Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-12-13 / 50. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2009. december 13. » 7 Szegénység, gazdagság és ökológiai krízis Szubjektív beszámoló az Egyházak Világtanácsa ázsiai AGAPE-konferenciárájól ► Három évvel ezelőtt Porto Alegrében az Egyházak Világtanácsa (EVT) kilencedik nagygyűlésén az ökumenikus párbeszéd a „szegénység botrányát” központi témaként kezelte. Ekkor kezdeményezték, hogy induljon el ökumenikus tanulmányi folyamat annak elemzésére, hogy milyen összefüggésben áll egymással a szegénység, a gazdagság létrehozása és a természeti környezet. E folyamat keretében 2007-ben Afrikában, 2008-ban Dél-Amerikában, idén pedig Ázsiában szervezett konferenciát az EVT a helyi egyházak közreműködésével. E sorok írója mint európai meghívott vett részt november elején a thaiföldi Chiang Maiban megrendezett találkozón. A rendezvényen az alábbi fő kérdések kerültek elő: Miért van az, hogy a világ lakosságának több mint fele szegénységben él? Az ázsiai emberek többsége miért szegény, amikor a kontinens természeti erőforrásokban gazdag? Hogyan befolyásolja ez a természeti környezetet? Mit tehetnek az ázsiai egyházak? ■ Gömböcz Elvira Zákeus története adta a konferencia nyitóáhítatának témáját. A fővámszedőt, aki óriási vagyont gyűjtött magának azáltal, hogy összejátszott a Római Birodalommal, Jézussal való találkozása radikális változásra indítja: „Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit kizsaroltam, a négyszeresét adom vissza neki.” (Lk 19,8) Ez csupán az egyik bibliai történet, amely Jézus és a gazdagok találkozását meséli el. A konferencia teológiai munkája során hasonlóképpen előkerült a gazdag és Lázár, valamint a gazdag ifjú története is, aki nem tudta összekötni életében a gazdasági és a spirituális élet gyakorlatát, ezért megszakadt a párbeszéde Jézussal, és szomorúan távozott. Szegénység és gazdagság összefüggését azért is fontos hangsúlyozni, mert a kutatások, mozgalmak és programok nagyon gyakran csupán a szegénységgel foglalkoznak, mint amit enyhíteni kell, vagy meg kell szüntetni. Ennek módszerét pedig a fő áramlat szerint gondolkodó közgazdászok abban látják, hogy a makroszintű GDP- (bruttó hazai termék) növekedés csökkenti a szegénység mértékét. Temérdek kutatási eredmény bizonyítja azonban, hogy a makroszintű növekedés nem csökkenti automatikusan a szegénységet, és nem megfelelő módszer a szegénység megszüntetésére, hiszen a környezeti válság miatt maga a növekedés is kérdésessé vált. Ezért nagyon fontos a folyamatok elemzése, megértése és a közös cselekvés. Emelkedő vízszint, klímamenekültek Nekünk, európaiaknak talán elképzelhetetlen, hogy például Burmában naponta hat órán át van elektromos áram, vagy hogy Indiában, ahol a lakosság hetven százaléka a létminimum alatt él, nagy szenvedést okoz a klímaváltozás miatti hőség. Indiában tavaly 184 ezer kistermelő követett el öngyilkosságot. Ez az ország népességéhez viszonyítva is szélsőségesen magas arány. A közvetlen ok a parasztok eladósodása, amely mögött egyrészt a szélsőséges időjárás, másrészt pedig a génkezelt és drága vetőmagok állnak, amelyeket a multinacionális vállalatok kényszerítenek rájuk. Kiemelt hangsúlyt kapott a konferencián a klímaváltozás miatt pusztuló óceániai szigetvilág. Óceánia szigetei „süllyednek” Néhány kisebb sziget már a víz alá került, és a folyamatosan emelkedő vízszint miatt további szigetek kerültek veszélybe. A klímamenekültek vándorlása már elindult. Többnyire Fidzsi szigetére költöznek a veszélyeztetett szigetek lakói. A sürgősségi helyzet miatt az óceániai egyházak nagy erőkkel