amely nem esik messze a dákok hajdani központjától, Sarmizegetusától. Végül Őraljaboldogfalva csodálatos középkori falfestményeket őrző református templomában jártunk, amely beázás miatt veszélyes állapotban van, komoly támogatásra lenne szükség a felújításához. A lelkész elmondása szerint a szórványszolgálat itt e végvidéken különleges odaadást, elhivatottságot igényel - gyakran egy embernek is tart istentiszteletet, de tart alkalmakat román nemzetiségűeknek és más felekezetűeknek is. Erdélyi utunk során a gazdag szakmai tapasztalatokon túl erőt meríthettünk az erdélyi magyaroknak a megmaradásba vetett hitéből, amely szembenéz a magyarságot fenyegető veszélyekkel és nehézségekkel. Példamutató lehet az anyaországiak számára, hogy itt a hit, kultúra, nemzeti értékek ápolása kéz a kézben jár. Ezt az önfeláldozó ragaszkodást hirdeti a nagyenyedi református kollégium falára kitett emléktábla felirata: „Mint égő fáklya, mely setéiben lángol, s magát megemésztve másoknak világok” ■ Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója Mint a múlt hét közepén a Magyar Távirati Iroda is hírül adta, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium éléről távozik Odor László; a közös megegyezés feltételeit rögzítő dokumentumot - a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Országos Presbitériumának meghatalmazása alapján - július 16-án délben írta alá Kákay István, az MEE országos irodaigazgatója és Ódor László, a gimnázium igazgatója. Kákay István az MTI-nek elmondta: az elmúlt időszakban számos nézeteltérés nehezítette az együttműködést az MEE vezetősége és Ódor László között, „az országos presbitérium ezért döntött - kompromisszumos Újra megpróbálják korlátozni az egyházi közoktatás autonómiáját a határon túli magyar nyelvű egyházi közoktatási intézményekben és Magyarországon is - mondta Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház (MRE) oktatási irodavezetője július 13-án az MTI-nek. Az oktatási szakember erre annak kapcsán hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencei magyar református középiskolák Sepsiszentgyörgyön e hónap elején tartott tizennegyedik találkozója is ezt állapította meg zárónyilatkozatában. Papp Kornél szólt arról, hogy Ukrajnában, Kárpátalján nem teszik lehetővé, hogy a szaktárgyakból anyanyelvi érettségi vizsgát lehessen tenni. A továbbtanuláshoz azonban emelt szintű ukrán nyelvi érettségi vizsga szükséges, miközben hiányoznak az ukrán nyelv hatékony tanításának tárgyi és módszertani feltételei, ezért a diákokkal szemben támasztott követelmények irreálisak. Problémaként említette, hogy Romániában, Erdélyben több helyen indítottak pert - magánszemélyeket felhasználva felperesként -, hogy elvegyék a kárpótláskor az államtól visszakapott egyházi épület tulajdonjogát. További nehézséget jelent az is, hogy az egyházi iskolák európai uniós pályázatainak benyújtásához az önkormányzatoknak kell bérbe adni az iskolák épületét. Itt az intézmények és osztályok indításának központi engedélyeztetése is gátolja a magyar nyelvű egyházi intézményrendszer fejlesztését. A megyei oktatási hivatalok döntenek ugyanis arról, hány osztály indulhat az egyes iskolákban, így még akkor sem biztos, hogy indulhat egy osztály, ha a feltételek adottak - emlékeztetett az iro-Árpád-kori templom alapjainak részletét és egy csontkamrát is találtak a Széchenyi téri feltárások közben; a régészeti szenzáció változtatásokra kényszerítheti a tér felújítóit - írta július 18-i számában az Új Dunántúli Napló. A Széchenyi tér rekonstrukcióját megelőző régészeti feltárás szenzációja: meglelték az Árpád-kori Szent Bertalan-templom alapjainak újabb részleteit. Ráadásul egy - száznál megoldásként - az igazgatótól való megválás mellett” Ódor László jogviszonya október 31-én szűnik meg. Az országos irodaigazgató közlése szerint a gimnázium működésének zavartalanságát biztosítandó az evangélikus egyház fenntartói testületé, az országos presbitérium (OP) által kinevezett egyházi biztos - dr. Roncz Béla, az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma igazgatója - veszi át a fővárosi gimnázium ügyeinek intézését. (A fasori fejlemények részletes ismertetésével mi is meg kívánjuk várni a nyitó tantestületi ülés augusztus 24-i időpontját.) M EvÉlet-infó davezető. A Szlovákiában nemrég elfogadott nyelvtörvény szintén veszélyezteti a magyar nyelvű közösségeket, közöttük az egyházi iskolákat is - tette hozzá. Papp Kornél szerint Magyarországon a középiskolai felvételi rendszert az egyházi iskolák számára kedvezőtlen irányba módosították azzal, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban eltörölték a szóbeli felvételit, míg a négy évfolyamosokban is meghatározták, hogy a négyszázból maximum száz pontot számíthatnak be a szóbeli felvételi vizsga eredményeként. Ezzel nem derül ki, melyik felvételiző diák elkötelezett a keresztény hagyományok iránt, nehezebb kiszűrni, kik azok, akiket az adott felekezeti gimnázium szívesen látna a tanulói között - vélekedett. Ezek a jelenségek arra utalnak, hogy térségünkben nem érvényesülnek maradéktalanul az Európai Unió és az Európa Tanács elvei. Továbbá sérülnek az egyes országok alkotmányában és törvényeiben rögzített szabadságjogok, elsősorban a lelküsmeretí és vallásszabadsághoz, az anyanyelvi oktatáshoz és a szabad iskolaválasztáshoz való jogok - közölte. Az oktatási szakember kitért arra is, hogy a Kárpát-medencei Református Oktatási Alappal - amelyben eddig már mintegy negyven református intézmény vesz részt - támogatni tudják anyagilag nehéz helyzetbe került iskoláikat. Ennek keretében a határon túli intézmények is befizetők lehetnek minden tanuló után ezer forinttal, ám a tendencia mégiscsak az, hogy a zömmel magyarországi befizetéseket a külföldi magyar református intézmények között osztják szét. több ember földi maradványait őrző - csontkamrát is találtak. A leletekre a tér északi részén egy tervezett közműalagút nyomvonalának kialakítása során bukkantak. Az később derülhet ki, hogy miképpen kell folytatni a feltárást, illetve bemutathatóvá kell-e tenni a templom maradványait, avagy sem - olvasható a baranyai napilapban. M MTI A gyulafehérvári székesegyház REFORMÁTUS SZAKVELEMENY Sérül az egyházi oktatás autonómiája M MTI Szenzációs leletek Pécsett
