Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-02-01 / 5. szám

6 -m 2009- február i. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Jegyzetlapok Napló - 2009 ■ Fenyvesi Félix Lajos Új esztendő. Első napjai hideggel kezdődtek. És gyönyörű napsü­téssel. Délután sétáltam a közeli ut­cákban, le a templomig. A havas lépcsőn állva megköszöntem Isten­nek az elmúlt évet, azt, hogy meg­adta a mindennapi kenyeret, a nem múló szeretetet. Visszafelé megálltam a platánsoros játszóté­ren, néztem a vidám gyerekcsapa­tot, a megszépülő édesanyákat. „Mi lesz velünk? A világgal?” - kér­deztem magamtól. Csak valami­lyen csoda mentheti meg a ma­gyarságot! Erkölcsi felemelkedés és újjászülető hit. Fel kell készülnünk arra, hogy minden így marad, hosszú ideig. így pusztul minden, ahogy most. Az egész világ mene­külőáradat, s az ember egyre hazát­lanabb az új évszázadban. # * * Könyvek könyve pontokban. Az év utolsó napján megnéztem a Va­kok Batthyány László Katolikus Gyermekotthonának kiállítását. Azt hiszem, a Biblia évének egyik leg­szebb bemutatója volt látható a Szent Anna-templomban. Meg­tudtam, Louis Braille vakok számá­ra írt könyvét 1878-ban fogadta el a nemzetközi kongresszus. Magyar­­országon a 19. század végén kezd­ték használni ezt az írást; a 20. század elején a pontírógépeket. Az első ilyen nyomtatással készült Bib­lia 1917-ben került ki Frommer La­jos nyomdájából... Az 1970-es évek­től egyházi szervezetek segítségével készült el először Lukács evangéli­uma, majd a Római levél, s végül a Szentírás hiányzó könyvei. Hány ál­dozatos élet, segítő kéz, művészek, színészek fölajánlása: Sinkovits Im­re zengő-szép hangján hozzájuthat­tak a hangos Bibliához is. A tárlat végén pedig ott az örömteli hír: nap­jainkban CD-n, mp3-on, számító­gépen is hallhatják a látássérültek a könyvek könyvének örök üzenetét. # # # Kemény üzenet. Sokan elmond­ták véleményüket az elmúlt évről és üzenetüket az új esztendőre. Balczó András háromszoros olim­piai bajnok szavai kemények: „A kormány ebben az évben is elté­vesztette a sorrendet: előbb be kellett volna vallani minden bűnt, azután lehet enyhébb büntetésért esdekelni. ” Tőkés László refor­mátus püspök, brüsszeli uniós parlamenti képviselő a legfontosab­bat mondta ki: „Amelyik párt nem hajlandó nemzetben gondolkodni, annak nincs helye a közéletben.” Kiáltani kellene a bezárt házak­ba és szívekbe: „Meghal Magyar­­ország!” Mentsük meg gyönyörű országunkat! Elég volt a fosztoga­tásból és a rablásból. A nemzet va­gyonának a teljes kiárusításából. Most éppen a magyar erdő az utolsó nagy falatok egyike. Az­után nem marad más, mint a seb­zett lelkek vergődő zihálása. - Mentsétek meg lelkeinket! # # Január. A harangok elhallgattak, a felröppenő fények kialudtak. Az ünnep utáni csöndben még egyszer odaállunk a homályos ablakhoz, és az elmúlt időre gondolunk. Az életre és a halálra. Mit tegyünk még? Mit mulasztottunk el? Nem köszöntük meg Istennek, hogy mennyi mindent adott eddig: gaz­dag éveket, a mindennapi kenyeret! Megértettük az élet értelmét. A legfontosabbat: az igazságot. A ke­resés és tévedés, a születés és elmú­lás mögött fölvillan valami örök. Mindenfélét akartunk, pedig csak az igazságot kellett volna szolgálnunk. Hiszen csak így lehet rátalálni az örömre. Felfogni, hogy minden na­punk adósság a sok szépért és jóért. # # * Péntek esti leltár. Éjfél felé, az ajándék csendben elkészítem az el­múlt év leltárát. Életem küszködés volt. Sebzett szívem jól bírta a megpróbáltatásokat, a rapszodikus időjárást. A megaláztatásokat és rá­galmakat kevésbé. A tervezett könyveket befejeztem, de az újság­írás nem hagyott nyugodni. Ment­ségem legyen Kosztolányi, aki - már nagybetegen - hajnali öt óra­kor várta a rikkancsokat, hogy megvegye a Pesti Hírlapot, és meg­nézze, benne van-e a cikke, amely­ben egy ötgyerekes árva