Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2009-07-12 / 28. szám

4 41 2009- július 12. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Folyóirat-ajánló „Börtönrajzok” a Bibliáról Megjelent az Ordass Lajos Baráti Kör független evangélikus teológiai és kri­tikai lapjának, a Keresztyén Igazság­nak a nyári száma. Az Igehirdetés rovatban id. Kendek Györgynek a kelenföldi gyülekezet 1959. október 3-ai szeretetvendégsé­­gén elhangzott áhítata olvasható. Teljes terjedelmében közli a lap az ez év január 30-31. között Révfülö­pön tartott Luther-konferencián el­hangzott két előadást (Véghelyi An­tal: Két birodalom - kettős kormány­zás és Fehér Károly: Luther és Mária - Luther Magnificat-magyarázata). A Tanulmányok rovatban ezenkívül dr. Szentpétery Péter Kétszáz éve született Charles Darwin, Jancsó Kálmánné A keresztyén pedagógus reménysége és felelőssége, valamint D. Terray László Prelúdium „Budapest 1984”-hez című írása található. Ez utóbbi a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) huszonöt évvel ezelőtt fővá­rosunkban megrendezett világgyűlé­sének a színfalai mögé enged bepil­lantást. Arról ír többek között, hogy Káldy Zoltán püspök LVSZ-elnökké való jelölése hogyan zajlott a genfi székhelyű Lutheránus Világszövet­ségben, és mit szólt ehhez az ittho­ni Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH). H O KERESZTYÉN IQAZSÁQ AZ ORDASS LAJOS BARÁTI KÖR FOLYÓIRATA Új folyam 82. »ám 2009. NYÁR A negyedévente megjelenő folyó­irat friss számának utolsó cikkeként Zoltán László lelkésznek dr. Murá­nyi György néhai kiskőrösi igazgató lelkészről írt visszaemlékezése olvas­ható, amely 2004. november 7-én hangzott el a kiskőrösi evangélikus templomban. Az egykori igazgató lelkészt posztumusz díszpolgári címmel illette Kiskörös városa. Ára: 400 forint. Kapható a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.), vagy megren­delhető id. Zászkaliczky Pál szerkesz­tőtől (2151 Fót, Ibolyás utca 3/a.). A vizsolyi Biblia nyomában „Mindig is foglalkoztatott a létezés, az energia, a kozmosz és a föld kelet­­kezése-létezése, az élet kialakulása és teremtő Urunk érettünk tanúsított szeretete” - írta Teremtés című akril­­festménye „születéséről” L. Enikő. Az alkotást a Heves Megyei Bünte­tés-végrehajtási Intézet „lakója” arra a képzőművészeti pályázatra készítette, amelyet a Magyar Testvéri Börtöntár­saság - a Börtönlelkészek Magyaror­szági Szervezetével karöltve - hirdetett meg 2008-ban a Biblia éve alkalmából. A kiírás szerint az ország mind a har­mincnégy büntetés-végrehajtási in­tézetében fogva tartottak részt vehet­tek rajta; a pályázat fővédnöke dr. Fa­­biny Tamás evangélikus püspök volt. (A könyvek könyvére a képzőművésze­ti pályázat mellett bibliavetélkedő ke­retében is felhívták a figyelmet; a ver­senyt 2008 novemberének utolsó nap­ján több mint félezer fogvatartott rész­vételével rendezték meg.) A pályázatra a börtöntársaság há­rom kategóriában (grafika-rajz, fest­mény és egyéb, kőből, fából, textilből stb. készített alkotás) várta a nevezők által tetszőlegesen kiválasztott bibli­ai történetet feldolgozó alkotásokat A tavaly év végéig beérkezett ötven­négy pályaműből a Szekeres Erzsébet gödöllői textilművész vezette zsűri L. Enikő képünkön látható művét ítél­te a legjobbnak. ■ EvÉlet-infó Vizsoly, a Biblia bölcsője címmel kulturális rendezvénysorozat kez­dődik július 23-án, csütörtökön a Hernád-völgyi településen. A négynapos program - Szenczi Molnár Albert nyomában - futóver­sennyel veszi kezdetét. Gönc és Vi­zsoly között szaladhatnak a résztve­vők, ezzel is emlékezve arra, hogy ezen az úton vitték a nyomdába a Ká­­roli-féle Biblia kéziratlapjait. A vizsolyi Biblia volt