Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-09-27 / 39. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2009. szeptember 27. *■ 7 Reményik Sándor Budapesten Irsai mustármagok ■ Kántor Lajos Kolozsvárt kezdődött - és Kolozsvárt ért véget a 20. századi magyar irodalom egyik emblematikus egyéniségének, Reményik Sándornak a pályája. A magyarság és különösen Erdély számára emberpróbáló idők alakították az 1890. augusztus 30-án született és 1941. október 24-én meghalt Reményik költészetét. Tulajdonképpen minden tettét, egész életvitelét meghatározták, így lett az induló, halk szavú poétából harcos lírikus, helytállást hirdető irodalmár, irodalomszervező, az árral szembeforduló transzszilvanista. Ő alkotta meg a Gát metaforáját, a változatlanság reményét éltetve: A folyó megy, én állok rendületlen, És gúnyolódnak velem a habok. Oda se hallgatok. Az Eredj, ha tudsz! erdélyi igehirdetőjét, az akár átkozódásig elmenő, a szülőföldön maradást, a szülőföld mindenáron történő megtartását parancsba foglaló prédikátort, a Végvári-versek alkotóját nevezte Németh László szirt-Reményiknek. És róla írta le Babits: „A magányos költőhöz közelebb van talán a haza, mint máshoz: minden emberi dolgok közül ez van legközelebb.” Valóban magányos volt, magányos lett Reményik Sándor, mert a hozzá legközelebb állók sorra elhagyták Erdélyt az 1918-1920-as hatalomváltozás után. És mégsem maradt magányos, mert felvállalta az erdélyi sorsot, felvállalta az itthon maradottakat - és vállalta az egész magyarság múltját, jelenét. Az idők változásával pedig lemondott a Végvári-keménységről, s eljutott az Ahogy lehet meghirdetéséig. Az erdélyi táj és a hit - a megharcolt hit - lett a menedéke, s a történelmi múltból meg a jelen emberi példázatából is tudott építkezni. A Templom és iskola várát fel nem adva ilyen hétköznapi metaforához jutott el: Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Nem cifraság a szűrön, Nem sújtás a magyarkán, Nem hívságos ünnepi lobogó,j, Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Nem pompázom, de szükséges vagyok. És ő, az a Reményik, aki a „Leszek őrlő szú az idegen fában” keserű elszánását mondta ki az elvesző Erdély fájdalmában, a második bécsi döntés után a Korszerűtlen versek erkölcsi magasságába tudott feljutni, a „Nemzetek közt véres játék” borzasztó veszélyét ismerve fel. De már korábban is, a kolozsvári evangélikus lelkésznek, Járosi Andornak ajánlott versében (Ó, váltóőr!) a másik igazságának a figyelembevételéről beszél. Reményik Sándor költői utóélete a már-már teljes elhallgatás, majd a mítosz valóság fölé emelésének gyakorlata között írható le. Kolozsvárt kezdődött az ezredfordulón egy szélesen visszhangzó, sikeres rendezvénysorozat, amely egyrészt a fiatalok (középiskolások) bevonásával a Reményik-versekre irányította a figyelmet, másrészt irodalomtörténészek meghívásával egy reális, teljesebb Reményik-portré kialakulását segítette a jelentős számú közönség előtt megtartott konferenciákon. Reményik Sándor életének különböző színhelyeire hívták a lelkes szervezők (a kolozsvári Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány) az előadókat és az ifjú versmondókat, így Óradna, Borberek és Nagyvárad vagy Pécs közönsége is hallgathatta az újra megszólaló Reményiket. Szováta és Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy mellett Debrecen és Szeged is sorra került a már-már vándorgyűlésszerűen megtartott évi Reményik-ünnepségeken. És most a tizedik, jubileumi találkozó színhelye Budapest lesz, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium. A már hagyományos - ám