Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-05-31 / 22. szám
6 -m 2009- május 31. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Reformátusok napja HIRDETÉS_________________________________ A kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium keresztyén elkötelezettségű pedagógus részére pályázatot hirdet fizika-informatika szakos tanári állás betöltésére, amelyhez egyetemi végzettség szükséges. Az evangélikus felekezethez tartozás és a lelkészi ajánlás előnyt jelent. Szolgálati lakást igény esetén biztosítunk. Jelentkezni írásban, szakmai önéletrajzzal és oklevélmásolattal az iskola igazgatójánál lehet június 15-ig. Cím: 9730 Kőszeg, Árpád tér 1.; telefon: 94/562-110. HIRDETÉS_______________ A Női Missziói Szolgálat idén ismét megrendezi az egyedülálló szülők és gyermekeik konferenciáját Aggodalommentes élet címmel a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban július 18-25. között. Az elmúlt esztendők gyakorlatának megfelelően délelőttönként tematikus munka folyik, korosztályos csoportokban. A délutánok szabadok, alkalmat teremtve arra, hogy a szülők nyugodt körülmények közt lehessenek együtt gyermekeikkel. Esténként - az áhítat után - kreatív, közös programok várják a résztvevőket. A részvétel teljes díja felnőtteknek: 20 000 Ft. Sok szeretettel várjuk a jelentkezéseket június 15-ig a következő címre: MEE Női Missziói Szolgálat, 1450 Budapest, Pf. 21.; e-mail: marta.pinter@lutheran.hu; tel.: 20/824-2791.-HRPFTÉS_________________________________ A Rákosszentmihály-Sashalmi Evangélikus Egyházközség június 7-én, vasárnap 10 órakor ünnepli templomszentelési ünnepének 75. évfordulóját. Utána agapé követi az alkalmat a templomkertben. Délután 2 órakor a templomban bizonyságtételekkel emlékezünk meg Isten nagy szeretetéről. Az ünnepen jelen lesznek a hürthi testvérgyülekezet tagjai. MESTERMŰ A DIGITÁLIS ORGONÁK KÖZÖTT Mesterségünk „titkai": • csak a valódi sípok hangjához mérhető hangminőség • egyedülálló megbízhatóság • intonálhatóság a helyszín akusztikája és a felhasználó ízlése szerint • páratlan típusválaszték • templomi kiépítettségű hangsugárzás a legkisebb modelleknél is • ellenőrizhető, felkereshető hazai referenciák • egyedi szolgáltatások, ingyenes akusztikai felmérés • 5 éves garancia • kedvező árak és fizetési feltételek Érdeklődésüket a holland Johannus Orgonagyár magyarországi képviseletén várjuk: SPEED-EX Kft. 1024 Budapest, Margit krt. 41. Tef/fax: 1/315-1787 vagy 1/316-7089. E-mail: speedex@t-online.hu Honlap: www.johannus.hu őÜjLuther www.myluther.hu ► Hogy 2009. május 22. „csak” a református egyháztörténet lapjain, avagy az egyetemes magyar történelem fejezeteit taglaló könyvekben is kitörölhetetlenül ragyogó dátumként hagyományozódik-e az utókorra, azt ma még nem tudhatjuk. Az a tízezernél népesebb gyülekezet, melynek tagjai múlt pénteken a Kárpátmedence magyar reformátusságának egészét képviselve sereglettek Debrecenbe a Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinatának ünnepi ülésére, mindenesetre okkal érezhette úgy, hogy e nap történelmet ír. A debreceni Nagytemplom homlokzatára feszített molinón olvasható felirat („Krisztus a jövő - együtt követjük öt”) ugyanakkor senkiben nem hagyhatott kétséget afelől sem, hogy a magyar református egyházakat egyesítő ünnepi aktus résztvevői elsősorban a történelem Urának „nagykönyvébe”- az élet könyvébe - vágyakoznak beíratni. „Eltörölték a határokat” „Debrecenben kimondták a Trianon után szétszaggatott református egyház egyesülését” - ilyen szalagcímekkel olvasóink is találkozhattak a médiumok elmúlt hét végi híradásaiban. Nem tagadva, hogy testvéregyházunk békés történelmi lépésének politikai olvasata is példaértékű üzenetet közvetíthet a magyarság összetartását célzó törekvésekre gyanakvással tekintők számára, szögezzük le, hogy május 22. nagyszerűsége valójában épp az „ellenséges” szándékoktól mentes hitvalló bizonyságtételben rejlik. Végtére is Debrecenben most az történt, hogy egy részekre szakadt - részekre szabdalt - protestáns felekezet önmagán kezdte el az „eggyé létei” (Jn 17,21-22) jézusi kívánalmának megvalósítását. A trianoni békediktátum következtében részekre szakadt magyar reformátusság kilenc évtizeden át élt csonka családban. A közös alkotmány aláírásával most valóban határokat elimináló „családegyesítés” történt, amelynek következtében mintegy hárommillió magyar református tudhatja magát egyazon egyház tagjának. Miként azonban Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke hangsúlyozta, nem új egyház jött létre. A közös alkotmánnyal még csak nem is csorbult a részegyházak belső autonómiája. Az alapdokumentumot előkészítő, 2004-ben alakult Generális Kon-Református politikusok az egyesítő menetben - Kása Lajos, Debrecen polgármestere és Orbán Viktor vent által kitűzött célok (egységes liturgia és jogalkotás, lelkipásztor- és teológusképzés stb.) ugyanis a jövőben is csak a tagegyházak illetékes testületéinek előzetes hozzájárulásával