készülnek a decemberi koppenhágai klímacsúcsra, hogy felhívják a figyelmet a térség helyzetére, és tevékeny, gyors segítségre mozgósítsanak. Álláspontjuk szerint továbbá nem elegendő pusztán klímaváltozásról beszélni, hanem - mivel az egész természeti környezet változik, és fajok pusztulnak ki - az ökológiai változás a helyes megnevezés, amelynek csak egy része a klímaváltozás. A teológiai reflexiók mellett a gazdasági elemzések, kutatások eredményeinek bemutatása is fontos hangsúlyt kapott a konferencián. A teológiai megközelítések megújuló spiritualitást tartottak szükségesnek, amelyen keresztül felismerjük Isten szeretetét, és megváltozunk. A gazdasági kutatások régiónként mutatták be a jellemző folyamatokat. Minden ázsiai régióra jellemző azonban az, hogy a GDP növekedése nem vonja maga után a fizetések növekedését. Óriási profit van az Ázsiában multinacionális vállalatok által előállított termékeken. A fizetések csökkennek, a vállalatok profitja emelkedik. Az elemzők szerint Ázsia a jelenlegi gazdasági berendezkedés egész terhét hordozza. Az alacsonyan tartott fizetések sokak szenvedését és egy szűk elit gazdagodását okozzák. Ezért a szegénység csupán az igazságtalan rendszer, az emberi kizsákmányolás egyik tünete. A jelenlegi rendszerben gyakorlattá vált, hogy a profit az elsődleges cél, nem pedig az emberi szükségletek kielégítése. Bezzegországok katasztrófája Ebben a helyzetben kettős válsággal állunk szemben, morális és rendszerszintű válsággal. A gazdasági válság hátterében morális válságot manapság nemcsak egyházi elöljárók, hanem gazdasági felsővezetők és politikusok is megállapítanak. Ezért ez kevésbé szorul magyarázatra. A rendszer válságaként azonban két fontos problémát kell megemlíteni. Az egyik a túltermelés válsága, amely manapság nem a tengerbe öntött termékek formájában jelentkezik, mint 1929-ben, hanem leépítésekben, üzembezárásokban, növekvő munkanélküliségben. A másik alapvető probléma pedig a virtuális gazdaság (spekuláció) és a valódi gazdaság (termelés) elszakadása egymástól. Vagyis hogy spekulációval sokkal könnyebben és gyorsabban lehetséges nagy vagyonokra szert tenni, mint valódi szükségleteket kielégítő termeléssel. Ezért nagyon fontos napjainkban az erkölcsi és spirituális megújulás, amely gátat szab az emberi kapzsiságnak, valamint annak a gondolkodásmódnak a megszilárdulása, hogy az élet és az emberi szükségletek kielégítése az elsődlegesen fontos cél, nem pedig a profitmaximalizálás, amely a jelenlegi rendszert mozgatja. A konferencia a Chiang Mai-i nyilatkozat elfogadásával zárult. A nyilatkozat megállapítja, hogy egész bolygónk, de különösen Ázsia és az óceániai szigetek példa nélkül álló, többszörös katasztrófával néznek szembe. Az ázsiai országokat sokan a neoliberális gazdasági modell példaadóinak tekintik, mint sikeres „kistigrisek” vagy a kínai „sárkány” A fő probléma azonban, amely miatt ezek az országok szenvednek, az, hogy az előállított értéket kiszivattyúzzák az ázsiai országokból a multinacionális vállalatok profitjain keresztül, valamint a külső adósság törlesztése és a gazdagabb országokba irányuló export által. A kormányok többsége pedig túlságosan el van adósodva ahhoz, hogy a legcsekélyebb szociális védelmet nyújtani tudja a lakosságnak. Ökológiailag is igazságos fogyasztást A neoliberális, profitorientált működésmód nem csupán szegénységet generált Ázsiában, hanem hatalmas társadalmi és ökológiai adósságot is létrehozott. A nyilatkozat megállapítja, hogy a gazdasági és a környezeti válság szoros összefüggésben vannak egymással, és csupán megjelenési formái egy sokkal kiterjedtebb erkölcsi és