Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-06-07 / 23. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2009. június 7. » 7 Bach-hét-nyitány huszadszor Kamaraesttel vette kezdetét pünkösdhétfőn a 20. budapesti Bach-hét a Deák téri evangélikus templomban. A hagyományoknak megfelelően a nyitóalkalmon ezúttal is elhangzott igehirdetés, amelynek szolgálatát Gáncs Péter püspök végezte. Lukács Gabi felvételén a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok és a szólót éneklő Bodrogi Éva. A hét zárásaként június 7-én Bach h-moll miséje csendül fel a Lutheránia énekkar és a Budapesti Vonósok Kamarazenekar előadásában. Kötetté érett a nógrádi evangélikus egyházmegye története ^ Majdnem száz év késéssel jelent meg Okolicsányi József műve, A Nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája. A kötetet az Északi Egyházkerület Püspöki Hivatalában mutatták be május 28-án. A reformáció kezdetének négyszázadik évfordulójára, 1917-re tervezett megjelenést az első világháború tombolása, majd Trianon akadályozta meg. A kötetet Galcsik Zsolt Nógrád megyei levéltáros szerkesztette és a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) adta ki. A kiadást a Johannita Lovagrend Magyar Tagozata, az Északi Egyházkerület, a Nógrádi Egyházmegye, Nógrád megye közgyűlése és az Okolicsányi család támogatta. A kötet szerkesztője, megőrizve az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött kézirat sajátosságait, a kötet jobb használhatósága és a további kutatás segítése érdekében összeállította a témával kapcsolatos, azóta megjelent magyar és szlovák nyelvű művek bibliográfiáját, továbbá személy- és helynévmutatóval és színes térképmelléklettel egészítette ki a munkát. Okolicsányi József, a szerző neves felvidéki nemesi család sarja, sziráki földbirtokos az 1900-as évek eleje óta gyűjtötte a nógrádi evangélikusokra vonatkozó adatokat. Felhasználta az akkor még teljes, csonkítatlan nógrádi esperesség és a gyülekezetek történeti értékű iratait, jegyzőkönyveit. Könyvének első részében az egyházmegye történeti korszakait tekinti át, a második részben az egyes egyházközségek történeti adatait, míg a harmadikban az egyházmegye tisztségviselőinek felsorolását találjuk. A kötet a nógrádi evangélikusság történetének gazdag tárházát nyújtja, de egyben további kutatásokra is ösztönöz. A reformáció korában a nagybirtokos Balassi család és más nemesek, a vármegye jó része evangélikussá lett. Az evangélikus gyülekezetek kezdetei a 16. század utolsó negyedére nyúlnak vissza, míg az egyházmegye a 17. század első felében szerveződött meg. OKOLICSÁNYI JÓZSI I A Nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája Az ellenreformáció miatt sok szenvedésben volt részük az evangélikusoknak, templomaik jó részét bezárták, a prédikátorokat elűzték, üldözték. Nemhiába váltak a protestáns nemesek és a gyülekezetek a nemzeti szabadságharcok fő támaszaivá. A nógrádi evangélikusság másik sajátja, hogy jelentős részben szlovák (tót) ajkú volt; Pest megyének és az Alföldnek a török után beköltöző szlovák evangélikus telepesei is részben innen származnak. A türelmi rendeletet követően újjászerveződő gyülekezeteknek köszönhetően a nógrádi volt a bányai egyházkerület legnépesebb egyházmegyéje. A reformkorban a hivatalos írásbeliségben áttértek a latinról a magyar nyelvre, míg az egyházközségi népiskolákban a szlovák nyelv mellett támogatták a magyar nyelv tanulását. A Monarchia kora jelentős fejlődést és kulturális virágzást hozott. Ennek