Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-12-20 / 51-52. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2009. december 20-27. » 7 REND ÉS ÉLET Kárpát-medencei egyházak kialakulása és szervezete az 1700-as évektől Lackner Pál tábori püspök doktori disszertációjáról ► Ez év nyarán vette át doktori oklevelét Lackner Pál evangélikus lelkész, protestáns tábori püspök az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Sokéves kutatás és gyűjtőmunka után a Kárpátmedencei evangélikus egyházak szervezeti kialakulásának történetéről írta meg értekezését. A munka az egyháztörténelem és az egyházjog sajátos találkozásának szemszögéből gazdagítja ismereteinket, testvéregyházak közé helyezve egyházunkat a 18-20. században.- Lelkészi pályáján, egyházi szolgálatában hogyan érett meg a gondolat, hogy doktori kutatásba kezdjen?- Majd negyedszázada mondta egy vita során az akkori országos felügyelő - Frenkl Róbert -, hogy az én gondolkodásom nem az élettan, hanem az anatómia felől közelít a világhoz. Valóban azt gondolom, hogy a forma kihat a tartalomra - vagyis az egyház életének lényegi kérdéseit befolyásolja a szervezet, de ez az összefüggés visszafelé is fennáll. Az összefüggések érdekelnek, nem egyegy történelmi személy részletes pályaképe. A kilencvenes évek zsinati vitáihoz kezdtem módszeresen az egyháztörténet e nem túl népszerű területével foglalkozni, olyan határtudományok eszközeit is igénybe véve, mint a statisztika, térképészet, államegyházjog és szociológia. Kétségtelenül hatott rám néhány olyan élmény, mint gyermekkoromban Tolna-Baranya kitelepített, leépülő egyházszervezete, a móri gyülekezet szervezése vagy a rendszerváltás idején felpörgő egyházi élet Gyulán, illetve a győri, sokintézményes, nagy gyülekezet jelentette kihívások. Konkrétan egy zsinati vitaanyagomról derült ki a plenáris ülésen, hogy milyen kevesen nézték át. Ekkor mondtam ki először, hogy ebből disszertációt is lehetne írni, hátha azt többen olvassák majd el. Mindig érdekelt az objektív megközelítés lehetősége - ezért tudatosan nem a „pártos történetírás” eszközeihez nyúltam. Egy példával szemléltetve: Pázmány Pétert a katolikus szerző az egyház újraszervezőjének nevezi, a marxista humanistának, a protestáns meg ellenreformátornak. Ezek az objektív kifejezések, nem említve a régi korok indulati töltésű jelzőit: a gaz ellenreformátor... Meg vagyok győződve arról, hogy az adott eseményt több szemszögből értelmezve jobban lehet a lényeghez közelíteni, felvállalva azt is, hogy a fekete-fehér ábrázolásmódon át kell lépni. Arisztotelész írta a jogról, hogy az szenvedély nélküli értelem. Ezt az elvet akartam a jogtörténetre, illetve az egyháztörténelemre alkalmazni - remélem, sikerült.- Tábori püspöki szolgálata mellett nem lehetett könnyű a doktori eljárás minden követelményének eleget tenni. Hogyan készült el a dolgozat?- Lassan. Majdnem annyi idő választja el egymástól az egyes fejezeteket, mint a gyermekeimet, legalább is a két szélét. Az első koncepció a máig terjedt volna - ehhez gyorsabbak voltak az események, mint a leírás, ezért rövidítettem le végül a vizsgált idősávot mindössze 2x1 évre. Nyilvánvaló, hogy ehhez a munkához sok idő kell - nem lehet egykét hét szünet után azonnal folytatni, sokszor vissza kellett lépni egy adott forráshoz, problémához. A könyvek íróasztalhoz kapcsolódó munkát jelentenek - amit autóban vagy külszolgálaton nem lehet végezni. Ez - ha úgy tetszik - aktív szabadidős program volt, amit a hivatali vagy közegyházi feladatok természetesen mindig hátratolhattak. Nincs mindig „tudományos lelkiállapotban” sem az ember, pláne ha nincs szigorú határidő.- A doktori értekezés szokatlan területre vezet bennünket, hiszen az egyházjog történetéből választott témát mutat be. Hazai evangélikusságunk életében ezen a területen - némi túlzással - minden évszázadban egy munka születik.- Valóban kicsit túlzás ez így: a kiegyezés óta eltelt szűk másfél évszázad alatt három jelentős szerző jelentetett meg komplett evangélikus egyházjogtant magyarul: Csecsetka Sámuel, Mikler Károly és Boleratzky Lóránd. De meg kell említenem még Bruckner Győzőt is, mint számos rövidebb, de fontos tanulmány szerzőjét, ő volt a kapocs a két utóbbi közt. Ausztriában, a Bécsi Egyetemen volt található a német nyelvterület egyetlen olyan evangélikus egyházi jogi tanszéke, amely teológiai kar keretében és nem jogi fakultáson működött. Itt inkább elemző munkák készültek, kevés volt az összehasonlító jellegű publikáció.