Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-05-24 / 21. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2009. május 24. !► 5 EGYHÁZ ÉS EURÓPA Európai választás - mi a tét? ► A címben feltett kérdésre az Európai Egyházak Konferenciájának Egyház és Társadalom Bizottsága - további három brüsszeli székhelyű ökumenikus szervezettel együtt - a következőket említi válaszként: az elszegényedés megállítása, a menekültek védelme, a kedvezőtlen környezeti-természeti folyamatok megfordítása, a pénzügyi, gazdasági és szociális válság orvoslása. Ezeken túl feladatként hangsúlyozzák azt is, hogy az európai intézményeket, intézkedéseket „közelebb kell hozni Európa nemzeteihez és Európa polgáraihoz”. A bécsi székhelyű Európai Protestáns Egyházak Közössége is nyilatkozattal fordul az európai egyházakhoz, keresztényekhez. Az európai ön- és azonosságtudattal kapcsolatban így foglal állást: „Újra és újra felmerül az a vád, hogy az európai intézmények munkája követhetetlen. Az Európai Parlament azonban az az intézmény, amelynek tagjait a polgárok maguk választják, és amelyen keresztül befolyásolhatják az európai politikát. Az egyházak véleménye szerint az Európai Parlamentben hosszú évek óta felelősségteljes munka folyik az európai emberek érdekében.” Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert miközben egyre több döntés születik az Európai Parlamentben és általában az európai intézményekben, miközben egyre szorosabbak a kapcsolatok a termelés és a piac területén, amikor egyre szélesednek a tudományos, oktatási és kulturális együttműködések, és amikor nemcsak a környezeti-éghajlati, hanem a társadalmi problémák sem állíthatók meg az egyes országok határainál, éppen akkor egyre szerényebb hajlandóság mutatkozik az európai parlamenti választásokon való részvételre. A brüsszeli ökumenikus szervezetek közös nyilatkozata így buzdít részvételre: „Amikor ilyen nagy a tét, akkor össze kell fognunk, és - erős választási részvétellel - el kell érnünk, hogy a következő Európai Parlament humánus, szociálisan érzékeny Európát hozzon létre, amelyet mindannyian akarunk.” Az európai keresztények ökumenikus vezérfonala, az úgynevezett Ökumenikus Charta ezt a feladatot minden Krisztus-hívő célkitűzéseként említi. „Meggyőződésünk, hogy a kereszténység lelki öröksége inspiráló erőt jelent Európa meggazdagítására. Krisztust követő hitünk parancsára minden képességünkkel azon munkálkodunk, hogy létrejöjjön az emberséges és szociálisan érzékeny Európa, ahol érvényesülnek az emberi jogok és azok az alapértékek, mint a béke, az igazságosság, a szabadság, a türelem, az esélyegyenlőség, valamint a szolidaritás.” Az Európai Protestáns Egyházak Közössége a közép- és kelet-európai változásokra, illetve a demokrácia terén elért eredményekre hivatkozva is hangsúlyozza a választáson való részvétel természetes voltát: „Idén ünnepeljük Közép- és Kelet-Európa demokratizálásának huszadik évfordulóját. Annak idején nagy bátorsággal és személyes odaszánással érték el azt a jogot, hogy szabadon lehessen választani több politikai párt közül. A demokráciát az élteti, hogy az emberek részt vesznek benne. Ezért kérjük Önöket, hogy menjenek el szavazni az Európai választásokon.” Az ember elkerülhetedenül választásra is rendeltetett. Ezen nem változtat az a tény, hogy ősszüleink „rossz választását” az előttünk járók és mi magunk hogyan szaporítottuk. Azt azonban hisszük, hogy - a bűn szolgálatában görnyedezve is - kérhetjük minden jónak Forrásától a megkülönböztetés és a jó választás képességét. Ezzel a hittel választottak a Szentírásban is királyt, tanítványt, elöljárót, s ezzel a hittel remélhetjük mi is, hogy átkos fenyegetésekkel és áldásos ígéretekkel teljes élethelyzeteinkben az életet tudjuk választani magunknak és utódainknak (sMóz 30,19)Hajlamosak vagyunk arra, hogy akár valós, akár vélt érdektelenségből vagy a rossz döntés miatti félelemből megpróbáljuk elkerülni a választást. Amikor ezt tesszük, akkor is döntést hozunk, választunk. S az is lehet, hogy az ilyen választás a legrosszabb döntés, amely a legkevésbé méltó felelős keresztény személyiségünkhöz. A közbeszédben sok szó esik a június 7-i választásról, de a legtöbb esetben Európáról megfeledkezve, csupán hazai szempontokra hivatkozva. Ezen a jelen helyzetben