Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-06-07 / 23. szám

Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2009. június 7. » 7 Bach-hét-nyitány huszadszor Kamaraesttel vette kezdetét pünkösdhétfőn a 20. budapesti Bach-hét a Deák téri evangélikus templomban. A ha­gyományoknak megfelelően a nyitóalkalmon ezúttal is elhangzott igehirdetés, amelynek szolgálatát Gáncs Péter püs­pök végezte. Lukács Gabi felvételén a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok és a szólót éneklő Bodrogi Éva. A hét zárásaként június 7-én Bach h-moll miséje csendül fel a Lutheránia énekkar és a Budapesti Vonósok Kamaraze­nekar előadásában. Kötetté érett a nógrádi evangélikus egyházmegye története ^ Majdnem száz év késéssel jelent meg Okolicsányi József műve, A Nóg­rádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája. A kö­tetet az Északi Egyházkerület Püspöki Hivatalában mutatták be május 28-án. A reformáció kezdetének négyszázadik évfordulójára, 1917-re tervezett megjelenést az első világháború tombolása, majd Tri­anon akadályozta meg. A kötetet Galcsik Zsolt Nógrád me­gyei levéltáros szerkesztette és a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) adta ki. A kiadást a Johannita Lovagrend Ma­gyar Tagozata, az Északi Egyházke­rület, a Nógrádi Egyházmegye, Nóg­rád megye közgyűlése és az Okolicsá­nyi család támogatta. A kötet szerkesztője, megőrizve az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött kézirat sajátosságait, a kötet jobb használhatósága és a további ku­tatás segítése érdekében összeállítot­ta a témával kapcsolatos, azóta meg­jelent magyar és szlovák nyelvű mű­vek bibliográfiáját, továbbá személy- és helynévmutatóval és színes térkép­­melléklettel egészítette ki a munkát. Okolicsányi József, a szerző neves felvidéki nemesi család sarja, szirá­­ki földbirtokos az 1900-as évek ele­je óta gyűjtötte a nógrádi evangéliku­sokra vonatkozó adatokat. Felhasz­nálta az akkor még teljes, csonkítat­­lan nógrádi esperesség és a gyüleke­zetek történeti értékű iratait, jegyző­könyveit. Könyvének első részében az egyházmegye történeti korszakait tekinti át, a második részben az egyes egyházközségek történeti ada­tait, míg a harmadikban az egyház­megye tisztségviselőinek felsorolását találjuk. A kötet a nógrádi evangélikusság történetének gazdag tárházát nyújt­ja, de egyben további kutatásokra is ösztönöz. A reformáció korában a nagybirtokos Balassi család és más nemesek, a vármegye jó része evan­gélikussá lett. Az evangélikus gyüle­kezetek kezdetei a 16. század utolsó negyedére nyúlnak vissza, míg az egyházmegye a 17. század első felé­ben szerveződött meg. OKOLICSÁNYI JÓZSI I A Nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája Az ellenreformáció miatt sok szen­vedésben volt részük az evangéliku­soknak, templomaik jó részét bezár­ták, a prédikátorokat elűzték, ül­dözték. Nemhiába váltak a protestáns nemesek és a gyülekezetek a nemze­ti szabadságharcok fő támaszaivá. A nógrádi evangélikusság másik sajátja, hogy jelentős részben szlo­vák (tót) ajkú volt; Pest megyének és az Alföldnek a török után beköltö­ző szlovák evangélikus telepesei is részben innen származnak. A türel­mi rendeletet követően újjászerve­ződő gyülekezeteknek köszönhető­en a nógrádi volt a bányai egyház­­kerület legnépesebb egyházmegyé­je. A reformkorban a hivatalos írás­beliségben áttértek a latinról a ma­gyar nyelvre, míg az egyházközségi népiskolákban a szlovák nyelv mel­lett támogatták a magyar nyelv ta­nulását. A Monarchia kora jelentős fejlő­dést és kulturális virágzást hozott. Ennek