kerülnek az egységes zsinat napirendjére. Az alkotmányozó zsinat ülése köré szervezett - beszédes szimbólumokból építkező, kitűnően koreografált - hálaadó ünnepség tette május 22-ét minden résztvevő számára feledhetetlen eseménnyé. A kálvinista Rómaként is emlegetett cívisváros főterét és a környező utcákat szegélyező sátrakban a református egyház megannyi intézménye, munkaága mutatta be szolgálatát, és egész napra való élményt kínáltak a kisebb-nagyobb színpadok kulturális programjai is. Ezzel együtt nem hatott túlzsúfoltnak a református fieszta, mert a rendezői bölcsesség mindössze öt kiemelkedő „mozzanatba" sűrítette az ünnep lényegi mondanivalóját. A nap nyitányaként az alkotmányozó zsinat tagjai vonultak az ősi kollégium épületéből a Kossuth térre, ahol a régi országtérképekről jól ismert, Kárpát-medencét formázó deszkamedencébe hintettek egy-egy marék, otthonról hozott földet. A százhúsz zsinati küldött ezután a Nagytemplomban kezdte meg ülésezését, melynek végén a hazai református egyházkerületek, a kárpátaljai, az erdélyi, a Király-hágó melléki és a délvidéki magyar református egyházrészek püspökei látták el kézjegyükkel az új alapokmányt. A szlovákiai református egyház püspöke - a kilenc egyházmegyéjük sorában található két szlovák egyházmegye vétója miatt - most ugyan még nem írhatta alá a dokumentumot, de sajtótájékoztatóján Fazekas László egyértelművé tette, hogy bár respektálják a saját egyházukhoz tartozó kisebbségek ódzkodását, lélekben maguk is az egységes Magyar Református Egyház tagjainak tekintik magukat, és annak munkáját mindenben készek támogatni. Az alkotmány aláírásával tulajdonképpen másodszor jött létre egységes Magyar Református Egyház: 1881-ben már született döntés arról, hogy - az akkori Osztrák-Magyar Monarchián belül - egységes struktúrában működjék a reformátusok egyháza. Mostani döntésével a zsinat lényegében a Kárpát-medencei magyar református egyházrészek alkotmányjogi egységét mondta ki. Az új alkotmány szerint „az egyház a csatlakozó részegyházak zsinati közössége, amely törvényt alkot, és megnyilatkozik mindazokban a kérdésekben, amelyekre a részegyházak legmagasabb szintű testületéi felhatalmazzák” A nap leglátványosabb eseményének a Nagytemplom előtti térről kora délután indult felvonulás bizonyult. A négy magyarországi egyházkerület püspöke és főgondnoka által vezetett „körmenethez” a Debrecen belvárosának különböző pontjain elhelyezett haranglábaknál „csatlakoztak” a határon túl rekedt részegyházak küldöttei. Akinek megadatott, hogy például lássa, miként öleli át könnybe lábadt szemmel - „De régóta vártunk rátok” mondat kíséretében - a harangláb emelvényére lépő szolgatársait az erdélyi egyházkerület püspöke, az még inkább átérezhette e szimbolikus „egységesítő menet” jelentőségét... Mert pontban délután négy órakor egy valóban „hosszan tartó menet” eredményeként hirdethette a Kárpátmedence valamennyi református templomának harangja az alkotmányozó zsinat üzenetét, amelyet a Nagytemplom előtt természetesen élőszóban is felolvastak az egybegyűlteknek. Ezen az ünnepi eseményen már jelen voltak a testvéregyházak képviselői is - evangélikus részről Prőhle Gergely országos felügyelő és dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület - külügyekért is felelős - lelkészi vezetője. Áldást kívánó levélben üdvözölte az alkotmányozó zsinatot a Reformátusok Világszövetsége, az Európai Egyházak Konferenciája és több testvéregyház, valamint az egységesülést kezdettől szorgalmazó Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, aki jelenleg az Európai Unió „parlamentereként” küzd hasonló célokért. Korántsem lényegtelen, hogy Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája is üdvözölte a magyar reformátusság egységét. A romániai ortodoxiára is befolyással bíró egyházi vezető levelében azt írta a reformátusok újraegységesülésének kapcsán, hogy az „újabb erőt ad a keresztények közötti párbeszédnek” Zsinaton felolvasott üzenetében Sólyom László köztársasági elnök pedig - a többi között - így fogalmazott: „A magyarigazolvány bevezetése óta nem történt hasonló horderejű pozitív lépés, mint ez a mostani, amely nem csupán valamely szomszédos ország magyarságát érinti, hanem az összes magyar nemzetrészt a Kárpát-medencében s szám szerint is milliókat.” A szabadtéri istentisztelet volt a hálaadó ünnep csúcspontja, s bár a szervezők késő estig gondoskodtak kültéri programokról, „odafenn” úgy döntöttek, hogy az úrvacsorái közösség igazán méltó zárása a napnak... Nyolc óra tájban hűsítő zápor honorálta az eladdig rekkenő hőségben ünneplő gyülekezet helytállását, de mert a katasztrófavédelmi hatóság igen veszélyesnek ígérkező vihart prognosztizált, a frissítő égi áldássá szelídült zivatar érkeztére már szinte teljesen kiürült a Kossuth tér. Református testvéreinknél május 22-én végül példamutatóan került sok minden és sok mindenki a helyére. ■ T. Pintér Károly Az alkotmányozó zsinat a debreceni Nagytemplomban
