Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-08-02 / 31. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2009. augusztus 2. *• 9 CSILLAG PONTOZÓ Lutheránus „kémek” Fadd-Domboriban ► Nem kémkedni jöttek a Csillagpontra - vagy legalábbis nem leplezték magukat. Bátran magukra öltötték a tavalyi Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozóra utaló, „Hol a határ?” feliratú pólóikat csakúgy, mint az Evangélikus Hittudományi Egyetem nevével-címerével ellátott vagy éppen a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség Bárka szakcsoportjának lógóját ábrázoló felsőiket. Sőt mi több, egyikük-másikuk hátáról maga Luther Márton „tekingetett körbe”! Az elmúlt hetet Fadd- Domboriban töltő evangélikus fiatalok közül némelyeket mi is megszólaltattunk. Arról kérdeztük őket, miért fontos nekik a Csillagponton való részvétel. Továbbá - mintegy a jövő nyárra Szarvasra tervezett Szélrózsára előretekintve - arra is kíváncsiak voltunk, szerintük mik a református találkozó erősségei, amelyeket nekünk, evangélikusoknak (véve a bátorságot) „importálnunk” kellene. Már a nyitó istentisztelet után is kávéztunk-szörpöztünk egyet, de akkor a hirtelen szúnyoginvázió gátját szabta a hosszabb beszélgetésnek. Mártonnal végül a Cantores Ecclesiae rézfúvós együttes koncertje után nyílt alkalmunk „megvitatni” a fentebb említett kérdéseket.- A jó programok miatt vagyok itt, és ez több mindent jelent egyszerre - mondta el a budapesti egyetemista, aki nagyon élvezte, hogy két „dolgos” Szélrózsa után most felhőtlenülkötetlenül lehetett jelen a Csillagponton. - Egyrészt lelkileg nagyon fontosak nekem ezek a találkozók - a kiscsoportos áhítatok lehetőségével Szarvason is örömmel élnék -, másrészt kulturális szempontból is igényesek. * # * Zeneszerető emberként Panna is örül az igényes koncerteknek. A bonyhádi evangélikus gimnázium rutinos szélrózsázónak számító és a Csillagponton is már másodízben megforduló diákja számára mégsem ezek a leglényegesebb programok egy-egy találkozón.- Nekem tulajdonképpen mindkét rendezvény lelki feltöltődésnek számít, így az áhítatok és a csoportos beszélgetések jelentik a legtöbbet. Fontosak azok a pillanatok .is, amikor olyan emberekkel tudok beszélgetni, akiket csak évente, kétévente van alkalmam látni. * # Ismerkedni, barátkozni, beszélgetni - ezek Janka „kulcsszavai” (is). A Deák téri ifi 2002 óta szélrózsázó tagja úgy érzi, mióta kikerült az egyetemről, és dolgozni kezdett, híján van az ilyen lehetőségeknek. Azért is jött élete első Csillagpontjára hajóval (a Református Fiatalok Szövetsége szervezésében lehetőség volt Budapesttől Paksig a Dunán ringatózva megtenni az utat - a szerk.), mert tudta, a hatórás út alatt rögtön új ismeretségekre tehet szert. A találkozón is tudatosan kereste a kiscsoportos beszélgetéseket és a műhelymunkára épülő foglalkozásokat, ezekből a jövő évi Szélrózsán is többet szeretne.- Egy-egy előadás, koncert közönségének lenni is jó - de ilyenkor a mellettem ülő-álló idegen marad. A kisebb csoportokban jobban meg lehet ismerni a többieket. Nem biztos, hogy „haza is viszem” ezeket a halljuk az aktuális gyülekezeti híreket - de nem feltétlenül vagyunk tisztában egyházunk „tágabb” életével. Rám például még teológushallgatóként is az újdonság erejével hatott egy-két információ...