vetett véget a trianoni béke­diktátum, amely a nógrádi egyház­megye 48 egyházközségéből mind­össze 18-at (!) hagyott meg Magyar­­országon. Nógrád püspöki szék­hellyé vált, a csonka dunáninneni egyházkerület Sámsonháza, majd Balassagyarmat központtal itt műkö­dött. Baltik Frigyes, Kiss István, Ko­vács Sándor, Kardos Gyula, Kuthy Dezső és Szabó József váltották egy­mást a püspöki tisztségben. A két világháború között a gyüle­kezeti nyelvhasználat jórészt a szlovák­ról magyarrá változott. Nógrád 1952- től az Északi Egyházkerület része. A hosszú ideig kéziratban levő nógrádi egyházmegye-történet a ha­zai evangélikus hagyomány jelentős területét dolgozza fel. Elősegítheti az evangélikus önismeret ápolását, a lo­kálpatriotizmust és a helyi hagyomá­nyok újrafelfedezését. ■ Czenthe Miklós Okolicsányi József: A Nógrádi Ágos­tai Hitvallású Evangélikus Egyházme­gye monográfiája. (METEM Könyvek 67.) Sajtó alá rendezte Galcsik Zsolt. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség - História Eccle­­siastica Hungarica Alapítvány, Bu­dapest, 2009. Jegyzetlapok (Napló, 2009) Debrecen ünnepe. Aláírták a debre­ceni Nagytemplomban, az úrasztalán álló Károli-Biblia előtt a Kárpát-me­dencei magyar református püspökök a Magyar Református Egyház alkot­mányát. Istennek is tetsző pillanat. Mintha évszázadok peregtek volna vissza az időben, a trianoni békedik­tátum következtében darabokra sza­kított, kilencven évig csonka nagycsa­lád újra együtt lehetett. Akik bejutot­tak a sárga, kéttornyos templomba, megtapasztalhatták az összetartozás szépségét, a szeretet szívmelegét, a zsoltárok erejét. Kalauzom egy kato­likus fiatalember, házigazdám refor­mátus tanár, de nem vettük észre, hogy valamiben nézeteltérésünk len­ne. A fél ország és város ott volt, és együtt ünnepelt. (Kicsit másért is, a ki nem mondott jövő reménye miatt.) Az alkotmányozó zsinattal párhuza­mosan a májusi napfényben ragyogó főtéren igazi, közös ünnepség zajlott: száznál több sátorban és színpadon mutatták be a világ minden szegleté­ből érkező kis közösségeket. Jelenü­ket és fáradhatatlan szolgálatukat. « # * Magyarország. Itt-ott hallom az ag­gódó hangokat: a széthúzásról, az er­kölcsi züllésről. Ilyenkor mindig Illyés szavai villannak belém: „...anyánk a halott - a búcsúzót ne / kuplé-dal zengje; / hazák vesztek el - ki meri siratni / verkli futamokkal?” Anyánk haldoklik. Szép országunk! Ideje lenne minden mást félretenni. Elvesznek termőföldjeink, erdőink, elnéptelenednek falvaink. A ma­gyarság széthull. Otthon és külföldön, alig van történelmi erő, amely össze­tartaná. Ahogy most Debrecenben és szerte a világban fölzengtek a haran­gok, úgy kellene, hogy naponta zúg­jon bennünk a megmentés hívó sza­va. Tenni, tenni fáradhatatlanul, amíg nem késő. * * # Május. Napsugarak dallama zeng egész nap. Különös hónap. Az időseb­bek tartanak is tőle. Inkább elbújnak, míg a fiatalokat a szerelem hajtja a reggeli fénybe. Elnehezül a szívünk, s mintha az élet, a halál is üzenne a csillagtalan éjszakában. Fanyar illatok mindenütt, vakító fények régi száza­dokat villantanak föl. A természet is kegyetlenebb. De a legtöbben mégis a fénybe mártjuk fáradt arcunkat. Em­lékszem egy régi kora alkonyaira, amikor apámmal bementünk kis templomunkba. Ültünk a csendben órákon át. „Kérj valamit!” - mondta halkan, és magamra hagyott a lilio­mok és pünkösdi rózsák között. # * * Új szomszéd. Idős, fáradt arcú fér­fi. Nemrégen temette el beteg fiát. Délben sokszor összefutunk, ahogy megyek be, késve, a városba. Átkiál­tok, kér-e valamit? Segíthetek-e? A múltkor