Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-06-07 / 23. szám
8 -m 2009- június 7-MELLÉKLET Evangélikus Élet ► Sokan úgy vélik, hogy az egyház történetét, életét vezetői, püspökei határozzák meg. Pedig az egyház, mint Krisztus teste, tagjaiban él és szolgál a világban. Mindezt illusztrálja a Déli Egyházkerület idén kitüntetett hűségérmeseinek, Tessedik-, Ordass- és Prónay-díjasainak színes tablója. Nem emberek dicsőségtábláját állítottuk össze, hanem az egyház Urának adunk hálát ezekért a testvéreinkért, akik a legkülönbözőbb területeken hirdetik és építik szóval és tettel, egész életükkel Isten országát. Közös Urunk, Gazdánk és Munkaadónk éltesse, tartsa meg őket a további szolgálatban is. ■ Gáncs Péter püspök Az egyházkerület hűségérmesei évében. Lelki fejlődését a gyülekezetszervező és templomépítő Sokoray Károly lelkész alapozta meg. 1945-ben beiratkozott a Fasori Evangélikus Gimnáziumba, egy évvel később pedig Ordass Lajos püspök és Kékén András lelkész vezetésével konfirmált a Deák téri gyülekezetben. Egy gyenesdiási konferencián Ferenczy Zoltán igehirdetéseinek hatására jutott élő hitre; ezt követően a konferenciák lelkes látogatója lett. Érettségi után az ELTE fizikus szakán szerzett oklevelet, majd a Magyar Televízió műszaki munkatársaként dolgozott 1999-ig. Tizenhét éven keresztül a fejlesztésekért felelős igazgatóhelyettesi munkakörben tevékenykedett. Munkáját 1993-ban a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével ismerték el. A pestszentlőrinci gyülekezetben Havasi Kálmán lelkész szolgálatának idején presbiteri, illetve felügyelői tisztséget vállalt. Ebben az időben történt meg a templom renoválása, műszaki felújítása, az új parókia és a vendégház felépítése. Felügyelőként sokat tett azért, hogy a gyülekezeti gyermek- és ifjúsági munka megfelelő feltételek mellett folyhasson, szükség esetén bibliaórák megtartásával is részt vállalt a szolgálatból. A közegyházi életben is aktívan vett részt: 1998-tól egy cikluson át tagja volt a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatótanácsának, 2000-től pedig a Pesti Egyházmegye másodfelügyelőjeként tevékenykedett. Az egyházi sajtóban megjelent írásaival a hitélet tisztulásáért száll síkra. Janecskó János Janecskó János Csanádalbertiben született 1927-ben. Az elemi iskolát szülőfalujában, polgári iskoláit Tótkomlóson végezte. Tanítóképzőbe Kiskunfélegyházára járt. 1947-ben mint helyettes kántortanító Tótkomlóson kezdte pedagógiai pályafutását. Telekgerendáson tanárként dolgozik, [majd az önálló községgé vált település iskolájának igazgatója. Általános tanulmányi félügyekvi956- tól az eleki általános iskola igazgatója. Itt alapítja meg áz ország első tanyasi kollégiumát. 1965-ben gimnáziumot szervez Eleken. 1976-tól nyugdíjba vonulásáig a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium igazgatója. Kollégái és diákjai tisztelettel és szeretettel emlékeznek rá, humánus, tisztességes és becsületes tanárként és vezetőként tartják számon. A nehéz történelmi időszakban is kitartott hite mellett, és így válhatott munkája áldássá a körülötte élők számára. Nyolc éven keresztül - az akkori kántor halálától felesége haláláig - a gyulai gyülekezet kántora volt. Két lánya és két unokája van. Gyulán élő lánya és unokái is aktív tagjai a gyülekezetnek. Három ciklu-Drobina Ferencné Drobina Ferencné Suba Mária 1923. június 4-én született Csengődön, Suba György és Kurucz Zsuzsanna hithű evangélikus szülők elsőszülött gyermekeként. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, itt ment férjhez, és azóta is itt él. Házasságukból két leánygyermek született: Klára ma a szegedi gyülekezet aktív tagja, volt presbitere, Erzsébet lánya pedig evangélikus lelkész Surdon. Összesen öt unokája és két dédunokája van. Férje halála óta egyedül él. Az önállóvá lett csengődi gyülekezet első lelkészének, Bándi Istvánnak a kérésére mintegy tizenkét évesen kezdett segíteni a lelkészcsaládnak a háztartási munkákban. E szolgálaton keresztül került közelebb a gyülekezeti élethez és legfőképpen Istenhez. Évekkel később Zoltán László lelkész kérte fel - felismerve képességeit - gyermek-istentiszteletek és bibliakör vezetésére. Hitéletére nagy hatással voltak a piliscsabai konferenciák, ahol Isten igéjén keresztül biztatást és megerősítést kapott: „Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted!” (íKir 19,8) Mindig azt a munkát, illetve szolgálatot végezte, amelyre éppen szükség volt a gyülekezetben. Évtizedeken át pénztáros volt, de harangozott, templomot takarított, és ha kellett, a lelkészeket is helyettesítette. Sok minden őrzi a templomban is keze nyomát, áldozatkészségét. 1995-ben életkora és egészségi állapota miatt szolgálatát - a rá jellemző szeretettel - fiatalabbaknak adta át, de ma is példakép az egész gyülekezet számára. Bár több Mária nevű tagja is van az egyházközségnelc, ő lett mindenki „Mariska nénije”. Horváth Miklós Horváth Miklós 1932. november 28- án született, a pestszentlőrinci evangélikus templom felszentelésének son keresztül a gyülekezet presbitere volt, jelenleg tiszteletbeli presbiter. 2007-ben Gyula város önkormányzata a település díszpolgárává választotta. Az elmúlt években élete stációinak monográfiáit írta meg, nem hallgatva el az „átkos kor” pusztító hatását sem. Fő művének a Békés megyei evangélikusok életét bemutató munkáját tekinti. Meng Jánosné Meng Jánosné Schwarz Katalin 1921. május 13-án született Ráckozáron. Három testvérével együtt itt is nőtt fel. 1933-ban negyvenhét társával együtt konfirmált, 1938. február 17-én házasságot kötött Meng Jánossal. Egy fiúgyermekük született, aki alig töltötte be harmadik életévét, amikor a fiatal édesanyát „málenkij robotra” vitték a Szovjetunióba: Groznijban és az Uraiban végzett munkaszolgálatot. Saját bevallása szerint Isten vigasztaló szava segített túlélnie a megpróbáltatásokat. 1948. július 26-án érkezett haza. Távollétében gyermekét férjének szülei nevelték, mivel az édesapa is hadifogságba került, és csak 1950- ben térhetett vissza családjához. Gyermekük súlyos betegsége miatt kezdett dolgozni, hogy a szanatóriumot és az orvosi kezeléseket ki tudják fizetni. Kőművesek mellett volt „zulager” majd kitanulta a villamossági szakmát, és Komlón dolgozott. Anyósát ápolta betegsége idején, 1965-ben megszületett unokájukat öt hónapos korától férjével együtt ő nevelte. Férjét, aki tizenhárom éven át volt gondnoka a gyülekezetnek, munkájában is mindig segítette és támogatta. Ilyen módon maga is igazi bizonyságtevője, missziót végző tagja lett a gyülekezetnek. Gyermekkorából hozott zeneszeretetét és énektudását ma is kamatoztatja a gyülekezet kis kórusában, fiatalokat megszégyenítő módon támogatja közösségét lelki és anyagi értelemben egyaránt. Hatvanévesen azért tanult meg harmóniumozni, hogy az istentiszteletek liturgikus énekeit kísérni tudja. Munkaszeretetét és aktivitását betegségei ellenére mind a mai napig megőrizte. Régi Zoltánná Régi Zoltánné Láhm Zsuzsannna 1949-ben született Pakson. Két felnőtt fiú édesanyja és egy 13 éves fiúgyermek nagymamája. Evangélikus családban nevelkedett, és mivel a templom mellett laktak, szülei természetes módon és rendszeresen segítettek a gyülekezetben. Ezt a szolgálatot később ő maga is magáénak érezte és hűségesen végezte. Tizenöt éve dolgozik az egyházközségnél munkatársként és segítőként. A pénztárosi teendők elvégA Déli zése mellett sok más feladatot is elvállal: ha éppen arra van szükség, kicseréli az oltárterítőt, vagy kitakarítja a gyülekezeti helyiségeket. A gyülekezet tulajdonában és kezelésében lévő egyházi temető adminisztrációját és nyilvántartását vezeti. A gyülekezet tagjait - ha kérik - személyesen keresi fel otthonukban a befizetendő egyházfenntartói járulék vagy adomány átvétele céljából. 