Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-25 / 4. szám

KERESZTUTAK 4 -« 2009. január 25. Evangélikus Élet gBHBHM ■m A Deák téri evangélikus templomban már az imahét ünnepélyes megnyitása előtt ökumenikus alkalmon vehettek részt a hívek. Január 18-án a délelőtt 11 órakor kezdődött istentisztelet igehirdetője római katolikus egyházvezető volt. Képünkön Gáncs Péter déli kerületi evangélikus püspök és dr. Kiss-Ri­­gó László szeged-csanádi megyés püspök közös oltári szolgálata. ■ Smidéliusz András felvétele Direkt ökumené npiirPC fíÍíYirö7ÍctnHznl UcllLCb EiIllliicizJi5ccí.ivivcii Az évenként megrendezett ökume­nikus imahéten a pannonhalmi apát­ságban ökumenikus imaórák kereté­ben a történelmi egyházak képvise­lői hirdetik Isten igéjét. A pannonhal­a győri evangélikus püspöki hivatal­ban. A mintegy harminc diákot Ittzés János elnök-püspök fogadta. A délután programjaként Ócsai Zoltán győri lelkész először az evan­mi bencés gimnázium vezetői úgy döntöttek, ez évtől kezdve az is­merkedés körét a diákokra is kiter­jesztik, hogy az ökumenikus tapasz­talatszerzés számukra is közvetlenebb és személyes legyen. Ennek szellemében tett látogatást múlt szombaton a gimnázium 10/b osztálya - Dénesi Tamás tanár és Dej­­csics Komád szerzetes vezetésével -gélikusok énekkincsét mutatta be a fiataloknak, majd Percze Sándor győr-ménfőcsanaki lelkész - Evangé­likusokról nem csak evangélikusoknak címmel - tartott vetített képes elő­adást egyházunk néhány jelképéről. A látogatás Ittzés János püspök előadásával, majd csoportos biblia­tanulmánnyal zárult. ■ Menyes Gyula felvétele . „Mi az ökumenét megéljük” Beszélgetés Taizé„magyar referensével” ► A franciaországi Taizé hetven éve fennálló ökumenikus kö­zösségében a „magyar ügyek” felelőse - egy indonéziai. Fran­cesco testvér immár csaknem egy évtizede viseli gondját a magyaroknak, legyenek akár a közösséghez látogató vendégek vagy épp az Európa különböző nagyvárosaiban évenként ren­dezendő ifjúsági találkozók résztvevői. Hogy a reá bízottak­kal könnyebben szót értsen, Francesco testvér - többek kö­zött - megtanult magyarul is.- Indonéziából Franciaországba hosszú az út...- Mint ahogy a számítógépes szakembertől a Taizé-testvérig is. De valóban, Yogyakarta városából származom, amely Jáva szigetének közepén található. A tizenháromezer indonéz sziget közül, ahol összessé­gében 23s millió ember él, ez a leg­népesebb.- Hogyan került kapcsolatba a Taizéi Közösséggel?- Röviden úgy is válaszolhatnék, hogy a zene révén, amelynek nincse­nek határai... Még otthon, a gyüle­kezetemben ifjúsági csoportokat ve­zettem, és több kórusnak is vezető­je voltam. Egy nap az egyik barátom kezembe adott egy taizéi énekeket tartalmazó kazettát és a hozzá tarto­zó kottafüzetet. Arra kért, hogy for­dítsam le indonéz nyelvre a szövege­ket. Habár az akkori technikai felté­telek következtében a kazetta minő­sége hagyott némi kívánnivalót ma­ga után, az énekek teljesen magukkal ragadtak, és elhatároztam, megcsiná­lom a fordítást. Akkor még csak nem is gondoltam, hogy ez mekko­ra fordulópontot jelent majd az éle­temben ...-A taizéi énekekre jellemző, hogy a kottákban sokszor párhuzamosan több nyelven is megtalálhatóak a szövegek. Nehéz volt indonéz nyelvre átültetni őket?- Bevallom, volt, amit többször is átírtam, miután a kórusokkal kipró­báltuk. Mindig igyekeztem szem előtt tartani, hogy az indonézek szá­mára is könnyen énekelhetők legye­nek, de ugyanakkor minél közelebb álljanak az eredeti, bibliai szöveghez. Hiszen a legtöbb taizéi ének valame­lyik bibliai szakaszon alapul.- így került kapcsolatba a közösség egyik nagyon jellemző szegmensével, a zenével. És magával a közösséggel?- Az énekeken kívül nem tudtam semmit róluk, mígnem találkoztam az egyik testvérrel, aki Indonéziában járt. Tőle tudtam meg, hogy Taizében van egy közösség is, ahova a világ szá­mos országából és egyházából érkez­nek fiatalok. Hívott engem is, hogy látogassak el egyszer hozzájuk. Ami­kor eljutottam, nagy élményt jelen­tett számomra. Megragadott példá­ul az az egyszerűség, ami az ottani életre - a mindennapi és a hitéletre is gondolok - jellemző. Előtte azt gondoltam, hogy az erős hit csak né­hány ember privilégiuma, mert nagy erőfeszítés szükséges hozzá, és ez csak keveseknek adatik meg. Taizé­ben viszont megtanultam, hogyan le­het mindent az Istenre bízni - a hi­tünket, aggodalmainkat, a jövőnket.- Miért döntött úgy, hogy belép a közösségbe?