Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2009-09-13 / 37. szám

Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2009. szeptember 13. » 7 Velünk az Isten - nem csak karácsonykor DVD-t adott ki az orosházi Immanuel zenekar Szomorúság ellen Mosolytár Szatíra- és karikatúragyűjtemény Vácott Az orosházi Immanuel zenekar im­már DVD-n is hirdeti a megváltás örömhírét. A Dél-Alföld egyik „leg­foglalkoztatottabb” keresztény köny­­nyűzenei együttese a közelmúltban jelentette meg 2008 szentestéjén rögzített zenés áhítatát. Az orosházi evangélikus gyüleke­zetben nagy hagyománya van a könnyűzenének. A tizen- és huszon­éves lutheránus fiatalok már több mint egy évtizede rendszeresen szol­gálnak gitárral, dobbal és szintetizá­torral az egyházközség templomában. Új színfoltot jelent 2007 óta a város életében az Immanuel zenekar, amelynek evangélikus, katolikus és református tagjai nemcsak Oroshá­za templomaiban, oktatási intézmé­nyeiben és közterein játszanak, ha­nem gyakran meghívást kapnak a környező települések missziós és if­júsági alkalmaira is. Az evangélikus gyülekezet évről évre visszatérő karácsonyi éjféli isten­­tiszteletén 2008-ban az Immanuel szolgált. Ahogyan Körmöczí Zoltán köszöntőjében elmondta: ezúttal nem a megszokott betlehemi történetet kí­vánták zenében elbeszélni. „Kará­csony éjszakáján bejárunk hegyet-völ­­gyet, falut és várost” - fogalmazott az együttes énekes-gitárosa. Az istálló szalmájának gyakran idil­likus ábrázolása helyett ezúttal való­ban a ma emberéről, a huszonegyedik század bűnösének megváltásáról szól­tak a dalok. A gyülekezet előtt megele­venedett a hajléktalan, az alkoholista családapa és a nyolc éve szüleivel Emil B. Lukác harminc éve, 1979. szeptember 14-én hunyt el Pozsony­ban. Cikkeivel és tanulmányaival, de főleg műfordítói munkásságával nagy szolgálatot tett a magyar költé­szet terjesztése érdekében. Egész életében nagy buzgalommal dolgo­zott a szlovák-magyar kulturális kapcsolatok elmélyítésén, a két szom­szédos nép együttműködésének meg­valósításáért. Emil B. Lukácot méltán nevezhetjük a magyar irodalom szlo­vákiai nagykövetének. A Selmecbánya melletti Hodrus­­bányán született 1900. november 1- jén. Tízéves korában beíratták a kör­nyék akkor leghíresebb iskolájába, a Selmecbányái evangélikus líceum­ba. Klaniczay Sándor magyar szakos tanár nyolc éven át volt osztályfőnö­ke. Lukác felnőttként is meghatottan emlegette, hogy dolgozataihoz bírá­ló és dicsérő jegyzeteket fűzve fejlesz­tette stílusát. Mivel kitűnő tanuló volt, engedélyt kapott a tanári könyv­tár használatára, mely a magyar iro­dalom kincsesbányája volt, és magyar fordításban olvashatta a világiroda­lom gyöngyszemeit is. Ott ébredt fel benne a magyar irodalom iránti ér­deklődése és szeretete. Visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a Petőfi-önképzőkör tagjaként sok­szor szavalt a selmeci közönség előtt. Elbeszélése szerint megrázó hatást tudott kiváltani a hallgatóságból Gyóni Géza Csak egy éjszakára című háborúellenes versének előadásával. Magyarul írta első verseit, melyek az Új Idők című lapban 1918-ban jelen­tek meg. Kedves tanára áttelepült Bu­nem beszélő gyermek képe is. A tuda­tosan felépített áhítat zeneszámait hallgatva folyamatosan ismerjük meg az emberré lett Isten kegyelmét. A dalok többségét a legismertebb kortárs magyar könnyűzenei szer­zők - Sillye Jenő, Csiszár László, Pin­tér