- Miként jutott ehhez a területhez, s mire támaszkodhatott - forrásokban, szakkönyvekben - a munka során?- A történelmi viharok miatt teljesen nem lehet ezt a témát (sem) feldolgozni. Az itthoni adatbázisokban főleg magyarországi anyagok, kisebb részben az utódállamok anyagai voltak meg. Érdekes módon szinte semmi az erdélyi szászokról. Bécsben az osztrák egyház és utódszervezeteinek dokumentumai voltak hozzáférhetők, Németországban túlnyomórészt a német nyelvű egyházakra vonatkozó anyag van. Néhány egyház története alaposan és jól fel van dolgozva, némelyik szinte sehogy. Ez különösen igaz a kis létszámú, kisebbségi közösségekre. Sok formációnak az anyagából, ha volt egyáltalán tudatosan szervezett dokumentumgyűjtés - de legtöbbször nem! -, kitelepítés, háború, tűzvész után semmi nem maradt. A kutatás szerencse kérdése is - nem csak a régészeknél. Sopronban a polc alatt találtam egy még fel nem dolgozott könyvet, amely a témában - bizonyos értelemben - alapmű, Győrben hagyatékként érkezett be hasznosítható joganyag, és még sorolhatnám... Biztos, hogy ha a szláv nyelvek - jelen esetben a szlovák, a cseh, a lengyel és a szlovén -olvasása nem jelentene gondot, néhány értékes adalék még előkerülhetett volna. A sötét korokról - a harmincas évek politikai kapcsolatrendszereiről vagy a nyelvi (népi) szempontnak a hitvallásokkal szembeni teljes elsőbbségéről - kevesen és keveset írnak. Visszautalva Frenkl Róbertnek a bevezetőben idézett véleményére: a kórélettan kérdése sem mindig kerülhető meg.- Már a források, adatok összegyűjtése sem egyszerű vállalkozás a történelmi Magyarország régiójában - kellett-e ennek során indulatokkal, konfliktusos helyzetekkel megküzdenie, hogy elvégezhesse a munkát?- Bármilyen meglepő, nem voltak ilyen konfliktusaim. Sem a németországi egyházi gyűjtemények - Luther Szövetség, Erlangen és Evangélikus Központi Levéltár, Berlin -, sem a személyesen vagy írásban megkérdezett külföldi kollégák esetén nem volt semmi elutasítás, sőt több esetben örültek annak, hogy valakit nyelvi és államhatárokon túlról is érdekel egy-egy egyháztest sorsa. Tény, tudatosan törekedtem a tényszerű kérdésfeltevésre. Belső konfliktusom több volt: beigazolódott Gustav Reingrabner professzor tézise, hogy az információ mennyiségével fordítottan arányos az illúziók megmaradása. Sok jelentős személy képe vált számomra rendkívül árnyalttá. Néhány esetben a kialakult kép pozitívabb lett, mint első pillantásra látszott, sokszor azonban inkább negatívabb.- A dolgozat foglalkozik a trianoni békeszerződés következményeivel is, különösen egyházi összefüggésekben. Milyen nehézségeket, problémákat tártfel a kutatás - és milyen területeken bővíti ismereteinket a régió összefüggéseiről, mélyebb történelmi sorsközösségéről?- A közös történelem még mindig hosszabb, mint a különálló - négyszáz év szemben kilencven esztendővel. A társadalmi beágyazottság is nagyjából hasonló. A magyarországi tradíció mindig nagyobb mozgásterű volt, mint az ausztriai. Észre kell venni, hogy „ősi autonómiánk” császári rendeletén alapult. Ez a II. Carolina Resolutio sok mindenben megkötötte mindkét magyarországi protestáns egyház kezét: maximálta a kerületek számát, sokféle tiltást írt elő - ekkor az osztrák örökös tartományokban összesen Asch és Teschen gyülekezetei éltek viszonylag szabadon. Ugyanakkor az erdélyi szászok helyzetét viszont a teljes jogegyenlőség jellemezte.- Mely konkrét példákon lehetne érzékeltetni a munka érdekes eredményeit az olvasók számára?