vetett véget a trianoni békediktátum, amely a nógrádi egyházmegye 48 egyházközségéből mindössze 18-at (!) hagyott meg Magyarországon. Nógrád püspöki székhellyé vált, a csonka dunáninneni egyházkerület Sámsonháza, majd Balassagyarmat központtal itt működött. Baltik Frigyes, Kiss István, Kovács Sándor, Kardos Gyula, Kuthy Dezső és Szabó József váltották egymást a püspöki tisztségben. A két világháború között a gyülekezeti nyelvhasználat jórészt a szlovákról magyarrá változott. Nógrád 1952- től az Északi Egyházkerület része. A hosszú ideig kéziratban levő nógrádi egyházmegye-történet a hazai evangélikus hagyomány jelentős területét dolgozza fel. Elősegítheti az evangélikus önismeret ápolását, a lokálpatriotizmust és a helyi hagyományok újrafelfedezését. ■ Czenthe Miklós Okolicsányi József: A Nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája. (METEM Könyvek 67.) Sajtó alá rendezte Galcsik Zsolt. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség - História Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Budapest, 2009. Jegyzetlapok (Napló, 2009) Debrecen ünnepe. Aláírták a debreceni Nagytemplomban, az úrasztalán álló Károli-Biblia előtt a Kárpát-medencei magyar református püspökök a Magyar Református Egyház alkotmányát. Istennek is tetsző pillanat. Mintha évszázadok peregtek volna vissza az időben, a trianoni békediktátum következtében darabokra szakított, kilencven évig csonka nagycsalád újra együtt lehetett. Akik bejutottak a sárga, kéttornyos templomba, megtapasztalhatták az összetartozás szépségét, a szeretet szívmelegét, a zsoltárok erejét. Kalauzom egy katolikus fiatalember, házigazdám református tanár, de nem vettük észre, hogy valamiben nézeteltérésünk lenne. A fél ország és város ott volt, és együtt ünnepelt. (Kicsit másért is, a ki nem mondott jövő reménye miatt.) Az alkotmányozó zsinattal párhuzamosan a májusi napfényben ragyogó főtéren igazi, közös ünnepség zajlott: száznál több sátorban és színpadon mutatták be a világ minden szegletéből érkező kis közösségeket. Jelenüket és fáradhatatlan szolgálatukat. « # * Magyarország. Itt-ott hallom az aggódó hangokat: a széthúzásról, az erkölcsi züllésről. Ilyenkor mindig Illyés szavai villannak belém: „...anyánk a halott - a búcsúzót ne / kuplé-dal zengje; / hazák vesztek el - ki meri siratni / verkli futamokkal?” Anyánk haldoklik. Szép országunk! Ideje lenne minden mást félretenni. Elvesznek termőföldjeink, erdőink, elnéptelenednek falvaink. A magyarság széthull. Otthon és külföldön, alig van történelmi erő, amely összetartaná. Ahogy most Debrecenben és szerte a világban fölzengtek a harangok, úgy kellene, hogy naponta zúgjon bennünk a megmentés hívó szava. Tenni, tenni fáradhatatlanul, amíg nem késő. * * # Május. Napsugarak dallama zeng egész nap. Különös hónap. Az idősebbek tartanak is tőle. Inkább elbújnak, míg a fiatalokat a szerelem hajtja a reggeli fénybe. Elnehezül a szívünk, s mintha az élet, a halál is üzenne a csillagtalan éjszakában. Fanyar illatok mindenütt, vakító fények régi századokat villantanak föl. A természet is kegyetlenebb. De a legtöbben mégis a fénybe mártjuk fáradt arcunkat. Emlékszem egy régi kora alkonyaira, amikor apámmal bementünk kis templomunkba. Ültünk a csendben órákon át. „Kérj valamit!” - mondta halkan, és magamra hagyott a liliomok és pünkösdi rózsák között. # * * Új szomszéd. Idős, fáradt arcú férfi. Nemrégen temette el beteg fiát. Délben sokszor összefutunk, ahogy megyek be, késve, a városba. Átkiáltok, kér-e