Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2009-09-13 / 37. szám

Evangélikus Élet élő víz 2009. szeptember 13. » 11 „Gondolj rájuk, percre állj meg...” HETI ÚTRAVALÓ Idős úr a peronon egy forró nyári dél­után. Lassan csuklóit össze és került a földre. Sorra mentek el mellette a vonathoz siető emberek, feltehetőleg azt hívén, hogy részeg. Pedig nem az volt, „csupán” rosszul lett. Valaki végre megállt mellette, víz­zel kínálta, más segítség után szaladt-. A valamelyest hűvösebb váróterem távol volt, a legközelebbi pad is na­gyon messze állt, legalábbis az úriem­ber erejéhez mérten. Aztán megér­kezett a vasúttársaság alkalmazottja, és a szomszédos vonatba segítette az idős embert, hogy legalább le tudjon ülni. Majd levette róla a vastag, kö­tött kardigánt. Megtették, amit lehet - gondol­tam, és rossz érzésekkel telve bár, de továbbmentem, hiszen a vonatom perceken belül indult. Ám még soká­ig nem ment ki a fejemből az idős fér­fi. Tűnődtem a továbbsiető emberek érzéketlenségén, és azon aggódtam, vajon hazajut-e épségben ebben a melegben, és van-e egyáltalán vala­ki, aki várja otthon, vigyáz rá, és gon­doskodik róla... Az eset kapcsán eszembe jutott a sokszor hallott szállóige is, amely szerint nem szabad megöregedni... Persze tudom, ez az óhaj csupán pusztába kiáltott szó, hiszen semmit nem tehetünk az öregedés és a ha­lál ellen. Habár még fiatal vagyok, már én is napról napra érzékelem magamon a jeleket, látom, ahogy egyre őszül a hajam, szaporodnak a ráncaim... És a magam módszereivel már most készülök is az öregedésre. Nemcsak a testi és lelki egészségem megőrzésére törekszem, hanem első­sorban tudatosan „másként gondol­kodó” vagyok. Mert míg napjainkban mások talán „félnek” a szépkorúak­­tól és a múló időtől - hisz századunk a mindenáron való fiatalság, erő és egészség hirdetésének időszaka -, én „csakazértis” szeretem őket. A tekin­tetükben megbúvó fájdalmat éppúgy, mint a néha megcsillanó cinkos hun­cutságot. Történeteiket a „régi szép időkről” ráncaikat, amelyeket hosszú, nehézségekkel teli éveik írtak az ar­cukra, az életnek azokat az általuk fel­ismert bölcsességeit, amelyeket csak ők adhatnak tovább nekünk, fiatalab­baknak. Bizonyos vagyok abban, hogy sze­gényebbek lennénk és leszünk azál­tal, ha a mindennapok rohanásá­ban nem tudunk lassítani és megáll­ni, hogy szeretettel és teljes figyelem­mel hallgassuk őket, a nagyszülők előttünk járó generációját. És ha ez egyedül mégsem menne? Akkor majd megállít maga az élet. Talán épp egy szomjúságtól és meleg­től elpilledt idős úr képében a vasúti peronon egy forró, nyári délután. ■ Gazdag Zsuzsanna Mai történet ^ Mobilinternetet telepíteni a számítógépre egyszerű feladat. Még ne­kem is, aki nem vagyok egy született informatikus. De biztos, ami biz­tos, ebben a 21. századi hétköznapi műveletben már járatos kollégá­imtól használati utasítást is kértem. A jó tanács így hangzott: legyek „együttműködő” a telepítésre váró programmal. Ha megjelennek a pár­beszédpanelek, a nekem szóló, eldöntendő kérdésekre mindig igen­nel válaszoljak. S egyáltalán, egyezzek bele mindenbe, amit az okosan megalkotott kis szerkezet (a modem) kér tőlem. Néhány egyszerű mű­velet az egész, csak hagyjam magam lépésről lépésre vezetni. így is lett: az internet települt. Néhány nap múlva új kincsem birtokában a világhálót böngészve az alábbi kis, fantázia szülte, mai történetre buk­kantam. Ha a főszereplővel könnyen azonosulni tudunk, s meglepő ha­sonlóságot fedezünk fel, netán mélyebb, benső, lelki rokonságot kez­dünk el érezni: nos, az nem a véletlen műve lesz...- Jó napot kívánok! Miben segít­hetek?- Hát, hosszas megfontolás után úgy döntöttem, installálni fogom a Szeretetet. Végigvezetne, kérem, a fo­lyamaton?- Rendben, szívesen segítek. Ké­szen áll az indulásra?- Hát, nem vagyok egy műszaki zseni, de azt hiszem, készen állok. Mit kell először tennem?- Első lépésként nyissa meg a szí­vét. Megtalálta a szívét?- Igen, de egy csomó más program is fut jelenleg. Lehet telepíteni a Szeretetet, miközben ezek futnak?