Béla - művei közül válogatta az együttes, de saját szerzeményeket is felvonultattak. Az áhítat egyik legmé­lyebb dala éppen a zenekar tagja, K. Tóth László által írt Fohász, amely az Istenhez vezető utat kereső ember dapestre, és a fasori evangélikus gimnázium tanára lett. Lukác a lelkészi pályára érzett el­hívást, ezért a pozsonyi evangélikus teológiára jelentkezett. Ezt elvégez­ve két évet Párizsban, majd egy sze­mesztert Lipcsében tanult. Haza­térve már felszentelt lelkészként gimnáziumi hitoktatói beosztást ka­pott, és az evangélikus diákszövetség vezetője lett. Bekapcsolódott folyóiratok szer­kesztőségi munkájába, olykor korrek­tori munkára is kérték. Közben szü­net nélkül fordította külföldi költők verseit. Antológiákat adott ki. Kultu­rális munkája annyira lekötötte, hogy egyházi szolgálatáról lemondott, de még kiadta igehirdetéseinek gyűjte­ményét. Műfordítói tevékenysége során a legrégebbi magyar költőktől kezdve, imádsága: „Ha az út, amelyen járok, elágazik, felkiáltok az égre, s ő meg­mutatkozik...” „A mai napon mindannyian hú­zunk egy tételt, amelyen ez a kér­dés áll: kicsoda a megszületett Jé­zus Krisztus?” - mondta az isten­tiszteleten Deák László helyi lel­kész, aki a Ke­resztelő János bi­zonyságtétele (Jn 1,19-28) alapján tartott igehirde­tésében hitünk megvallásának fontosságára hív­ta fel a figyelmet. Az Immanuel zenekar - kétség­telenül nem szok­ványos - karácsony esti áhítata nem csak a születés ünnepén aktuális. Az együttes lemeze télen-nyáron, hegyen-völgyön, faluban és városban hirdeti: „Immánuel! Velünk az Isten!” ■ L. J. Cs. Az együttes honlapja: www.immanu­­elzenekar.hu. A lemez megvásárolha­tó az orosházi evangélikus lelkészi hi­vatalban (5900 Orosháza, Thék End­re u. 2.) Ára: 600 Ft. Balassitól - Vörösmarty, Arany, Pe­tőfi alkotásait sem kihagyva - Adyig hatalmas szellemi kincstárral ismer­kedett meg, s végezte ezek szlovák tolmácsolását. A Magyar Pen Club elnöksége 1969 tavaszán műfordítói munkássá­gát díszoklevéllel és emlékéremmel tüntette ki. E budapesti ünnepélyen elhangzott beszédében céljaként je­lölte meg, hogy az irodalom eszkö­zeivel szolgálja a Duna menti nem­zetek testvéri összefogásának előse­gítését. Neve és munkássága Magyar­­országon is ismert lett. Örömömre személyesen is megis­merhettem őt. Egyházunktól ösz­töndíjat kaptam 1972-ben, hogy a po­zsonyi teológián tanulmányokat foly­tassak. Többször felkerestem őt ká­véházi törzsasztalánál, ahol gyak­ran írók vették körül, és hallgatták előadásait, bölcs tanácsait. Asztalá­nál én is több alkalommal ülhet­tem. Élmény volt vele beszélgetni, írók társaságában őt hallgatva a hét­köznap is ünneppé szentelődött. Egykori tanáráról nagy hévvel be­szélt. Állította, hogy olyan nagy ha­tást egyik tanára sem tett értelmi és erkölcsi fejlődésére, mint Klaniczay. Többször hangsúlyozta, hogy az egy­más szomszédságában élő nemzetek­nek minden ideiglenes ellentét elle­nére létezik bizonyos egymásrautalt­ságuk, mely mérsékli a politikai lég­kört is. Léteznek hidak is, melyeket semmi sem tud megrengetni, ilyen az egyházak és a kultúra képviselőinek a szolgálata. ■ Cselovszky Ferenc ^ Szomorú? Sok a gondja? Legszí­vesebben elfelejtene mindent és mindenkit? Akkor önnek Vác­­ra kell utaznia, hogy megnézze az április í-jén nyílt Mosolytárat! Az ország egyetlen szatíra- és karikatúragyűjteménye garan­tált kikapcsolódást és a bánatfel­­legek biztos