Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2009-08-02 / 31. szám

4 4» 2009. augusztus 2. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Gond nélkül a Gondviselővel ^ A révfülöpi Ordass Lajos Evan­gélikus Oktatási Központ falait július 18-25. között felszaba­dult nevetés töltötte be. A női misszió idén tizenegyedik alka­lommal hívta meg ide azokat az édesanyákat, akik egyedül kénytelenek nevelni gyermeke­iket. A magukra hagyottságon kívül megrázó események, ke­mény próbák is nehezítik a „csonka családokat” összetartó anyák amúgy sem könnyű életét. A külső szemlélő csodálkozha­tott is a szokatlan vidámságon, s okkal kérdezhette volna: meg­feledkeztek magukról, sanyarú helyzetükről a konferencia részt­vevői? Ha csupán ennyi történik Révfülö­pön, már akkor sem lett volna hiába­való a Balaton-parti hét. Ám idén sem felejteni, hanem a Biblia bátorí­tó igéire „emlékezni” gyűltek össze a konferencia résztvevői. Jézus sza­vait idézték a délelőtti előadások, az esti áhítatok: az Úr a Hegyi beszéd­ben emlékezteti hallgatóit Isten gond­viselő szeretetére, bátorítja őket, hogy vegyenek példát a mező lilioma­iról és az ég madarairól, amelyeket a mennyei Atya táplál és tart jól. A konferenciaterem falára kitett akva­ré 11 - a Down-kóros kislányával öz­vegyen maradt édesanya, Aíezó' Lász­­lóné alkotása - Jézusnak ezt az ige­hirdetését örökítette meg. Rajza hét napon át tett itt bizonyságot Isten gondviselő szeretetébe vetett hitéről. Az igazi meglepetést azonban az okozta, amikor a konferencia résztve­vői megtudták, hogy az idei mottót is ő választotta: „Semmiért se aggódja­tok..” (Fii 4,6) A legelső reggelen így ő tartotta az áhítatot, immáron sza­vakkal erősítve meg vallástételét. A délelőtti bibliatanulmányozásokon a szorongás különféle okai kerültek te­rítékre, köztük az egzisztenciális biz­tonság elvesztése miatti aggodalmak. Hogy mindez mennyire nem alaptalan, bizonyította az is, hogy az egyik édes­anya éppen a konferenciát megelőző napokban vált ismét munkanélkülivé. De nem csupán a gazdaság meg­ingása, hanem az erősödő morális válság is kihat a mai ember életére. Az egyetemes erkölcsi értékeket el­vesztő világban a szülők bizony szo­rongással tekinthetnek gyermekeik jövőjére. Felszabadító azonban tudni, hogy nemcsak saját sorsukat, de a jö­vő nemzedékét is Isten kezében tud­hatják! Az Úristen közelségében pedig még a halál és az örök élet kérdésé­ről is lehet félelmek nélkül beszélget­ni. Igaz, a belső békéhez, az aggodal­maktól való szabaduláshoz Jézuson keresztül vezet út. Ezért is emelte ki több előadó is a Hegyi beszéd kulcs­üzenetét: „...keressétek először Isten­nek országát...”(Mt 6,33: Károli-for­­dítás) Szó sem volt arról, hogy megfeled­keztek nehézségeikről az anyák és gyermekeik! Vannak dolgok, amelye­ket nem lehet otthon hagyni. A tab­lettákat Révfülöpön is szednük kel­lett azoknak, akik gyógyszeres keze­lés alatt állnak. Dóri ott is kerekes székkel közlekedett, igaz, a kamasz fi­úk sportot űztek abból, ki bírja to­vább tolni felfelé a hegyen. Hajnika beteg szívét is óvni kellett a túlzott terheléstől, nem is csatlakozott a Szigligetre kiránduló csoporthoz. Néhányan a fiatalok közül akkor tudták meg, hogy nem sikerült bejut­niuk a választott egyetemre. Ám az erőtlenségek, kudarcok most mégis más színezetet kaptak, ahogyan az egyik édesanya írta a záróalkalmon kiosztott lapocskára: „Kaptunk