spirituális válságnak. A gazdagodás, az anyagi javak, az esztelen növekedés és a fogyasztás hajhászása következtében az emberek saját embertársaikat zsákmányolják ki. Ezért a válságból kijutni spirituális megújulás útján tudunk, figyelembe véve a bibliai felszólításokat, amelyek szerint Isten a kirekesztetteket részesíti előnyben (igazságosság), valamint minden teremtménye szentséges és jó (fenntarthatóság). Az őszinte hit és spiritualitás cselekedetekben is megnyilvánul. Ezért a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az az összetett válság, amellyel ma szembetaláljuk magunkat, radikális és közös válaszokat kíván. Nem csupán Ázsia és Óceánia egyházaitól, hanem világszerte valamennyi hívő közösségtől. Isten szeretetében egyek vagyunk, ezért lehetőségünk van és kötelességünk is elkezdeni egy harmonikus gazdaság kialakítását, amelyben mindenki részt vehet az őt érintő döntésekben, és amelyben az emberek alapvető szükségletei és megélhetése biztosítva vannak. Az ilyen gazdaság az életet szolgálja. A nyilatkozat végén konkrét vállalások és feladatok felsorolása szerepel, amelyek közül itt csak néhányat emelek ki. Elhatározás született például arra, hogy erősíteni és építeni kell egy olyan, hiten alapuló hálózatot, amely az adott régió civil szervezeteivel és társadalmi mozgalmaival is együttműködik. Életvitelünkben mutassunk alternatívát, amely a fenntartható közösség mintáját adja az ökológiailag is igazságos fogyasztás gyakorlásával. Támogas-. suk a klímamenekültek letelepülését segítő egyházi kezdeményezéseket, hiszen tartozunk nekik ökológiai és klímaadósságunk miatt. Az EVT ehhez fontosnak tartja az „ökológiai számbavételt”, amely az áttelepülés költségeit is tartalmazza. A feladatok felsorolásában fontos, hogy további elmélyült párbeszédet kell folytatni más vallásokkal, azért, hogy jelentőségteljes szolidaritást élhessünk meg. A Chiang Mai-i nyilatkozat teljes angol nyelvű szövege megtalálható az EVT honlapján (www.oikomene.org) a nők, a fiatalok és az őslakos népek nyilatkozataival együtt. A környezeti igazságosságról és a pénzügyi válságról az EVT 2009. szeptember 2-án tette közzé állásfoglalását. Az előbbi magyar fordításban is olvasható az evangelikus.hu teológia rovatában. Jövő év novemberében az európai kontinens sokszínűsége és problémái kerülnek górcső alá egyrészt az elemzés, másrészt a cselevési lehetőségek megkeresése céljából. Ecology and thair link* it World Council of Churches Az evangélikus könyvesbolt adventi nyitva tartása LUTHER Az adventi időszakban meghosszabbított nyitva tartással, karácsonyi újdonságokkal és kedvezményekkel várjuk kedves vásárlóinkat Üllői út 24. szám alatti könyvesboltunkban. December 23-ig nyitva: hétfőtől péntekig 9-től 18 óráig. ♦ December 12-én, szombaton 9-től 13 óráig. ♦ December 19-én, szombaton 9-től 17 óráig. December 24-től zárva tartunk. Nyitás január 18-án, hétfőn. ÚTMUTATÓ A BIBLIA RENDSZERES OLVASÁSÁHOZ OLVASMÁNYOKKAL 2010 Vigyél szeretetet a világba - ajándékozz Útmutatót... ...szüleidnek, ...gyermekednek, ...unokádnak, ...barátodnak, ...szerelmednek, .. .szomszédodnak, ... munkatársadnak, ...főnöködnek, ...a sarki boltosnak vagy bárkinek, akire szeretettel gondolsz; adventi estékre... karácsonyra... születésnapra... névnapra... évfordulóra... keresztelőre... esküvőre... vagy csak azért, hogy mosolyt csalj mások arcára. Útmutató 2010 - 350 forint Útmutató 2010 olvasmányokkal - 540 forint A Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadója 1085 Budapest, Üllői út 24. Telefon: 1/317-5478,1/486-1228, 20/824-5518 Fax: 1/486-1229 E-mail: kiado@lutheran.hu www. lutherkiado. hu