2006-tól, mióta a paksi gyülekezet esperesi székhely, egyházmegyei pénztáros, illetve tagja a megyei számvevőszéknek. Az esperes távollétében hivatali ügyeletet vállal, szükség esetén megtartja a gyermekalkalmakat. Rendszeres látogatója az istentiszteleteknek, hűséges segítőként vesz részt bibliaórákon, szeretetvendégségeken és egyéb gyülekezeti rendezvényeken. Gyülekezetimunkatárs-képző tanfolyamot végzett Piliscsabán, hogy az idősek gondozásában szakszerű segítséget nyújthasson lelkészének. Az idősek otthonában havonta tartott istentiszteleteken rendszeresen részt vesz, az intézmény lakóival elbeszélgetve pótolhatatlan segítő szolgálatot végez. Neve a városban sokak számára egybeforrt a paksi gyülekezettel és az evangélikus egyházzal. Dr. Sárkány Angyal Dr. Tóth Györgynédr. Sárkány Angyal 1928. augusztus 12-én Budapesten született, de szinte azonnal Szarvasra került, és itt nevelkedett egyetlen gyermekként lelkileg kiegyensúlyozott, szeretetteli családi közösségben. Középiskolai tanulmányait a helyi Evangélikus Vajda Péter Gimnáziumban végezte. Diplomát a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett 1952-ben. Időközben 1951. május 31-én házasságot kötött Tóth György szigorló orvostanhallgatóval. 55 éven át volt társa, segítője, megértő támasza férjének, négy gyermekük édesapjának. 1952-től 1954-ig a Szeged-Rókusi Kórház gyakornoka, majd a Szegedi Textilművek üzemi orvosa lett. Tíz év után hazahívták szülőföldjére, és húsz éven át Örménykút és Kardos község körzeti orvosaként dolgozott. Csodálni való hűséggel látta el az akkor még óriási tanyavilággal rendelkező körzet lakosságát. 1984-ben történt nyugdíjazása után elvállalta a város ügyeleti szolgálatának ellátását. Sohasem maradt számára csupán tananyag a hittanórákon hallott tanítás. A középiskolás években a KIÉ helyi csoportjának aktív tagja lett. Részt vett a Szarvason szolgáló Túrmezei Erzsébet által vezetett bibliai közösségben, majd az egyetemi évek alatt a Szegedi Luther Szövetség munkájába kapcsolódott be. 1984- ben beköltözve Szarvasra a Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egyházközség aktív tagja, majd presbitere lett. Munkatársként dolgozott az Evangélikus Iszákosmentő Szolgálatnál. Az ószőlői-középhalmi volt tanyai iskola missziói, konferenciai központtá alakításában fáradhatatlanul tevékenykedett. Aktív tagja a Kék Kereszt mozgalomnak. Tószegi Gyuláné Tószegi Gyuláné Hudák Erzsébet Pitvaroson született 1930. május 27- én. Itt keresztelték, és itt is konfirmált. Az egyházhoz való kapcsolatát inspektor édesapjától és presbiter nagyapjától örökölte, bátyja is kántortanító volt. 1960-tól a termelőszövetkezet tagja lett, közben elvégezte a mezőgazdasági technikumot és a könyvelői szakot. Nyugdíjba vonulásáig a téesz irodájában dolgozott. A szlovák hagyományok őrzője az egyházban és a társadalomban egyaránt. A hatvanas években kezdte gyűjteni a régi pitvarosi használati tárgyakat, bútorokat. így jött létre házában a pitvarosi szlovák tisztaszoba-, konyha- és kamrarészlet, mely mint hagyományos szlovák magángyűjtemény egyedülálló az országban. Huszonöt éve a helybeli szlovák klub vezetője. Kirándulásokat szervez, szlovákiai ismerősökkel, barátokkal, rokonokkal tart kapcsolatot. Megalakulása óta tagja a Tótkomlósi Evangélikus Szeretetotthon igazgatótanácsának. A kilencvenes évektől koncentráltan kapcsolódott be a gyülekezeti életbe. Több mint húsz éve felügyelője a Pitvarosi Evangélikus Egyházközségnek. Szívügyének tekinti az igen rossz állapotban lévő templom rendbehozatalát. Ebben az ügyben, segítséget kérve, kiterjedt levelezést folytatott a Déli Egyházkerület püspökével, felügyelőjével, espereseivel, a pozsonyi püspökséggel, még a Lutheránus Világszövetség egyik kanadai és amerikai püspökével is, akiket otthonában látott vendégül. A gyülekezetért, az egyházért és a templomért fáradtságot nem ismerve munkálkodik.