meg­erősítést az úton, erőt életünk küz­delmeihez, vigasztalást bajainkban.” Pál apostol, mielőtt intene az ag­gódásmentes életre, így bátorítja ol­vasóit a levelében: „Örüljetek az Úr­ban mindenkor! (...) Azúr közel!” (Fii 4>4—5) Csoda-e hát, hogy Révfülöpön is nevetés és felszabadult vidámság „zaja” töltötte be az evangélikus köz­pont falait?! ■ B. Pintér Márta Újra van Kálvin János tér Kassán A kassai Óváros önkormányzati képviselő-testülete a közelmúltban rábó­lintott a Miklós börtön melletti tér átnevezésére. A tér visszakapja történel­mi elnevezését, újra Kálvin János nevét viseli. E helyütt áll egyébként a re­formátus templom is. A képviselők a Szlovák Egyházi Testület, a Magyar Egyházi Testület és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházi Testület kérvényére mondtak egy­hangúlag igent - írta az Új Szó című pozsonyi napilap. A tér eredeti megnevezését használták 1920 és 1938 között szlovákul is, majd évtizedekig a Miklós börtön melletti térként emlegették, mivel az egyik középkori épületben börtön és kínzókamra működött, az épületet pedig az egyik hóhér, Miklós után nevezték el. Orémus Zoltán kassai református lelkész a lapnak hangsúlyozta, hogy a 2009. év a legalkalmasabb a tér „visszanevezésére” mivel az idén ünnepli a refor­mátus egyház a hitújító Kálvin János születésének ötszázadik évfordulóját. H MTI Friss kása és északi gyaloglás Evangélikus életmódtábor Orosházán ^ Táborozni úgy is lehet, hogy a résztvevők nem szalonnát süt­nek vagy bográcsgulyást főz­nek, hanem - például - kenye­ret dagasztanak, mégpedig tel­jes kiőrlésű lisztből - amint ezt a harmadik evangélikus élet­módtábor lakói is megtapasztal­hatták. A Bogdányi Mária lel­kész, életmód-tanácsadó vezeté­sével megrendezett tábornak július 23. és 25. között az Oros­házi Evangélikus Egyházközség adott otthont. A programban nemcsak az egészséges táplálko­zás bemutatása és kipróbálása szerepelt: többféle, a mindenna­pokban gyakorolható mozgás­formát is megismertetett a részt­vevőkkel. A három nap fő lelki témája az imádság volt. A korábbi két evangélikus életmódtá­borra - 2008 tavaszán és őszén - a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban került sor. Mi­vel hazánk minden tájáról érkeztek ér­deklődők, felmerült az ötlet, hogy egy-egy gyülekezetben is célszerű lenne ilyet rendezni. Orosházán Ribár Jánosné látta el a szervezési felada­tokat, számos helybéli résztvevőt „to­borzott" de érkeztek táborozok Nagy­kőrösről, Miskolcról és Budapestről is. Az életmódtábor feladata az egész­séges életmód elemeinek bemutatá­sa, élményszerű közvetítése, nép­szerűsítése. A résztvevők előadáso­kat hallgathattak az egészséges táp­lálkozás alapjairól. A középpontban ezúttal a száz éve született dr. Max- Otto Bruker tanítása állt. Bruker „tiltólistára” helyezte a cukorkészít­ményeket, a fehér lisztes termékeket, a finomított zsírokat, olajokat. Ezzel szemben javallottá a teljes kiőrlésű gabonából sütött kenyér, három ka­nál gabonából készített friss kása, mi­nél több nyers étel (zöldség és gyü­mölcs, salátának-elkészítve), valamint a természetes zsírok (vaj, tejszín, hidegen sajtolt olajak) naponkénti fo­gyasztását. Az elméleti ismeretek gyakorlat­ban való alkalmazására is sor került közös sütés-főzés keretében. A tábor minden résztvevője dagasztotta a teljes kiőrlésű biolisztből készült ke­nyér és zsemlekoszorú tésztáját, másnap