az első teljes Szentírás-fordítás magyar nyelven. A fordítást Károli Gáspár és lel­késztársai végezték, a nyomtatási munkálatokat pedig Mantskovit Bá­lint nyomdász vezette. Több mint egy év alatt hét-nyolcszáz példány jelent meg a könyvből. A nyomtatást 1590. július 20-án fejezték be. Ennek emlékére rendezik meg már második alkalommal a vizso­lyi Biblia hete rendezvényt. „Remél­jük, hogy különböző érdeklődési körű és gondolkodású embereket tudunk megérinteni majd Jézus evangéliumával” - mondta Sipos- Vizaknai Gergely. A település refor­mátus lelkipásztora hozzátette: „Semmiképpen nem egy újabb kul­turális programsorozatot szeret­nénk rendezni, hanem egy olyan ünnepet, ahol felragyog a betlehe­mi csillag világossága az emberek számára.” A kulturális rendezvénysorozat részletes programja a www.vizsoly­­fesztival.hu internetes oldalon ol­vasható. M www.reformatus.hu Nem lesz többé bibliai idézet a Pentagon-jelentéseken Eltűnnek a bibliai idézetek a Fehér Ház számára készített napi nem­zetbiztonsági tájékoztatók címlapjá­ról - jelentette be még májusban a Pentagon. Az idézeteket még a Bush­­adminisztráció honosította meg, de szerepük ellenérzéseket keltett. Bryan Whitman Pentagon-szóvi­vő nem tudta megmondani, vajon mi­óta szerepeltek a bibliai idézetek a je­lentéseken. Egy időben Glen Shaffer, a légierő vezérőrnagya volt felelős ér­tük, ám ő hat éve nyugalomba vonult. Az iraki háború idején, 2003 egyik periódusában a George W. Bush elnök számára összeállított jelentések a Zsoltárok könyvéből és Péter levele­iből vett idézetekkel kezdődtek. Ak­kortájt a napi tájékoztatók főleg az Irakban zajló háborúra koncentráltak. A bibliai idézetek nyilván tá­maszt nyújtottak Bushnak egy olyan időszakban, amikor egyre nőtt a há­borúban elesett amerikai katonák száma - kereste a motivációt a GQ magazin júniusi kiadványának cik­ke. A Pentagonban azonban akadt olyan muzulmán elemző, aki tá­madva érezte magát, és más alkal­mazottakat is aggasztott, hogy a passzusok esetleg nem voltak az al­kalomhoz illőek. Az egyik ilyen idézet 2003. április 10-én a Zsoltárok könyvéből szárma­zott: „Ámde az Úr szemmel tartja az őtfélőket, az ő kegyelmében bízókat, hogy kimentse leiköket a halálból..” (Zsolt 33,18; Károli-fordítás). A jelen­tésben szereplő képek Szaddám Hú­széin szobrának ledöntéséről és a Bagdad utcáin hömpölygő ünneplő tömegről készültek. Barry W. Lynn tiszteletes, az egy­ház és állam szétválasztását hirdető amerikai szervezet igazgatója leszö­gezte, hogy az amerikai katonák „nem keresztes lovagok, és nem len­ne szabad így ábrázolni őket” „Teljes­séggel vérlázító az iraki konfliktust valamiféle szent háborúként lefeste­ni” - fogalmazott közleményében Lynn. „Szemben áll a vallás és a kor­mány alkotmányos elkülönítésével, és a világ szemében súlyosan csorbítja Amerika jó hírét.” N MTI Ferences földrajz A ferencesek hatévente tartják tiszt­újító csúcstalálkozójukat, vagyis nagykáptalanjukat, mely az összeg­zés ideje. A világ harmadik legnépe­sebb szerzetesi közösségének, a fe­renceseknek - vagy hivatalos nevü­kön a Kisebb Testvérek Rendjének - jelenleg tizenötezer tagja van, ezer­­háromszázzal kevesebb, mint hat évvel korábban. Míg azonban a barátok 2003-ban száztíz országban működtek, most 113-ban. Az eltelt hat évben megszűnt a rend jelenléte Uruguayban, de négy, „frontvonalban” lévő új terüle­ten telepedtek le: Burkina Fasóban, Namíbiában, Szudánban és Mian­­marban. Az utóbbi években egyes rendi egységek megszűntek, de újak is alakultak. így a 2003-as 125 rendi egység mára 146-ra nőtt a követke­ző megoszlásban: 103 provincia, 8 önálló kusztódia, 14 függő kusztódia, 20 fundáció és egy föderáció. A létszámbeli