kíváncsian megkérdeztem: hogyan telnek a napjai? „Minden reggel megköszönöm Istennek a föl­kelő napot, meghámozok egy piros almát” - mondja mosolyogva. „Ká­vét főzök, és meggyújtom az első ci­garettát, azután olvasok kicsit, a Bibliát és Arany Jánost...” Látja, cso­dálkozom, rögtön hozzá is teszi: „Egy pillanatra sem akarom elfelej­teni, hogy magyar vagyok.” * * # Tömegverekedés. A jeruzsálemi templomban. A görögkeleti és az örmény papok között. Ki érkezett előbb? - ez az eldöntetlen kérdés, ok a dühös gyűlöletre. Hörgő minden­napi tülekedés, jobb- és balhorog. Harc a javából: ökölvívás, gyertyatar­tós ütlegelés hosszú perceken át. * * * Schéner Mihály. Nyolcvanhat éves volt, s az utolsó pillanatig festett. Nem állványon, letérdepelve a föld­re a vászon előtt. Végletekig lecsupa­szított tisztasággal. Találóan írta ver­sében a költő-barát, Nagy László: S. M. festő-, szobrászművész és kalap­gyűjtő. Sokoldalú ember volt, csupa teremtés. Varázslat és tündér-kalei­doszkóp. Világból virágba válás. Az élet szerelme; kukoricaszárból, bodza­fából, ecetfaágból, nádból, papírból teremtett életművet. Madzagránga­­tós figurákat, színes faragásokat, me­seházi díszes ládákat, ördögplasztiká­kat, csengő-bongó kocsikat, mézes­kalács huszárokat... Piros, kék és fe­kete színek mindenütt. Nem az em­ber használja a játékot, a játék az em­bert, hogy múljon el örökre a bánat és szomorúság. Forogjunk nevetve, ölünkben a legkisebb gyerekkel a hatméteres piros facsikóhalon. * % Szolgálat. Áldozathozatal. A mo­dern, 21. századi ember nem akar senki szolgája lenni. Szabadon, mint a madár, kedvére él és mulat. Nehéz évtizedek liberális demokráciája át­formált bennünket, szétforgácsolta a minőséget. Pedig az istenes ember­nek hűséges szolgának kellene len­nie. Áldozatos életűnek. Apám, bá­tyámmal és velem, az egész napi ro­bot után szívesen ment az evangéli­kus templomot szépíteni és gyógyí­tani. Egy elmozdult, eltört cserép megigazításáért órákat gebeszke­­dett a szédítő magasban. Különösen péntek délután, amikor az öreg, reszkető hangú kántor gyakorolt. Persze vannak kivételek. Áldozat minden napja az anyáknak, az ápo­lónőknek, a tanítóknak, a mesterem­bereknek. Ők a krisztusi demokrá­cia szolgálói, szinte versengnek, mennyire hűségesen teljesítik Jézus kéréseit. ■ Fenyvesi Félix Lajos ■■■■■■■■■■■■■MHMMHranNMMMHMHHSHHMnnMHMMMMI EvÉlettel Balatonszárszón A Luther Kiadó még tavaly decem­berben hirdetett akciót azon olvasó­ink számára, akik vízkeresztkor ér­vényes Evangélikus Élet-előfizetéssel rendelkeznek. A sorsolás Fényes Mihály nagytar­­csai olvasónknak kedvezett. így a pünkösdi hosszú hétvégét ő tölthet­te másodmagával a balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Misszi­ói Otthonban. HIRDETÉS Keresztény életmódtábor a Körös partján Szarvas, július 23-26. (csütörtök-vasárnap) Az életmódtáborba érkezőket egészséges, életerőt adó, biovegetáriánus étkezés várja, ételkészítési gyakorlattal (pl. kenyérsütés). A napi ritmus­ba beépített, nem megerőltető mozgásformák, életkornak megfelelően differenciálva (séta, kirándulás, torna, úszás, evezés, nordic walking). A témában jártas szakemberek előadásai egészséges táplálkozásról, moz­gásról, biokertészetről, az életmódváltás mikéntjéről. Feltöltődés ke­resztény lelki táplálékkal, elcsendesedés lehetősége a két percre találha­tó szarvasi Ótemplomban. Jelentkezés június 15-ig Bogdányi Mária lelkésznél, életmód-tanács­adónál. Telefon: 20/824-2567; e-mail: maria.bogdanyi@lutheran.hu. Részletes információ: http://www.eletmodtaborok.hu.

Next

/
Thumbnails
Contents