- Otthon számítógépes technikus­ként dolgoztam, de foglalkoztatott a gondolat, hogy Isten valami másra hív. A családi hátterem miatt azon­ban ez nem volt egyszerű. Hatan va­gyunk testvérek, és én vagyok a má­sodik. Az idősebb testvéFeknek na­gyobb felelősségük van a családban, és mivel a bátyám akkor már kétezer kilométerre lakott tőlünk, sok feladat rám hárult a családban. Amikor Taizéből hazamentem, egyre nagyobb volt bennem a vágy, hogy hivatalosan is Istennek szentel­jem az életem. Négy közösséggel is felvettem a kapcsolatot, amelyeket felkerestem, hogy közelebbről is megismerjem életüket, szokásaikat, hitüket. De a közös imák és a taizéi énekek a maguk egyszerűségével, ugyanakkor szépségével újra és újra felidéződtek bennem. A sokféle fele­kezeti háttérből érkező testvérek egyszerű élete pedig megmutat­ta számomra, hogy Krisztus kö­vetéséhez nincs szükség nagy előképzettségre. Ha egyszer el­döntöttük, hogy követni fogjuk őt, akkor hiányosságainkat ő majd pótolja. így végül elhatároztam, visszamegyek Taizébe. Eleinte csak önkéntesként töltöttem ott hosszabb időt, ezalatt sokat tud­tam elmélkedni. Végül eldöntöt­tem, belépek a közösségbe. Ez ti­zenhét évvel ezelőtt történt.- Mennyire érzi ökumenikus­nak a Roger testvér által alapított közösséget?- Itt mi a mindennapokban és az imádságokban szeretnénk mi­nél jobban megélni az ökumeniz­­must. Kereszténynek lenni azt je­lenti, hogy a Krisztus-követők nagy családjához tartozunk. Én arra vágyom, hogy a szívből jövő szeretet, ami a keresztényeket összeköti, báto­rítsa, gazdagítsa és hitben növelje az embereket Isten színe előtt. Ezt ta­pasztalom meg itt azzal a több tízezer­nyi fiatallal, akik évente eljönnek ide.- A testvérek között Ön a magya­rokértfelelős. Vagyis nemcsak a Tai­zébe érkező vendégekkel foglalkozik, hanem egy-egy találkozón, mint ami­lyen a legutóbbi brüsszeli volt, vagy az idei, októberi pécsi is lesz, a ma­gyarokkal kapcsolatos szervezés az Ön feladata. Hogyan kezdődött mindez?- Nagyon szeretek énekelni, és amikor itt, Taizében találkoztam magyarokkal is, megpróbálkoztam ezen a nyelven is. Később megkérdez­ték, hogy tartanám-e a kapcsolatot a magyarországi fiatalokkal.- Nagyon jól beszéli a nyelvünket.- Még van mit tanulnom. Szép és ugyanakkor nehéz nyelv, de a szemé­lyes kapcsolatokban nagyban segít, ha az anyanyelvén szólítjuk meg a másikat. Még akkor is, ha nem töké­letes a nyelvtudásunk... ■ Boda Zsuzsa Megkezdte a segélycsomagok szétosztását Gázában a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Egyedüli magyar szervezetként a háborús övezeten belül A Magyar Ökumenikus Segélyszer­vezet (MOSZ) első szakaszban há­rommillió forint értékű humanitá­rius segély szétosztását kezdte meg a Gázai övezetben található Khan Yunes település vonzáskörzetében élő nélkülöző családok számára. Az egyenként tizenkét kilogrammos egységcsomagok tartós élelmiszere­ket (rizst, tésztát, olajat, hal- és borsókonzerveket, teát, paradi­csomszószt és levesfűszert) tartal­maznak. Az ökumenikus segélyszervezet helyi partnerszervezetének munka­társai és önkéntesei készítették elő a segélyek beszerzését a Gázai öveze­ten belül: felmérték azon családok kö­rülményeit, amelyek esetében a leg­indokoltabb a segítség. A szétosztan­dó csomagok közel négyszáz nagy­család - több mint kétezer fő - szá­mára nyújtanak azonnali életmentő segítséget az egy hónapja tartó hábo­rús krízisben. A segélyszervezet munkatársai­nak jelentése szerint a folyamatos bombázás és a szárazföldi offenzíva következtében rendkívül nehéz volt előkészíteni a segélyáru beszerzését és osztását. A hónapokkal ezelőtt be­vezetett embargó következtében a boltok teljesen kiürültek, az ivóvíz beszerzése egyre nehezebb, vala­mint megszűnt a gázellátás, és na­ponta csak néhány órán át van áram­szolgáltatás. Mint ismeretes, a MOSZ 2004 óta ezúttal már harmadik alkalommal hajt végre humanitárius és fejleszté­si programot a Gázai övezetben. Az előző kettőt a magyar Külügymi­nisztérium finanszírozásával bonyo­lította le. Ezek során több mint tíz­millió forint értékben osztott szét élelmiszercsomagokat; oktatásfej - lesztő programja keretében tansze­reket adott át iskolás diákoknak, va­lamint képzéseket szervezett. A Magyar Ökumenikus Segély­­szervezet az összefogás és segít­ségnyújtás jegyében továbbra is fo­gad pénzadományokat számlaszá­mán a Gázai övezetben lakók meg­segítésére. Adományszámlaszám: 11705008- 20464565 - „Gázai övezet 2009” megjelöléssel a közleményrovatban. Online adományozás: www.segely­­szervezet.hu - „Hogyan segíthetek?”

Next

/
Thumbnails
Contents