- Milyen más programok futnak?- Lássuk csak, van Múltbéli meg­­bántódás, Alacsony önértékelés, Ha­rag és Neheztelés. Ezek futnak ép­pen.- Nem gond, a Szeretet fokozato­san törölni fogja a Múltbéli megbán­­tódást a jelenleg működő rendszeré­ből. A hosszú távú memóriában esetleg megmaradhat, de már nem fog megzavarni más programokat. Végül a Szeretet felül fogja írni az Ala­csony önértékelést a saját moduljá­val. A Harag és a Neheztelés prog­ramját teljesen ki kell kapcsolnia. Ezek a programok megakadályozzák a Szeretet megfelelő installálását. Ki tudja kapcsolni ezeket?- Nem tudom, hogyan kell kikap­csolni őket. Meg tudja mondani?- Örömmel. Menjen a Start me­nübe, és indítsa el a Megbocsátást. Ezt addig kell ismételnie, amíg a Harag és a Neheztelés teljesen ki nem tör­lődnek.- Rendben, kész! A Szeretet auto­matikusan elkezdte telepíteni magát. Ez normális?- Igen, de ne feledje, önnek csak az alapprogram van meg. El kell kezdenie kapcsolódni más szívekhez, hogy hozzáférjen a frissítésekhez.- Hoppá! Máris kaptam egy hiba­üzenetet! Azt mondja: „Hiba! A program nem fut külső egységeken.” Most mit tegyek?- Ne aggódjon! Ez azt jelenti, hogy a Szeretet program belső szíveken va­ló futásra lett tervezve, de az ön szívén még nem futott. Kevésbé technikai nyelven ez csak annyit jelent, hogy ön­nek először saját magát kell szeretnie, mielőtt másokat szerethetne.- Tehát most mit tegyek?- Gördítse le az Önelfogadás me­nüt, majd kattintson az alábbi fájlok­ra: Megbocsátok magamnak 2.0, Fel­fedezem az értékeimet 1.5, Tudomá­sul veszem a korlátáimat 3.0.- Rendben, kész.- Most másolja őket Az én szívem könyvtárba. A rendszer felül fog ír­ni minden zavaró programot, és ki­javítja a hibás programozást. Ezen­kívül törölnie kell a Terjengős önkri­tikát az összes könyvtárból, és kiürí­tenie a kukát, hogy biztosan eltávo­lítsa teljesen, és soha ne jöhessen új­ra elő.- Megcsináltam. Jé! A szívem új fájlokkal telik meg! Mosoly jelent meg a képernyőmön, és a Béke meg az Elé­gedettség bemásolja mag'át minden­felé a Szívembe! Valamint az egész rendszerem melegedni kezdett. Ez normális?- Sok esetben. Másoknak eltart egy ideig, de végül minden helyreáll a megfelelő időben. A rendszer me­legedése normális, és javítja a Szív működését, ne aggódjon! Egyébként jó érzés, nem?- De, csak szokatlan.- Szóval a Szeretet telepítve, és rendesen fut. Még egy dolog, mielőtt letennénk. A Szeretet ingyenes prog­ram. Figyeljen rá, hogy továbbítsa ezt és különféle változatait mindenkinek, akivel kapcsolatba kerül. Ők is meg­osztják majd másokkal, és viszonzá­sul visszajuttatnak önhöz is új és iz­galmas változatokat.- Nagyon szépen köszönöm! Imádkozzunk! Mennyei Atyánk! Köszönjük neked, hogy Jézus Krisztus által van megúju­lás. Látod: nélküled régi, rossz, hibás, káros, ártó, működésképtelen prog­ramok futnak életünkön át. Köszön­jük neked, hogy nem hagysz minket ezek foglyaiként. Van megoldásod, frissítésed, vadonatúj, megelevenítő, életünket megváltó programod szá­munkra, amelyet Jézusban adsz ne­künk. Kérünk téged, végezd el raj­tunk a szükséges telepítést, és te in­díts újra minket. Ámen. ■ K. D. Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! (Zsolt 103,2) Szentháromság ünnepe után a 14. hé­ten az Útmutató reggeli s heti igéi azt hirdetik, hogy csak akit a Szentlélek elevenít meg, az tudja Urát és Istenét szívből dicsőíteni, csak az tud neki mindenért hálát adni, miként Dávid tet­te ebben az Isten irgalmáról szóló énekében. Ma is: „Adjatok hálát az Úr­nak, mert jó, mert örökké tart szeretete!” S ti is: „Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme!” (Zsolt 118,1; LK) A hálás samaritánus egyedül tette ezt; „amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és fennhangon dicsőítette Istent. Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki’.’ Ám testi megtisztulásnál többet kapott: „Keljfel, menj el, hited megtartott téged” - örök­re! (Lk 17,15-16.19) Mi is kérjük ily megtartó hittel: „Taníts úgy számlálni nap­jainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” (Zsolt 90,12) „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme.” (GyLK 728) S az őt félők bátran kiálthatják: „Abbá, Atya!”, mert akiket Isten Szentlelke vezérel, űz s megelevenít, azok az ő gyermekei! „Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is..!’ (Róm 8,15.17) Luther írja: „Aki erős hittel és szilárd reménységgel hiszi, hogy Isten gyermeke, az valóban az is, mert ilyent senki sem hihet Szentlélek nélkül. Az örök élettel sincs külön­ben. Bírnod kell a Szentlélek bizonyságtételét, hogy az örök élet Isten kegyel­méből valósággal is a tied lesz.” Az Úr Krisztus Jézus apostola hálát ad Ti­­móteus képmutatás nélküli hitéért Istennek - mi mikor tettünk így legutóbb? -, és mindnyájunkat emlékeztet: „... nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét’.’ (2Tim 1,7) A vakon szü­letett ember a testi és lelki szemeit egyaránt megnyitó Emberfiában dicső­ítette az Úristent, miután látott és hitt! „És leborulva imádta őt’.’ (Jn 9,38) Ám­de azok is „boldogok, akik nem látnak és hisznek” megváltó Urukban és Is­tenükben! (Jn 20,29) Pál hálát ad imádságaiban Istennek Filemon hitéért és szeretetéért, „amely az Úr Jézus és minden szent iránt” van benne (Filem 5). Az ő megtért, „hasznos” rabszolgája az Úrban szeretett testvérré lett! Ha­lála előtt, a templom építésére szánt önkéntes adományok összegyűjtése után Dávid hálaimájában így áldotta Istent: „Tied, Uram, a nagyság a hatalom és a fenség a ragyogás és a méltóság... Most azért, Istenünk, hálát adunk ne­ked, és dicsérjük a te fenséges nevedet!’ (iKrón 29,11.13) Mi is tegyük ezt na­ponta! A Fiú és az Atya kölcsönösen megdicsőíti egymást Jézus halálra adá­sában és feltámasztásában: „Most dicsőült meg az Emberfia, és az Isten di­csőült meg őbenne..!’ - „...az Isten is (...) megdicsőíti őt’.’ És akik megtapasz­talták Isten szeretetét Krisztusban, azok a Lélek által képesek erre: „...aho­gyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!” (Jn 13,31.32.34) Pál állhatatosságra buzdít, és hálát ad testvéreiért „akiket szeret az Úr”, s elhí­vott az üdvösségre, „hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicső­ségében” (2Thessz 2,13.14). „A Szentháromságnak... / Dicséret, dicsőség, / Legyen magasztalás, / Most és mindenkoron / Örök hálaadás!” (EÉ 40,3) ■ Garai András Vezethet a krízis katarzishoz? Konferencia a válságról - bizakodó svédekkel és magyarokkal ^ Balatonszárszón szeptember 1-4. között rendezték meg a harmadik svéd-magyar lelkészkonferenciát. A közel harminc résztvevő a Déli Evangélikus Egyházkerület és a Linköpingi Egyházkerület partner­­kapcsolatának gyümölcseként immár második alkalommal tartott an­gol nyelvű teológiai konzultációt Magyarországon. Megdöbbentő információkat tárt a hallgatók elé dr. Hetesí Zsolt csillagász előadása az emberi mohóságról, a fele­lőtlen fogyasztásról, a környezetünket és civilizációnkat fenyegető összeomlás­ról. Szabó B. András a gazdasági világ­válságról szólt. A fiatal doktorandusz rá­mutatott azokraa lehetőségekre, melyek által az egyház katalizátorként szolgál­hat: lelkigondozással, diakóniával és az igehirdetéseken keresztül. Dr. de Hulster Nagy Dorottya a tár­sadalmunkban jelen lévő kisebbsé­gekkel, a bevándorlókkal kapcsolatos kérdésekre adható lehetséges válasz­ként a nyitott gyülekezet képét vázolta fel. Bakay Péter és Lázár Zsolt olyan proaktív egyházi projekteket mutatott be, melyek szintén a társadalmi krízist orvosolják kézzelfogható eredmények­kel (cigánymisszió Sárszentlőrincen, gyülekezeti diakónia Szarvason). A lelkészi szolgálatban jelentkező krízi­seket tárták a résztvevők elé dr. Joób Máté, dr. Varga Gyöngyi, Päivi Pykäläi­­nen és Jonny Karlsson. Gáncs Péter és Martin Lind püspö­kök szerint a két egyházkerület part­neri kapcsolatának jövőjét nem fenye­geti krízis. Hamarosan újabb öt esz­tendőre kívánják meghosszabbítani a két egyházkerület közötti, immár egy évtizedes együttműködési szer­ződést, mert mindkét fél szeretné folytatni az egymástól való tanulást. ■ Jóné Jutási Angelika

Next

/
Thumbnails
Contents