Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-05-10 / 19. szám
Evangélikus Élet CANTATE VASÁRNAPJA 2009. május 10. *• 9 Händel, a zene gáncs nélküli lovagja Kétszázötven éve hunyt el a Messiás komponistája ismertebb operáját, az 1738-ban napvilágot látott Xerxészt. A műre egyébként komikus elemei miatt a kritikusok a „vígopera” jelzőt is ráaggatták. Tény, hogy e darabban a komponista számos szokatlan újdonsággal örvendeztette meg a közönséget. A nézőben az opera megtekintésekor a posztot jobb híján nyerhette csak el, mivel a pályázatot megnyerő Telemann inkább a zsírosabb hamburgi állást választotta. Händel életének is voltak nehezebb periódusai, de rendkívül gazdag volt sikerekben is. Két ország, Németföld és Anglia is saját fiának tekinti. Munkássága rendkívül nagy hatással volt utódaira, többek között Haydn, Mozart és Beethoven művészetére. Kétszázötven éve távozott az élők sorából Georg Friedrich Händel. Sokszor együtt említik őt a barokk zene másik fejedelmével, Johann Sebastian Bachhal. Noha egy évben, 1685-ben születtek, életpályájuk, életművük sorsa mégis erősen különbözik. Bachnak a mindennapokban állandó feladatot adott, hogy gondoskodnia kellett népes családjáról, s a kortársi elismerés is szűkén csordogált. Ismert történet, hogy amikor Bach a lipcsei Tamás-templom kántori állására jelentkezett, szerző szándékát tükröző kiadványokból kell kiindulniuk. Másrészt elengedhetetlen e művek jelentős megkurtítása. Ne feledjük, akkoriban egy négyórás opera előadása a változó színek díszleteinek átépítésével majd fél napot vett igénybe. Kutatók szerint egy ilyen bemutató inkább Eredményeiért keményen megdolgozott, szisztematikusan építette fel karrierjét. Pályája kezdetén szembeszállt atyja akaratával, aki jogi pályára szánta. (A fiatal Händel a szász-weissenfelsi herceg pártfogását kérte, hogy apját eltántorítsa szándékától.) Kiváló zenész és orgonajátékos volt. Zeneszerzői ismereteinek gyarapítására 1706-ban Itáliába utazott, ahol Corelli, Lotti és a két Scarlatti muzsikája hagyott kitörölhetetlen nyomot művészetében. Tudását ezután a hannoveri udvarban kamatoztatta, de ekkor már fényesebb terveket szőtt, angliai munkában reménykedett. Az álom 1712-ben valósult meg, s a szigetországban második hazájára lelt. Alkotóereje itt szárnyakat kapott, kilencvennégy kötetnyi életművet hagyott maga után: negyvenkét operát, harmincöt oratóriumot, huszonkét egyházi művet, száznál több kantátát, valamint zenekari műveket, orgonaversenyeket, kamarazenei kompozíciókat. Hithű művek Műveinek témáját gyakran merítette a hit világából. Oratóriumainak témái között megjelennek az Ószövetség jeles alakjai: Eszter, Saul, Zsuzsanna, Júdás Makkabeus, Sámson. Mind míves alkotás, a mai kor embere mégis a Messiás című oratóriuma alapján ismeri őt. A „jó munkához idő kell” közhelyszerű mondás a Messiás esetében nem állja meg a helyét, a zeneszerző ugyanis nem egészen egy hónap alatt készítette elő a dublini bemutatóra a partitúrát. Sikerének titka, hogy a mester jól ismerte az akkori angol közönség ízlését, s alkotóereje teljében, számos sikeres művel a háta mögött öntötte írásba egész tudását. Ez az egyetlen műve, amelynek nincs összefüggő drámai cselekménye. A mű első részében Charles Jennens, a szövegíró a Megváltó előtti időket idézi fel, a második rész a szenvedéstörténet köré csoportosul, a harmadik rész az ember halálával és a feltámadással kapcsolatos hitnek ad kifejezést. Egyházzenei művei közül kimagaslik még első jelentős angliai sikere, az utrechti béke ünnepére írt Te Deum, valamint a Dettingeni Te Deum. A hamburgi tanácsos, Barthold Heinrich Brockes 1712-ben jelentette meg A világ bűneiért szenvedő és életét áldozó Jézus címmel librettóját, amely az akkori evangélikus pietista mozgalomban gyökerezett. Szövegében mind a négy evangélium szövege fellelhető, s a kortárs operák formai hatását is tükrözi. Händel által megzenésített változatát a világ Brockes-passió néven ismeri. Sikerek sorozata A szerző életét az utókor sikerek sorozataként tartja számon. Uralkodók, befolyásos emberek pártfogásának örvendhetett, a hétköznapok harcát viszont saját magának kellett megvívnia. 