nem csodálkozhatunk, s ez ellen nem is szólhatunk. Napi problémáink, közvetlen nehézségeink tagadhatatlanok és súlyosak. Az összefüggések azonban valóságosak és komplikáltak. Ha az értékekre épülő köz- és magánéletet tartjuk fontosnak és elsőrendű célnak hazánkban, akkor - az elkerülhetetlen kontinentális összefüggések miatt - az értékek Európájáért és benne az értékek európai nemzeteiért is meg kell tennünk a magunkét. Feladataink között ott van a közéletben való részvétel, amelynek talán az első tette az, hogy éljünk a felelős választás lehetőségével. Látjuk és a bőrünkön is érezzük a problémákat. Nyilvánvalóan nem közömbös számunkra, hogy a helyi, az országos és az európai döntéshozók is látják-e, érzik-e a bennünket próbáló nehézségeket, és hisznek-e azokban a biblikus értékekben, amelyek aktualizálása jelentené - meggyőződésünk szerint - a megoldást. Mi is szívünkre vehetjük azt a buzdítást, amelyet felvidéki magyar református testvéreink - akik számára az Európai Unióhoz való csatlakozás mintha érezhetőbben teremne gyümölcsöket - kaptak országos elöljáróiktól: „...most, amikor lehetőségünk adódik arra, hogy megválasszuk azokat, adók az európai népek nagy tengerében bennünket képviselni fognak, nagy odafigyeléssel cselekedjünk, megvizsgálva, hogy ki az, aki hajlandó felvállalni és képviselni a keresztyén életszemléletet, annak értékrendjét, nemzeti hovatartozásunk sok égető kérdését, és - ha kell - beszélni tud erről, védelmezni tudja, kiáll mellette. (...) Ne legyünk közömbösek, ne mondjuk, hogy meglesz az nélkülünk is, mivel minden szavazat számít! Ne csak állampolgári, hanem keresztyéni kötelességnek is tekintsük a választást: éljünk a lehetőséggel!” ■ Dr. Bóna Zoltán Önálló egyházjogi tanszék a református egyetemen ► Önálló Egyházjogi Tanszék kezdte meg működését február elsejével a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az ennek alkalmából szervezett március 25-i ünnepi rendezvényen tartotta meg nagyszerű székfoglaló előadását dr. Szathmáry Béla, a tanszék első egyetemi tanára Keresztyén értékek az emberi jogok világában - A jogtudomány tanításának lehetséges szempontjai egy egyházi fenntartású jogi karon címmel. Új idők kezdetét jelzi, hogy a kommunista rendszer által hatvan évvel ezelőtt száműzött egyházjogi tudomány visszakerült az universitas ölelő karjai közé. Köztudott, hogy 1949-ben szüntették meg a három egyházi fenntartású jogakadémián és a debreceni egyetem jogi karán működő egyházjogi tanszéket is a jogi karral együtt. Az állami jogi karokon a következő évben szűnt meg az egyházjog oktatása. Ez a tudomány valóságos ius pontifiummá - titkos joggá - vált, amelyben csak nagyon kevés ember ismerte ki magát igazán. Pedig az egyházjog - elsősorban a kánonjog - a római joghoz hasonlóan az összes kultúrnemzet jogával szemben az anyajog szerepét tölti be, és formai szempontból felette áll a modern nemzeti jognak. Klasszikus jellege miatt szinte minden kultúrállam jogi fakultásának tanrendjében szerepel az egyházjog. Jelentősége a protestáns egyházakban erősen gyakorlati, minthogy az egyháztagok széles köre részt vesz az egyház törvényhozásában, közigazgatásában vagy akár bíráskodásában. De az egyházjognak fontos szerepe van a jogrend uralmának erősítésénél - a ius spiritualizatum jellegénél fogva - nemkülönben az ökumenizmus eszméjének a kiteljesítésében is. Az egyházjog jelentősége azért is rendkívüli módon megnő, mert a református egyház 2009. május 22-én helyreállítja az egykor erőszakkal szétszakított Magyar Református Egyház szervezeti egységét, és így az egység megteremtésének igazi tényezőjévé válik. A református egyház büszke lehet kiváló egyházjogászaira, köztük Szentpéteri Kun Bélára, Novák Istvánra vagy akár Kardos Jánosra is, akinek nemrég szentelt emléktáblát az egyház. Ebbe a sorba áll most be Szathmáry Béla professzor, akitől az egyházjog tudománya nagyon sokat várhat. Az egyházjognak óriási távlati lehetőségei vannak: a tanszék előbb-utóbb egyházjogi intézetté alakulhat át. Csak két példát szeretnék megemlíteni: az 1904-ben Bonnban megalakult egyházjogi intézet a német kormány részére elkészítette a Codex hivatalos értékelését Der Geist des Codex Iuris Canonici címen; a göttingeni egyházjogi intézet pedig az egyházi alkotmánybíróság szerepét