valamit? Segíthetek-e? A múltkor kíváncsian megkérdeztem: hogyan telnek a napjai? „Minden reggel megköszönöm Istennek a fölkelő napot, meghámozok egy piros almát” - mondja mosolyogva. „Kávét főzök, és meggyújtom az első cigarettát, azután olvasok kicsit, a Bibliát és Arany Jánost...” Látja, csodálkozom, rögtön hozzá is teszi: „Egy pillanatra sem akarom elfelejteni, hogy magyar vagyok.” * * # Tömegverekedés. A jeruzsálemi templomban. A görögkeleti és az örmény papok között. Ki érkezett előbb? - ez az eldöntetlen kérdés, ok a dühös gyűlöletre. Hörgő mindennapi tülekedés, jobb- és balhorog. Harc a javából: ökölvívás, gyertyatartós ütlegelés hosszú perceken át. * * * Schéner Mihály. Nyolcvanhat éves volt, s az utolsó pillanatig festett. Nem állványon, letérdepelve a földre a vászon előtt. Végletekig lecsupaszított tisztasággal. Találóan írta versében a költő-barát, Nagy László: S. M. festő-, szobrászművész és kalapgyűjtő. Sokoldalú ember volt, csupa teremtés. Varázslat és tündér-kaleidoszkóp. Világból virágba válás. Az élet szerelme; kukoricaszárból, bodzafából, ecetfaágból, nádból, papírból teremtett életművet. Madzagrángatós figurákat, színes faragásokat, meseházi díszes ládákat, ördögplasztikákat, csengő-bongó kocsikat, mézeskalács huszárokat... Piros, kék és fekete színek mindenütt. Nem az ember használja a játékot, a játék az embert, hogy múljon el örökre a bánat és szomorúság. Forogjunk nevetve, ölünkben a legkisebb gyerekkel a hatméteres piros facsikóhalon. * % Szolgálat. Áldozathozatal. A modern, 21. századi ember nem akar senki szolgája lenni. Szabadon, mint a madár, kedvére él és mulat. Nehéz évtizedek liberális demokráciája átformált bennünket, szétforgácsolta a minőséget. Pedig az istenes embernek hűséges szolgának kellene lennie. Áldozatos életűnek. Apám, bátyámmal és velem, az egész napi robot után szívesen ment az evangélikus templomot szépíteni és gyógyítani. Egy elmozdult, eltört cserép megigazításáért órákat gebeszkedett a szédítő magasban. Különösen péntek délután, amikor az öreg, reszkető hangú kántor gyakorolt. Persze vannak kivételek. Áldozat minden napja az anyáknak, az ápolónőknek, a tanítóknak, a mesterembereknek. Ők a krisztusi demokrácia szolgálói, szinte versengnek, mennyire hűségesen teljesítik Jézus kéréseit. ■ Fenyvesi Félix Lajos ■■■■■■■■■■■■■MHMMHranNMMMHMHHSHHMnnMHMMMMI EvÉlettel Balatonszárszón A Luther Kiadó még tavaly decemberben hirdetett akciót azon olvasóink számára, akik vízkeresztkor érvényes Evangélikus Élet-előfizetéssel rendelkeznek. A sorsolás Fényes Mihály nagytarcsai olvasónknak kedvezett. így a pünkösdi hosszú hétvégét ő tölthette másodmagával a balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban. HIRDETÉS Keresztény életmódtábor a Körös partján Szarvas, július 23-26. (csütörtök-vasárnap) Az életmódtáborba érkezőket egészséges, életerőt adó, biovegetáriánus étkezés várja, ételkészítési gyakorlattal (pl. kenyérsütés). A napi ritmusba beépített, nem megerőltető mozgásformák, életkornak megfelelően differenciálva (séta, kirándulás, torna, úszás, evezés, nordic walking). A témában jártas szakemberek előadásai egészséges táplálkozásról, mozgásról, biokertészetről, az életmódváltás mikéntjéről. Feltöltődés keresztény lelki táplálékkal, elcsendesedés lehetősége a két percre található szarvasi Ótemplomban. Jelentkezés június 15-ig Bogdányi Mária lelkésznél, életmód-tanácsadónál. Telefon: 20/824-2567; e-mail: maria.bogdanyi@lutheran.hu. Részletes információ: http://www.eletmodtaborok.hu.