csökkenés több pro­vinciában már az ötvenes években megkezdődött, a zsinat utáni évek­ben némileg erősödött, és máig folya­matos. Az apadás várhatóan folyta­tódik a következő években is. Miért? Mert a közösség legnagyobb lét­számban azokban az országokban van jelen, ahol kevés az utánpótlás. A ferencesek több mint fele európai, itt pedig nem várható a közeljövőben a hivatások számának növekedése. Je­lentős a létszám Észak-Amerikában is, ahol szintén fogy a jelentkezők szá­ma. így egyre emelkedik az átlagélet­kor: most 57 év, ám huszonkét ren­di egységben meghaladja a 65 évet, sőt nyolcban a 70-et is. A csökkenés okai között a hivatások ingatagsága is szerepel, amely ma kortünet. Lét­számbeli növekedés csak Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerika bizonyos részein tapasztalható. Ferences szempontból a világ terü­lete 14 úgynevezett konferenciára oszlik. Ezekbe tömörülnek a kisebb egységek, vagyis a provinciák. A leg­népesebb az olasz, ennek része az al­bániai provincia is. A húsz olasz tar­tomány összlétszáma közel két és fél ezer. A második legnépesebb az ang­­lofón konferencia (1856), amelynek Nagy-Britannia, Írország, Észak- Amerika mellett meglepő módon a litván provincia is tagja. Igen népes testület az északszláv (1520), illetve a délszláv (1232): a rangsorban a harma­dik, illetve a hatodik helyen vannak - az északi a lengyelek, a déli pedig a bosnyákok és a horvátok miatt. Hazánk az Alpokon túli vagy kö­zép-európai csoporthoz tartozik, amely Franciaországtól Erdélyig fog­ja át földrészünk közepét. Ez a negye­dik legnépesebb konferencia (1313). A magyar (113) és az erdélyi (52) rendtartomány együttesen ezen egy­ség több mint egytizedét alkotja. Ötödik legnépesebb a Mexikót is magába foglaló közép-amerikai kon­ferencia (1266). Az egyetlen olyan csoport, amely egy ország területének ferenceseit fogja össze, a brazil. Lét­szám tekintetében ők a nyolcadikok (1035). Közös konferenciát alkotnak az Ibériai-félsziget országai (997 fő). Két konferenciára vannak felosztva a spanyol ajkú dél-amerikai országok. Ázsia, Óceánia és Afrika is egy-egy testületet alkot, valamint konferencia rangú a szentföldi ferences kusztódia. A világ legnépesebb ferences pro­vinciái a mexikói Ferencről és Jakab apostolról nevezett (426), a brazil Szeplőtelen Fogantatás (424)» a ha­sonló nevű lengyel (357) és a bosnyák Szent Kereszt rendtartomány (352). A bíborosi kollégiumnak hat feren­ces tagja van, köztük Paskai László nyugalmazott esztergom-budapes­­ti érsek. A ferencesek közül 15-en ér­seki, 86-an püspöki rangban szolgál­nak ma a világban, közöttük Majnek Antal Kárpátalján és Zserdin Antal Gellért Peruban. Jósé Rodrigez Carballo, a rend most újraválasztott spanyol nemze­tiségű generálisa nem kedveli a sta­tisztikákat, mert - mint rendtársai­nak mondta - „ha a számok jót mu­tatnak, akkor könnyen hátradőlünk és megnyugszunk, mintha minden rendben lenne; mit sem törődünk az együttműködéssel, hiszen elegek va­gyunk magunknak; és ami a leg­rosszabb, nem kérdőjelezzük meg életvitelünket, gondolván, hogy a számok kielégítően bizonyítják éle­tünk evangéliumi minőségét. Ha pe­dig a számok rosszat mutatnak, bűn­tudatunk támad, olykor alaptalanul, vagy belenyugszunk, hogy úgyse le­het csinálni semmit a fogyás ellen.” Mindezek a magatartások sem az evangéliumnak, sem a ferences esz­ménynek nem felelnek meg fi­gyelmeztetett. „A szám nem minden - folytatta. - A mi erőnk nem az erős hadsereg és a lovak sokasága, hanem az Úr ma­ga. Szögezzük le, hogy jövőnk első­sorban az evangéliumi élet minősé­gén múlik. Ugyanakkor a számokra is oda kell figyelni.” ■ Szerdahelyi Csongor (Magyar Kurír)

Next

/
Thumbnails
Contents