pedig közösen elkészített vegetáriánus ebéd következett. A búcsúest délutánján megtelt a gyü­lekezeti terem teakonyhája, ahol a kü­lönböző saláták, desszertek előkészí­tése folyt, majd este közös kerti sü­­tögetés zárta a napot. A rendezvény vendége volt Buri­­án László élelmiszer-ipari mérnök és felesége, akik bemutatták az általuk készített biolekvárokat, ivóleveket, tésztaszószokat, és az otthoni befő­zés természetes módszereibe avatták be a résztvevőket. A táplálkozással kapcsolatos isme­reteket különböző, kevéssé ismert mozgásformák bemutatása és meg­tanulása egészítette ki. Ezek közé tar­tozott a nordic walking, a botokkal segített „északi gyaloglás”, mely az ízületeket tehermentesítve, lendüle­tesebbé és gyorsabbá teszi a gyalog­lást. Reggelente a táborozok egy tá­vol-keleti mozgásgyakorlatsor, a „Wai Tan Kung csikung” tizenkét gyakorlatát végezték el. Ezek kö­rülbelül negyvenöt perc alatt három­százhatvan ízületi kapcsolatot moz­gatnak meg. A program zökkenőmentes lebo­nyolításában Ribár Jánosné mellett nagy szerepük volt az Orosházi Evan­gélikus Egyházközség lelkészeinek, Deák Lászlónak és Ribár Jánosnak, valamint a Győry Vilmos Evangélikus Szeretetszolgálat szolgálatkész mun­katársainak is. A résztvevők a programok vé­geztével ismeretekben és közösségi élményekben gazdagodva térhettek haza. Mindennapjaikban ezután re­mélhetőleg jobban oda tudnak majd figyelni a környezettudatos élet­módra, a helyes táplálkozásra, a mi­nél több mozgásra, és mindehhez Is­ten segítségét és áldását kérik nap mint nap. ■ Bogdányi Gábor Elhunyt Werner Krusche püspök A magdeburgi dóm néhai lelkésze, az egykori Német Demokratikus Köz­társaság (NDK) Protestáns Egyház­szövetségének elnöke, Werner Kru­sche püspök július 24-én, kilencven­­egy éves korában elhunyt. Egyike volt azoknak a teológusok­nak, akik a legpozitívabb hatást gyakorolták az NDK egyházi életé­re. Utódja, Axel Noack püspök sze­rint Krusche „hívő, kegyes püspök volt - meglehetősen kegyetlen idők­ben”. Prédikációival és állásfoglalá­saival segítette az NDK egyházait a Jézus Krisztushoz való hűség útján maradni. Igazi hídverő volt a kettéosztott Németország egyházai között. Olyan igehirdető, aki politikai kérdések­ben is mindig világos evangéliumi üzenetet fogalmazott meg, s tette ezt úgy, hogy még ellenfeleit sem sértet­te meg. Magyar evangélikus és református ösztöndíjas diákok sokat köszön­hetnek neki is testvéri támogatásá­ért, odafigyeléséért, azért, hogy le­hetőséget kaptak teológiai ismerete­ik bővítésére az akkori NDK több egyetemén és prédikátorszeminári­umában. H Forrás: jesus.de, reformatus.hu Jól kifőzte az evangélikus lelkész Harminckét bográcsban főttek múlt szombaton Tamásiban, a Kossuth té­ren a finomabbnál finomabb ételek, és bizony nem volt könnyű a Kovács János Venesz-díjas mesterszakács vezette zsűri dolga. AIX. Tamási bog­rácsmestere főzőversenyen a budapes­ti Nagy Lajos aratólevese bizonyult a legjobbnak. A második helyezést a ta­mási Pech Tibor mangalicapapriká­sa, a harmadikat pedig a szintén ta­mási Nagy Alexandra hagymás gom­baszelete érdemelte ki. Tamási város különdíját a Hévízről érkezett Honthegyi Zsolt evangélikus lelkész (képünkön) tekert raguja kap­ta. A legfiatalabb szakács különdíja Nagy Alexandrát (20), a legidősebbé pedig Orbán Györgyöt (67) illette. H Forrás: teol.hu FOTÓ: SZALISZNYÓ ENIK<

Next

/
Thumbnails
Contents