Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-06-07 / 23. szám
Evangélikus Élet MELLÉKLET 2009. június 7. » 9 Egyházkerület 2009. évi díjazottjai Tessedik-díjasok Győri János Sámuel, az év lelkésze Győri János Sámuel 1950. augusztus 29-én született Nagytarcsán Győri János és Gáncs Mária harmadik gyermekeként. Teológiai látását, kreativitását és a lelki ébredés és ébresztés iránti fogékonyságát édesapja, illetve közvetve a nagyapa, Gáncs Aladár hiteles életpéldájából merítette. 1965-ben megszervezte a Hermons együttest, Magyarország első keresztyén könnyűzenei csoportját. Oklevelet szerzett a fóti Kántorképző Intézetben. A nagytarcsai ifjúsági kör vezetése mellett sok gyülekezetben tartott hitébresztő koncerteket a Hermons együttessel. A hazai evangélikus könnyűzene megteremtőinek egyike. Teológiai tanulmányait befejezve a kiskőrösi gyülekezetbe került segédlelkészi szolgálatra. Itt ismerkedett meg feleségével, Opauszki Mária Mártával. Négy gyermekük született. i975:ben Békéscsabára került. Első önálló szolgálati helye 1981-től 1991-ig Ősagárd-Felsőpetény-Nógrád. A mozgalmas szolgálatok mellett mindhárom helyen vezethette az imaterem és a parókia építését. Ősagárdon évente három ifjúsági találkozót szervezett. Itt indult be a filmes szemináriumok sorozata és az első ökumenikus könnyűzenei találkozót követően a Jubál fesztivál. 1988- ban tudományos tanulmányt készített az egyházi szemléltetés bibliai, teológiai, egyháztörténeti alapjairól, majd megszervezte a Zákeus Médiacentrumot (ZMC). 1991-ben a Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség megválasztotta lelkészének. Azóta a ZMC igazgatója, a Protestáns Média Alapítvány titkára. Jantos Istvánná, az év pedagógusa Jantos Istvánná az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1967-ben, majd a Szarvasi Óvónőképző Intézetben szerzett pedagógus-oklevelet. Hat évig óvónőként dolgozott. Közben munka mellett ének szakos diplomát szerzett a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 1976-tól két külterületi általános iskolában ének szakos tanárként dolgozott. A Kodály-módszer szerint tanítva igyekezett megszerettetni az éneklést és a népdalt a gyermekekkel. 1982-től tíz éven át a szentetornyai iskola igazgatóhelyettese volt. Mindkét iskolában szívügyének tekintette a hátrányokkal küzdő gyermekek gondozását. 1992-ben az újraszerveződő orosházi evangélikus iskola vezetőjének választották. Új megbízatásával összefüggésben előbb közoktatási vezetőként tanult eredményesen, és kapott diplomát, majd Debrecenben pedagógia szakon szerzett egyetemi végzettséget. Vezetőként irányította az iskola külső-belső megújulását, az építkezést fizikai és lelki értelemben egyaránt. Az igazgatónő pedagógiai hitvallása a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek biztosítani az egyenlő esélyeket, segíteni a felzárkózásukat, továbbtanulásukat. Jantos Istvánné munkásságát az evangélikus egyház Péterfy Sándor oktatási díjjal ismerte el, melyet 2003 őszén vehetett át. 2008-ban Orosháza Város Önkormányzata a város oktatásügyében, kulturális életében szerzett érdemeit az „Orosháza városért” kitüntetés adományozásával köszönte meg. Bakay Péter, az év diakónusa Bakay Péter 1958. november 20-án született Kecskeméten. Itt érettségizett a piarista gimnáziumban. Teológiai tanulmányainak befejezése után a békéscsabai gyülekezetben hat éven keresztül szolgált segédlelkészként. Ekkor családi életében bekövetkezett törés miatt befejezte gyülekezeti lelkész i szolgálatát. Másfél évig Békéscsabán fogyatékosotthonban dolgozott, majd három évig ottani családsegítőbeit. E munkakörében feladata volt a békéscsabai hajléktalanszálló életre hívása. A gyülekezetben segédlelkészi státusának megszűnése után is tovább folytatta a fiatalok közti munkát. 2003 őszétől egy éven át a gyimesi csángó pásztorok között élt kisbojtárként. Ez az időszak sok tekintetben gazdagította életét. A Gyimesekből hazatérve újságkihordóként és bádogos segédmunkásként kereste kenyerét, míg rá nem talált mostani feladata. 2005 decemberétől Sárszentlőrincen az evangélikus gyülekezet és a gyülekezet által létrehozott Zsivora György Népfőiskolái Alapítvány keretében végez a faluban és a környéken cigányok között sokrétű munkát. Több helyszínen tart cigány-bibliaórát heti rendszerességgel, nehezen tanuló és hátránnyal küzdő gyerekek számára tanulást segítő, hitébresztő, közösségi élményeket nyújtó foglalkozásokat szervez. Személyes kapcsolatokat létesít, igyekszik újra és újra felkeresni a faluban lakó cigány családokat, lehetőség szerint alkalmi megsegítésükre forrást keres. Időközben megbízást kapott az országos egyháztól, hogy mint cigánymissziós referens egyházunkban nagyobb színtéren is ismertesse és koordinálja a cigányok között folytatott munkát. Ordass-és Prónay-díjasok \ Ferenczy Zoltán Ferenczy Zoltán 1919. december 17- én született Mezőberényben. A Fasori Evangélikus Gimnázium diákjaként nagy hatással volt rá vallástanára, Sólyom Jenő. Gimnáziumi évei alatt a Magyar Evangéliumi Diákszövetség táboraiban töltötte a nyarakat Tahiban. Ebben az időben vált mindennapi olvasmányává a Biblia. A soproni teológiai fakultáson 1938-ban kezdte meg tanulmányait. Raffay Sándor püspök szentelte lelkésszé 1942-ben. Segédlelkész volt Cegléden, Budavárban, Kelenföldön, és a Fébé diakonisszaegyesületben. 