sok új vonatkozást is felszínre hozó - előadás-sorozat ezúttal kerekasztal-beszélgetéssel bővül, a költőtől kölcsönzött Harangok találkozása cím alatt, mintegy összefoglalásaként a mába átnyúló történetnek. Hiszen Reményik Sándor, a kolozsvári Református Kollégium egykori diákja, Áprily Lajos barátja, kirándulótársa valóban összeköt(het) különböző közösségeket, ráébreszthet - újra - az összetartozásra. Reméljük tehát, hogy az október 3-i Deák téri találkozás Reményik Sándorral méltó ünnep lesz, innen és túl a költészeten. Templomfesztivál - toronypályázattal ► Koncertek, kiállítások, magyarázó istentiszteletek, híres hitbeszédek gazdagították a szeptember 18-22. között megrendezett Öt templom fesztivál ötnapos programját, amelynek öt vallás egy-egy temploma ad otthont Győr egyik városrészében, Újvárosban. „Öt nap, öt templom, öt vallás, egy kultúra” a mottója az Európában is egyedülálló ökumenikus fesztiválnak, amelyet az idén negyedik alkavasi András rockzenésszel. A muzsikusok Heidl György kompozícióit szólaltatták meg. Az Afetti Musicale régizenei együttes szombaton vendégszerepeit 17-18. századi szerzők kompozícióival. A kiemelt koncertek sorát hétfőn a svéd Kraja együttes hangversenye zárta. Újdonság volt az idén az úgynevezett magyarázó istentisztelet-sorozat. Ennek keretében minden felekezet tartott egy ünnepi istentiszteletet, amelyen az érdeklődők szakértői magyarázatok segítségével ismerkedhettek meg a katolikus, az evangélikus, a református, a görög katoadására. Az ötletpályázatot egyetemisták számára írták ki az evangélikus Öregtemplom - amelynek felépítését annak idején csak torony nélkül engedélyezték - tornyának megtervezésére. A pályázatra - amelyet a Karzat Alapítvány a Széchenyi István Egyetemmel és a Magyarországi Evangélikus Egyház Nyugati (Dunántúli) Egyházkerületének Püspöki Hivatalával együttműködve hirdetett meg - hatvanhét pályamunka érkezett. A zsűri első díját a győri Jászai Gergely kapta, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának Munkában a toronypályázatot elbíráló zsűri - középen Ittzés János lommal rendezett meg a Karzat Kul.túrközpont Alapítvány - mondta Borsa Kata kuratóriumi elnök a Magyar Távirati Irodának. A fesztivál sztárvendége a klezmerzenét játszó amerikai Budowitz Trio volt, amely európai turnéjának végén érkezett Magyarországra, s adott koncertet csütörtök este Győrött. Pénteken a Sátor Quartet lépett fel Bognár Szilvia népdalénekessel és Lobkos és a zsidó vallás liturgiájának sajátosságaival. Az egyháztörténet nagy prédikátorainak és hitszónokainak - köztük Bornemisza Péter, Pázmány Péter és Proklosz konstantinápolyi pátriárka - híres beszédeit színművészek szólaltatták meg monodráma jellegű előadásban. A csütörtöki fesztiválnyitón került sor a toronypályázat díjainak áthallgatója. A jutalmat a fesztivál nyitó alkalmán, szeptember 17-én, csütörtök este az Öregtemplomban adták át a felajánlók. Az evangélikus egyház részéről felajánlott díjat - az ötvenezer forint értékű könyvvásárlási utalványt - Ittzés János elnök-püspök, győri lelkész adta át. A pályaműveket a fesztiválon ki is állították. M MTI ► Hatodik éve, hogy szeptember derekán valamit ünnepelnek az irsai evangélikus gyülekezet tagjai. Az ünneplésnek többnyire más-más oka, apropója van, de e napon minden Isten szeretetének megéléséről, a kapott ajándékokért való háláról szól. Idén szeptember 20-án az Irsai Evangélikus Egyházközség Mustármag Óvodája fennállásának tizenötödik évfordulóján gyülekeztek össze a hívek. A hálaadó istentiszteleten - a gyermekek evangéliumának ismert mondata alapján - dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét. A liturgiái szolgálatban közreműködő Bárdossy Tibor nyugalmazott lelkész, valamint Erdélyi Csaba, a gyülekezet jelenlegi pásztora az imádságban a jelenlévők könyörgését vitték Isten elé. „...vár a mi Istenünk!” Ez a felirat látható egyházunk egyik templomákét év alatt nyolcvan százalékkal növekedett -, hanem mostantól sajátos nevelési igényű gyermekeket is fogad. Fabiny Tamás köszöntőjében a száz esztendeje született Sztehlo Gábor evangélikus lelkész példájára utalt, aki egyházának feladatát mindig a legelesettebbek segítésében látta. A Mustármag Óvoda dolgozói és fenntartója számára is ez a példa, amelyet követni igyekeznek a mai kor kihívásainak és lehetőségeinek megfelelően. Törekvésüket az Északi Egyházkerület is támogatja, Kalina Katalin a Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Osztályának vezetőjeként pedig az országos egyház támogatásáról is biztosította az ünneplőket. Fazekas László, Albertirsa polgármestere az intézménynek a városban betöltött szerepéről, elismertségéről szólt. A közös ebédet követően Róka Szabolcs és Gulyás Anna interaktív, Mátyás királyról szóló zenés meséje szórakoztatta a kicsiket és a nagyokat. Hatalmas, jóízű kacajok töltötnak homlokzatán, az első szó betűi az idők során lehullottak. És mégis: ebben a formában is értelme és jelentősége van ennek a számunkra mindennapi mondatnak - mutatott rá az igehirdető. Az istentisztelet után a Mustármag Óvodában az óvodások „szolgálatán” keresztül nyerhettek betekintést az érdeklődők az intézmény életébe. A gyermekek testi-lelki fejlődését segítő munkáról Fakan Zsuzsanna óvodavezető számolt be, Bárdossy Tibor pedig az intézmény alapításának, felépítésének, elindulásának körülményeit elevenítette fel. Az utóbbi években történt fejlesztésekről szólva Erdélyi Csaba rámutatott: a Mustármag Óvoda nem egyszerűen Albertirsa elismert óvodája - amelynek kapacitása az elmúlt ték be a parókia udvarát... A délután folyamán a gyerkőcök az óvoda teraszán kézműves-foglalkozáson vehettek részt, vagy önfeledten játszhattak az udvaron. Az irsai evangélikusok gyülekezeti napjának vendége volt Süveges Gergő, a Magyar Televízió Híradójának és Nap-kelte című műsorának egyik műsorvezetője is. Kereszténységről, közéletről, családról megfogalmazott gondolatait sajátjuknak érezték az ünneplők, és ezt a személyes beszélgetésekben kifejezésre is juttatták. A népszerű televíziós sokaknak szerzett örömöt Apa-kép-írás című kötetének dedikálásával is. A záróáhítat igehirdetője Krámer György esperes, püspökhelyettes volt. ■ Pál Marietta Döbrentey Ildikó és Levente Péter is a díjazottak között ■» Az Akadémia dísztermében ötvenhatodik alkalommal adták át szeptember 19- én a Magyar Örökség Díjakat. „Csak kultúrája mentheti meg a nemzetet” - idézte KlebelsbergKunó szavait a bírálóbizottság elnöke, Hámori/ózse/neurobiológus. „A Magyar Örökség Díj átadásának pontosan ez a célja, hogy megmutassuk azt, hogy a magyarságban, a magyar kultúrában milyen fantasztikus értékek vannak, amelyekre nemcsak hogy büszkének kell lennünk, hanem példaként kell a továbbiak szempontjából is fölhasználnunk” - hangsúlyozta. Magyar Örökség Díjat kapott ezúttal a Csík zenekar, Bánszky Pál művészettörténész, Döbrentey Ildikó meseíró és Levente Péter előadóművész, valamint Balázs János, a cigányság festőklasszikusa. Elismerték továbbá Balassagyarmat első világháború utáni hősiességét. A felvidéki magyarság megmaradásáért küzdő Fábry Zoltán író és Gérecz Attila, az 1956-os forradalom mártír költője posztumusz díjat kapott. M Forrás: Duna Tv Híradó
