Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-06-14 / 24. szám
Evangélikus Élet élő víz 2009. június 14. *• 7 mmmmmmmmsmmmm Lassíts le! Fekete köröm Az élet egyre nagyobb és nagyobb tempót diktál. Van olyan gyorsétterem, ahol már hitelkártyával is fizethetsz, így tíz másodperccel korábban juthatsz a rendelésedhez. Az autópályákon láthatsz olyan embereket, akik képesek kockára tenni az életüket, csak azért, hogy néhány perces előnyhöz jussanak. Mindenki rohan. Olvastam egy újságcikket arról, hogy a mélyhűtött narancslé eladhatósága csökken, mivel az emberek nem akarják a felolvasztással tölteni az idejüket. Egy másik cikkben ez állt: „Az emberek manapság túlpörgetettek, túlfeszítettek és túlzsúfoltak. Ebben a világban a család és a munka közötti határvonal megszűnőben van. Mindenki mobil, és a nap minden percét beosztják, óvodai, iskolai vagy iskola utáni programokra és tíztizenkét órás munkaidőre. Ez az életmód annyira új, hogy az antropológusok még csak most tanulmányozzák, hogy milyen hatást fog ránk gyakorolni.” De ennek az eredményét én előre meg tudom mondani. A Biblia nagyon tisztán fogalmaz arról, hogy az őrült tempónak milyen hatása lesz az életünkre. A túlhajszolt életstílus következményei: sokkal feszültebbnek érzem magam; elveszítem az örömöt; romlik a teljesítőképességem; nem hallom Istent. Hogyan foghatsz hozzá a lassításhoz? Hagyd abba a mindig többet akarást. Légy őszinte! Mi hajt vagy motivál? Miért kell, hogy mindig több és több dolog legyen a tiéd? „Jobb egy marokra valót szerezni nyugodtan, mint két marokra valót hajszoltan és hasztalan erőlködéssel!’ (Préd 4,6) Az ambíció hasznos, de kontroll nélkül vagy ha nincsen összhangban az értékrendeddel, az egyik legpusztítóbb dolog. Sok kimagasló eredményt elérő ember motivációja a bizonytalanságból fakad. Eredményeinkkel akarjuk igazolni értékünket. Mindaddig, amíg így gondolkozol, túlhajszolt leszel, és nem találsz megelégedést. Légy elégedett azzal, ami vagy, és akié vagy. Fejezd be a hasonlítgatást. Tanulj meg nemet mondani. Ez egy tízezer dollár értékű időmenedzsment-szeminárium egy szóban: nem. Sokunk már teljesen „sebességfüggő” Egyszerűen csak mondj nemet. „Csapdába esik, aki meggondolatlanul odaszentel, mert a fogadalomtétel után hiába bánkódik’.’ (Péld 20,25) Van „elvégzendő dolgok listája” Azt hiszem, nagy hasznunkra lenne az „el nem végzendő dolgok listája” is! A kettő eredménye „a legfontosabb dolgok listája” Gyakorold a lassítást. Vedd le huszonnégy órára a karórádat; hagyd az autót a legtávolabbi parkolóban, mikor vásárolni mégy; vagy állj be a leghosszabb sorba, mikor a szállodából kijelentkezel! Lassíts le! Engedelmeskedj a negyedik parancsolatnak. A Biblia Alkotónk használati utasítása az élethez. Tele van nélkülözhetetlen alapelvekkel. Ezek azért vannak, hogy védjenek bennünket, hogy sokkal könnyebb és kevésbé feszült legyen az életünk. „Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja’.’ (2MÓZ 20,9-10) A nyugalom és a pihenés parancsolata ugyanolyan alapelv, mint a „ne ölj” vagy „ne lopj” Végy ki egy napot minden héten arra, hogy feltöltődj. Használd ezt a napot pihenésre, érzelmi regenerálódásra és arra, hogy újra megtaláld a lelki életed középpontját - vagyis istentiszteletre. Minél több időt töltesz Istennel, annál nyugodtabb leszel. Várj Isten időzítésére! Vajon jobb-e mindig a gyorsabb? A türelmetlenség egyenlő az Isten iránti bizalmatlansággal. Isten tudja a legjobban - vagy mi? Az erre a kérdésre adott válasz drámai hatással van a feszültségszintre. Istennek van terve és időbeosztása a számodra. „Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot is az emberi értelemelé tárta, de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől végig amelyeket megalkotott’.’ (Préd 3,11) Az élet több, mint a mindig többet akarás. Lassíts le! ■ Whit Criswell (Forrás: Monday Manna) Rabok kenyerét ettük Evangélikus börtönlelkészek konzultációja a győri büntetés-végrehajtási intézetben Nagyszerű programot szervezett Jánosa Attila győri evangélikus lelkész, aki már kilenc éve végzi a börtönmisszió jézusi feladatát. Május 28-án egy teljes napot töltöttünk e szomorú és szükségszerű intézetben. Börtönlelkészek, a Magyar Testvéri Börtöntársaság ügyvivője, egyházunk cigánymissziós referense (aki cigány testvéreket hozott magával) és a börtön parancsnoka órákon át tanácskozott, és reménykeltőén tervezett. Az egyházunk evangélizációs és missziói bizottsága által szervezett éves missziói konzultációkon is igyekszünk az egyes munkaágakban hály Attila büntetés-végrehajtási ezredes, intézetparancsnok köszöntötte, és a fogvatartottak és fogvatartók közötti kapcsolatról beszélt, hangsúlyozva a közös felelősséget. Az intézet mindennapi életét Szurdi Beáta százados mutatta be. Jánosa Attila előadása a börtönlelkészi szolgálatról még a bennfenteseknek is sok újat adott. (Az előadás kivonata megjelenik a Híd evangélikus missziói magazin júniusi számában, a teljes szöveg pedig elolvasható az Evangélikus Missziói Központ honlapján: http://misszio.lutheran.hu.) Jézus kijelentésében így olvassuk: „...börtönben voltam, és eljöttetek hozzám’.’(Mt 25,36) Ez többek között azt is jelenti, hogy Jézus ott van a börtönökben. O azonosítja magát a bűnösökkel (ugye milyen nehezen érthető ez?). Az egyháznak követnie kell Mesterét: hirdetni kell a szabadulás evangéliumát raboknak rácsokon innen és túl, cigányoknak és nem cigányoknak. Általános tapasztalat a félelem és az érdektelenség a gyülekezetek részéről mindkét területen. Építeni kell a kapcsolatot az egyházközségek és a missziói munkaágak között. A- a férfi-, női, börtön-, kórház-, cigány-, alkoholbeteg-misszióban - szolgálókat egy csapatba szervezni, hogy a különböző munkaágak is megismerjék egymás szolgálatát, és keressék a kapcsolódási pontokat. Jó kezdeményezés volt ez most Győrben: a börtönmissziósok együtt gondolkodtak a közös felelősség jegyében a cigánymissziósokkal. A tanácskozás elején e sorok írója áhítattal szolgált. A vendégeket Mi-Bakay Péter előterjesztésében terítékre került a cigánymisszió elodázhatatlan ügye. A cigánymissziós referens rámutatott arra, hogy a börtönökben jelentős számú cigány származású fogvatartott miatt is szükséges „összedolgoznia” a két munkaágnak. A beszélgetés mellett tanulságos volt bejárni az intézetet, amelynek ebédlőjében fogyasztottuk el a fogvatartottak által készített finom menüt. győri találkozás gyakorlati eredménye az, hogy a sárszentlőrinciek - cigányok és nem cigányok - meghívást kaptak a győri börtönbe egy missziói alkalom megtartására. A meghívást viszonozták a lőrinci testvérek: a börtönlelkészek meglátogatják majd a cigány közösséget a tolnai faluban. Kedves Olvasók! Ne felejtsük a parancsot: „Menjetek...!” (Mt 28,16-20) ■ SZEVERÉNYI JÁNOS ■ Koczor Tamás- Ezt ráfestetted a körmödre? Ránézek a kislányra, aztán a kezemre. Néhány hete egy nagy szekrényt rakodtunk, véletlenül ráesett az ujjamra. Akkor nem is fájt hirtelen, hideg is volt, dolgoztunk is nagyon. Aztán másnap már kínzott kegyetlenül, végül megfeketedett a körmöm. Olyan régen volt már, el is felejteném, de a kislány nem engedi. Az óvodában ülünk egy pádon. Mindenki gyülekezik, óriási a tülekedés, megyünk ki hamarosan az udvarra, ott lesz a foglalkozás is. A hely nagyon szűk, az óvónők próbálnak úrrá lenni a forgatagon. Míg rendeződik ez a vidám káosz, ott ülök az alacsony öltözködős pádon, a kislány mellettem. Viszolyogva nézi a körmömet. Elrejteném, de nem lehet. Próbálok inkább tudományos lenni.- Nem festettem. Ráesett egy szekrény, és alatta összegyűlt a vér, az tette ilyen feketévé. Odajön egy másik is. A kezem, mint egy gusztustalan élőlény, vizsgálatuk tárgyává lesz, grimaszolva undorkodnak. Egy okosfiú is odalép.- Volt ilyen apukámnak is, le fog majd esni.