1948-49-ben Svédországban ösztöndíjasként tanulmányozhatta a skandináv teológiát. Hazatérve újra több gyülekezetben segédlelkész, majd Rákoskeresztúrra került, ahol másodlelkészi szolgálatot végzett a rákoshegyi filiában egészen 1986-ban történt nyugdíjba vonulásáig. Szinte nincs olyan munkaága egyházunknak, amelyben ne tevékenykedett volna. A Vasárnapi iskolai vezető című lap társszerkesztője, a Fébé igazgatótanácsának tagja, az Iszákosmentő Szolgálat elnöke, a fóti kántorképzőben és a népfőiskolán tartott előadásokat. 1958-ban kiadta az Új szív című konfirmációs kátét, mellyel első díjat nyert az országos pályázaton. Részt vett az énekeskönyv és az Agenda szerkesztésében. Lelkészi szolgálatában mindvégig hűséges társa volt felesége, Fazekas Erzsébet, akivel 1952-ben kötött házasságot. Három gyermekük született, mindegyikük teológiát végzett. Nyugdíjas éveiben sem tétlen. Fokozatosan romló látása ellenére több száz oldalon írja meg visszaemlékezéseit, Marschalkó Gyula közreműködésével megszervezik a nyugdíjas lelkészek levelező imakörét. Koszorús Oszkár Koszorús Oszkár Orosházán született 1942-ben. Szentetornyán végezte az általános iskolát, 1954-ben konfirmált. Édesapját 1956-ban Orosházára hívták meg lelkésznek, közel negyed századig esperesi tisztséget is betöltött. A helyi Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1960-ban, majd Szegeden könyvtárosképzőt végzett, illetve Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett könyvtárosi oklevelet. 1971-ig Orosházán könyvtáros volt, ezt követően húsz esztendeig könyvesboltvezető, 1992-től magánkönyvesboltja van. Evangélikus hitét gyermekkorától folyamatosan gyakorolja, rendszeres templomba járó volt egész életében, fiatal korától egyházi tisztségviselő. 1969-től orosházi, 1983-tól egyházmegyei presbiter, 1989-től nem lelkészi jegyző, 1993-tól főjegyző, 1999-től egyházmegyei felügyelő. Vállalt tisztségét hűségesen betöltve figyelemmel kíséri az egyházmegyéhez tartozó gyülekezetek életét, az óvodák, iskolák, diakóniai intézmények munkáját, legjobb tudása szerint őrködik az evangélikus közösségek belső békéje felett. Az utóbbi négy évtizedben körülbelül kétszáz helyi egyháztörténeti írása látott napvilágot, a 16. évfolyamában járó Orosházi Harangszó állandó munkatársa. 1998-tól 2001-ig zsinati küldött volt, jelenleg tagja az Orosházi Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, valamint a Szarvas-Ótemplomi Szeretetszolgálat igazgatótanácsának és az Országos Gyűjteményi Tanácsnak. Felesége, Kovács Hajnalka szintén presbiter, az egyházközség jegyzője, a nyugdíjas-egyesület vezetője, óvodapedagógusként az orosházi evangélikus óvodából ment nyugdíjba. Trajtler Gábor Trajtler Gábor 1929-ben született. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban tett érettségi vizsgát, majd 1952-ben szerzett lelkészi oklevelet. 1976-ig állt gyülekezeti lelkészi szolgálatban Cinkotán, majd a Deák téren. A zenei szakiskolában zeneszerzést tanult, majd a Zeneakadémián az orgona szakot végezte el. 1959-ben a Deák téri templom orgonistájának hívták. 1985 óta szervezi a főváros zeneéletének immár szerves részévé vált Deák téri orgonazenés áhítatsorozatot. 1976-ban országos zeneigazgatói megbízást kapott. Nevéhez fűződik az Evangélikus énekeskönyv szerkesztése. Részt vett az 1986-os Agenda és a 2007-es Evangélikus istentisztelet - Liturgikus könyv szerkesztésében. A rendszeres oktatás mellett 1994-ig igazgatta a Kántorképző Intézetet. 1967-től 2004-ig tanított az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Munkájának gyümölcse az egyházzenei tanszék megalakulása 1992-ben. Trajtler Gábor itthon és külföldön nagyra becsült orgonaművész. Határainkon túli koncertjeivel a magyar kultúra külföldi megismertetését is szolgálja. Játéka szólistaként és Lutheránia énekkar kísérőjeként is több lemez- és egy DVD-felvételen hallható. Trajtler Gábor elismert orgonaszakértő is. Negyvenöt orgona épült a tervei szerint. Orgonaismeret című jegyzete az Evangélikus Hittudományi Egyetem mellett az orgonista-, egyházzenész- és hangszerészképzésben is tananyag. Pályáját minden területen elmélyült szakmai igényesség és áldozatos helytállás jellemzi. Tevékenysége a lutheri tradícióban gyökerező és azt a jelenben igényesen gazdagító egyházzenészi, tanári és művészi munka példája.