családért emelt szót, és kért segítséget. Az elmúlt évben olvastam egy csodálatos könyvet a vásárhelyi középparaszti gazdavilág nehéz életéről, megaláztatásuk keresztút­­járól. Az ötezer tanyából csak ezer maradt meg, a többi elpusztult! A nők tökhéj kalapot viseltek, a fér­fiak bojtos sísapkát. Két kedves költőbarátom meg­halt. Nem volt forradalmas év; gazdasági válság volt bőven. Az emberek megfáradtak, alig érzékel­ték az országpusztulást. * # # Újrakezdés. Amikor reggel az ál­mok folyójából felmerülünk, új napot kezdünk. És újrakezdjük az életünket. Belénk villan, hogy men­nyi időt elpazaroltunk, milyen ke­veset szántunk Istennek. Sokszor megfeledkeztünk az esti imádság­ról. „A legnagyobb újrakezdő ma­ga Jézus Krisztus, az istenember - írja Márai -, aki úgy halt meg, hit­te, de nem tudhatta, hogy feltámad.” Mi magunk is hisszük, de nem tudhatjuk, hogy feltámadhatunk, újrakezdhetünk mindent. Hitünk a remény hite; minden misztériuma ebből fogant és épült. Mennyi feles­leges dolgot cselekedtünk az elmúlt esztendőben, mennyi sebet ejtet­tünk embertársainkon! Hát érde­mes volt ennyi lényegtelen dol­gon őrlődnünk? Isten újból lehajolt hozzánk, segített. Mindent elren­dezett. Tiszta lappal indulhatunk, újrakezdhetjük életünket. £ £ * Boldogság. Megértem az új eszten­dőt. Fakó fénnyel süt a nap. Meg­aláztatásokon, félelmeken át gázol­tunk, de élünk. Időbe telik, amíg az ember elhiszi az erdélyi öreg evan­gélikus pap szavait: örüljünk a reg­gelnek! A január különös évszak, legtöbbször kívül esik a tél vad tombolásán. Alig van ajándéka, hiszen messze még a hóvirág, a ta­vasz illata. Fűtünk, de már tervez­zük a kirándulásokat. Ez még nem a remény hónapja, nincs külön dallama, üzenete. Mégis. Didereg­ve és kíváncsian kezdjük a napokat, az égre nézünk. Nem várunk nagy dolgokat, de örülünk, hogy elkezd­tünk egy újabb erőpróbát. Átadták a Szalézi Szent Ferenc sajtóösztöndíjakat Elektronikus sajtó kategóriában Diós Judit, az MRi-Kos­­suth rádió munkatársa, írott sajtó kategóriában Kacsok Dániel, a Magyar Hírlap újságírója kapta idén a Szalé­zi Szent Ferenc sajtóösztöndíjat. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2001-ben alapított elismerését Erdő Péter bíboros, prí­más, esztergom-budapesti érsek adta át január 23-án, az újságírók védőszentje ünnepének előestéjén Budapes­ten, a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. Az MKPK elnöke köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy van olyan új nemzedék, amely megtalálja a helyes hangot a média világában, és a remény üzenetét tudja közvetíte­ni a társadalomnak. Diós Judit a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szer­zett szociológusi és újságírói diplomát. Szakmai gyakor­latát a Szent István Rádiónál és a Magyar Rádiónál töl­tötte. Utóbbinak a Krónika című műsorában 2004 óta rendszeresen tudósít többek között egyházi esemé­nyekről, szociális ügyekről. Kacsoh Dániel a Károli Gáspár Református Egyetemen tanult történelem-kommunikáció szakon. A Magyar Rá­diónál volt gyakornok, a Magyar Hírlaphoz 2007-ben ke­rült. A lap hasábjain rendszeresen tudósít a felekezetek rendezvényeiről. Újságíróként kiemelt céljának tekinti a történelmi keresztény felekezetekkel kapcsolatos hí­reknek, az egyházak üzenetének a hiteles megjelenítését a világi médiában. M EvÉlet-infó A HÓNAP KÖNYVE Gernot Friedrich: Fényképezőgéppel és Bibliával a Szovjetunióban Mindazok számára, akik éltek a múlt rendszerben, a kommunista diktatú­rában, nem lehet kérdéses, hogy ha valaki turistaként azzal a szándékkal utazott a Szovjetunióba, hogy a né­met kisebbség keresztény vallási kö­zösségeit felkeresse, azt a szovjet titkosszolgálat, a KGB habozás nél­kül kémnek nyilvánította, és különös szigorúsággal figyelte meg, ellen­őrizve minden lépését. C.tKNOT imnmicii FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL ÉS BIBLIÁVAL A SZOVJETUNIÓBAN LUíHift KíAöó A Fényképezőgéppel és Bibliával a Szovjetunióban című könyv szerző­je, Gernot Friedrich evangélikus lel­kész e súlyos fenyegetettséggel bát­ran dacolva pontosan azzal a határo­zott céllal utazta be a Szovjetunió tu­risták elől elzárt területeit, hogy megtalálja a német származású evan­gélikus gyülekezeteket, amelyek ak­koriban teljes illegalitásban és az ál­lamapparátus által gondosan fel­ügyelt, drasztikus izolációban éltek. A különösen alaposan nyomon követett német lelkipásztor figyelem­re méltó, komoly állambiztonsági A hónap könyve akció - február Gernot Friedrich: Fényképezőgéppel és Bibliával a Szovjetunióban Vásárolja meg a hónap könyvét ked­vezményesen! Az evangélikus köny­vesboltban történő vásárlás vagy köz­vetlenül a Luther Kiadótól való meg­rendelés esetén az adott hónapban 30%-os kedvezményben részesül. http://bolt.lutheran.hu/ E-mail: kiado@lutheran.hu Fax: 1/486-1229 1085 Budapest, Üllői út 24. pest igencsak félreeső területeket, mélyen bent Szibéria hatalmas ren­getegében. Püspöke nagy erőfeszíté­seket tett, hogy a kémgyanú alól fel­mentesse, rendkívül szoros megfi­gyelése azonban természetesen mindaddig nem szűnt meg, amíg az NDK fennállt. Gernot Friedrich, a sajátos és ki­mondottan veszélyes missziót telje­­• sítő türingiai lelkész és képzett éne­kes vonattal, autóbusszal, kerékpár­ral, gyalog és stoppal, úttalan utakon keresett fel evangélikus, baptista, ortodox gyülekezeteket, hogy lelki­pásztori beszélgetésekkel, ajándék Bibliákkal, prédikációkkal és éneklés­sel építsen ki testvéri kapcsolatokat az akkor a Szovjetunió területén élő, a diktatúra által kis híján eltüntetett keresztényekkel. A rendőrség és az állambiztonsá­gi szervek általi megfigyelést, akadá­lyoztatást és fenyegetettséget könnyed emelkedettséggel és sok esetben hu­morral kezelte a szerző: nem egy esetben csak furfangos trükkökkel tudta kicselezni a nyomában lévő államvédelmi titkosszolgák éber fi­gyelmét. A kedves stílusban elbeszélt sztorikon azonban a múlt rendszert is megélt olvasó csak úgy tud moso­lyogni, hogy közben tudja, mi min­dent kockáztatott útjai során a rövid­­nadrágos misszionárius. Az éneklő vándor kalandos utazá­sairól visszatérve - eleinte előadáso­kon és élménybeszámolókban el­mesélt - történeteit papírra vetette. Ennek eredményeképpen rendkívül tanulságos kordokumentum született az 1990 előtti Kelet-Európa legkemé­nyebb diktatúrájának rejtett vallási életéről, egy többszörösen kisebbsé­gi létben élő, diaszpórákba szét­szórt, elnyomott közösségnek a hit életben tartásáért vívott mindenna­pi küzdelmeiről - arról a korról, amikor a keleti tömbben egziszten­ciális szempontból nagyon veszé­lyes volt valakinek kereszténynek vallania magát. A 20. századi történelem egyik leg­rémesebb diktatúrájának pillanat­képeit, a hitüket, emberségüket a fe­nyegetettség ellenére is megőrző ke­resztények történeteit kedves, ol­vasmányos stílusban felidéző könyv újabb dokumentum azok sorában, amelyek a felejtés ellen születtek. ■ -P-OR -Szeretettel meghívjuk a Luther Kiadó és a Védegylet kiadásában megjelent című könyv bemutatójára. Vendégeink: 2009. február 17., kedd, 17 óra Pilinszky János irodalmi kávéház (Budapest V. kér.. Váci u. 33.) shana, az Egyházak Világtan ankacsoportjának programi] evangélikus püspök >r, a jövő nemzedékek ország í I (I ÁÍiQ|hm!^| Á • jr j irt r.m kockázatokat hordozó „kémfelszere­­léssel” ébresztette fel a titkosszolgá­latnak egészen a rendszerváltásig fennálló gyanúját: rövidnadrágban, szandálban, kerékpárral, egy fényké­pezőgéppel, a hátizsákjába rejtett Bibliával, természetesen feltűnően jó orosznyelv-ismerettel - és az orosz hívő emberek szívét megindító ora­tóriuménekesi képességével - járta be a hivatalos turistautakhoz ké-

Next

/
Thumbnails
Contents