1720-ban kinevezték az angol főváros első dalszínháza, a Royal Academy of Music élére, ahol az élet sűrűjében találta magát: intrikusokkal, hisztis kasztrált énekesekkel kellett naponta megküzdenie. Később önálló színházi vállalkozásba kezdett, de a szerencse elpártolt tőle, s újabb évtizedek szívós munkájával menekült ki adósságaiból. A negyvenes években a sok izgalom hatására szélütés érte. Ebből még kigyógyult, de élete utolsó éveit vakon élte le. A händeli stílus alapjai Itáliához köthetők. Német származása ellenére Angliában is olasz szerzőként tartották számon. Műveiben, operáiban és oratóriumaiban viszont központi szerepet kap a drámaiság, amely ilyen erővel a késői velencei operákban figyelhető meg. Az emberi hangnak, a kórusoknak főszerepet szánt műveiben. „Händel operái az évszázadok alatt sem vesztették el fényüket” - értékeli a zeneszerző életművét Rózsa Ferenc karmester és zenekutató, aki tavaly augusztus 20-án a szombathelyi közönséggel ismertette meg a mester egyik legnépszerűbb operáját, a Julius Caesar Egyiptomban címűt. „Elengedhetetlennek tartom, hogy aki autentikus előadásban gondolkodik, az vissza ne nyúljon a tiszta forráshoz, mivel a negyed évezred alatt nagyon sok átköltés, por rakódott a mesterművekre. A kutatónak hangról hangra kell rekonstruálnia a műveket, s a rövidítésekkel is bátran kell élnie.” Korszerű interpretációk Valóban, a korszerű Händel-interpretációknak részben az eredeti, a sporteseményre, mint mai színházi előadásra emlékeztetett. Barátok, ismerősök találkoztak itt, beszélgettek, ettek, ittak, magyarán jól érezték magukat. Egy szebb áriánál elhalkult a közönség, majd a recitativóknál minden kezdődött elölről. A 21. század zenekedvelő embere számára csak egy pergőbb előadás lehet versenyképes az operák gazdag birodalmában. Főhajtás az alkotó előtt Az évfordulóról világszerte megemlékeztek. Az ünnepi sorozatot a zeneszerző szülővárosa nyitotta meg. A zenész utódok Händel megkeresztelésének helyszínén, a Marktkirchében az 1784-es, a Westminster-apátságban megtartott Hándel-emlékünnep repertoárját ismételték meg. Itthon az Operaház november 30-án mutatta be Händel egyik legtudatosulhat, hogy a dalmű legnépszerűbb dallama, a largo eredetileg a perzsa zsarnoknak egy platánfához intézett vallomását önti dalba. E sorokat még a bemutató előtt vetettem papírra, de a főpróba alapján. Noha modern rendezést láthattak a nézők, mégis viszonylag kedvezően fogadták a produkciót. „Néhány esztendei tanulmány nem elég, hogy Händel kolosszális művét összefoglalhassuk” - írja Romain Rolland monográfiájában, majd hozzáteszi: „Egy egész élet kellene ahhoz, hogy erről az életről méltóképpen beszélhessünk.” Angliában még ma is szokás, hogy a Messiás Hallelujáját a publikum állva hallgassa végig. Szép hagyomány, de kétszázötven év után a többi művének is jár - legalább egy főhajtás. ■ Csermák Zoltán A Julius Caesar szombathelyi bemutatója HIRDETÉS Szeretettel jelzem, hogy a 2009. évi fúvóstáborunkat július 2- 12. között tartjuk Kismányokon. Várjuk a réz- és fafúvósok jelentkezését. Jelentkezési határidő: június 10. Johann Gyula (tel.: 20/824-2074; 2141 Csömör, Petőfi u. 26.) Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Május 10-én, Cantate vasárnapján 10.04-től istentiszteletet hallhatunk az MRi - Kossuth rádió hullámhosszán Pécsről. Igét hirdet Németh Zoltán lelkész. HIRDETÉS___________________________________ Interjút hallhatunk Trajtler Gábor orgonaművész-lelkésszel az MR3 - Bartók rádióban május 13-án, szerdán 18 órakor. A műsor keretében részletek hangzanak el a zeneakadémiai, a Mátyás-templomi és a Deák téri koncertjeiből.-IIRDETÉS Az Evangélikus Országos Múzeum mindenkit szeretettel vár legújabb időszaki kiállításának megnyitójára. Az „Otthonteremtő” - Sztehlo Gábor emlékezete című kiállítást május 14-én, csütörtökön 18 órakor nyitja meg Keveházi László nyugalmazott esperes a múzeum Budapest V, Deák tér 4. alatti kiállítóhelyén. HIRDETÉS A Pesti Egyházmegye május 9-én, szombaton 10 órától tartja gyülekezeti kórustalálkozóját. Az alkalomra minden érdeklődőt szeretettel várunk. Helyszíne a rákospalotai evangélikus nagytemplom, 1152 Budapest, Régi Fóti út 73. LUTHER KIADÓ A Luther Kiadó szeretettel várja kedves vásárlóit a XVII. Szent István könyvhéten! Időpont: május 11-16. Helyszín: Budapest, Ferenciek tere, 15. stand. HIRDETÉS A Duna Televízió Isten kezében című műsorának május 16-ai, A fény felé című adásában Réti Zoltán festőművésszel ismerkedhetünk meg. A 86 éves Réti Zoltán zenei, zenepedagógusi tevékenységét talán csak képzőművészeti életműve múlja felül. Sokoldalú művészember, aki festő- és grafikusművészként sok elragadó alkotással ajándékozta meg hazánkat. Réti Zoltán köztiszteletben álló, példás családi életet élő, evangélikus vallását erősen őrző, emblematikus alakja Balassagyarmatnak. A művész számtalan elismerés és díj birtokosa: Apáczai Csere János-díj, Madách-díj, Köztársasági Arany Érdemkereszt, Szabolcsi Bence-díj fémjelzi pályáját. Réti Zoltán díszpolgár Nógrád megyében, Nagyorosziban, Balassagyarmaton és Érsekvadkerten is. Szerkesztő: Erhardt Ágoston. Operatőr: Czétényi Csilla. Rendező: Horváth Tamás.