- Remélem, már nem, elég rég volt. Inkább majd szépen lenő - mondom. Kis vita támad közöttük, ez alkalmat ad arra, hogy az ujjam gyorsan elrejtsem a gitártok egyik beszögellésébe. Hirtelen egy régi vers ötlikfel bennem a semmiből. Gyerekkorunkban, amikor még együttesesdit játszottunk, András hozta ezt a szép bűnbánati sort, talán ő is írta: „Fekete körme lettem gyönyörű testednek’.' Ahogy ott ülök az óvodásokkal egy magasságban, megértem, mi is vagyok Isten testén. így rejteget engem is valami kozmikus gitártok beszögellésébe, szégyenkezve. Nem tud szabadulni tőlem, az övé vagyok. Hordoz, míg tisztává nem leszek. Mennyi idő még? A tömeg lassan osztani kezd, kinyílik az ajtó, a szabadság kiszippantja a gyereksereget az udvarra. Feltápászkodom nagy nehezen. A kislány is felpattan, velem jön. Ahogy megyünk kifelé, váratlanul megfogja fekete kormos kezemet. HETI ÚTRAVALÓ Krisztus mondja: Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el. (Lk 10,16) Szentháromság ünnepe után az 1. héten az Útmutató reggeli és heti igéiben maga a szent Isten hív minket. Figyeljünk a hívó szókra! „Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a Krisztusban.” (Ef 1,3; LK) Az egyházi esztendő ma kezdődő második féléve sem ünneptelen, hiszen a keresztények nemcsak vasárnap, hanem mindig, egész életükkel az Úr halálát és feltámadását hirdetik, és tanúskodnak szeretetéről. „Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne. Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is!’ (íjn 4,i6b.2i) De ne úgy, mint a névtelen gazdag, aki nem pénze miatt jutott a pokolba, csak azért, mert nem ismerte fel az előtte felevő koldusban a testvérét. S Lázárt sem szegénysége üdvözítette! A választ már mezei beszédében megadta Urunk (lásd Lk 6,20-26). Ám akik elzárkóznak Isten hívó szava elől, azokat - amint Ábrahám mondta a példabeszédbeli gazdagnak - „az sem győzi meg ha valaki feltámad a halottak közül" (Lk 16,31). Ezért ma, ha az Úr szavát halljuk, ne keményítsük meg szívünket, miként Korazin, Bétsaida és Kapernaum népe, amely nem fogadta be Jézusnak a maga előtt, kettesével kiküldött hetven(két) tanítványát, akik ezt hirdették: „Elközelített az Isten országa’.’ A.z Úr azonosítja magát mindenkori tanítványaival, heti igénk bizony-, sága szerint, miként ő egy az Atyával, ezért mondja, hogy „aki engem elutasít, az azt utasítja el, aki elküldött engem” (Lk 10,9.16b). Júda királya is elutasította Isten szavát. Jeremiás leíratta jövendöléseit, s Bárúk felolvasta őket böjt napján az egész nép előtt; de Jójákim elégette a tekercset. S Bárúk, Jeremiás diktálása után, újból leírta Isten ítéletét: „...el fog jönni a babilóniai király, elpusztítja ezt az országot..!’ (Jer 36,29) Ma sem sokan hallgatnak Isten igéjére; te azonban „hagyjad az Úrra a te utadat, bízzál benne, majd ő cselekszik”! (GyLK 700,5) Pál nyíltan hirdette Isten evangéliumát, úgy, „mint akik nem az embereknek akarnak tetszeni, hanem a szívünket vizsgáló Istennek. (...) kérve kértünk titeket: éljetek az Istenhez méltó módon, aki az ő országába és dicsőségébe hív titeket!’ (iThessz 2,4.12) Jézus hívása ma személyesen neked szól: „Kövess engem!” (Jn 21,19) Az Úr tudja, hogy te miként (jobban?) szereted őt, és milyen (agapas vagy fileis) szeretettel. Ám Jézus tovább kérdez: „Mert ki a nagyobb? Ugye az, aki az asztalnál ül?” (Lk 22,27) Ő egész életével, halálával s feltámadásával szolgált nekünk; ha mi elfogadjuk váltságát, és hiszünk őbenne, majd együtt eszünk és iszunk az ő asztalánál az ő országában. Pál Jézusért viselt fogsága is az evangélium terjedését szolgálta; a pogánymisszió folytatódik: „Krisztust hirdetik, és én ennek örülök.” (Fii 1,18) Luther összegez: „Isten nem szorul a mi cselekedeteinkre. így hát a szív a felebaráti szeretethez lát hozzá. Hirdeti néki az evangéliomot.” „Te örök evangéliom, / Te légy vezérem utamon!” (EÉ 287,4) ■ Garai András HIRDETÉS____________________________________________________________________________ MEGHÍVÓ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa tisztelettel meghív minden érdeklődőt Kodácsy-Simon Eszter tanár Paul Tillich teológiájának jelentősége a természettudomány és a vallás kapcsolatában című doktori értekezésének nyilvános megvitatására június 17-én, szerdán 16.30-kor az Evangélikus Hittudományi Egyetem (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.) 10-es számú tantermében. A doktori értekezés egy példánya megtekinthető az egyetem könyvtárában.