- Kézzelfoghatóbbá válnak a dolgok - veszi át a szót Gábor. - Például a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkájára is most csodálkozA Szélrózsa Band koncertje - a nézők között szélrózsás résztvevőkkel kapcsolatokat, de a találkozó idején mindenképpen nagyon fontosak. * % * * A Szélrózsa Band koncertjén a legtöbben nem voltak idegenek egymásnak - mivel a Csillagpont majdnem minden evangélikus résztvevője „kutya kötelességének” érezte, hogy részt vegyen rajta. Sámuellel és Gátam rá. De említhetném a kárpátaljai Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltó Alakulat és a Magyar Református Szeretetszolgálat készenléti csoportjának bemutatóját is. Amikor felgyújtották az autót, valamit megélhettünk abból, amit ők nap mint nap csinálnak. Nekem ezek az impulzusok, ezek az ingerek a fontosak itt. Számomra ezeken a találkozókon túl Önvizsgálat az imasátorban borral, két teelógushallgatóval e program után beszélgettünk.- Amellett, hogy sok lelki alkalom, előadás és koncert van egy-egy ilyen találkozón, a különböző szervezetek, például szeretetszolgálatok, önkénnagy a kavalkád, és túl sok a program ahhoz, hogy valódi lelki feltöltődést, elcsendesedést adjanak. Hogy mit importálnának ebből a nagy kavalkádból? Mindketten a reggeli áhítatokat és a délelőtti kisKiscsoportos beszélgetés a Duna-holtág partjának árnyas fái alatt tes csoportok és hasonlók munkájába is bepillantást nyerhetünk - kezdi a sort Sámuel. - Ez azért fontos, mert éljük ugyan a keresztény kis életünket a hétköznapjainkban, eljárunk ifjúsági órára, istentiszteletre, csoportos beszélgetéseket említik. Sámuel még hozzáteszi:- Amikor leszálltunk a vonatról, pogácsával és hideg ásványvízzel vártak bennünket a vasútállomáson. A fogadtatás láttán rögtön az jutott az eszembe, hogy ezt nekünk is így kellene csinálnunk a Szélrózsán. * # «s Ha pogácsát nem is, de hideg ásványvizet - és szörpöt, kávét, teát, csokoládét, friss répát - a KIE-kávéházban is „vételezhettek” a résztvevők. Sacifelé fordulni. Hogy emellett a találkozón magán mennyire tudok részt venni, az persze évről évre változik, és mindig az aktuális munkatársi gárdától függ. Ebben az évben nagyon jó csapat jött össze, így elég sok programra el tudtam jutni, és ennek nagyon örülök. Áhítat a KIE-kávéházban - az oszlopnál Lupták György esperes val, aki öt éve felváltva hol a Szélrózsán, hol a Csillagponton segíti a kávéház munkáját, két nagy „roham” között beszélgettünk.- A kávéházban - amellett, hogy szolgálhatunk mások felé - azt szeretem, hogy nemcsak kifelé mutathatjuk be a Keresztyén Ifjúsági Egyesületet, hanem magunk között is van módunk elcsendesedni és Isten Nekem a Csillagpontban a lelkisége tetszik leginkább. Más, mint a Szélrózsa; sokkal komolyabb. Mernek határozott véleményt megfogalmazni-mondani, ami szerintem nálunk, evangélikusoknál - a Szélrózsán és másutt is az egyházban - hiányzik. Ezt a határozott állásfoglalásra való törekvést szerintem mindenképpen át kellene vennünk. Úrvacsoravétel a záró istentiszteleten A Csillagponton Marton Tamás is villámlátogatást tett. Ő az egyetlen olyan tagja a Szélrózsát szervező Tízek csapatának, aki eddig valamennyi országos evangélikus ifjúsági találkozó megrendezésében aktívan részt vett. „Vehetjük-e a bátorságot, hogy átvegyük református testvéreinktől azokat a dolgokat, amelyekben esetleg ők járnak előttünk?” - kérdeztük tőle.- A Szélrózsa volt előbb; míg mi a nyolcadik találkozónkra készülünk, addig nekik ez a negyedik ilyen jellegű rendezvényük. Úgy gondolom, teljesen normális, ha azt, amit a másik nálunk jobban csinál, megtanuljuk, átvesszük tőle. És kétségtelen, hogy az elmúlt években ők több ponton is sokkal többet tudtak fejleszteni. Hogy mi lehet ennek az oka? A Csillagponton a református egyház arányaihoz képest kevesebb fiatalt fogadnak, de velük hitbelileg bátrabbak. Mi nagyobbat „merítünk” evangélikus egyházunk arányaihoz képest több fiatalt fogadunk, de - talán éppen ezért - óvatosabbak is vagyunk...