elkergetését jelen­ti. S hogy a derűre jusson egy kis kellemes „ború” is, egy feketét is megihat a múzeum júliusban nyílt kávézójában. Vác történelmi levegőt árasztó, gir­begurba utcáin végigsétálva, az Esz­­terházy utcai magángyűjtemény aj­taján belépve egy mesebeli Vácra érkezhetünk. A háromezer darabból álló kiállítás nagyobb részét ugyan­is Sajdik Ferenc Munkácsy-díjas gra­fikusművész alkotásai teszik ki, aki megfestette a város utcáit, tereit, fontos történelmi és kultúrtörténe­ti eseményeit is. Na de hogyan? Hát olyan „sajdiko­­san”! A kék, piros, fehér, sárga és ró­zsaszín házak fölött nagy orrú mada­rak röpködnek - csak nem köztük van a filmekből jól ismert Batman, azaz a denevérember is?! -, az utcá­kon vidám emberek kínálják porté­kájukat, tereferélnek, ha éppen nem esküvői menetben araszolnak a templom felé, egymás borát kóstol­gatják a szőlőhegyen, vagy épp hor­­gász-jószerencséjükre várnak a Du­­na-parton. A kutyák jóllakóttan tré­­cselnek, a lovak lógó orral búsulnak, a halak pedig vidáman ficánkolnak a vízben - akárcsak a Pom Pom-me­sékben vagy a nagy ho-ho-horgász ka­­landjaiban. De hogy komolyabb témákat is említsünk, megtekinthetjük, hogyan futott be Vácra az első gőzhajó, majd 1846-ban az első vonat, hogyan tekin­tette meg 1764 augusztusában Mária Terézia a tiszteletére emelt - és az or­szágban azóta is egyetlen - diadal­ívet, vagy például hogyan történt az ominózus eset Megyeri egyetlen, sárga kabátjával és a tintával. Petőfi ugyanis Vácott írta meg A tintásüveg című versét, csakúgy, mint - szülei váci házában - az Anyám tyúkját. Papp László családi vállalkozásként létrehozott magángyűjteményében a mosolyra vágyók megtekinthetik az egykori szatirikus hetilap, a Ludas Matyi neves karikaturistáinak alko­tásait is, mint például a lap egykori művészeti vezetőjeként is ismert Toncz Tibor grafikáit. Nagyobb kol­lekció látható Szalma Editnek a József Attila Altatójához készített mese­rajzaiból, Z. Kovács József különös munkáiból, Vertei Andrea kerámia­madaraiból és Tóth Ernő líraian gro­teszk festményeiből, szobraiból. ■ Boda Zsuzsa Mosolytár - Szatíra- és karikatúra­gyűjtemény, Vác, Eszterházy út 10. (a főtér és a Duna-part között), Nyitva tartás: mindennap 10-től 21 óráig pénteken-szombaton 22 óráig. A belépőjegy ára: felnőtteknek 500 Ft, nyugdíjasoknak és gyerekeknek 350 Ft. További információ: in­­fo@modernmuveszetigyujtemeny.hu; 20/383-0604. Meghívó Szeretettel hívunk mindenkit a Magyar Pax Romana Zsinati Klubjának szeptember 21-én, hétfőn 17-től 19 óráig tartó programjára-a Háló Kö­zösségi Központba (Budapest V, Ferenciek tere 7-8. III. lépcsőház 2. em. 9.). Téma: Mit tehetnének keresztény lelkészek, értelmiségiek és politiku­sok azért, hogy megosztott világunkban erősödjön a közjót szolgáló pár­beszéd, együttműködés, a közös mag keresése? Pódiumbeszélgetés három felekezet püspökével: Beer Miklós katolikus, Fabiny Tamás evangélikus és Steinbach József református püspökkel. A hónap könyve - szeptemberben a Luther Kiadótól 30% kedvezménnyel Kevehá/I Lászlói „A kereszt Igéjét hirdetni kezdtem” ■■ «.* Sztárai Mihály élete és szolgálata Vásárolja meg a hónap könyvét kedvezményesen! Eredeti ára: 1950 forint. http://bolt.lutheran.hu/ • E-mail: kiado@lutheran.hu ♦ Fax: 1/486-1229 ♦ 1085 Budapest, Üllői út 24. Emlékezés Emil B. Lukác lelkész, költő, műfordítóra A SZERZŐ FELVÉTELE

Next

/
Thumbnails
Contents