töltötte be a második világháború után. A református egyház az egyházjogi tanszék felállításával a katolikus egyház 1996-ban megalapított Kánonjogi Posztgraduális Intézete mellé zárkózott fel. Sajnos az evangélikus egyház, amelynek az egyházi törvények értelmében a miskolci jogakadémia volt az egyházjogot fejlesztő intézménye, semmiféle jogutóddal sem rendelkezik, és nagyon érzi az intézményes evangélikus egyházjogi oktatás hiányát. Itt is örömmel említhetem meg, hogy Birkás Antal, a Debreceni Egyetem tanársegédje 2008-ban a Miskolci Egyetemen Luther és Kálvin jogfilozófiai és politikai filozófiai nézetei című értekezésével PhD-fokozatot szerzett. ■ Dr. Boleratzky Lóránd Határnyitás ► A soproni Határnyitás ’89 szimpózium előkészületei lassan a vége felé közelegnek. így több olyan tény vált ismertté mostanára, amelyek nagyban befolyásolják a szervezés további részét. Különösen is jelentős az a hír, hogy Németh Miklós volt miniszterelnök elfogadta a szervező egyházak meghívását, és a pódiumbeszélgetés vendégeként szombat délelőtt jelen lesz a július 3-5. között zajló soproni eseményen. Erről és a további teendőkről beszélgettünk Cselovszkyné Tarr Klárával, aki egyházunk külügyi osztályának részéről vesz részt az előkészítő munkában.- Hol tart most a szervezés?- Nagyon sokféle szálat kell összefogni a szimpózium szervezésekor, ebben nagy segítségünkre vannak a soproni evangélikus gyülekezet lelkészei és presbiterei. Elsődlegesen a szállással kapcsolatos problémák kezdenek megoldódni. Most, hogy tudjuk, Bajorországból 125 felnőtt és 31 diák érkezik, világossá vált, hogy az ő elhelyezésüket úgy kell megoldanunk, hogy lehetőség szerint együtt maradjanak. Erre legcélszerűbb volt a Sopron Hotelt és a lefoglalt apartmanokat igénybe venni. Kicsit meg is könnyebbültünk, miután a foglalást május 15-ig pontosítottuk, hiszen a fennmaradó helyeket a Volt fesztivál résztvevőinek adják majd ki a tulajdonosok.- Hol szállnak meg a magyar résztvevők?- Nekik is kedvező szállást sikerült találnunk. A soproni Szent Pál Katolikus Szakkollégium felújított, kétágyas szobáiban éjszakázhatnak. Ez azért is szerencsés, mert a hotel és az apartman árainál jóval kedvezőbben tudunk szállást adni minden magyar evangélikusnak. így a korábbitól eltérően alakulnak a részvételi díjak, szokatlan módon nem felfelé, hanem lefelé: 5500 forint/éj helyett 3500 forint/éj, és ebben a reggeli is benne van.- Mit lehet tudni a meghívott vendégekről?- A napokban derült ki egy fontos dolog: Németh Miklós volt miniszterelnök is jelen lesz a szimpóziumon. Nagyon örültünk, hogy elfogadta meghívásunkat, és jelenlétével hozzájárul ahhoz, hogy valóban autentikus forrásból hallhassunk mindarról, ami húsz évvel ezelőtt történt. Nem kevésbé fontos azonban Oplatka András jelenléte, akinek tavaly jelent meg az Egy döntés története című könyve magyarul, idén pedig németül. A kötet a határnyitás körülményeit taglalja körültekintően és alaposan. Szívből ajánlom mindenkinek, aki szeretne többet tudni a ’89- es eseményekről.- Korábban szó volt arról, hogy a szervezőcsoportnak külföldi tagjai is vannak. Kik ők, és mi a szerepük?- Igen, osztrák és bajor részről egyaránt komoly szervezés folyik: a bajor evangélikus egyházból Ulrich Zenker és Hans Jürgen Luibl segít ötletekkel, elképzelésekkel, osztrák részről pedig a pódiumbeszélgetés egyik szereplője, Hannelore Reiner egyházfőtanácsos, Manfred Koch szuperintendens és Solymár Mónika bécsi magyar lelkész is részt vesz a szervezésben. Ausztriában elsősorban a szombat délutáni programokat készítik elő: a gyülekezetek saját maguk szerveznek koncerteket, kávézást, de az ő kezükben van a Fertő tavi hajózás szervezése is. Erre is lesz tehát lehetőségük azoknak, akik ellátogatnak Sopronba július első hétvégéjén.- Az egyház hogyan támogatja a soproni szimpóziumot?- Mind egyházunk, mind a bajor egyház jelentősen hozzájárul a szimpózium költségeihez: átvállaljuk a teljes útiköltséget, ha a buszos megoldást választják a résztvevők, a péntek esti és szombat déli étkezést, és azt gondolom, az olcsó szálláslehetőség is vonzó lehet. Mindezek mellett azonban az emlékezés, a közös istentisztelet és a találkozás öröme lehet a rendezvény egyik legfőbb célja a bajor, magyar és osztrák gyülekezeti tagok számára egyaránt. ■ O. I.