- A Habsburgok egységes birodalmi elképzeléseiben a 19. században ismét egy egységes protestáns birodalmi egyház - nagyvonalú ötietként két (evangélikus és református) egyház - szerepelt, ez nemcsak a katolicizmus, de még az ortodoxia esetében is megvolt. A nyelvi határok régen nem jelentettek akkora problémát, mint ma, a lelkészek és a tanítók sokáig gond nélkül léptek át egyik evangélikus egyházból a másikba, akár többször is. Elegendő, ha Rázga Pálra utalok: Karintiában kezdett, majd Pozsony megyei lelkészként Prágába került, innen pedig Pozsonyba. Nem volt egyedi eset: a Tranoscius-énekeskönyv szerzőjét a lengyelek, csehek és szlovákok egyaránt tisztelik. A Habsburgok sem mindig feltétlenül a katolikus egyháznak adtak igazat a vitában: I. Ferenc császár egyik sógornője német evangélikus hercegnő volt. Mikor meghalt, és a császár rendelkezése ellenére a kapucinusok nem akarták engedni az evangélikus temetést a dinasztia altemplomi temetkezési helyén Bécsben, akkor - 1825 táján járunk! - a császár a rend feloszlatását helyezte kilátásba. Ezután a temetést az evangélikus esperes rendben elvégezte. Templomtornyot a Lajtán túl csak az a protestáns törvény engedett, amit nálunk jogkorlátozásként éltek meg a februári pátens formájában - és az is volt. Az osztrák egyháztest számára ez a rendelet nem adott akkora önrendelkezést, de legalább a víz fölé engedte, levegőért. A bürokráciával az evangélikusok persze megtanultak együtt élni: Sziléziában az egyik evangélikus gróf templomot építtetett. Templomtoronyról elvben szó sem lehetett. A porosz határ közelsége miatt felajánlotta, hogy ha tornyot építhet, akkor az konfliktushelyzetben tüzérségi figyelőként szolgálhatja a császárt. Nem csak engedélyt kapott, hanem kitüntetést is hazafias hozzáállásáért. Sikerült néhány absztrakt jellemzővel bizonyítani a felállított téziseimet a magyarországi egyházi szervezet fejlődésének kiegyensúlyozottabb útjáról.- Tervezi-e a tudományos kutatómunka folytatását?- Munkatársaimmal az európai - protestáns - tábori lelkészi szolgálatok összehasonlítására törekszünk. A feladatból - „meglepő módon” - magamnak osztottam a történeti és jogi részt. ■ Dr. Korányi András „Angyalok hangja kél” Válogatás az MTV karácsonyi műsoraiból ► A Magyar Televízió idén karácsonykor is gazdag műsorkínálattal kedveskedik nézőinek. Alábbi összeállításunk a Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztőségének ajánlatát gyűjtötte csokorba. A karácsonyt megelőző adventi időszakban a Magyar Televízió számos műsorral várja hívő és a hit kérdéseivel foglalkozó nézőit. December 20-án a Krisztus nyomába indulnak című összeállításban Blanckenstein Miklós, az esztergomi szeminárium rektora beszél a Magyar Katolikus Egyház papképzéséről, a teológus fiatalok és a közösségek kapcsolatáról (9.40, mi; 14.05, m2). Ugyancsak aranyvasárnap, a Katolikus válaszok sorozatban Székely János püspök értekezik olyan, a szélesebb közvéleményt is foglalkoztató kérdésekről, mint a Biblia hitelessége, az apokrif evangéliumok vagy éppen a közelmúltban sok vitát kiváltó A Da Vinci-kód című könyv (10.05, mi; 14.05, m2). A vasárnapi Evangélikus magazin összeállítása is az ünnepkörhöz kapcsolódik. A karácsony misztériumát kereső, az adventi várakozásban élő hívek gondolatait fogalmazza meg interjúkkal, hiteles példák bemutatásával (10.45, mi, 13.05, m2). A karácsonyi éjféli szentmisét a Magyar Televízió a budapesti irgalmas rendi kápolnából közvetíti. A szentmisét bemutatja, és szentbeszédet mond Kozma Imre irgalmas rendi szerzetes. „Hozzánk, tanácstalan, nyugtalan emberekhez, akiket a gazdasági válság miatt fekete karácsonnyal is riogatnak, egy hihetetlen üzenet érkezett” - idéz a híveknek megfogalmazott gondolataiból a rend vezetője. „Van számunkra Megváltó, aki meg akar gyógyítani, meg akar menteni bennünket. Belekapaszkodhatunk, mint egy horgonyba, rábízhatjuk magunkat, s közben csillagként mutatja az utat.” A református karácsonyi ünnepi istentiszteletet december 25-én délelőtt 10 órakor a budapesti fasori református templomból egyenes adásban közvetíti az MTV mindkét csatornája. Végh Tamás lelkipásztor igehirdetését János evangéliumának szavaira építi: „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” A lelkipásztor bibliai magyarázatában kifejti: „Isten Jézus személyében a földre telepítette a mennyországot. Olyan forrást nyitott, amelyből élet, erő, áldás, segítség árad mindennapi életünkbe.” Karácsony napján délben XVI. Benedek pápa hagyományos karácsonyi üzenetét és urbi et orbi áldását közvetíti Rómából a Magyar Televízió. ' ■ Cs. Z.
